Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-01 / 152. szám

Gazdasági Tükör 7. oldal 1996. július 1., hétfő Pénzbúcsúztató. Hétfőtől már nem számít törvényes fizetőeszköznek Magyaror­szágon az 50 forintos bank­jegy. A Magyar Nemzeti Bank június 30-ával kivonta a bankót a forgalomból, az MNB pénztárai, valamint a Magyar Posta és a jelentő­sebb kereskedelmi bankok azonban még az év végéig elfogadják, illetve beváltják. Egyezség nélkül. A vál­lalkozási szférában foglal­koztatottak 80 százalékának jövedelmét semmiféle bér­megállapodás nem szabá­lyozza. Az első fél év ta­pasztalatai szerint még a 20 százalékot sem érte el a vál­lalati bérmegállapodások aránya, míg a korábbi évek­ben mértékük 27 és 32 szá­zalék közötti volt. Új partner. A Pannónia Hotels két szállodája, az Aero és a Volga csatlako­zott a francia Accor cso­porthoz tartozó Ibis szállo­dalánchoz. A cégnek több földrészen 423 szállodája van, 45 ezer szobával. A mintegy 760 millió forintos költséggel átalakított két magyarországi hotelt fran­chise szerződés keretében, az Ibis normái szerint mű­ködtetik. Szociális földprogram. Az utóbbi három évben csaknem 10 millió forintot költöttek a legsúlyosabb foglalkoztatási gondokkal küzdő térségek úgynevezett szociális föld- és állatte­nyésztési programjának tá­mogatására. Idén csaknem két és fél ezer család kap se­gítséget mezőgazdasági kis­termelői tevékenységének megkezdéséhez. Munkához segítő alap Segítség a pályamódosítóknak Mától megszűnik a pálya­kezdők munkanélküli se­gélye, és helyette a Mun­kaerő-piaci Alapból a ta­pasztalatszerző foglalkoz­tatást támogatják. Ebből az alkalomból szombaton az ország csaknem 200 munkaügyi kirendeltségén tanácsadó ügyeletet tartot­tak. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter a premier alkalmával elmondta: négymilliárd fo­rint áll rendelkezésre a pá­lyakezdők elhelyezkedését segítő programra. Ez 60-85 ezer fiatal számára teszi le­hetővé, hogy bekapcsolód­jon a munkahelykereső és munkát támogató rend­szerbe. Az új támogatási formának maguk a vállalko­zók is örülnek, hiszen a ná­luk végzett szakmunkásokat még további egy évig se­gédként foglalkoztathatják úgy, hogy 9 havi bérüket a Munkaügyi Központ fizeti. A miniszter arról is be­számolt, hogy fokozatosan szeretnék megváltoztatni a 100 milliárd forintos Mun­kaerő-piaci Alap felosztá­sát. A segélyekre fordított 60 milliárdos keretet a kö­vetkező években csökken­teni akarják, míg az elhe­lyezkedésre és a foglalkoz­tatásra ösztönző megoldá­sok körét bővítik. Az át­képző központokban pél­dául a pályamódosítók is ta­nácsot, segítséget kaphat­nak. Nyilvánosságra hozták a jövő évi költségvetés irányelveit Arányosabb közteherviselés a cél Mérsékelik az államháztartás kiadásait. Csökkentik a vállal­kozások és a lakosság közterheit, és az ideinél alacsonyabb szintre szeretnék leszorítani a fogyasztói árak növekedését. Egyebek között ez olvasható ki a jövő évi költségvetés most nyilvánosságra hozott irányelveiből. A Pénzügyminisztériumban ki­dolgozottjavaslat azzal számol, hogy jövőre 2-3 százalékkal nő a GDP. A lakossági fogyasztás az idei szinten marad. A közös­ségi fogyasztás 10 százalékkal csökken, miközben a beruházá­sok 10-12 százalékos növeke­dése várható. A fogyasztói árak emelkedését 17—19 százalék között szeretnék tartani. Az egy főre jutó reálbér és reáljövede­lem az idei szinten maradna. Az irányelvek szerint 1997 kiemelt céljai közé tartozik a felsőoktatás, a kutatás fejlesz­tése, a közbiztonság javítása, a feketegazdaság visszaszorítása. A felsőoktatás anyagi helyzetét a meghatározott jogcímeken kapott költségvetési támogatás­sal és más források bevonásá­val kívánják jobbítani. Az okta­tói bérszínvonal emelésének fedezeteként az oktatói és nem oktatói tevékenység racionali­zálásából adódó megtakarítá­sokat, valamint a központi hoz­zájárulást jelölték meg. A közbiztonság erősítése vé­gett gyorsítják az állampolgá­rok nyugalmáért felelős szerve­zetek korszerűsítését. A fekete- gazdaság elleni küzdelem ré­szeként a technikai eszközök folyamatos fejlesztésével és létszámbővítéssel is segíteni kívánják az APEH és a VPOP munkáját, s a munkaügyi ellen­őrzés erősítését is tervezik. A kiadások finanszírozásá­nak feltételeit az intézmények és az azokat működtető rend­szerek gyors racionalizálásával szeretnék megteremteni. Az ál­lamháztartás reformja is elen­gedhetetlen. A költségvetés be­vételeit úgy kívánják stabili­zálni, hogy az együtt járjon az adóterhek relatív csökkenésé­vel. Ugyanakkor továbbra is gond marad, hogy az állami be­vételek a magas adó- és járu­lékszintek ellenére is elmarad­nak attól, amit a gazdaságban képződő jövedelmek indokolttá tennének. Közalkalmazotti bérek: versenyben a versenyszférával Előnyben a vállalkozói kör Idén, az év végéig átlagosan 19,5 százalékos béremelés vár­ható az ország költségvetési intézményeiben, a közalkalma­zotti és a köztisztviselői körben, ha az intézményi létszámleé­pítésekből származó bérmegtakarítások is kiegészítik a köz­ponti költségvetésből erre fordítható keretet. Mint Popper László, a Munka­ügyi Minisztérium főosztályve­zetője elmondta, az emelés an­nak a hároméves megállapo­dásnak jegyében történik, ame­lyet a kormány az idén kötött az érintett szakszervezetekkel és önkormányzati érdekképvisele­tekkel.- Jelenleg a vállalkozási szféra az összehasonlítható munkakörökben átlagosan 20-30 százalékkal fizet többet, mint a költségvetési terület. Az idén minden jel szerint csak arra lesz lehetőség, hogy a költ­ségvetési intézményekben a vállalkozási szférában prog­nosztizált átlagos bérnöveke­déssel azonos ütemben nőjenek a bérek - hangsúlyozta. Persze, ha párhuzamot vonunk „pénz­ügyekben”, joggal vetődik fel a létszámtakarékosabb, hatéko­nyabb gazdálkodás követelmé­nye ez utóbbi területen is.-Igény, hogy a magasabb képzettséget és a jobb teljesít­ményt a jövőben mindenütt na­gyobb anyagi elismerés övezze. A köztisztviselői és a közal­kalmazotti bérrendszer jelenleg is preferálja a magasabb iskolai végzettséget. Azt szeretnénk elérni majd, hogy a nemzetgaz­dasági szempontból kiemelt je­lentőségű munkakörökben - például a felsőoktatásban és a kutatásban - a bérek is segítsék a természetes kiválasztódást. Az egyetemek legyenek képe­sek jobban megfizetni a tanáro­kat, mint a középiskolák, mert csak így várható el, hogy való­ban mindenütt a legjobbak ok­tassanak felsőfokon. Éppen ezért várható az előmeneteli rendszer módosítása, az alapbé­rek emelése vagy kiegészítő il­letmények bevezetése. N. Zs. Éves világbanki jelentés a világ fejlődéséről Az átmeneti gazdaságok na­gyon rövid idő alatt jelentős lé­péseket tettek meg a piacgazda­ság kiépítése útján, t^z átme­netnek azonban közel sincs vége, és a folyamatnak mélyre­ható társadalmi, politikai és stratégiai hatásai lesznek. Töb­bek között ez olvasható a Vi­lágbank által csütörtökön nyil­vánosságra hozott "Jelentés a világ fejlődéséről 1996: tervtől a piacig" című kiadványban. A jelentés a világ fejlődésé­ről 28 ország - közte Közép- Kelet-Európa, az egykori Szov­jetunió újonnan függetlenné Vált országai, valamint Kína, Mongólia és Vietnam - telje­sítményét értékeli. A jelentés rávilágít arra, hogy a sikerek nemegyszer a következetes li­beralizáció eredményei. Len­gyelországban például 7 száza­lékos volt a GDP növekedési rátája 1995-ben, a magánszek­tor 15 százalékos növekedésé­nek és az állami szektor 3 szá­zalékos csökkenésének követ­keztében. A jelentés arra is rámutat, hogy az életszínvonal merede­ken emelkedett a kelet-ázsiai reformországokban, amelyek­ben csaknem 200 millió embert emelt ki az abszolút szegény­ségből a piacgazdaságra való áttérs. A jelentés egy másik üzenete az, hogy világos tulaj­donviszonyokra van szükség a piaci folyamatokra való haté­kony reagálás érdekében. A gazdaság előrehaladásában meghatározó a privatizáció, s annak kiterjedtsége. A privati­zációval kapcsolatban megje­gyezik: a jelenlegi folyamato­kat tekintve úgy tűnik, hogy azokban az országokban sike­resebb a privatizáció, ahol a tu­lajdonon kívüli, azaz "outsider" befektetők révén hajtják végre az állami cégek magánkézbe adását. A menedzsereknek tör­ténő eladás után ugyanis a volt vállalati vezetők gyakran igye­keznek meggátolni a külső tu­lajdonosok megjelenését, bele­értve az olyannyira szükséges külföldi beruházókat is, az ál­lamnak pedig nincs hatalma ezeket a manővereket megaka­dályozni - húzza alá a jelentés. Ennek ellenére az átmeneti gazdaságok már jelentős ered­ményeket értek el az állami vál­lalatok magánkézbe adása so­rán, Magyarország különösen jó példa arra, milyen eredmé­nyeket lehet felmutatni akkor, ha a vállalatokat külső befekte­tőkkel privatizálják. A magáno­sítás adás jogi megalapozásával egyenértékűen kell törekedni az egyes átalakuló gazdaságokban a pénzintézeti szektor fejleszté­sére is. Míg Lengyelország inkább a sokkterápiát, Magyarország pedig a fokozatos gazdasági át­állást választotta, az összered- ményeket tekintve igen hason­latos szinten állnak. Lengyelor­szágban ugyan az évi gazdasági növekedés 7 százalékot ér el, míg Magyarországon 1996-ra is csak 2 százalékos GDP-bő- vülést irányzott elő a kormány­zat, ezzel szemben Magyaror­szágon sokkal jobban kiépítet­ték a piacgazdaság jogi hátterét. A jelentés megállapítja: Kelet- Európa egyes országai még mindig előnnyel rendelkeznek a piacgazdaságra való áttérés terén a volt Szovjetunió utódál­lamaihoz képest. Mindenképpen kezelni kell az átalakulás kísérő jelensége­ként fellépő szegénységet, és a reformok fiatalokat és időseket érintő hatásaival. Ötvenezren a pécsi expón Közel félszázezer látogatója volt tíz nap alatt a vasárnap vé­get ért Pécs Expónak és a „Vin- tour” borászati szakkiállítás­nak. A fogyasztási és beruhá­zási javak legjelentősebb dél­dunántúli szemléjén az ország legnagyobb húsipari társasága, a Délhús Rt. nyerte el a közön­ségdíjat. Az idei pécsi három­százötven kiállító mutatta be legújabb termékeit. Többségük a régióban működő magyar cég volt, de mellettük nyolcvan kül­földi - bolgár, horvát, kínai, lengyel, moldáv, német, oszt­rák, pakisztáni, román, szlovén - vállalat is megjelent. Kir-WIMÜ "VIKTÓRIA" Első Magyar Gabona Részvénytársaság az alábbi áron szerződi és vásárolja fel a gabonaféléket: T akarmánykukorica Árpa, zab, takarmánybúza Rozs, tritikálé Durumbúza 20.720 Ft/t 20.720 Ft/t 16.800 Ft/t 27.440 Ft/t Étkezési búza 30% nedvessikér-tartalom felett, minimum B2 sütőipari érték 25.300 Ft/t Abban az esetben, ha a termelő minimum 5001 mennyiséget szerződött. Amennyiben a szerződött mennyiség nem éri el az 500 tonnát, a felvásárlási ár: 24.750 Ft/t Nagy olajtartalmú napraforgó Iregi csíkos napraforgó Étkezési borsó (zöld) Takarmányborsó (sárga) Áraink az áfát tartalmazzák. 43.680 Ft/t 42.560 Ft/t 28.600 Ft/t 25.800 Ft/t Fizetés: az átvételt követően, azonnal. Búzaexport-engedélyért (kvótáért) átvételkor azonnal 1500 Ft/t + áfa árat fizetünk. Érdeklődni lehet az alábbi teleforiszámokon: Dr. Nagy Árpád: 76/480-746 vagy 06-60/389-135 Such Mihály: 76/482-182 vagy 06-20/425-809 Evanics István: 79/325-544, vagy 06-60/489-406 usissi Ajándék ez az úi Ford Fiesta Jól hangzik. Akárcsak a Ford Dal az Úton című kazetta, melyet július 1-26. között a márkakereskedőknél tett látogatásának emlékére kap ajándékba. Aki szerencsés csillagzat alatt született, és hirdetésünket, valamint jogosítványát magával hozza, akár még egy új /45*>fc Focust is nyerhet, vagy ott lehet a Hungaroringen, a Formula 1 magyarországi futamán. ... és most irány a legközelebbi Ford márkakereskedő Móczá. Autóház 6600 Baja, Szegedi út 11. Telefon: 79/326-626 • Szalay Autóház Kft. 6000 Kecskemét, Katonatelep. Telefon: 76/471-447 • Hovány Kft. 6000 Kecskemét, Szent László krt. 20. Telefon: 76/487-300 • Uni-Servlce Kft. 6400 Kiskunhalas, Széchenyi u. 87. Telefon: 77/422-177 Az ajándékkazették száma korlátozott. A Ford Hungária és az Ogllvy&Mather dolgozói, 111. hozzátartozóik az akcióban nem vehetnek részt. A sorsolást augusztus 1-jén közjegyző jelenlétében tartjuk. A nyertesek listáját az augusztus 2-ai Népszabadságban tesszük közzé.

Next

/
Thumbnails
Contents