Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-04 / 155. szám

1996. július 4., csütörtök 5. oldal Hazai Tükör A tanúk, vádlottak elfelejtenek megjelenni a tárgyaláson Új bírói nemzedék birkózik az ügyekkel Néhány év óta állandósult bűnhulláin söpör végig újra meg újra az országon. Bér­gyilkosok, milliárdokat elsin- kófáló úri bűnözők tetteit ol­vashatjuk az újságokból. Ez­zel nemcsak a rendőrök munkája szaporodott meg alaposan, hanem a bírósá­goké is.- Valóban jóval több ügyet kapunk, miközben jobb esetben ugyanakkora létszámmal, rosz- szabb esetben kevesebb bíróval kell ezeket feldolgoznunk - mondta dr. Bodóczky László, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke néhány nappal az egy hónapos nyári szünet előtt. - Hogy több a munkánk, az a kí­vülálló számára is érzékelhető. Nemcsak az elkövetők száma nőtt, de az elkövetett cselekmé­nyek száma is. Sok gondot okoz a mozgó bűnözés; az el­követők ugyanis előszeretettel „rándulnak át” más megyékbe. Bács-Kiskun ráadásul határme­gye, ami egyet jelent a külföl­diek által elkövetett bűncse­lekmények nagy számával is.- Mostanában sokat hallani arról, hogy ezeken felül más té­nyezők is lassíthatják a munká­jukat. Nem ritkák a több évig húzódó perek sem.- A mi adataink szerint a késlekedések 85 százaléka úgynevezett objektív okokra vezethető vissza. Hadd utaljak arra, hogy gyakran nem jelen­nek meg az idézésekre vádlot­tak, tanúk, szinte lehetetlenné téve esetenként a bizonyítási el­járást. Mindig nagy port vernek fel a gazdasági bűncselekmé­nyek. Ilyenekkel korábban szinte nem találkozhattunk; most aztán akad belőle elég. Ezeknél előfordul, hogy mire tárgyalásra kerül a sor, a cég kámforrá válik, a cég képvise­Dr. Bodóczky László lői eltűnnek. Mindezek tovább nehezítik a perek befejezését.- Sláger-e még a kárpótlási per?- Igen, a polgári peres ügye­ink jelentős része ilyen. De em­líthetném a szerződéses kötele­zettségek nem teljesítését is. Első részletet, foglalót még fi­zet a vevő, aztán semmit. Az ilyen ügyek is tipikusnak mondhatók.- Mi lehet a perek húzódá­sának többi oka ? A fennmaradó 15 százalék?- Ezek a bírók terhére ró­ható hibák, hiányosságok. Meg kell említenem, hogy az eltelt tíz év alatt valósággal kicseré­lődött a bírói kar. Új nemzedék állt munkába.- Elég jelentős a körforgás. Ha jól tudom, sokan távoztak el mostanában a bírói karból...- Tavaly hatan mentek el tőlünk, idén már eddig kilenc új bírót kellett kineveznünk. Tíz üres helyünk volt idén, rá­adásul kilencen szülni mentek. Legtöbben a kecskeméti városi bíróságról távoztak, de beteg­ség miatt Kalocsáról, munka­helyi okok miatt Kiskőrösről is mentek el. Utóbbi városban most július 1-jével két bírónő vált meg hivatalától. Optimiz­musra viszont okot ad az is, hogy az új fogalmazói, titkári gárdánk remélhetően jó után­pótlást biztosít majd a bírói ki­nevezésekhez.- Ha már annyiszor szóba került: létezik-e bármilyen adat arra, hogy milyen hosszan hú­zódnak el a perek tulajdonkép­pen?- Az ügyek 60 százaléka három hónapon belül véget ér, s tíz százaléka tart tovább két évnél. Ezt két adattal egészí­tem ki a végén: tavaly körülbe­lül 34 ezer ügy érkezett a vá­rosi bíróságokhoz, és csaknem tízezer a megyei bírósághoz. Úgyhogy van, és lesz min dol­gozni. Bán János Végkielégítés A tegnapi parlamenti ülésen az azonnali kérdések során Tor- gyán József (FKgP) frakcióve­zető arra volt kíváncsi: ki a fele­lős azért, hogy Kunos Péternek a bíróság 40 millió forintnyi végkielégítést ítélt meg. Az Ag- robank volt vezérigazgatója több pénzt kap, mint a vihar sújtotta települések összesen. Kovács László külügyminiszter válaszadó leszögezte, hogy a kormánytagok igazságérzetét éppúgy sérti a nagy összegű végkielégítés, mint Torgyán Józsefét. A kormányzat ezért gondoskodni fog a bírósági íté­let megfellebbezéséről. Bográcsos főzőverseny A Petőfi Népe és Kecel városa idén is megrendezi az aratófesztivál idején, július 7-én, de. 9 órától a művelődési ház udvarán BOGRÁCSOS FŐZŐVERSENYÉT! Mindenki hozott anyagból, saját eszközzel főz, mint tavaly! ÉRTÉKES DÍJAK! A főzök nevezésüket a keceli polgármesteri hivatalba küldjék, Sendula Juditnak. Jól fizet az idén a gabona A kereslet-kínálat törvénysze­rűségeinek némileg ellent­mond, hogy a felkínált árban alig-alig mutatkozik meg a gabonafelvásárlók ország­szerte tapasztalható ostroma. Bár az eladók és vevők több­sége üzleti titokként kezeli a megállapodásokat, a kiszi­várgó hírekből arra lehet kö­vetkeztetni, hogy meglepően egységesek az ajánlatok - ér­tesültek az MTI megyei tudó­sítói. Baranya, Bács-Kiskun, Békés megyében ezekben a napokban áfa nélkül tonnán­ként 22 ezer forint, vagy azt alig meghaladó a gabonaár. Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak 16-17 ezer fo­rintot kínálnak egy tonna bú­záért, Fejérben 18-24 ezer fo­rintot, Somogybán pedig 25 ezer forintot. Ezek az eltéré­sek azonban részben minő­ségi, döntően pedig az egyéb okokból adódnak. Az átlagot jóval felülmúló árban ugyanis benne van a szintén megvett exportkvóta (ezért a termelők tonnánként általában 2000 fo­rintot kérnek), a feltűnően alacsony ár pedig többnyire a még lábon álló, vagy közvet­lenül a tábláról elvihető ter­mésre vonatkozik. A gaboná­ért megindult a verseny, a fel­dolgozó, illetve kereskedő cégek képviselői szinte egy­másnak adják a kilincset a gazdaságokban. Bács-Kiskun megyében az idén először a nagy felvásárlók - a Viktória Gabonaforgalmi Részvény- társaság, valamint a felső- szentiváni termelőszövetkezet- saját gépekkel le is aratják, el is szállítják a kiskunsági, bácskai gazdák búzáját. Eb­ben az esztendőben örvende­tesen javultak a fizetési felté­telek is. Míg a korábbi évek­ben megtörtént, hogy a ter­mény ellenértékének utolsó részleteire hónapokat kellett várniuk a termelőknek, most- eltekintve a másfajta egyez­séget tartalmazó előzetes szerződésektől - általában legfeljebb nyolc napot. De az sem ritkaság, hogy a vevők azonnal, zsebből fizetnek. Harmonikaverseny a hétvégén A II. Országos Harmonikaver­seny I. selejtezőjének résztve­vői 1996. július 5-én, 18 órakor a keceli sportcsarnokban: Wi- edner Ferenc (Hajós), Czick István (Hajós), Hayerbacher Pál (Hajós), Fenyvesi Mihály (Imrehegy), Sebestyén Krisz­tián (Soltvadkert), Szakáll László (Tompa), Kardos Zsolt (Kiskunhalas), Bakai Zsolt (Foktő), Dózsa Tibor (Kecske­mét), Mezei Gábor (Budapest), Fimigl László (Szigetújfalu), Glöckl Zoltán (Szigetújfalu), Fimigl-Glöckl duó (Szigetúj­falu), Szálkái Mihály (Harta), Sax Norbert (Pilisvörösvár), Trungel Lajos (Kecskemét), Héjjas Illés (Lajosmizse), Tóth Gábor (Érsekcsanád). A II. selejtező résztvevői 1996. július 6-án, 18 órakor: Wiedner János (Kecel), Csonka Ferenc (Kecel), Kovács Péter Krisztián (Baja), Umstädter Er­vin (Himesháza), Gömöri János (Tataháza), Orgován Béla (Ér­sekcsanád), Bederna Pé- ter-Vilmos-Balázs trió (Buda­pest), Unykor Miklós (Baja), Pagonyi András (Budapest), Felsőszentiváni ÁMK Német Nemzetiségi Hagyományőrző Zenekar (Felsőszentiván), Be- dema Péter (Budapest), Barta Anita (Felsőszentiván), Szabó Gábor (Felsőszentiván), Deli Zsolt (Budapest), Horváth Juli­anna (Budapest), Agnecz Kata­lin (Budapest), Csányi Endre és Nagy György Attila (Zenta). A döntőt a legjobbak részvé­telével vasárnap, július 7-én, 17 órától rendezik meg, szintén a keceli sportcsarnokban. Fordulat a múzeumok ügyében Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter nem já­rul hozzá a megyei múzeumi szervezet tervezett átalakítá­sához, így nem léphet életbe Bács-Kiskun önkormányzati közgyűlésének erről hozott ha­tározata. Ez azt jelenti, hogy egyelőre változatlan marad a ma már meghaladott, másfél évtizeddel ezelőtti körülmé­nyekhez igazított múzeumi struktúra. Az ügyről a Petőfi Népe többször is részletesen tudósított, lapunk mai számá­nak első oldalán szintén érint­jük az előzményeket. Levelében Magyar Bálint egyrészt hangsúlyozza, hogy tiszteletben tartja a Katona Jó­zsef Múzeum autonómiáját, „nem szól bele, hogy hova he­lyezik a megyei igazgatóság irodáit”. Másrészt közli, hogy csak olyan átszervezést tart célravezetőnek, „mely a meg­lévő értékeket is épségben megtartja és továbbfejleszti”. Ellenzi „a vidéki gyűjtemé­nyek között a 2-3 helyre so­rolható képzőművészeti gyűj­temény ... részleges kiköltöz­tetését, s az egyedülálló Naiv Művészek Múzeumának ala­csonyabb ... osztályba sorolá­sát”. Megkérdeztük azok véle­ményét is, akiktől a tervezet származik. Szabó Imre alelnök:- Az engedélyek módosítá­sát tételesen, intézményenként kértük az előírás szerinti nyomtatványokon. Azt hi­szem, alkotmányos jogunk, hogy ezekre ne csak egyetlen levélben, hanem külön-külön, az érvényes jogszabályok sze­rinti formában kapjunk választ és indoklást. Egyébként nem tudom, milyen jogállam az, amelyben az első fokú kére­lemre adott válaszban nem utalnak a jogorvoslatra. A miniszter úr számomra azt a látszatot kelti - folytatja Szabó Imre -, hogy el sem ol­vassa, amit aláír. Az a Magyar Bálint, aki 1985-ben eredmé­nyesen vívta ki a Patajiak Köre civil szervezet létrehozá­sát ma, úgy tűnik, miniszter­ként bürokraták eszköze. Wicker Erika igazgató:- Amikor a minisztérium illetékesei Kecskeméten jár­tak, arra kértem őket, hogy vé­leményük kialakításakor az alábbi szempontokat vegyék figyelembe - mondja. Nem szabad összekeverni a gyűj­teményt, az intézményt, a ne­vet és az épületet. Képzőmű­vészeti gyűjteményeink ön­magukban értékesek, nem pe­dig amiatt, ahogy hívják őket. A tervezett átalakítás kellő ga­ranciát nyújt arra, hogy felada­tainkat maradéktalanul ellás­suk. Nem lehet egy másfél év­tizeddel ezelőtt, az akkori vi­szonyok szerint kialakult mú­zeumi struktúrát kevesebb pénzből ugyanúgy fenntartani. S mivel ez a struktúra nehezen kezelhető és kevéssé haté­kony, nem is szabad. Ha a je­lenlegi szervezet változatlan marad és a költségvetés csök­kenése arányosan terhelődik a szervezet intézményeire, az a meglévő múzeumi egységek közötti aránytalanságok to­vábbi növekedésével és a táj­múzeumok ellehetetlenülésé­vel fog járni. Rendkívül káros és nem megengedhető egyik, vagy másik intézményt a többi ro­vására kiemelni. Jó döntés csak a múzeumi szervezet egészét figyelembe véve hoz­ható. E szempontokat azonban - folytatja Wicker Erika - sem a minisztérium illetékes főosztá­lya, sem a művelődési minisz­ter nem vette figyelembe. Le­vele alapján sajnos azt kell fel­tételeznem, hogy a miniszter úr nem tájékozódott kellőkép­pen a a megyei múzeumi szer­vezetről, s csak a tervezett át­alakítás egyes részeit ismeri. Másként ugyanis nehezen tu­dom megmagyarázni a levelé­ben olvasható komoly tárgyi tévedéseket. Szó sincs a mú­zeumigazgatóság irodáinak áthelyezéséről, sem a képtár gyűjteményi anyagának átköl­töztetéséről. Az előterjesztés egészen másról szól. A mi­niszter úr azt szerencsére vilá­gosan megfogalmazta, hogy „az MKM messzemenően tisz­teletben tartja a Katona József Múzeum autonómiáját, vala­mint azt a jogát, hogy az in­tézményen belül szabadon alakíthassa struktúráját”. Ezek után végleg nem értem, miért nem írta alá a működési enge­délyek módosítását. Bálái F. István Miért is drágul a kenyér? (Folytatás az 1. oldalról) A szakemberek azzal indokol­ták a kenyér árának emelését, hogy az elmúlt két évben a fo­gyasztói ár jelentős mértékben alacsonyabb volt, mint a jelzett időszak inflációja és költségnö­vekedésének mértéke. A fo­gyasztói árak a sütőiparban az elmúlt két esztendőben 30,9 százalékkal növekedtek, míg az infláció mértéke a két évre ve­títve 53 százalékos volt. Ez év első öt hónapjában pedig a pénzromlás mértéke 20 száza­lék körül volt. A költségnöve­kedést és az inflációs hatást a pékek már nem tudják ellensú­lyozni, ezért kényszerülnek az áremelésre. Az újságírók ren­delkezésére bocsátották azt a táblázatot, amelyben kimutat­ták, hogy a fehér kenyér jelen­legi számlázási árának költség- szerkezete miként alakul. Esze­rint: a liszt 32,8, az energia 18,75, a bér 22,2, az egyéb költ­ségek 10,55, az eredmény 5, a 12 százalékos áfa pedig 10,7 Csendes kudarc Csendes kudarcba fulladt az a ta­lálkozó, amit a miniszterelnök kezdeményezett kedden délelőtt - jelentette ki Orbán Viktor, a Fidesz Magyar Polgári Párt el­nöke, az Országgyűlés Európai Integrációs Ügyek Bizottságá­nak vezetője szerdai sajtótájé­koztatóján. Orbán sajnálatosnak vélte, hogy a tanácskozásról a sajtóban megjelent értékelések nem tükrözték kellően az ellen­zéki pártok véleményét. A poli­tikus szerint az eszmecserén Hóm Gyula nem mondott semmi újdonságot, a beszélgetés tar­talmilag üres volt. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a találkozón nem hallottak olyan titkos in­formációt, ami egy bizottsági ülésen el ne hangozhatott volna. Úgy vélte, hogy értelmetlen volt a miniszterelnöki kezdeménye­zés és a jövőben nincs is le­gitimitása az ilyen titkos össze­jöveteleknek. százalékot tesz ki a kenyér árá­ból. Ez egy kilogramm kenyérre vetítve pillanatnyilag 89 forint 45 fillér. A jelenlévők felhívták arra is a figyelmet, hogy jelen­leg átlagosan egy ember ha­zánkban napi 25 dekagramm kenyeret fogyaszt. A szakértők szerint így ez a költség a háztar­tásoknak nem jelent nagy több­letkiadást. Nem tartották kizárt­nak azt sem, hogy amennyiben az új búzából őrölt liszt ára az aratást követően emelkedik, úgy ismét kenyéráremelésre ke­rülhet sor. A költségek növeke­dése miatt az oszágban működő mintegy 1600 sütőipari vállal­kozás egyharmada nem termel nyereséget. Rendkívül nehéz korszerűsíteni a pékségeket, mert a nyereséghányad rendkí­vül alacsony, 5 százalék körül van. Emellett a termelői kapaci­tás a piaci igényeknél körülbelül 30 százalékkal nagyobb, így a kínálati piacon néha irreális ár­verseny alakul ki - hangzott el a tájékoztatón. Békekövetek a stadionban Lehetséges-e igazi béke? Az emberek számára rejtély, ho­gyan érhető el. Június 7-étől kezdődően világszerte milliók találkoznak, hogy segítsenek másoknak is felismerni az igazi béke forrását. Az „Isteni béke követei” című nemzetközi kong­resszussorozat második ma­gyarországi helyszíne az akasz­tói Stadler-stadion (Vörösmarty u. 18.). A Jehova Tanúi Egyház rendezvényére Dél-Magyaror- szág 60 városából 8000 „béke­követet” várnak. Aki érdeklő­dést mutat a tartós béke iránt, meleg fogadtatásban részesül jú­lius 5-7-éig, 9 és 16 óra között. Katonahalál A taszári sajtóközpont tájékoz­tatása szerint kedden este 8 óra 55 perckor meghalt sportolás közben Andrew L. Hawkins őrmester. A katona kosárlabdá­zás közben lett rosszul. Kárpótolják az egykori nyugati hadifoglyokat A volt nyugati hadifoglyok hát­rányos megkülönböztetése év­tizedekig tartott, s napjainkban sem ért véget - állapították meg szerdai sajtótájékoztatójukon a Nyugati Hadifoglyok Egyesüle­tének vezetői. A debreceni székhelyű érdekvédelmi szer­vezet elnöke, Farkas Gáborné emlékeztetett arra, hogy az Al­kotmánybíróság 1995-ben el­utasította a nyugati hadifoglyok kárpótlására beterjesztett ké­relmüket. Az egyesület most újból az Alkotmánybírósághoz fordul, hiszen elsődleges céljá­nak azt tartja, hogy tagjai meg­felelő kárpótlást kapjanak. Az elnök által ítéletnek nevezett alkotmánybírósági elutasítás megítélésük szerint különbsé­get tesz a keleti és a nyugati ha­difoglyok között. - A nyugati hadifogság azonban csak idő­tartamában különbözött a szov­jetunióbeli fogságtól, a körül­mények hasonlóan kegyetlenek voltak - állítja Farkas Gáborné. Példaként említette azt a 60-70 ezer magyar hadifoglyot, akiket a szövetségesek adtak át Fran­ciaországnak, s akiket így ki­vontak a genfi konvenció hatá­lya alól. A franciáknak nem lett volna joguk magyar hadifoglyokat tartani és dolgoztatni, hiszen Magyarország nem volt velük hadiállapotban. Farkas Gá­borné elnök kérdésre vála­szolva elmondta azt is, hogy a kárpótlásra váró, volt nyugati hadifoglyok száma 80 ezerre tehető, kárpótlásuk pedig szá­mításai szerint 6 milliárd forin­tot tenne ki.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents