Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-30 / 177. szám

1996. július 30., kedd 9. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Gemencen nem lesz sok változás Új törvény - régi vadgazdaság Gemenc a híres trófeák vadászterülete. Ebben az új törvény nem hoz változást. A jövőre hatályba lépő új vadá­szati törvény értelmében a vad­védelem és a vadgazdálkodás kerül előtérbe. Vadászati joga 1997. március 1-jétől az új szemléletű jogszabály szerint ezentúl nem az államnak, ha­nem a föld- és erdőtulajdono­soknak lesz. A rendszerváltozás után ugyanis a mezőgazdasági terület 80, az erdőknek a 40 százaléka magánkézbe került. A vadászati jogot, legyen az vadásztársaság vagy részvény- társaság, a megyei vadászati ha­tósághoz benyújtott évi vad­gazdálkodási tervek alapján le­het megszerezni. A jóváhagyá­sokat a hatóság a tél folyamán adhatja meg, hiszen ekkor lehet megállapítani, mekkora az ál­lomány. Augusztusig évente egyszeri módosításra van lehe­tőség, mivel a szaporulatot a nyár végezetéig lehet felmérni.- A Gemenc Rt. területén, üzemi kezelésben eddig 98 ezer hektár vadászterület volt - mondja Rádi József, a Gemenc Rt. szakembere. - Két vadász- társaság működik a területen, amelyek 17 ezer hektárt bérel­nek. Az összesen 115 ezer hek­táros vadászterületen a becsült vadállomány igen jelentős. Mintegy 2-3 ezer a szarvas, amelyek közül évente 1500 lő­hető ki. A több mint 2000 vad­disznóból álló állomány felét lehet kilőni. Az őzek száma nem jelentős. Évente 200-300 egyed kilövésére lehet számí­tani. Ezen a hatalmas területen a kisegítőkkel együtt 30-100 főnyi személyzet dolgozik. Ki­lenc vadászházunk van. A rész­vénytársaság összbevételének ebből a tevékenységből alakul az egynegyede. Bőgési szar­vasbikára és vaddisznóhajtásra általában német, osztrák, olasz, francia és svájci, főleg módos vendégek érkeznek minden év­ben. Nálunk ugyan a vadászat mintegy 20 százalékkal drá­gább, mint az országos átlag, de a világhírű trófeák vonzóbbak az igényes vendég számára. Mi pedig erről vagyunk híresek. Sok a visszajáró vendég. Közü­lük a legtöbben egy évre előre lekötik, mikor mire kívánnak vadászni. A vadállomány to­vábbra is kincstári tulajdonban marad. Augusztus elsejéig el­dől, hogyan alakulnak az új va­dászterületek, ki hova társul er­dejével, kárpótlási földjével. A vadászkürt hangjára a vad és a vadászok szíve egy­aránt hevesebben ver. Augusztusban teszik ki köz­szemlére a térképeket. A vadgazdaságok esetében nagy változásra nem kell szá­mítani, mondják a vadászati szakemberek. Félő azonban, hogy a vadásztársaságok kezé­ből kicsúszik a „gyeplő” és az átmeneti zavaros időszakban az illetéktelen gazdák lemészárol­ják a nagyvadat - mondják egyre nagyobb aggodalommal a vadászok. Király László Új időszámítás a fuvarozásban Műhold postázza a szállítmányok bizonylatait a vámosoknak Július elsejétől hazánk - Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával együtt - tagja lesz az egységes árutovábbítási el­járásról és a vámformalitások egyszerűsítéséről szóló nemzet­közi egyezménynek. A tranzitegyezmény révén az Európai Kö­zösség tagországai, valamint a közösség és az EFTA-országok közötti áruforgalom számottevően felgyorsul. Jelenleg 22 or­szágban alkalmazzák a fuvarozásnak ezt a formáját. A rendszer lényege a vámad­minisztráció egyszerűsítése. A szállító - akár közúton, vas­úton, csővezetéken, légi vagy vízi úton fuvarozza portékáját - csupán az induláskor és a célor­szágban, a rendeltetés helye szerint illetékes vámhivatalban köteles az árut bemutatni. Ily módon a közbeeső útsza­kaszokon, a határokon való be- és kilépés alkalmával gyakorla­tilag megtakarítható az időigé­nyes ellenőrzés - mondta Nagy János, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának helyettes főparancsnoka teg­napi tájékoztatóján. Az indulás után a vámhivatal - számítógépes rendszer segít­ségével - műholdon küldi to­vább az információkat azoknak a vámhivatali állomáshelyek­nek, amelyeket a fuvaros érint útja során. Ez természetesen nem mentesíti a szállítókat pél­dául a tranzitországokban érvé­nyes állat- és növény-egész­ségügyi előírások tiszteletben tartásától, ám az ilyen jellegű követelmények teljesítését is már a starthelyen, induláskor ellenőrzik az illetékesek. A tranzitegyezmény szerint a szerződő országok az áruto­vábbítás vámokmányaként kö­telesek az egységes vámáru­nyilatkozatot használni. A do­kumentum - formáját és adat- tartalmát tekintve - minden or­szágban azonos. Mivel ez a nyilatkozat 1995. január elsejétől hatályos ha­zánkban is, ezért a most július­ban életbe lépő rendszerhez nem vezetnek be külön nyom­tatványt. Az áruk indításához vámbiz­tosíték szükséges, amelyet an­nak kell garantálnia, aki felelős a továbbítás rendeltetésszerű végrehajtásáért. (bozsó) Termelékenységi tartalékok A magyar iparvállalatok 83 százaléka nem tudja továbbhá­rítani vevőire költségeinek nö­vekedését. Minden ötödik vál­lalat olyan helyzetben van, hogy az árak emelkedését leg­feljebb 10 százalék erejéig ké­pes érvényesíteni eladásaiban, így a cégek óriási költségnyo­más alatt állnak. Ez a legfonto­sabb tanulsága annak a felmé­résnek, amelyet az osztrák Czi- pin und Parter termelékenységi tanácsadó cég megbízásából végeztek el áprilisban. A leg­alább 500 főt foglalkoztató cé­gek felméréséből az is kiderül, hogy a gyártók költség-tovább­hárítással kapcsolatos érveit a piac túlnyomórészt nem fo­gadja el. A szállítók ilyen ese­tekben általában új vevők fel­kutatásával, a költségek általá­nos lefaragásával védekeznek. Újakat veszünk, mert jó, hajó a hajó Évente másfél millió dollárt hoznak tengerjáróink A kormány hozzájárult ahhoz, hogy két éven belül öt hajót vásároljon a magyar tengerhajózás - az orosz államadósság terhére. Az e célra felvett hiteleket az új hajók üzemeltetésé­ből eredő többletnyereségből törlesztik majd. Mizik Károly, a Mahaszt Seat- rade Tengerhajózási Szállít­mányozási Kft. ügyvezető igazgatóját arról kérdeztük, hogy hazánk milyen vízi- jármű-parkkal bonyolítja le a tengeri szállításokat.- Kilenc hajónk járja a világ tengereit. A három legna­gyobb, 11-15 ezer tonna hord- képességű. A Vörösmarty je­lenleg úton van Baltimore felé; a Csokonay Rotterdamból indult nyílt vizekre; a Radnóti a Szuezi-csatomában Bombay felé tart.- Hajóinkon összesen kö­rülbelül 250 főnyi legénység teljesít szolgálatot. Állíthat­juk, tengerészeinket minden­hol szívesen fogadják, mert - bár nincs tengerünk - kiváló szakembereknek ismeri őket a hajósok világa.- Valamennyi tengerjárón­kat külföldi szállítmányozási vállalat bérli. Gondoskodnak arról, hogy a hajótér jól legyen kihasználva, fedezik az üzem­anyag költségeit és a kikötői díjakat is. Egészében hasznos üzletág ez: minden évben nye­reséget hozott számunkra. Ta­valy például másfél millió dollárt.- Ezért is gond. hogy míg egy-egy hajót általában 20 éves korában kell nyugdíjazni, flottánk tagjai átlagosan már 18 esztendősek. Jókor jött a kormány döntése arról, hogy öt új vízi járművet lehet besze­rezni. Ez azt jelenti, hogy a magyar tengerhajózás - noha szerény mértékben - továbbra is jelen lehet a végtelen vi­zeken. Koós Tamás Változó autóárak Európában Már nem Ausztriában a legdrá­gábbak az autók az EU-ban - ez derült ki hétfőn a brüsszeli Eu­rópai Bizottság legfrissebb sta­tisztikájából, mely azt is megál­lapította, hogy az árkülönbsé­gek általában is csökkentek az EU-ban. Ennek ellenére azonos típuson belül még mindig van akár több mint 40 százalékos eltérés is az árban. Ausztriában nyolcféle kocsi drágább, mint bárhol másutt az EU-ban, két­féle viszont Ausztriában a leg­olcsóbb - írta az APA. Országátlag szerint a legol­csóbban az idén Portugáliában lehet autót venni, tavaly még Olaszország volt ebben a győz­tes. A vizsgálatba bevont 78- féle modell közül 22 Portugáli­ában a legolcsóbb, 16-nak az ára Nagy-Britanniában a leg­alacsonyabb, 14-é pedig Hol­landiában. 39 modell Francia- országban és Németországban a legdrágább. Különösen drága Ausztriá­ban a Volvo. A négy Volvo- modell közül a 850-es éppen­séggel 25,5 százalékkal drá­gább, mint Nagy-Britanniában. A Subaru Legacy is Ausztriá­ban a legdrágább: Hollandiával szemben a felár 36,4 százalékos Ausztriában. Ugyancsak Auszt­riában a legdrágább a Mercedes C180-as, a BMW 316i, a Land Rover és a Range Rover. Ausztriában a legolcsóbb vi­szont a Daihatsu Charade és a Renault Espace. Ez utóbbit pél­dául épp a portugálok 13 száza­lékkal drágábban vehetik meg. Hét német gyártmány Német­országban drágább, mint bárhol máshol a közösségben. A csúcstartó a VW Polo, amely 34,6 százalékkal drágább Né­metországban, mint Portugáli­ában. 16 francia gyártmányú modell közül 11 Franciaor­szágban a legdrágább az egész EU-ban. A Renault Xantia 41,5 százalékkal kerül többe Fran­ciaországban, mint Nagy-Bri­tanniában, és ezzel ez a modell az idei árkülönbség-rekorder. Az Opel olcsóbban adja a Corsát és a Vectrát Portugáliá­ban, mint bárhol a közösség­ben, az Omegát viszont ott tartja a legdrágábbra: több mint 20 százalékkal többet kér érte, mint Hollandiában. A 78 vizs­gált modell közül 40-nek az árai több mint 20 százalékkal is eltérnek egymástól az egyes EU-országokban. Tűzelhalás okozta a tudós halálát Japánban is pusztított az alma- és körtefák réme Az almafák „tűzelhalása” nemcsak Magyarországon okoz komoly gondot. Nemré­giben szokatlan helyen, a ja­pán-amerikai kereskedelmi tárgyalásokon került szóba ez a rendkívül súlyos következ­ményekkel járó növénybeteg­ség. Japán hosszú-hosszú évekig arra hivatkozva tiltotta meg az amerikai almaimportot, hogy - mint állította - a szigetor­szág egyike annak az öt ál­lamnak (Chile, Ausztrália, Kína és Dél-Afrika mellett), amelyben nem pusztít a fertő­zés, ezért nem is engedi meg, hogy területére más, fertőzött térségből almát szállítsanak. A gyümölcsfák tűzelhalásá- ért felelős baktérium, az erwi- nia amylovora (egyébként az emberre halálos bubópestis kórokozója ennek egyik közeli „unokatestvére”) a század öt­venes és hatvanas éveiben ke­rült át Európába és a Közel- Keletre, történetesen Ameri­kából. Többen azt feltételezik, hogy a Hudson-folyó völgyé­Fertőzött almaág. bői származó fertőzött palán­ták révén terjedt el a világban ez a végzetes növénybetegség. A japán mítosznak egy japán tudós minapi öngyilkossága vetett véget. Akio Tanii ugyanis kutatásai alapján nem kevesebbet állított, mint azt, hogy az almafákon (és a körte­fákon) „tűzelhalásnak” neve­zett súlyos fertőzést okozó baktérium Japánban is jelen van! A japán mezőgazdasági mi­nisztérium azonban a honi al­matermesztőket védendő, két­ségbe vonta a tudós szavahihe­tőségét. Megvádolták, agyon­hallgatták, majd fölszólították, hogy fejezze be ilyen irányú kutatásait. Később, egy nemzetközi konferencián egy amerikai tu­dós számolt be Tanii kutatá­sairól. Tokió kénytelen volt kötelezni a Tanii szerint fertő­zött területek gazdáit, hogy vágják ki a beteg fákat. Az emberek dühöngtek, a tudós bűnbakká vált. Akio Tanii végül nem bírta tovább á rá nehezedő nyomást, és növényvédő szerrel öngyil­kosságot követett el. Ferenczy Europress A kiskunsági gazdáknak csak jövőre juthat valami Kárenyhítésre nincs pénz (Folytatás az 1. oldalról) Azoknak a gazdáknak, kister­melőknek, akiknek a június 21- ai vihar sok száz milliós káro­kat okozott. Mint ismeretes, a forgószél letarolta a gabonát, a gyümölcsösöket, a szőlőültet­vényeket Kiskőrös, Jakabszál- lás, Akasztó, Tabdi, Orgovány környékén. A termelők többsé­gének pedig nem volt biztosí­tása. Jelentős részben azért nem kötöttek, mert nem futotta rá többségüknek. Telefonon fel­hívtuk Aszódi Ilona Katalint, a kiskőrösi körzet szocialista képviselő asszonyát a kedve­zőtlen hírrel kapcsolatban. A képviselő - aki maga is sokat tesz az ügy érdekében - el­mondta, hogy véleménye sze­rint csak a jövő évi költségve­tésből lehet támogatást szerezni a vihar sújtotta gazdák részbeni kártalanításásra. Mivel a 97-es költségvetés tervezete az őszre készül el, ezért a szüreti hóna­pok lobbizásának az eredmé­nyétől függ, hogy mekkora ká­renyhítést kapnak a kiskunsági gazdák. A levéllel kapcsolatban megjegyezte, hogy a főosztály- vezető nem is írhatott mást. Ő ugyanis nem tartozik a döntést hozó politikusok közé. A kár­enyhítés - valamilyen formá­ban történő - kiharcolásának a feladata a képviselőké, nem pe­dig a hivatalnokoké.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents