Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-29 / 176. szám

1996. július 29., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Kitelepített németek talál­kozója. Az Alsó-Baranyából elszármazottak találkozóját rendezték meg a hétvégén Vil­lányban mintegy kétszáz részt­vevővel. Főként azok a néme­tek és leszármazottaik látogat­tak haza, akiket a potsdami ér­tekezlet döntéseinek megfele­lően 1946-47-ben telepítettek ki a volt Jugoszlávia területéről. Mivel ott még nem tarthatnak összejövetelt, a villányi önkor­mányzattól kértek lehetőséget találkozójuk megrendezésére. Tettes kerestetik. Félmillió forintot ajánlott fel a budapesti főpolgármester annak, aki a kö­zelmúltban az Astoria aluljáró­ban több lövést leadó ismeret­len személy nyomára vezeti a rendőrséget - közölte Demszky Gábor a budapesti rendőrfőka­pitánnyal tartott közös sajtótá­jékoztatóján. Keresik azt a név­telen levélírót is, aki a múlt héten informálta a rendőrséget. Fókuszban a napsugár. Az ultraibolya-sugárzás egészségre veszélyes hatásait vizsgálják a kutatók az MTA Biofizikai Ku­tatólaboratóriumában és a sza­badban augusztus 15-étől két hétig. Összehasonlító mérése­ket végeznek a Bükk-fennsí- kon, majd mesterséges fényfor­rásokat felhasználva, az inté­zetben is. Vizsgálják, nem ká­rosak-e az emberi szervezetre a különböző szoláriumcsövek. A tapasztalatokról nemzetközi konferencián tartanak. Egyházi ünnepség. Ma­gyar-szlovák egyháztörténeti ünnepséget rendeztek szomba­ton Esztergomban, Rudnay Sándorra, Magyarország egy­kori hercegprímására emlé­kezve. A szentmise után meg­koszorúzták a Bazilika altemp­lomában lévő sírját. A tudomá­nyos konferencián egyházi mél­tóságok és történészek méltat­ták a XVIII. század második fe­lében és a XIX. század elején élt főpap munkásságát. MIÉP-rendezvény. A honfog­lalási évforduló alkalmából rendezett ünnepséget szomba­ton Sümegen a Magyar Igazság és Élet Pártja. Csurka István pártelnök beszédében hangsú­lyozta: a nemzet vegye tudo­másul a történelem tényeit, nézzen szembe velük, de soha ne adja fel az igazságért vívott harcot. Az ünnepségen jelenlé­vők millecentenáriumi díszku­tat avattak. Bélyegfesztivál. A megadott határidőre 25 ország 250 kiállí­tója jelezte, hogy szeretne részt venni azon a bélyegkiállításon, amely augusztus 12-én nyílik a budai Várban a honfoglalás 1100. és az első magyar gyár­tású postai értékcikk megjele­nésének 125. évfordulója al­kalmából. Hadat üzennek a tetőkön villogó reklámoknak, a plakátdzsungelnek Törvény készül a hirdetőtáblákról Rendet vághat a reklámdzsungelben egy most készülő tör­vény. Az óriásplakátok, táblák, falragaszok, fényreklámok kihelyezését szabályozó jogszabály fontosságát senki sem kétli, de a tervezett tiltó passzusokról máris élénk vita dúl. Néhány rendeletén kívül semmi sem szab gátat a sza­badtéri reklámhordozók terje­désének,^ arra sincs egységes szabály, hová rögzíthető, ra­gasztható, állítható a sokszor ízléstelenre sikeredett „mű”. A káosznak januártól vége lehet. Információink szerint a jö­vőben kizárólag engedéllyel helyezhető el fényreklám, fél négyzetméternél nagyobb pla­kát, illetve műemléki környe­zetben mindenféle hirdetés. Az utak mentén soijázó óriás­plakátokat is kijjebb „tesséke­lik”, a közút határától legalább 20 méterre kaphatnak helyet. A járdára csak az adott ter­méket, szolgáltatást kínáló bolt közvetlen közelében sza­bad hirdetőtáblát állítani, s az épületek tetejének „díszeitől” is el kell búcsúznunk. Magánterületen a tulajdo­nos beleegyezése szükséges a reklámtáblák felerősítéséhez, míg a plakátok, szórólapok ki­ragasztására csak a hatósági­lag kijelölt helyeken lesz mód. Minden reklámhordozón fel kell majd tüntetni, hogy ki a megrendelője, illetve közzéte­vője, s ez utóbbit terheli majd a jogszabály megszegéséért a felelősség. A Magyar Közterületi Rek­lámszövetség tiltakozik a ter­vezett szigorítások ellen, mondván: inkább növelni kel­lene a reklámfelületek számát. Érveik szerint Belgiumban egy négyzetkilométernyi terü­letre 16 négyzetméternyi óri­ásplakát-felület esik, Ausztri­ában 12,4, Magyarországon pedig ez csak 2,6. Döntés ősszel lesz a parla­mentben. Takács Mariann Anna királynők. Országszerte vigasságokon köszöntötték szombaton az Annákat. A 171. hagyományos, balatonfüredi Anna-bálon a 17 éves Kelemen Szilvia nyerte el az arany­almát. Budapesten, a Magyar Nemzeti Galériában először rendeztek Anna-bált, jótékonysági céllal. A legszebb - képünkön két udvarhölgye: Hantlik Márta, és a tévéből már ismert Ka- cziba Andrea koszorújában - Szemerédi Judit lett. foto-, feb/diósi imre Ne féltsd a lányokat, meg tudják védeni magukat Bátorságot ad az aura ereje A nők csak nők a közgondolkodásban még a XX. század vé­gén is. Hozzáidomultak, hogy mindenre igent kell monda­niuk, és leszoktak arról, hogy tiltakozzanak. Az angol ki­rálynő kivételével a hölgyeket jobb esetben gyenge, támoga­tásra szoruló, rosszabb esetben védtelenségüket kihasznál­ható lényeknek tartják. Alasztics Zsuzsa fekete öves dzsú- dómester arról beszél, hogy ez másképp is lehetne. Külföldi kutatók még a törté­nelmi hősnőről, Jeanne d'Arc­ról is szeretnék bebizonyítani, hogy szellemi-fizikai erőnlétét nem önnön erejének, hanem bizonyos hormonok hiányá­nak köszönheti. Pedig az iz­mok és a lélek éppúgy edzhető a női testben, mint a férfiéban. Alasztics Zsuzsa 16 éve dzsú- dózik. Saját és női tanítványa­inak tapasztalatai rácáfolnak e véleményekre.-Nagyon ritkán volt szük­ség arra, hogy a hétköznapi életben használjam a mestere­imtől tanult technikákat - ál­lítja. - Nem azért, mert engem elkerültek a zaklatások, hanem mert a dzsúdónak köszönhe­tően megváltozott a fellépé­sem, a tartásom. Tudom és érzem, hogy ez sugárzik belőlem, s alkalom- adtán távol tartja a bajt. Ám vannak helyzetek, amelyek­ben az aura ereje kevésnek bi­zonyul. Ilyenkor egyszerűen megvédem magam. Az a dzsúdó, amit én oktatok, a tra­dicionális japán önvédelmi technikákra épít. Tanítványaim először is megtanulnak úgy esni, hogy a legkisebb sérüléssel vagy anélkül ússzák meg a háztar­tási baleseteket, vagy éppen a váratlan küzdelmet. Elsajátít­ják a védekezés mozdulatait. A dzsúdó szelleme megkö­veteli a másik ember tisztele­tét még akkor is, ha az nem jó szándékkal közeledik. A vé­dekezésnél fontos tehát óvni a támadót is, ha nem az életedre tör. Jellembéli elvárásaim vannak a tanítványaim iránt, és kizárom azokat, akik visz- szaélni, ártani akarnak a dzsú- dóval. (bozsó) Kiskunmajsán ülésezett a Közép-európai Gazdatanács Szót értettek egymással a gazdaszövetségek tagjai. A hétvégén rendezett háromna­pos tanácskozás résztvevői üd­vözölték Benedek Fülöp állam­titkárnak azon bejelentését, hogy a csatlakozás feltételeként nem kívánják feláldozni a ma­gyar mezőgazdaságot. A kor­mány szándéka az, hogy az in­tegrálódásig növekedjék az ag­rárgazdaság termelése és egyút­tal javuljon a termékek minő­sége. Az államtitkár rámutatott: az előkészítő tárgyalások egyik kritikus pontja az lesz, hogy a termőföldből mennyit vonjanak ki a művelés alól. Á magyar ál­láspont szerint az összes terüle­tet művelni kellene, hiszen az agrárgazdaság szerepe hazánk­ban jóval nagyobb gazdasági jelentőségénél. Az ebben az ágazatban foglalkoztatott em­bereket ugyanis sehol máshol nem lehet olyan hatékonyan foglalkoztatni, mint éppen a mezőgazdaságban. A tanácskozáson előadást tartott Glattfelder Béla ország­gyűlési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottsága EU- albizottságának elnöke is. Mint elmondta, jelenleg még sok a bizonytalansági tényező az újabb országok tagfelvételével kapcsolatban. Mindezek elle­nére jó esélyt lát arra a képvi­selő, hogy 2001-ben lel vételt nyerjenek a közép-európai or­szágok is az unióba. Ez a tanácskozás - mondta Kozma Huba, a Közép-európai gazdatanács elnöke - nemcsak azon tapasztalatainkat erősítette meg, hogy elegendő információ hiányában a magántermelők félnek az integrációtól, hanem azt is, hogy az unió jelenlegi tagországainak mezőgazdasági termelői is tartanak a kelet-kö- zép-európai országok befoga­dásától. Ez utóbbi félelem el­oszlatásában számítunk a nyu­gat-európai társszervezetek se­gítségére. Augusztusban finnugor világtalálkozó Rokonlátogató kongresszus Tizenhét nemzet mintegy fél­ezer képviselője jelezte rész­vételét a finnugor népek au­gusztus 16-án kezdődő II. vi­lágkongresszusára. A buda­pesti találkozót ópusztaszeri kirándulással egészítik ki. A különböző országokból 20- 20 tagú küldöttségek érkeznek hazánkba - tudtuk meg Botka László országgyűlési képviselő­től, a világkongresszus Magyar Nemzeti Szervezetének elnöké­től. - Más vendégek megfigye­lői státusban kísérhetik figye­lemmel a tanácskozás esemé­nyeit. A finnek, az észtek, valamint az oroszországi öt finnugor tagköztársaság és két autonóm körzet küldöttei mellett várják a határon túli magyarok delegá­cióit is. Megfigyelőként jelen lesznek az Európa Tanács, az UNESCO és más nemzetközi szervezetek szakértői, illetve az érintett országok nagykövetei. Magyarországot a parlamenti pártok és a tudományos élet reprezentánsai mellett a Kül­ügyminisztérium és a művelő­dési tárca szakértői is képvise­lik majd. A napokban körvonalazódott a szakmai program: a tudomá­nyos tanácskozás augusztus 17- én a Parlament kongresszusi termében plenáris üléssel kez­dődik. Megnyitót várhatóan Göncz Árpád köztársasági el­nök mond. A szekcióüléseket a Dózsa György úti kongresszusi központban tartják. Családi öröm. Egyéves múlt a trónörökös kenguruéknál, a Budapesti Állat- és Növénykertben. Bár a kicsi rabságban szü­letett, szépen fejlődik, köszönhetően a kengurumama óvó­féltő szeretettének. fotó: feb/diósi imre Chartresból érkezett a latin nyelvkönyv Pécs püspökéhez Mindig otthon voltak nálunk a tudományok Először ad átfogó képet a magyar nevelés napjainkig terjedő históriájáról az a tudományos munka, amely az iskolázás kezdetének ezredik évfordulója alkalmából látott napvilágot. Szerzője Mészáros István egyetemi docens, neveléstörténész. 996 körül létesült az első is­kola a dunántúli Szent Márton- hegyen, a mai Pannonhalmán - mondja bevezetőül a törté­nész. - A dokumentumok sze­rint Bonipert pécsi püspök alig néhány esztendőre rá, az 1010- es évek elején latin nyelvtan­könyvet kért Chartres püspö­kétől, már saját káptalani isko­lája számára. Ezekben az években készült el István ki­rály esztergomi udvarában az első hazai, nevelői célzatú írásmű, az Erkölcstanító köny­vecske. Fennmaradt ezekből az időkből az első tanító: Valter magiszter neve is, aki-Csanád vármegyében működött. Iskolaügyben hamar felzár­kóztunk a fejlett nyugathoz. Nagy számban és magas szín­vonalon képeztek itthon az egyházi - és egyben világi fel­adatokat is teljesítő - értelmi­ségieket. A 14-15. századtól azután a kifejezetten világi ok­tatás szintén átörökítette ezt az igényességet. S ez jellemezte később is a magyar iskolát. Hadd utaljak a sárospataki, a debreceni, a nagyszebeni, a pápai kollégi­umra. Hasonlóan büszkék le­hetünk - kicsit nagyot ugrunk az időben - a múlt század végi és a két világháború közötti nagy hírű alma materekre, mint amilyen a budapesti Fa­sori Gimnázium volt. Ebben az anyagi javakban soha nem dúskáló országban nem alaptalanul beszélünk a „szürke állományról", mint legnagyobb kincsünkről hangsúlyozta Mészáros István. Itt mindig voltak európai szín­vonalú és igényű iskolák, ame­lyek szoros kapcsolatot tartot­tak a nyugati szellemi áramla­tokkal. „Otthon érezték magu­kat” errefelé a tudományok, barátságban voltak az anya­nyelvvel, de az idegen nyel­vekkel is. Olyan kiválóságokat neveltek, mint Szent-Györgyi Albert, Teller Ede. A folyamat a 20. század má­sodik felében sem szakadt meg. Ha magyar diákok nem is tanulhattak olyan nagy szám­ban a külföldi egyetemeken, mint korábban, a diákolimpiá­kon, a nemzetközi megméret­tetésben soha nem vallottunk szégyent. A 80-as évektől a politika is felismerte a tudás szerepéi az ország általános fejlődésében. Néni csak az ezeréves ma­gyar iskolarendszer van átala­kulóban. Hiszem, hogy az ok­tatásügy megerősödve vészeli át a változásokat, (deregán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents