Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-23 / 171. szám
Melléklet/IV. Színes Magazin 1996. július 23., kedd Jobb zárjegy helyett jobb határzár kellene Tiltakoznak a dohánygyárak A zárjegy miatt megint drágul a cigaretta? Apró ajándék vagy korrupció? A Magyar Dohányipari Szövetséghez tartozó vállalatok nem értenek egyet azzal, hogy a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának döntése alapján bevezessék a hologramos zárjegyet. Számításaik szerint ugyanis ez dobozonként körülbelül 48 fillérrel drágítaná a cigaretták fogyasztói árát. A négy nagy hazai dohánygyárat tömörítő szövetség a növekvő cigaretta-feketekereskedelem mérséklése érdekében támogatja a hatóságoknak a cigarettacsempészet elleni határozott fellépését, és tudomásul veszi új, biztonságosabb zárjegy bevezetésének szükségességét is. A gyártók véleménye azonban az, hogy a feketekereskedelem elleni leghatékonyabb eszköz a határellenőrzés lényeges szigorítása lenne. A szövetség tapasztalatai szerint egyébként a csempészcigaretta túlnyomó része zárjegy nélkül és nem hamisított zárjeggyel kerül az országba, valamint az illegális kereskedelembe. Ha a Vám- és Pénzügyőrség megfelelő személyi és technikai feltételekkel rendelkezne, a hamis zárjegyeket most is tudná azonosítani. A hologramos zárjegy bevezetését a dohányipar nemcsak a drágább előállítási költség miatt ellenzi, hanem azért is, mert ilyen jellegű technikai megoldást Európában sehol nem alkalmaznak. Virágot nem kaphatnak, ám autót, faxot, fénymásolót, esetleg kisegítő személyzetet elfogadhatnak „külső felektől” az Európai Parlament képviselői - így értelmezi vitriolos tudósításában a párizsi Libération az eurohonatyák szerdai döntését, amellyel módosították az ajándékok elfogadására vonatkozó eddigi szabályozást. A gazdasági tényezők lobbytevékenységének, illetve a képviselők anyagi érdekeltségének tárgyában nem most először akartak rendet teremteni a strasbourgi székhelyű szervezetben: hat éve már, hogy időről időre tárgyalnak a kérdésről. Most végre elfogadták az új szabályozást, de elsöprő többséggel - 477 szavazattal 77 ellenében - elutasították az „apró ajándékok” teljes tilalmára vonatkozó javaslatot, amelyet a zöldek, a kommunisták és a Nemzetek Európája frakció szorgalmazott. A rendelkezés tehát megkülönbözteti az ajándékokat (ez mostantól tilos) attól, amit úgy ír körül, hogy „anyagi támogatás személyzetben vagy eszközben, amelyet a képviselőnek politikai tevékenységének körében külső felek juttatnak”. A megkötés az, hogy a juttatás tényét nyilvánosságra kell hozni, ami értelemszerűen az adományozni szándékozó vállalatok mozgásterét némiképpen szűkíti. , „Nyilván lehetetlen most még ezen a kompromisszumon túllépni, olyannyira különbözőek a hagyományok, a bevett gyakorlat a tagállamokban” - indokolja egy francia képviselő saját igenlő szavazatát, elismerve, hogy az új szabályozás kívánnivalót hagy maga után. Mindenesetre a mostani helyzethez képest az előírás erényeként nyugtázza azt, hogy az ajándékozás tényét publikálni kell. Más lapra tartozik, hogy a nyilvánosságra hozatal elmulasztását az új szabályozás nem szankcionálja, a visszaélések dolgában minden képviselő saját országa törvényeinek van alávetve. Nem fogadták el az eurohonatyák az évente felfrissítendő vagyonnyilatkozat kötelezővé tételét sem, amelyre a javaslat ugyanazon frakciók nevéhez fűződött, mint az ajándékozás tilalmát sürgető beterjesztés. E téren is mind a 626 képviselő saját hazájának törvényeit kell, hogy szem előtt tartsa. Az Európai Parlament tagjai közül csak Franciaországban és Belgiumban kénytelenek vagyonnyilatkozatot tenni a képviselők. Elutasították Strasbourgban azt is, hogy hatékony ellenőrzésnek vessék alá annak a mintegy ötvenháromezer franknak az elköltését, amelyet a képviselők költségtérítésként kapnak kisegítő személyzetük megfizetésére. Az pedig nyílt titok, hogy egyes képviselők ennek az összegnek a terhére oldják meg hóvégi anyagi gondjaikat. Kelet-Európa fontosabb partnere a németeknek, mint az USA Kelet- és Közép-Európa mára fontosabb kereskedelmi partnerévé vált Németországnak, mint az Egyesült Államok, s a tendencia erősödik, közölte néhány napja a Bundesbank Frankfurtban. 1993-1995 között két számjegyű növekedést mutatott a né- met-kelet-európai kereskedelmi forgalom, s tavaly már az egész német export 8,2 százaléka irányult a térségbe. Júliusi összegzésében a német központi bank azt is bejelentette, hogy a kelet-közép-euró- pai országoknak a Nyugat fejlett iparú országaival lebonyolított kereskedelméből Németország egymaga egyharmaddal részesül, a közvetlen német tőkeberuházásoknak pedig egyti- zede irányul oda. Németország 1993-1995 között 30 százalékkal többet exportált KeletEurópába, az exportvolumen értéke 60 milliárd márkányi. A növekedést azért tartják különösen látványosnak, mert lényegében három országra összpontosult: Lengyelországra, a Cseh Köztársaságra és Magyarországra. Ugyanis ők importálták a német export- termékeknek több mint a felét. A Bundesbank jelentésében megállapítja: Kelet-Közép-Eu- rópa 19 állama 350 millió lakosával akkora piacot képvisel, mint amekkora az EU-é. A mögöttünk álló két évben a Csehországba irányuló kivitel 53 százalékkal emelkedett, a Magyarországra irányuló 34,5 százalékkal, a Lengyelországba tartó pedig 31 százalékkal. Ezt a növekedést elsősorban a versenyképes és korszerű beruházási javak iránt mutatkozó nagy keresletnek tulajdonítják. A feketegazdaság ellen A feketegazdaság elleni fellépés, a jogellenes cselekmények megelőzésének, feltárásának eredményesebbé tétele a fő célja a múlt hét végén megalakult Zala Megyei Gazdaságvédelmi Koordinációs Tanácsnak. Az erről szóló megállapodást a rendőrséggel együtt kilenc szervezet, intézmény és cég képviselői írták alá. Egyúttal bejelentették: a Zalavolán Rt., a Győri Likőripari Rt. és tizenhat magánszemély egymillió forint összeggel létrehozta a zalaegerszegi székhelyű Gazdaságvédelemért Alapítványt. A Budapest Bank és a Mezőbank a helyszínen csatlakozott az alapítványhoz, amely kommunikációs eszközök beszerzésével, a bűnmegelőző propaganda fejlesztésével kíván segítséget nyújtani az érdekelteknek. Bencze József, helyettes államtitkár az alakulást követő sajtótájékoztatón közölte: immár teljes a megyék és a főváros intézményes gazdaságvédelmi rendszere. Siker a „Vásárolj magyarul!” Sikeresen bevezették a hazai piacon a „Vásárolj magyarul!” mozgalom egységes jelképet. A pécsi székelyű Magyar Áruk Klubja (MÁK) arról tájékoztat- tott, hogy mind több cég ismeri fel a magyar termékek és szolgáltatások eredetének megjelölésére szolgáló piros-fehér-zöld védjegy használatának üzleti előnyeit, és folyamatosan növekszik a rendszeresen alkalmazó gyártók és forgalmazók köre. A kezdeményezés regionális népszerűsítésére vállalkozó MÁK szervezője, Weinreich László elmondta: az év első feléig már több mint félszáz hazai termelő, illetve szolgáltató cég csatlakozott a mozgalomhoz, amelynek célja a belföldi piaci forgalom fellendítése a vásárlóerő növelésével. Elképzelésük szerint a hazai foglalkoztatást növelő magyar termékek és szolgáltatások kínálatának bővítése teremtheti meg a piac élénkülésének alapját. A hazai termékek és szolgáltatások ismertetője immár a számítógépes hálózaton is elérhető. Az Interneten a www.data- net.hu/mcp honlapon át kérhető tájékoztatás a magyar termékekről és szolgáltatásokról, illetve a „Vásárolj magyarul!” mozgalomról és a Magyar Áruk Klubjáról. Hagyományos úton, levélben vagy telefonon a Magyar Áruk Klubjánál a Pécs, Pf. 123. címen, illetve a 30/596-380-as telefonon érdeklődhetnek. Ha nem vagyok sárgában, kutyába se vesznek! A Yellow Pages szakmai címjegyzék teljes körű, pontos és aktuális adatokat tartalmaz a gazdasági élet szereplőiről - a legkisebbektől a legnagyobbakig. Ha Ön a í|p Yellow Pages-ben hirdet, egy dologra jó. ha felkészül: sikerei láttán riválisai sárgulni fognak az irigységtől! Készüljön fel még valamire: hamarosan a „nagykutyák" életét élheti! 6720 Szegei Arany János u. 7. IV. emelet TeL/fax: (06-62) 491-940 Yellow Pages - Keresni fog, mert keresni fogják! 7» *
