Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-23 / 171. szám

Több mint 250.0ÖI ember olvassa nap mint nap! Hirdetésfelvétel: 76 489-840 A termésátlag szinte mindenhol elmarad a várttól Kevesebb búza termett a tervezettnél Bizalmatlan vállalatvezetők Az aratás hatvan-hetven száza­lékos készültségi foka után ké­szült összesítések szerint a búza termésmennyisége jócskán el­marad a várttól -tájékoztatta egy mélykúti fórum hallgatóságát csütörtökön dr. Benedek Fülöp, a Földművelésügyi Miniszté­rium államtitkára. Azt is el­mondta, hogy az előrejelzések szerint a 3,45 tonnás hektáron­kénti átlag valószínűleg tovább fog csökkenni. Megyénkben a legutóbbi ösz- szesítések szerint az átlagtermés 3,33 tonna, a szomszédos Tol­nában kicsivel több, 3,52 tonna hektáronként. Az aratás a gépek műszaki állapota miatt vontatot­tabban halad, mint tervezték. Az államtitkár a déli határszé­len megtartott fórumon felhívta a gazdálkodók figyelmét a július 17-én életbe léptetett egészség- ügyi zárlatra. Elmondta, hogy ezt mindenkinek nagyon komo­lyan kell venni, de legfőképpen a határhoz közeli településeken. Déli szomszédainknál a száj- és körömfájás járvány pusztít. Ha­zánkból egyelőre nem érkezett jelentés ilyen jellegű megbete­gedésről, de a fertőzés könnyen terjed és közel van, ezért rendkí­vüli veszélynek van kitéve a ha­tár menti állatállomány. Habár hét-nyolc év telt el a külföldi tőke tömeges megje­lenése óta, még mindig bi­zalmatlanok egymással a külföldi és a magyar válla­latvezetők. Ez derül ki a Czipin és Társa osztrák ta­nácsadó cég által készíttetett felmérésből. Osztrák és magyar vállalatveze­tőket kérdeztek meg a kelet-kö- zép-európai vegyes vállalati „együttélés” során felszínre ke­rülő leggyakoribb hibákról. Az ausztriai válaszadók öt- venhét százaléka vélte úgy, hogy leginkább személyzeti problémák akadályozzák a tér­ség termelő beruházásait. Az ott tevékenykedő és megkérde­zett osztrák cégek ötvenkét százaléka azt állította: vezetési, méghozzá közép- és alsó szintű vezetési problémákkal bajlódik e régió. Orvoslásként azt ajánl­ják: korlátozzák a helyi vezetők döntési jogkörét, erőltessék to­vábbképzésüket, valamint szi­gorú és sűrű jelentési kötele­zettségüket. S hogy milyen hibákat kö­vetnek el leggyakrabban a nyu­gati menedzserek Magyaror­szágon? A magyar válaszadók hetvenkét százaléka úgy vélte: nem ismerik kellőképpen az it­teni viszonyokat, s többnyire változtatás nélkül akarják be­vezetni a nyugati módszereket. A megkérdezett hazai mene­dzserek negyvenhárom száza­léka szerint a nyugatiak nem ismerik a jogszabályokat, har­minckilenc százaléka úgy gon­dolja, hogy a külföldiek rend­szerint alábecsülik a magyar szakemberek képzettségét. A keceli aratófesztiválon nem a termésátlagot figyelte a zsűri. A gazdák azonban jól tudják, a vártnál kevesebb termett. Besegítenek a halfőző versenybe is Vállalkozók a falunapért Hercegszántón a huszonhét tagot számláló Vállalkozók Klubja úgy határozott, hogy az idei falunap szervezésé­ben aktívan részt vesz és részfeladatokat vállal. A hal­főző verseny előkészítését és teljes lebonyolítását a klub tagjai végzik. A nevezési díjjal jelent­kezni lehet a helyi horgász­bolt vezetőjénél és a rendez­vény napján, augusztus 19­én, 9 óráig a helyszínen, a Mezőker volt telepén, ahová a helyieken kívül a környék­belieket is várják. Ugyan­csak a vállalkozók szervezik a sportpályán a kispályás labdarúgótornát, amelyre meghívják a környező tele­pülések focizni vágyó csapa­tait. Nevezéseiket a szántói presszó vezetőjénél adhatják le az érdeklődők. Tölgyesi Gábor / Életemben többet hitelt föl nem veszek Uborkaszezon van. A sajtó­nak hírszegény időszakot je­löl az elnevezés, termelőnek, háziasszonynak munkás pe­riódust. A termés betakarí­tását, a téli csemege elraká- sát végzik a napokban. írá­sunk a szezonon túlmutató tanulságokkal szól az ubor­katermesztésről így, ubor­kaszezonban. Akasztó környékén a tám- rendszeres sorokban szőlőt találunk. De a falu határában, a főútról lehajtva, a Kígyós partján egész másfajta nö­vény kapaszkodik a karók közt kifeszített hálóra. Itt te­rem az uborka. Bengő Antal hat éve kezdte a termesztést. Akkor még piacra hordta. Nem mindig értette, hogy lesz az akasztói uborka ára háromszorosa, mire Angyal­földre ér, de nem hagyta abba. Néhány évvel ezelőtt a helvéciai gazdaság olasz ex­portra vette az uborkát. Bengő Antal úgy gondolta, ez az út Európa felé vezet, beinvesztál hát az uborkába. A hely adva, víz az öntözés­hez a csatornában, már csak egy kis pénz kell. A bank adott is két évre négymilliót. Igaz, hogy az ötmilliós házát csak egymillió-kétszázezer fedezetnek számolta el, de összejött a többi is. Az első év le is ment simán. Tavaly azonban mozaikvírussal fer­tőződött az állomány. A be­tegség elvitte a termés har­minc százalékát. Hiába ve­szekedett a vetőmag-forgal­mazóval, az nem vállalta a felelősséget, mondván, a fer­tőzés a hiányos növényvéde­lem miatt következett be. A kereskedők gyalázatos áron vették a megmaradt termést, de a banknak fizetni kellett. Próbált haladékot kérni, per­sze nem kapott. A család és barátok segítet­ték ki pénzzel, bízva, hogy a következő év jobb lesz. Most, szezon közepén, tényleg jobb évnek néz ki az idei. A német gazdák a rossz idő miatt csak a termés felére számíthatnak, így kelendő cikk a magyar uborka. Bengő Antal kétszáz­ötven tonnára szerződött a kecskeméti konzervgyárral. A garantált ár elfogadható volt, huszonöt forint. A napi ár, a nyugat-európai helyzet mi­att, huszonnyolc-negyveny- nyolc forintra kúszott a nyá­ron. Idén a másodosztályú áru is eladható, mert nincs uborka. A májustól szeptem­berig tartó idényben saját csa­ládja mellett még nyolc másik família talál megélhetést az uborkázásban. Akad köztük olyan is, akinek a jégverte szőlő helyett az uborka bizto­sítja a jövedelmet. A hat hek­tár kordonos és a két hektár fekvő uborka mellé mást is kéne telepíteni. Csak több lá­bon állva lehet talpon ma­radni, s a segítők is dolgoz­nának szezonon túl is, ha lenne mit. Terméktanácstól, kamarától nem kap semmiféle segítséget. Csak magára és uborkás kollégáira számíthat. Hogy a németekhez hasonló százhúsz forint körüli garan­tált ár megvalósuljon, az csak álom. A beruházás a harma­dik évre talán stabil helyzetbe kerül. De egy biztos - mondja Bengő Antal -, életemben többet hitelt nem veszek föl. török Az idén jó a termés, talán pénz is lesz belőle. Megoldatlan a magyarok kedvezményes üdültetése Kevesebbet utazunk külföldre Az idén minden bizonnyal to­vább emelkednek az idegenfor­galmi bevételek. A magyarok azonban, a tavalyi év adataival összehasonlítva, kevesebbet utaznak külföldre. Mindez az Országos Idegenforgalmi Bi­zottság legutóbbi ülésén hang­zott el. Katona Béla, a bizottság el­nöke elmondta, hogy a nemzet­közi turizmusból származó de­vizabevételek várhatóan megha­ladják majd a kétmilliárd dollárt. Ez a két évvel ezelőttihez viszo­nyítva 50 százalékos növekedés. Az összeg az év első négy hónap­jában 29 százalékkal nőtt, és el­érte a 482 millió dollárt. Nemzetközi versenyképessé­günket kedvezően befolyásolta, hogy a szállodai árak csak mér­sékelten emelkedtek, sőt némely kategóriában visszaestek. Mind­ezzel szemben a magyar lakos­ság az év első négy hónapjában a tavalyinál jóval kevesebbszer, összesen 3,3 millió alkalommal utazott külföldre. Ennek oka az, hogy az embereknek kevesebb pénzük van, egyre nehezebb a megélhetés és a forintot is fo­lyamatosan leértékelik. Erdei János, a Magyar Tu­risztikai Szolgálat Rt. vezér­A népszerű görögországi üdülőhelyekre is kevesebb magyar utazott az idén. igazgatója hozzátette: megol­datlan a hazai lakosság üdülte­tése. A Magyar Nemzeti Üdül­tetési Alapítvány segítségével az idén csak körülbelül 200 ezer magyar állampolgár nya­ralhat kedvezményesen. Ezen segít majd az Országos Idegen- forgalmi Bizottság: új rend­szert dolgoznak ki, hogy az el­következő hat évben legalább ötször ennyien, mintegy egy- millióan vehessenek részt ked­vezményes üdülésben. Harmincmilliós vámcsalás Kaposvárott Csalással és közokirat-hamisí­tással vádolnak egy kaposvári pénzügyőr tiszthelyettest, aki az eddigi vizsgálatok szerint a va­lós ár töredékéért vámolt több drága nyugati autót. Eddig nyolc nagy értékű gépkocsi áron aluli vámolását derítette ki a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának belső nyomo­zócsoportja, a kár összesen 30 millió forint. A vámparancsnok bejelentette: csütörtökön levál­totta a kaposvári vámhivatal pa­rancsnokát és öt pénzügyőr ellen fegyelmi eljárást indítottak szolgálati mulasztás miatt. Mindez azonban nincs össze­függésben a csalással. Az utóbbi intézkedésekre azért volt szük­ség, mert általános rendetlensé­get tapasztaltak a kaposvári vámhivatalban. A vámcsalással kapcsolatban elmondta: előfor­dult, hogy egy 20 milliós autóra 300 ezer forint vámot szabott ki a tiszthelyettes.

Next

/
Thumbnails
Contents