Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-02 / 153. szám

1996. július 2., kedd Petőfi Népe 11. oldal Mai Műsor 10 kérdés, 10 felelet a vadászati törvényről Vadgazdálkodás és földtulajdon A vadászat a jövő év tavaszától csak az új törvény szerint történhet. Az Országgyűlés június 18-án elfogadta a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvényt. 1. Miért van szükség a tör­vényre? Azért, mert - miként a tör­vényben olvashatjuk - vala­mennyi vadon élő állatfaj a Föld megújuló természeti erő­forrásainak, valamint a bioló­giai életközösségnek pótolha­tatlan része. A vadon élő állat esztétikai, tudományos, kultu­rális, gazdasági és genetikai ér­tékek hordozója, s ezért - mint az egész emberiség és nemze­tünk kincsét - természetes álla­potban a jövő nemzedékek számára is meg kell őrizni. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a magyar vadállomány - az őzek, dámok, gímszarvasok kiemelkedő minőségének kö­szönhetően - Európában és a tengerentúlon is keresett ter­mék. Évente 25-27 ezer - több­ségében nem kis pénzű, a pénz- és üzleti világban befolyásos - külföldi vadászt vonz orszá­gunkba. A vadászat 43-45 ezer sportvadász egész évi szórako­zását, kikapcsolódását, szabad­idős tevékenységét jelenti. A vadgazdálkodás, a vadásztatás és a vadkereskedelem közel 10 ezer munkaalkalmat teremt. 2. Milyen előzményei voltak a törvénynek? Már a 16-17. században - a török időkben - a három részre szakadt országban felmerült a vadászat jogi szabályozásának gondolata. 1872-ben született meg az első, korszerű vadászati törvény. Ezt módosította az 1883. évi XX. törvénycikk, amely 1945-ig volt érvényben. Ezek a törvények kimondták, hogy a vadászati jog a földtu­lajdon elválaszthatatlan tarto­zékai!). Részletesen szabályoz­ták a tilalmi időket, a vadkárok megtérítését és gondoskodtak a vadászat büntetőjogi védelmé­ről. 1945-ben a 4640-es minisz­terelnöki rendelet a nagybirtok- rendszer megszüntetésének fo­lyományaként kimondta, hogy a vadászati jog az egész ország területén a Magyar Államot il­leti, és a vadászatot ezentúl csak vadásztársaság tagjaként lehet gyakorolni. 1957-ben egy törvényerejű rendelet szabá­lyozta a vadászati jogot s meg­szüntette az 1883. évi törvény még hatályban lévő rendelke­zéseit. 1961-ben - az európai jogrendszertől eltérően - a va­dászati jog az alapvető rendel­kezések erejéig beépült az ak­kor kiadott Erdőtörvénybe. 3 3. Mi a törvény legfőbb célki­tűzése? Az új vadászati törvény nem kerettörvény. 100 paragrafusá­ban szinte mindent részletesen igyekszik szabályozni. Legfőbb célkitűzése a vad védelme, erre alapszik a törvény. Ezért tartja meg állami tulajdonban a va­dászható vadfajokat, miközben a vadászat jogát - mint vagyo­nértékű jogot - a földtulajdon­jog elválaszthatatlan részeként a föld-, illetőleg vízfelület ese­tében a meder tulajdonosának biztosítja. 4. Mekkora lehet minimálisan a vadászterület? A vadászterületek minimális nagyságát 3000 hektárban hatá­rozta meg a törvény. Ez a terü­letnagyság az úgynevezett ap­róvadas vadászterületen, ahol zömében fácánra, mezei nyúlra, vízivadra és legfeljebb őzre le­het vadászni, akár nagy is lehet. De a szarvasoknak, vaddisz­nóknak, muflonoknak, tehát a nagyvadnak - migrációjuk, a búvó- és pihenőhely és a táp­lálkozási hely között megtett napi több tíz kilométeres moz­gásuk miatt - kicsinek bizo­nyulhat. (Az elmúlt évtizedek­ben 4000 hektár volt a vadász- területek minimális nagysága.) 5. Kinek lehet vadászati joga? 1997. március 1-jétől - a tör­vény hatálybalépésének kezde­tétől - önálló vadászati joggal rendelkezik az a földtulajdonos, akinek a vadászterület teljes egészében a tulajdonában van. Társult vadászati joguk van a vadászterület társult tulajdono­sainak. A vadászati jog haszon­bérbe adása esetén a bérlők jut­nak vadászati jogosultsághoz. A földtulajdonosnak annyi elő­nye azért van másokkal szem­ben, hogy mint tulajdonos könnyebben bekerülhet abba a vadásztársaságba, amelyik a földjén megszerzi a vadászati jogosultságot. Az új vadászati törvény módosítja a helyi ön- kormányzatokról szóló törvé­nyek több paragrafusát. A mó­dosítás szerint az önkormány­zatokat a vadászterület haszon­bérbe adásából csak a terület- arányosan meghatározott rész utáni bevétel illeti meg. A ha­szonbérleti díjat a földtulajdo­nosok kapják, tulajdoni részük alapján. 6. Mi a vadászterületek ki­alakításának menetrendje? Júliusban a vadászati hatóság javaslatot készít a vadászterüle­tek határára, figyelemmel a tör­vényben meghatározott vala­mennyi lényeges szempontra. Augusztusban ezt az adott terü­let önkormányzatainak hirdető- tábláin tanulmányozhatják az érdekeltek. Szeptembertől no­vember végéig van idő arra, hogy a földtulajdonosok és a vadászni kívánók egyezségre jussanak, megegyezzenek a ha­szonbérleti szerződés módoza­taiban, díjaiban. A valódi föld- tulajdonosoknak ez idő alatt kell képviselőt választani ma­guk közül, akit fölhatalmaznak a tárgyalásokra vagy rábízzák magukat az önkormányzat jegyzőjére, aki az adott vadász- területre vonatkozó jognyilat­kozatot tesz. Ezalatt a 90 nap alatt van lehetőség arra is, hogy a földtulajdonosok önálló va­dászterület kialakítását vagy a javaslatban szereplő vadászte­rület-határ módosítását kezde­ményezzék. A vadászati hatóság 1997. február 1-jéig fogja meghozni a vadászterületek kialakításáról, a 10 évre szóló haszonbérleti szerződések elfogadásáról szóló határozatát. Ez ellen nem lehet fellebbezni, megváltozta­tását, megsemmisítését a bíró­ságtól lehet kérni. A pernek - a vad védelme, a vadgazdálkodás érdekében - nincs halasztó ha­tálya, a határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. 7. Kik lehetnek a vadászati jog haszonbérlői? A törvény első helyen említi a vadászjeggyel rendelkezői!) tagokból álló egyesületet, azaz a vadásztársaságot, második he­lyen pedig a vadásztársaságok érdekképviseleti szervezetét. Emellett a 16. paragrafus c pontja kimondja: a vadászati jog haszonbérlője lehet „kizáró­lagosan belföldi tulajdonban levő mezőgazdasági, illetőleg erdőgazdálkodás ágazatba so­rolt gazdasági társaság, köz­hasznú társaság, szövetkezet, továbbá erdőbirtokossági társu­lat, feltéve, ha a vadászterület több mint felét mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy termé­szetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység folyta­tása céljából használja”. 8. Ki a területes vagy terület nélküli vadász? A törvény szerint, miként eddig, akként a jövőben is, két legális vadásztípus lesz: a terü­letes és a terület nélküli. A területes vadászok, akik vállalják a vadászterülettel együtt járó gondokat és költsé­geket, és befektetnek a vadgaz­dálkodásba. ők elvileg folya­matos vadászati lehetőségekkel rendelkeznek. Ennek fejében a vadászterületén ténylegesen is munkát végző vadásznak keve­sebbet kell fizetnie egy-egy vad elejtéséért. A terület nélküli va­dászok, az úgynevezett bérki- lövők kevesebb áldozathoza­talra kényszerülnek, ugyanak­kor egy-egy vad elejtését csak a piac által kialakított áron vásá­rolhatják meg. 9. Mennyibe kerül a vadá­szat? A törvény szerint egy kezdő vadásznak el kell végeznie egy tanfolyamot, le kell tennie a vizsgát, el kell mennie az orvosi vizsgálatokra, meg kell szerez­nie a fegyvervásárlási és -itartási engedélyeket. Ha mindezeknek a költségeihez hozzászámítjuk a fegyver, ruházat, felszerelés árait, a kiadás 300-400 ezer fo­rintot is kitehet. Ha a vadász te­rületes egyesületbe szeretne be­lépni, még az 50-500 ezer forin­tos belépődíjat, és ha felvették, a tagdíjat is be kell fizetnie. A törvény előírja, hogy 3000 hek­táronként egy hivatásos vadászt is alkalmazni kell. A vadásznak mindezen felül fizetni kell a ha­tósági eljárás díjait, és az újon­nan bevezetett vadvédelmi hoz­zájárulást. Ez utóbbi 1997-ben minden elejtett mezei nyúl ese­tében darabonként 100 forint, fácán esetében darabonként 50 forint, nagyvad esetében dara­bonként 1000 forint. A vadgaz­dálkodási bírság 5 ezertől 1 mil­lió forint lehet. A vadászokon kívül vadvédelmi bírság fizeté­sére kötelezhetik a vadászterü­letnek minősülő föld használó­ját, ha nem tesz eleget a vadál­lományban okozott kár megelő­zésével kapcsolatos kötelezett­ségének, például bejelentés és riasztás nélkül mérgez a terüle­tén. 50 ezertől 500 ezer forintos büntetésre számíthat az is, aki jogosulatlanul vadászik, vagyis az orvvadászat már bűncselek­ménynek minősül. 10. Milyen tilalmakat es köte­lezettségeket ír elő a törvény? A vad élőhelyének védelmét, a vadászatnak és a vadgazdál­kodásnak a rendjét nem keve­sebb, mint 46 paragrafus 148 bekezdése és további 106, betű­vel jelzett pontja, összesen és kereken 300 előírás szabá­lyozza. Csekő Sándor TV I. MŰSOR 5.40: Gazdatévé 6.00: Napkelte 9.00: Tízórai 9.10: Kaliforniai álom 9.35: Tízórai 11.05: Paradicsom Szálló 12.00: Déli harangszó 12.05: Üzlet délidőben 12.25: Telepakk 15.00: Hírek 15.10: Henry macskája 15.25: Az élet találmányai 15.50: A békák és a nap 16.00: Hírek 16.05: Nekem ne lenne hazám? 16.15: Popkór 16.30: Topmodell -180/161. 17.00: Sztárkereső 17.30: Don Quijote 17.55: Katolikus krónika 18.15: Üzlet 18.30: Mindent vagy semmit! 19.00: Esti mese 19.15: Naprakész 19.30: Híradó 20.01: Telesport 20.15: MC 20.25: Megperzselt szívek Francia tévéfilmsorozat XVI/2. 21.20: Stúdió’96 22.10: 100 éves a mozi Andrej Rubljov 11/1. 23.30: Szenes Andreával... 24.00: Híradó 0.10: BBC-híradó TV II. MŰSOR 8.30: Közvetítés a parlament üléséről 16.35: Teleszák 16.45: Erdőkerülő 17.05: 100 éves a mozi Michel Legrand 18.00: Körzeti híradók 18.15: Körzeti magazinok 19.05: Magnum 20.00: Múzsa 20.10: Sajtóklub 20.55: Csízió 21.00: Híradó 21.10: Környezetünk hírei 21.15: Kedd 21 21.45: Telepromotion 22.00: Objektív 22.25: Időjárás 22.35: Lapzárta 22.40: TS - Sportvarázs 0.10: MC TV 3. MŰSOR 17.45: Egy párizsi nő Francia film 81' 19.20: Aszfaltbetyár 19.50: Játék 20.20: Negyedóra otthon 20.45: Háromszög 21.00: Zsarugyilkosságok Amerikai film 95' 22.55: Top Trend (ism.) 23.20: Negyedóra otthon HBO 16.30: Bolondos dallamok 17.00: Jó barátok 17.30: Régiségek kicsiny boltja - Rajzfilm 75' 18.55: Zenemánia: Bob Marley és a reggae 20.00: Amerikai szamuráj Amerikai akciófilm 86’ 21.30: Melrose Piacé Amerikai filmsorozat 22.15: Micsoda nő ez a férfi Amerikai vígjáték 102’ 0.00: A sötétség serege Amerikai horrorfilm 85' DUNA TV 8.00: Képes Krónika 12.00: Déli harangszó 12.20: Mű-terem-tés (ism.) 13.00: Esti kérdés (ism.) 13.15: Emilie - Filmsorozat 14.00: Donana, az utolsó segélykiáltás 14.50: Az első száz év A leányasszony 15.45: Ami időm még maradt 16.30: Vallási műsor (ism.) 16.40: Európa hite 17.10: Lássuk, hogyan növe­kednek! 17.20: Móricz Zsigmond: Iciri- piciri 17.30: Mese 18.00: Híradó 18.15: A nagy út - Francia film 20.05: Gazdakör 20.45: Esti kérdés 21.00: Híradó 21.15: Sportpercek 21.25: Jekyll és Hyde (ism.) 23.00: CIA - Dokumentumfilm SZÍV TV 16.30: Divatház (ism.) 17.00: Príma torna 17.30: Knight Rider 18.30: Slapaj 19.00: „Az én esetem...” 19.30: „Nem boszorkányság” 20.00: Különjárat 20.30: Reklámvilág 21.15: A tévedés áldozata Amerikai film 23.00: Hétpróbás (ism.) KOSSUTH 4.30: Reggeli Krónika. 8.25: Min­dennapi tudomány. 8.35: Parag­rafus. 8.45: Gyorsfénykép a kul­túráról. 9.05: Napközben. 10.08: Két Lotti-sorsolás. 11.05: Kar­táncosok. 11.35: Egy biciklifék története. 12.00: Déli Krónika. 12.30: Ki nyer ma? 12.40: Tör­vénykönyv. 12.50: Külpolitikai fi­gyelő. 13.05: Vendég a háznál. 13.20: Boldogasszony-ünnepek júliusban. 13.30: A római katoli­kus egyház félórája. 14.05: Klasszikusok mindenkinek. 14.35: Irodalmi közügyek. 15.05: Kérdezhetek? 16.00: Délutáni Krónika. 16.10: Mindennapi gaz­daság. 16.20: Hasznos tudniva­lók. 16.25: Radar. 17.05: Ma­gyarországról jövök. 17.25: A Szabó család. 18.00: Esti Kró­nika. 18.30: Ráadás. 19.05: Sportvilág. 19.40: Asszony a fronton. 20.05: Táncházban. 20.30: Határok nélkül. 20.50: Be­szélni nehéz. 21.05: A Besenyő Blues Band játszik. 21.25: Nye­regben írt történelem. 21.55: Kenó-sorsolás. 22.00: Késő esti Krónika. 22.30: Ex-katedra. PETŐFI 4.33: Hajnali dallamok. 6.03: Reggeli csücs. 7.45: Sportreggel. 8.00: Petőfi-délelőtt. 10.38: Gor- diusz plusz. 11.20: Slágermú­zeum. 12.00: Cigányzenészek hangalbuma. 13.00:. Hírek. 14.00: Csúcsforgalom. 15.00: Hí­rek. 17.00: Hírpercek. 17.03: Pe- tőfi-délután. 18.54: Gordiusz plusz. 19.00: Hírek. 19.03: Kö- lyökóra. 19.30: Kataposta. 20.00: Albumajánlat. 20.30: Jazz. 21.03: Bolhacirkusz. 21.53: Pop­tarisznya - magnósoknak. Mozi KECSKEMÉT Városi: 5, 7 és 9 órakor: TŰZPARANCS. Színes, ame­rikai akciófilm. Árpád: 3/4 6 órakor: MADÁRFÉSZEK. Színes, amerikai filmvígjáték. 8 órakor: ELÁTKOZOTT GENERÁCIÓ - GYÖNYÖ­RÖK ÉS KIVÉGZÉSEK. Színes, amerikai-francia film. Stúdió: 7 órakor: SZENVE­DÉLYEK VIHARÁBAN. Színes, amerikai film. Ott­hon: 8 órakor: JOHNNY MNEMONIC - A JÖVŐ SZÖKEVÉNYE. Színes, a- merikái sci-fi. Csalánosi au­tósmozi: 1/2 10 órakor: SZE­RELEM A FEHÉR HÁZ­BAN. Színes, amerikai film. \Ö ÜT 1 az akció július 15-ig tart INGYEN EXTRÁK 150.000 FORINT ÉRTÉKBEN , ,ro\FiatP^tót ^°-0?0raPun válóéi a ere; jéié tóhoz tartózó in£Ven extrákból Sí-U-os kezdőd ^ eves k. efiz, 11208 Fo Pu amatmentes Pint hí etés esetén törlesztés m° 5Ss 1 «Ms aZmod!nlZtéstÓl 1 esetén Dalos és Gyulai Autóház Kft., 6000 Kecsekemét, Szent László Krt., tel. (76) 486 569, fax (76) 415 465 Szabadi Autóház, 6400 Kiskunhalas, Keceli út 7/A, tel. (77) 422 596, fax (77) 422 796 PIÁT PUNTO. AZ ÉV AUTÓJA 1998. FIAT mmmm

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents