Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-02 / 153. szám

1996. július 2., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC 7. oldal Sass professzor elbúcsúzott Dr. Sass Pál, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Főiskolai Kará­nak (volt) főigazgatója július elsejétől az egyetem rektora­ként folytatja munkáját. Az agrárkörökben Bács-Kiskun- ban tekintélynek örvendő pro­fesszorral terveiről beszélget­tünk.- A felsőoktatási intézmé­nyeknek napjainkban a ko­rábbi időkhöz képest újabb el­várásoknak is meg kell felel­niük. Milyen feladatokat jelent ez önnek új beosztásában?- A felsőfokú iskolák léte a hallgatók számának és az in­tézmény gazdasági helyzeté­nek függvénye. Ez utóbbi me­nedzseri képességeket is köve­tel az iskola vezetőjétől. Sze­rencsére van üzleti érzékem, amit a kecskeméti intézmény gazdasági ügyeinek vitelében kamatoztathattam az utóbbi években. Új beosztásomban első feladataim egyike az évi 1,5-2 milliárd forintos forgal­mat bonyolító egyetem gazda­sági helyzetének áttekintése. Dr. Sass Pál A felsőoktatási intézmé­nyek vonzerejét a megszerez­hető képzettség, illetve a dip­loma gyakorlati értéke adja. A magyar gazdaság húzóágaza­tát jelentő mezőgazdaságban a kertészeté az egyik legjelentő­sebb szerep, kertészmérnö­kökre tehát hosszú távon szükség van. Az oktatásban azonban igazodni kell a társa­dalmi-gazdasági változások­hoz. Terveim között szerepel az idegen nyelvű képzés, va­lamint a posztharveszt oktatás irányának kifejlesztése - fel- dolgozási, hűtési, áruforgal­mazási oktatási, kutatási egy­ség létrehozása - az egyete­men. A legfontosabb teendőim között tartom számon az egye­tem karai közötti viszony és egyensúly javítását, valamint a diploma külföldi elfogadtatá­sát. Az egyetemnek egyébként 4000 hallgatója és 1000 dol­gozója van.- Milyen emlékekkel bú­csúzik a főiskolától, Kecske­méttől?- Nyolc évig dolgoztam az intézményben. Kecskemét ve­zetőivel, a régió agrárszakem­bereivel is jó volt a kapcsola­tom, a város szép, megszeret­tem. Minden okom megvan arra, hogy szívesen emlékez­zek vissza az itt eltöltött idő­szakra. Almási Márta További létszámcsökkentések IMF-értékelés. Tegnap Buda­pesten befejeződtek a kormány és a Nemzetközi Valutaalap képviselői közötti tárgyalások. Megállapították, hogy a gazda­sági folyamatok a tervezettnek megfelelően alakulnak, és az alapvető célok az év végéig tel­jesíthetők. Elsősorban a társa­dalombiztosítás területén kell a reformokat felgyorsítani. A tár­gyalások 1997-ről a későbbiek­ben folytatódnak. Több vállalkozás. A gazda­sági szervezetek száma május végéig meghaladta a 700 ezret. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint a működő vál­lalkozások köre elsősorban az ingatlanügyletek és egyéb szol­gáltatások, a kereskedelem és a javítások, valamint az ipar terü­letén bővült. Az egyéni vállal­kozások száma szintén folya­matosan emelkedik, s már el­érte a 430 ezret. Lakás-takarékpénztárak. A lakás-takarékpénztárakról szóló törvényjavaslat kapcsán a Gaz­dasági Kabinet tegnapi ülésén mérlegelte azt, hogy a lakás-ta­karékpénztári megtakarítások mellé adandó állami támogatá­sok éves mértéke az eredetileg tervezett évi maximum 36 ezer forintnál némileg kevesebb le­gyen. Arról, hogy az új vagy a korábbi változat kap-e zöld utat, a miniszterek testületé dönt majd. Hannover 2000. A kormány döntése értelmében Magyaror­szág is képviselteti magát 2000-ben a hannoveri világkiál­lításon - jelentette be hétfőn Fazakas Szabolcs, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium ál­lamtitkára sajtótájékoztatón. Emlékeztetett rá, hogy a Ma­gyar Köztársaságot a világkiál­lításra Helmut Kohl szövetségi kancellár Horn Gyula minisz­terelnökhöz intézett levelében hívta meg. A magyar részvétel arculatának tervezése jelenleg már tart, s október 31-én kell azt a kormány elé terjeszteni. Mindenképpen illeszkedni sze­retnénk a világkiállítás Ember- Természet-Technika alapgon­dolatához. Éj légügyi törvény. Hatályba lépett hétfőn az új, légi közle­kedésről szóló törvény, amely az 1981-es törvényerejű rende­letet váltotta fel. A legújabb rendelkezés a légi közlekedés biztonságát, jogi rendezettségét szolgálja. A nemzetközi nor­mákhoz igazodva rögzíti a pol­gári repülés állami feladatait. A Bács-Kiskun Megyei Mun­kaügyi Központ az OMK irá­nyításával 1991 óta évente két­szer reprezentatív adatgyűjtést hajt végre a gazdálkodó szerve­zetek között. 1996 márciusában tizedik alkalommal került sor a rövid távú munkaerőpiaci prognózis felvételére. Bács- Kiskun megyében 257 munkál­tatóval készítettek interjút, amely a megyei jogi személyi­ségű gazdasági szervezetek 5%-a, az általuk foglalkoztatot­tak száma közel 30 ezer fő. A megkérdezettek 8%-ánál vár­ható jelentősebb szervezeti vál­tozás: lanyhul a privatizáció, fokozódik az átalakulás, eddi­ginél több szervezet jogutód nélküli megszűnése várható, a csődeljárás mérséklődik. Az előző felméréshez képest csök­kent a belföldi magántulajdon és a külföldi részesedés aránya. A megfigyelésbe bevont szervezetekben a foglalkozta­tottak száma a felmérést meg­előző félévben 4%-kal csök­kent, ezen belül is a fizikaiaké kissé nagyobb mértékben. Át­lagon felüli létszámvesztés az építőiparban; a mezőgazdaság­ban; az ingatlanügyletek, bér­beadás, gazdasági tevékenysé­get segítő szolgáltatás; az egyéb közösségi, társadalmi, személyi szolgáltatás és az egészségügyi, szociális ellátás gazdasági ágban történt. A fog­lalkoztatásban az átlagosnál nagyobb létszámfogyás tapasz­talható a megye hat munkaerő­piaci térségében: Kunszentmik- lós, fKiskunhalas, Kiskunfél­egyháza. Kalocsa, Kecskemét és Kiskőrös körzetekben. Az elmúlt félévben a prognózisban szereplő gazdasági szervezetek több mint fele csökkentette, több mint egynegyede növelte, egyötöde szinten tartotta a dol­gozói állományát. A létszámot csökkentő vállalkozásoknál 2110 dolgozó veszítette el a munkahelyét, a növelők 766 fő foglalkoztatására adtak lehető­séget. A leadott létszám 45%-a Kecskemét, 11%-a Kalocsa és 9%-a Kunszentmiklós körzet­ből került ki. A felvettek egy- harmadát Baja, háromtizedét Kecskemét és 15%-át Kiskun- majsa térség gazdálkodói al­kalmazták. A felmérés adatai szerint 1996. első félévében a megfi­gyelt gazdálkodók dolgozóinak létszáma tovább apadt, szem­ben az őszi prognózissal, amely ugyanerre az időszakra emel­kedést jelzett. Fél év óta na­gyobb arányban nőtt a létszám­leépítő cégek aránya, mint a - fejlesztőké. A második félév­ben ugyan többen bővítik a lét­számot, mint akik csökkentik, viszont a munkahelyüket el­vesztők lesznek többségben. Az adatszolgáltatásban részt vett szervezeteknél az 1995. őszi előrejelzéshez képest az év első felére jelentősen megnőtt a lét­számfelvételt, elbocsátást, lét­számcsökkentést vagy mindket­tőt alkalmazók aránya és az ál­taluk érintettek száma. Összes­ségében az 1996-ra szóló ko­rábbi létszámfejlesztő várako­zások helyébe egy visszafogot­tabb, szigorúbb létszámgazdál­kodás lépett, amely további csökkentéssel jár. A regisztrált munkanélküliek száma az év végéig kissé csök­ken, év végén 22 ezer fő körül várható. Brandicsné Urbán Anikó elemző közgazdász Miért lassú a földrendezés Bács-Kiskunban? (Folytatás az L oldalról) A földkiadó bizottságok sok esetben azért állították le mun­kájukat, mert elfogyott a pénz. Az önkormányzatok az idén már nem mindenhol tudják a munkát támogatni. Sok helyen a többszörösét költötték annak, mint amit a kormánytól támo­gatásként visszakaphatnak. Pa­naszkodnak is, hogy a kormány kevesebbet ad, mint amennyi a tulajdonrendezés költsége. Madari Jenő elmondta, hogy részarány-tulajdonosonként 250 forintot ad a kormányzat a bizottságok működésére. A probléma abban áll, hogy töb­bet költött-e az önkormányzat az említett összegnél? Vagy esetleg kevés a 250 forintos összeg? Megítélése szerint ha a tényleges költségnövekedést figyelembe veszik, akkor a 250 forint bizony kevés. Bács-Kis- kunban meglátása szerint 80-90 millió forintra lenne még szük­ség. Ebből lehetne finanszí­rozni a munkákat. Ez rész­arány-tulajdonosonként még 150 forintot jelentene. A költ­ségvetésen múlik, hogy lesz-e erre pénz. Fülöpházán az önkormány­zatnak 1 millió 503 ezer forint­jába került a helyi földrendezés. A faluban 639 polgár ügyének a rendezésére kértek támoga­tást. Az állam 159 ezer 700 fo­rintot utalt az önkormányzat számlájára. A földrendező bi­zottság még nem fejezte be a munkáját. Petőfiszálláson jelenleg kö­rülbelül nyolcvan százalékban kész a földkimérés. László Imre, a földkiadó bizottság el­nöke szerint a legtöbb prob­léma abból adódik, hogy a ké­relmek mintegy húsz százalé­kánál nem lehet megállapítani, hová kérték a földterületet. Sor­solásra csak azok esetében ke­rül sor, akik egyáltalán nem ad­tak be kérelmet. Közülük so­kaknak a címét sem ismerik, néhányan pedig már nem is él­nek. Egyébként Petőfiszálláson a részarány-tulajdonosok június 24-ei közgyűlésén egyhangúlag újraválasztották a 17 tagú föld­kiadó bizottságot. A földkimé­réseknél elsőbbséget élveznek a tanyatulajdonosok, számukra igyekeznek tanyájuk mellett kimérni a földterületet. Kiskunhalason mindkét földkiadó bizottság mandátu­mát meghosszabbították az év végéig. Az öt-öt tagú bizottsá­gok működtetését a helyi ön- kormányzat finanszírozza fe­jenként 35 ezer forint tisztelet­díjjal. Ezen felül 500 km/hó gépkocsihasználat is megilleti őket. Jánoshalmán is tovább dol­goznak a földkiadó bizottságok tagjai. A részarány-tulajdono­sok közgyűlésein mind a négy bizottságnál így döntöttek. A megbízatás év végéig szól. A kiskunmajsai önkor­mányzat 1,6 millió forintot biz­tosított év végéig a városban működő két földkiadó bizottság munkájához. A földügyeknek körülbelül a felével végeztek eddig Jász- szentlászlón. A földkiadó bi­zottság közel háromszáz hatá­rozatot készített el. Mint Vas Jánostól, a földkiadók vezetőjé­től megtudtuk, az év végéig be­fejezik a munkájukat, a bejegy­zések a földmérőkön és a föld­hivatalokon múlnak majd. Kömpöcön és Csólyospálo- son is vannak még rendezetlen földügyek, de a földkiadó bi­zottságok további működtetésé­ről csak ezen a héten születik majd döntés. Áki kérte, az már régen használatba kapta a földjét Harkakötönyben. A Szluka Sándor vezette öttagú földki­adó bizottság működését itt is megszavazták év végéig. A társadalmi munkában tevé­kenykedő bizottságnak közel kilencszáz ügyben kell határo­zatot hozni, de sok gondot okoz egyes földterületeknél az örökösök felkutatása is. Kecskeméten szerdára, jú­lius harmadikára hívták össze a városban működő földkiadó bizottságok és részarány-tulaj­donosok közgyűlését. Ä köz­gyűlés dönthet úgy, hogy a bizottságok működését ez év december 31-éig meghosszab­bítja, de dönthet úgy is, hogy megszünteti a földkiadó bi­zottságot. Ebben az esetben választhatnak újat, vagy átad­hatják a földügyek intézését a megyei FM-hivatalnak. A bácskai földrendezés problémáiról holnapi lapunk­ban írunk. <Jj elnök beiktatása. Tarafás Imre tölti be július 1-jótól hat évig az Állami Bankfelügyelet elnöki posztját. Az ismert szakembert tegnapi beiktatásán Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter és Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke köszöntötte. fotó: feb/diósi imre Melegen ajánlott erőforrások Forró a talaj a lábunk alatt A hazai föld mélye a maga nemében páratlanul gazdag energiatartalékot, bőséges hévízkincset rejt. Kitermelé­sében azonban korántsem ér­tünk el jó eredményeket. Né­hány éve úgy látszott, hogy nagyobb erők mozdulnak meg a geotermikus források hasznosításáért, de a leg­újabb adatok szerint nem fej­lődés, hanem visszafejlődés jellemzi a helyzetet. A 40-es és főleg az 50-es években rendre hévízre buk­kantak Magyarországon a kő­olaj- és földgázkutatók - mondja dr. Büki Gergely pro­fesszor, a Budapesti Műszaki Egyetem energetika tanszéké­nek vezetője. Már akkor meg­fogalmazódott a feltételezés, hogy geotermiában hazánk minden bizonnyal világvi­szonylatban is a legjobb adott­ságú országok közé tartozik. Mai ismereteink ezt lénye­gében igazolják is. Annál saj­nálatosabb, hogy e roppant ér­tékű energiatartalék kiaknázása fölöttébb lassan haladt, sőt napjainkra visszafejlődik. Még a gyógyászat látja leg­inkább hasznát a hévízbőség­nek. Sorra létesültek gyógy­fürdők az ország legkülönbö­zőbb vidékein, s ezeken a he­lyeken az idegenforgalom is fellendült. A 60-as és a 70-es években a Dél-All'öldön voltak eredményes próbálkozások a hévíz hasznosítására a meleg­házi és fóliás kertészetben, va­lamint a távhőellátásban, a la­kótelepi lakások fűtésében. A várt nagy áttörés azonban el­maradt. (Ismeretes, hogy Bács-Kis­kunban is számos oljakutató fúrás végződött azzal, hogy szénhidrogén helyett termálvíz tört föl a föld mélyéből. Hasz­nosítani ezek közül csak keve­set hasznosítottak. Hajdan tér­kép is készült a megyében le­zárva létező termálkutakról. Érdemes lenne újólag meg­vizsgálni a hasznosítás lehető­ségét.) Igaz, a hasznosítás meglehe­tősen tőkeigényes. Költséges a hálózat kiépítése, a hévíz fel­színre hozatala és visszajutta­tása a föld mélyébe. Ráadásul nem teljesen tisztázottak a tu­lajdonviszonyok sem. A nagyobb mérvű felhaszná­lásért kormányzati szinten kel­lene mielőbb cselekedni. Nem­csak a hőforrások miatt érez­hetjük forrónak lábunk alatt a talajt, hanem azért is, mert geotermikus kincseink parla­gon hevertetése fényűzés, amit sokáig nem engedhet meg ma­gának az ország. D. G. CB Bróker Kft. Értékpapírpiac Miklós Tamás Árfolyam-emelkedés az értéktőzsdén A befektetők apait-anyait bele­adva licitálták felül egymást a Budapesti Értékpapírtőzsde részvény szekcióban, s pumpálták fel az árakat. így az index természetesen újból rekordot döntött: a BUX 54,86 pontos emelkedés után 3288,3 ponton fejezte be a hetet. Ugyanakkor a mezőny ko­rántsem volt egységes: a nagyok közül alacsonyabb szinten zárt a hét utolsó kereskedési napján a RICHTER, a DANUBIUS és a FOTEX. Forgalom tekintetében a mostani növekedés elmarad a korábbi hónapokétól: a hét közepén határozottan kis for­galom mellett kereskedtek, de a hét zárónapján sem kelt el több 669 millió forintnyi papírnál. Néhány kiemelkedő árfolyam az elmúlt hét során: az INTER-EURÓPA BANK papírja 36.550 forinton, az OTP 2430 forinton, a RICHTER 7800, az EGIS pedig 9105 forinton érte el eddigi csúcs­árfolyamát. Nem követi a tőzsdei hosszt az OTC-piac. A KERESKEDELMI BANK tórzspapirjának eladói oldalán 4 ponttal emelkedett a legjobb ajánlat (43/54) az MHB-piacon a vételi oldal drágult 2 ponttal (60/64). A gyógyszerszektorban az ALKALOIDÁT 5 ponttal ol­csóbban kínálják (66/70), és csökkent a RICHTER árkü­lönbsége is (218/280). A határidős BUX-piacon a héten lendületes kereskedelem folyt - amely csak péntekre tört meg és a prompt érték növekedési ütemének megfe­lelően emelkedtek a jegyzé­sek. Lassan, de biztosan csök­kennek a diszkont kincstárjegy hozamok. A hat hónapos állampapírok csütörtöki aukció­ján 45,7 milliárd forintnyi igény jelentkezett a felajánlott 17 milliárdra, s ennek nyomán az átlaghozam 0,07 százalékkal alacsonyabb szinten, 24,45 százalékon állt be. Az érté­kesítésre felkínált 17 milliárd egyéves lejáratú kincstár- jegyre 48,4 milliárd forintnyi kereslet jelentkezett a pénteki árverésen az átlag - a múltkori 25,3 százalékkal szemben 24,37 százalékra jött ki. Vállalati kötvények terén tag­naptól - jún 28-ától jegyezhető a FAKTORHÁZ 97/C jelű Álomkötvény II. nevű papírja, mely 9 hónap futamidejű és eves 29%-os hozamú - régi jegyzőknek + 1 prémium -, valamint a GLOBEX kötvény is, amely 1,5 éves futamidővel évi 28%-ot ajánl (16565)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents