Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)
1996-07-02 / 153. szám
Vihar után: menteni a még menthetőt Százmilliós a kár a megyében A döbrögeci részen, Kiskőrös és Akasztó közt... (Folytatás az 1. oldalról) Ez a lé száradás után egyfajta bevonatot képez a sérült vesz- szőkön, szemeken, megakadályozva ezzel a kórokozók bejutását a növénybe. Takács László kiskőrösi gazdajegyző szerint a nyár folyamán továbbra is olcsó szereket érdemes használni a növényvédelemben, hisz nem tudni, hogy az egyelőre még tőkén maradt fürtökből melyik éri meg a szüretet. Sok helyen nemcsak az idei termés pusztult el, hanem a jövő évi is kétségessé vált. Nem tudni, hogy beér- nek-e őszre a jégtől szabdalt szőlővesszők, tavasszal kihaj- tanak-e az almafák sérült rügyei. Vannak ültetvények, ahol már most látszik, két-há- rom év kell majd a regenerációhoz. A kalászosok termesztése a térségben csak szórványos, többnyire a háztáji állatok ellátását szolgálja. A jég azonban a gabonákat sem kímélte. Van olyan tábla, ahol egy holdról három zsák árpát tudtak betakarítani, mert a tavaszi kiázás és a mostani jég csak ennyit hagyott. Az akasztói gazdák a minisztériumhoz fordultak. Nem adományt kémek, de legalább visszatérítendő támogatást szeretnének kapni. A tárca nem sok jóval kecsegtet. Az országos katasztrófakeret már kimerült, a földművelésügynek pedig nincs pénze effajta támogatásra. Egyesek szerint kéne lenni pénznek. A napokban járt le a hátrányos helyzetű mezőgazdasági térségeknek járó támogatási kérelmek beadási határideje. Ezt sok gazda nem igényelte. Ha az ebből megmaradt pénzt odaadnák a jégkárosult termelőknek, már az is több lenne a semminél. Itt az emberek munkahelye pusztult el, sok helyen az egyetlen bevételi forrás, amiből a családot eltarthatják. Van, aki a vihar után tőkevágóval ment a területnek elkeseredésében. A lakóépületek, ingóságok többnyire biztosítva vannak. A mezőgazdasági biztosításnak azonban még nincs kultúrája. A legtöbb biztosító cég nem is foglalkozik ilyesmivel, túl nagy a kockázat. Ahol pedig megvan a kidolgozott metodika, ott igen magasak a díjak. A Hungária Biztosító fagy-, tűz- és jégkárra százezer forintnyi biztosított összegre, gabonánál ezerkétszáz, szőlő és gyümölcsnél kilencezerszáz forintot kér. Igaz, hogy az összeg harminc százaléka a gazdajegyző segítségével visszaigényelhető, mégsem népszerű a biztosítás. Az éves költségvetésnél elég az élő-, a gépmunka és a növényvédelem árát kikalkulálni, nem is beszélve a tápanyag-utánpótlásról. A szőlő holdankénti öt- ven-hatvanezer forintos biztosítási díja már nem fér bele a kiadásokba. Sokan még az előző évek aszály- és pero- noszpórakárait sem heverték ki, máris itt az újabb csapás. A kiskőrösi gazdák önbiztosítási csoport létrehozását fontolgatják. A saját maguk által befizetett díjakból összejött pénzt kuratóriumi módszerekkel osztanák szét a károsultak között. Az FM a korábbi évek gyakorlatához híven ismét kárbecslést, nyilatkozatot kér a termelőktől. Az érintettek azonban fölöslegesnek tartják ezt a színjátékot. Minden évben felméretik velük az aszály-, fagy- és egyéb károkat s aztán nem történik semmi. A tárca tájékozódik, értékel, de segítséget nem ad. Az évek óta jégvert Kecel polgármestere a jégelhárító rendszert pártolja. Ha illetékeseknek szóba hozza a dolgot, csak a mániákusoknak kijáró mosoly a jutalma. A francia találmányt hazájában már ötven éve használják a történelmi borvidékek védelmére. Száz- százalékos biztonságot persze ez sem ad, de mintegy negyven százalékkal tudja csökkenteni a veszteségeket. A kémiai hatáson alapuló mechanizmus szétbomlasztja a jeget a felhőkben. így csak apró szemekben hull a földre. Tarolás helyett csak kisebb sérüléseket okozva a növényekben, Baranyában már jól működik a rendszer. Bács megyében harminc-negyvenmillió forintba kerülne a kiépítés. Radar segítségével mérnék be a jéggyanús felhőket, s az elhárító kezelője veszély esetén beindítaná a technikát. Egy objektum mintegy tíz négyzetkilométernyi területet tud megvédeni. A megyében körülbelül nyolcvan elhárító telepítésére lenne szükség. A már működő rendszer éves fönntartása harmincöt forintba kerülne hektáronként. Persze egyedül ez sem megy. Schindler János partnerek és menedzselés nélkül nehezen valósíthatja meg tervét. Az Agrárkamara a hozzá eljuttatott anyagokat - akár jég- elhárítóról is - propagálja. De támogatásra, menedzselésre nem futja anyagi keretükből. A kárvallott termelők csinálják, ahogy apjuktól, nagyapjuktól tanulták. Tudják, csak magukban bízhatnak. Tudják, hogy a földet akkor is művelni kell, ha idén nem is hoz termést. Török Zsuzsa Öreg forint nem vén forint Az idén augusztus elsején lesz a forint ötvenedik születésnapja. S bár a jubiláns fennállásának fél évszázada alatt elvesztette vásárlóerejének kilenctized részét, az évfordulót szabadon átváltható valutaként éri meg. Méghozzá olyan gazdaságban, amelyben most - szemben a hiánygazdaság évtizedeivel - jószerével minden rendű és rangú áruhoz, szolgáltatáshoz hozzá lehet jutni. S a hozzáférés nem attól függ, hogy ki hol helyezkedik el a politikai-társadalmi hierarchiában, hanem attól, hogy mennyi pénze van. Jobbak tehát a mai lehetőségek - még ha a piacgazdaság jelenlegi szakaszában az elért vagyoni és jövedelmi előnyök sokszor nem teljesítményt, hanem kedvező kiinduló pozíciókat, összeköttetéseket honorálnak is. A Nyugaton „gazdasági csodának” nevezett stabilizáció a világháború hadviselő országai közül elsőként nálunk zajlott le. Koncepciója a magyar közgazdasági gondolkodás eredetiségét mutatta. A stabilizáció kidolgozói ugyanis felismerték, hogy ha inflációban - növekvő árak mellett - egyensúly jön létre az árukínálat és a fizetőképes kereslet között, akkor ezt az egyensúlyt, szilárd árak mellett, az utóbbi korlátozásával is el lehet érni. A végrehajtás megszervezése - például az új árak, bérek kikalki iálása, a valutaárfolyam megállapítása - is mintaszerű volt. A stabil árak azután megteremtették a feltételeit a tartós növekedésnek, ami be is következett. A fejlődést csak 1951-ben törte meg egy elhibázott gazdaságpolitikára való áttérés. A kellő tudás, szakértelem és szervezőképesség megvan a mai szakemberekben is. Derűlátóak lehetünk tehát a mai stabilizációs törekvéseket illetően. Az állami szektor zsugorodása, az állam gazdasági szerepének mérséklődése kizárja az ország körülményeinek nem megfelelő központi gazdaságpolitikát. Nagy a valószínűsége a kiegyensúlyozott, évi 5 százalék körüli gazdasági növekedésnek. S ha nem akarjuk megint vasérc és kokszolható szén nélkül is a vas és acél országává tenni hazánkat, hanem adottságainkhoz igazítjuk törekvéseinket, nem fogunk csalatkozni megtakarításaink és befektetéseink eszközében, az 50 éves forintban. Bácskai Tamás Megmenekülhetnek a további almaültetvények? A korábbiakhoz képest nyugod- tabb éjszakáik vannak már a nyárlőrinci almatermelőknek. Ahogyan Mák János gazdaköri elnök fogalmazta: halkan mondva úgy tűnik, megmenekülhetnek a további ültetvények, a tűzelhalás-fertőzés miatt nem kell több almafát kiirtani. A pozitív fordulat összefogással végzett rendszeres ellenőrzés, illetve megelőző munka eredménye. Mint azt korábban megírtuk, a Tiszaalpárral határos kinti almáskert kényszerű megsemmisítése után a 44-es műút melletti 40 hektáron is jelentkezett a betegség nagyobb gócban, ezért másfél hektárt itt is el kellett pusztítani. E fejlemény hatására a gazdák 20 tagú mentesítő bridágot alakítva a növényvédő állomás irányításával rendszeresen vizsgálják az ültetvényeket. A száraz hajtásokat legalább 30 cm-es ággal levágják, zsákba gyűjtik, elégetik. A terület elhagyása előtt fertőtlenítik a szerszámokat, a kezüket, a cipőjük talpát. Tapasztalatok szerint a fertőzés kisebb- nagyobb ligetekben jelentkezik, az ilyen területek gazdáit azonnal bevonják a mentesítésbe. Mindezzel egy időben folyik az egészséges fák permetezése a megelőzés érdekében. Kérdésünkre Mák János elmondta: ha nem is hivatalosan, de ismerősök útján értesültek róla, hogy az FM-ben „állami eljárás keretében” foglalkoznak az elégetett és felszántott ültetvény kártérítésének ügyével. A hír, valamint a tény, hogy a tulajdonosok is közreműködhetnek a mentésben, megelőzésben, s nem utolsósorban a tapasztalat, hogy egyre kevesebb a beteg hajtás, enyhítette az érintettek elkeseredését. A védekezés megfeszített munkája előreláthatóan az érésig tart - egyébként az időjárás sem kedvez a tűzelhalás terjedésének -, s az egészséges területek gazdái bíznak benne, hogy almatermelésükből az idén is jövedelemhez jutnak. Almási Márta Módosított százkoronás Hétfőtől új, módosított százkoronás bankjegyeket hozott : forgalomba a Szlovák Nemzeti Bank. Az eddigi százkoronások továbbra is érvényesek. A módosítást két körül- I mény indokolta: Szlovákia készpénzforgalmában a száz- | koronásoké az elsőbbség - a más papírpénzekkel szemben | a százkoronás bankjegy 23,5 | százalékkal van jelen pénz- forgalomban, tehát a leggyorsabban elhasználódó papírpénznek számít. A másik ok, J i hogy könnyen összetéveszthető az ötszáz koronás bán- kóval. / Áremelések Romániában Mától emelik az energia, az j üzemanyag és a kenyér árát Romániában - jelentették be | hétfőn Bukarestben. A kormány elé terjesztett pénz- : ügyminisztériumi javaslat ér- I telmében a földgáz köbméteI rének ára 40 lejről 63 lejre, a villamosenergia kilowattórája 46 lejről 73 lejre, a szuper- benzin literje 750 lejről 990 lejre nő egyebek között. A | 400 grammos kenyér hivata- f los ára 250 lejről 380-ra ugrik. Hasonló határok között ! emelkedik a távfűtés, a palac- | kos gáz, a melegvíz-szolgálta- | tás, a szén és a tűzifa ára is. Németr-svéd vita a valutaunióról Gorán Persson svéd kormányfő hétfői bonni látogatásán elutasította, hogy a valutaunióval kapcsolatban egy úgynevezett stabilitási | egyezményt kössenek az Eu- rópai Unió tagállamai. A német kormány által javasolt stabilitási egyezmény szerint a közös pénzrendszer 1999-es | bevezetésekor a tagállamok megállapodnának arról, hogy a maastrichti szerződésben . I előírt követelményeket to- ; vábbra is betartják, s jelentős pénzbüntetéssel sújtják azt a | tagállamot, amelynek költségvetési hiánya, vagy állam- háztartási halmozott adóssága meghaladja a megszabott mértéket. Arugazdálkodás a bauMaxnál Júniustól folyamatosan új szá.mítógépes árugazdálkodási r endszerre térnek át a magyar f bauMax áruházak. A vonalkódos leolvasásnak köszönhetően gyorsabban halad majd a pénztárak előtti sor, de a vásárló is előnyét élvezi a nagyobb áru- választéknak, a mindig kellő mennyiségben rendelkezésre álló termékeknek. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Aratásra Árat emelnek a pékek. Számításaik szerint átlagosan mintegy 15 százalékkal kell többet számlázniuk ahhoz, hogy ne veszteséget termeljenek. A liszt árának rohamos emelkedését és a megnövekedett rezsiköltségeket már csak áremeléssel tudják ellensúlyozni - állítják. Az áremelés azonban nem egyszerre történik, van, aki már tegnaptól drágábban szállítja drágább lett a kenyér termékeit, néhányan majd csak 15-étől számláznak többet, s van, aki egyelőre még csak azt számolja, meddig búja az eddigi szinten tartani az árait. De belátható időn belül ők is emelni kényszerülnek. Magyari Béla Kiskunfélegyházán már május 15-én áremelésre kényszerült, ezért egyelőre még tudja tartani a jelenlegi árait. Baján Bakó Lajos júniustól szállítja drágábban a boltokba termékeit. A kiskőrösi Tapolcsányi István, Palásti József és Pólyák Mátyás Kunszálláson és Király István Pirtón tegnap változtatta az árait. Máté Miklósné Solton 15-étől számláz majd többet, s rövidesen a kecskeméti Cseh fivérek is kénytelenek lesznek emelni a termelői árakat.- galambos Előny a hazai befektetőknek? Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. célja, hogy a privatizáció hátralévő szakaszában minél több magyar befektető kapjon lehetőséget tulajdonszerzésre - hangoztatta Suchman Tamás privatizációs miniszter hétfőn a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara fórumán. Tavaly a nagyértékű tranzakciókra a hazai befektetők nem tudtak jelentős tőkét akkumulálni, a következőkben azonban az ÁPV Rt. a törvény által meghatározott valamennyi technika alkalmazásával segíteni fogja a hazai befektetőket. A fórumon Suchman Tamás rövid ismertetést adott az egyszerűsített privatizációról. Szlovák lépés kenyérárügyben Vladimír Meciar hétfőn a szlovák rádióban kijelentette, hogy indokolatlan lenne, ha a pékek és a forgalmazók mégis emelnék a kenyér árát, mert a „kormány a polgárok javára úgy döntött”, hogy az állami készletekből felszabadít néhány tízezer tonna gabonát és régi áron értékesíti. Csinosítják a teheneket a Royal Show-ra, Nagy-Britannia legnagyobb mezőgazdasági kiállítására, amely tegnap kezdődött Stoneleigh-ben. A bemutatót Franz Fischler, az EU mezőgazdasági ügyekért felelős megbízottja nyitotta meg. fotó: feb-reuters
