Petőfi Népe, 1996. július (51. évfolyam, 152-178. szám)

1996-07-15 / 164. szám

1996. július 15., hétfő Olimpiai Magazin 11. oldal Borzov nyolc aranyat vár Ukrajna 233 sportolóval képvi­selteti magát a nyári ötkarikás játékokon. Valerij Borzov, uk­rán ifjúsági és sportminiszter - mellesleg 1972-ben olimpiai bajnok volt 100 és 200 méteres síkfutásban - elmondta: legfő­képpen tornászaiktól, atlétáik­tól és ökölvívóiktól várnak ér­meket és legalább nyolc ara­nyat. Borzov említést tett az Ukrán Olimpiai Bizottság ne­héz anyagi helyzetéről is. Az ukrán állam 18,5 millió márká­nak megfelelő összeget ígért az olimpiai csapat számára a fel­készüléshez, azonban ez idáig csak az összeg 70 százalékát kapták meg. így az Egyesült Államokban és Kanadában élő ukránokhoz fordultak segítsé­gért, akik mintegy félmillió dol­lárt gyűjtöttek össze a sporto­lóknak. Kiss a legnagyobb ellenfél? Az atlantai olimpia kalapács­vető számának egyik esélyese a világbajnoki ezüstérmes Igor Asztapkovics. A fehérorosz ne­hézatléta az ITAR-TASZSZ- nak nyilatkozva az egyik leg­nagyobb ellenfelének nevezte a magyar csúcstartó Kiss Balázst.- Az ezüstéremben biztos vagyok - mondta az esélyekről Asztapkovics. - Nyolcvan mé­ter körül mindig képes vagyok dobni. Lehet, hogy a többiek ennél jobb eredményt érnek el, de ezzel már ott hiszek a dobo­gón. Kiss Balázs és az orosz Szergej Gavrilov előzhet meg. Asztapkovics szólt a fehér­orosz olimpiai csaijpat esélyeiről is. Szerinte túlzóak azok az el­várások, amelyek 18-20 érem­ről szólnak. Atlétikában viszont legalább három medált szerez­nek Atlantában - vélte a világ­hírű kalapács vető, aki Barcelo­nában is ezüstérmes volt. Biztosíték a szervezőktől Az Atlantai Olimpiai Szervező- bizottság biztosította a Nemzet­közi Olimpiai Bizottságot afe­lől, hogy az idei centenáriumi ötkarikás játékokra érvényes meghívókat nem küldenek el magas rangú tajvani politiku­soknak. Leszögezték: az olim­piai versenyek idején minden erőfeszítésükkel az esetleges terrortámadások megakadályo­zására törekszenek . A Nemzet­közi Olimpiai Bizottság ugyanis biztosítékot kért az amerikai szervezőiktől azért, mert Kína korábban jelezte: nem fogadja el tajvani kormány­tagok jelenlétét Atlantában. Ketten képviselik Félegyházát az atlantai olimpián Mizsei György ökölvívó. Mizsei György ökölvívó és Kürtösi Zsolt tízpróbázó sze­mélyében két sportoló képviseli Kiskunfélegyházát az atlantai nyári olimpiai játékokon. Mizsei György neve már is­merősen cseng sportberkekben: az 1992-es barcelonai olimpián bronzérmet szerzett. A félegy­házi ökölvívó azóta is számos versenyen vett részt, sikerrel. Hétfő reggeli elutazása előtt la­punk munkatársának azt nyilat­kozta: jó erőben és kitűnő for­mában van, így mindenképp do­bogós helyezésre számít. Ficsór József polgármester, Horváth József ezredes, vala­mint a félegyházi Honvéd SE el­nökségi tagjainak részvételével küldöttség utazott Budapestre, hogy ünnepélyesen elbúcsúzza­Kürtösi Zsolt tízpróbázó. nak Mizsei Györgytől. Kürtösi Zsolt tízpróbázót saj­nos nem sikerült el érnünk. A fia­talember ugyanis Budapesten jár testnevelési egyetemre és ugyancsak az egyik fővárosi klubnál sportol. Sikeres sportpá­lyafutásában azonban jelentős szerepe van egykori edzőjének, Kerék Csabának is. Édesanyja - aki rendkívül büszke fiára - el­mondta : Zsolt nag y on komolyan vette a felkészülést. Ennek tulaj­doníthatóan bizakodó és úgy érzi, sikeresen képviseli szülő­városát a távoli AtJantában. Kürtösi Zsoltot,, akit százezer forinttal támogatott az önkor­mányzat, hétfőn reggel fél 9-kor a városháza dísztermében ün­nepélyes fogadáson búcsúztat­ják. Szász András Olajra lépett kubaiak Az olimpiára készülő kubai csapat újabb aranyéremre esé­lyes játékosa szökött meg és kért valószínűleg menedéket az Egyesült Államokban. A hírügynökségek által a base­ballválogatott legfőbb sztár­jának nevezett játékos, Ro- lando Arrojo nem jelent meg az edzésen a Georgia állam­beli Albany városban, ahol a kubaiak Dél-Koireával játsza­nak előkészületi mérkőzést. Egy miami játékosügynök szerint Arrojo vele van, s a következő napokban fedi fel a terveit. A játékos állítólag az edzőpálya kerítésén átugorva szökött meg éjs2:aka. Június végén két kubai ökölvívó lépett le. Mindkettő aranyérem-esélyes volt. Edzés után pihennek az amerikai műugrók és a japán úszók az atlantai olimpiai uszodában. A dézsaszerű tartókban meleg vízben lazíthatják el fáradt tagjaikat. FOTÓ: FEB-REUTER Idén százéves az olimpia Centenáriumát ünnepli az olimpia. A százéves születés­napot az amerikai Atlantában ünnepli a világ. Ki hitte volna, hogy az ötlet - az ókori olimpiák újjáélesz­tése -, amellyel Pierre de Cou- bertin báró 1892. november 25- én a párizsi Sorbonne-on elő­állt, nemcsak valósággá válik, de a játékok ilyen példátlan karriert futnak be? Alig másfél esztendővel később, 1894. jú­nius 23-án már meg is alakult a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság, amelynek első elnöke a gö­rög Demetriosz Vikelasz lett. A NOB elnöke volt még a belga Comte Henri de Baillet-Latour (1925-1941), a svéd Johannes Sigfrid Edstörm (1946-1952), az amerikai Avery Brundage (1952-1972), az ir Lord Killa- nin (1972-1980). Jelenleg a NOB első embere a spanyol Juan Antonio Samaranch. A bizottságnak különböző időszakokban eddig hét magyar tagja volt. Kemény Ferenc (1894-1907), Gr. Andrássy Gyula (1907-1938), Múzsa Gyula (1909-1946), ifj. Horthy Miklós (1939-1948), Mező Fe­renc (1948-1961), Csanádi Ár­pád (1964-1983), jelenleg pe­dig Schmitt Pál. Az első újkori olimpia küz­delmei 1896. április 6-án kez­dődtek, s rögtön egy magyar szereplővel. Athénban az első szám, a 100 méteres síkfutás első számában, egyes rajt- számmal ugyanis a későbbi bronzérmes, Szokolyi Alajos versenyzett... Száz év alatt - négyévenként - 25 olimpiát rendeztek, most lesz a XXVI. Három olimpia - az 1916-ban Berlinbe, az 1940- ben Tokióba és Helsinkibe, va­lamint'az 1944-ben Londonba tervezett játék - az első illetve a második világháború miatt el­maradt, de a sorszámozásban szerepel. A versenyprogramot kezdet­ben a rendező állította össze, de hosszú évtizedek óta már a NOB határozza meg. Az atlé­tika, a torna, a vívás, az úszás és az evezés minden olimpián szerepelt. Az elsőn 8 sportág­ban, 43 versenyszámban 13 or­Szokolyi Alajosra emlékeztek Megható, bensőséges ün­nepség színhelye volt a szlovák határ mentén fekvő Bemecebaráti. Itt élt Szoko­lyi Alajos, az egykori kiváló magyar sportember, aki száz évvel ezelőtt az egyes rajt­számmal indult Athénban az első újkori olimpián és a 100 méteres síkfutásban a harmadik helyen végzett. A kastély falán elhelyezett em­léktáblát Zsivótzky Gyula olimpiai bajnok kalapács­vető leplezte le, s a MOB koszorúját Ambrus Miklós olimpiai bajnok helyezte el. szág sportolói vettek részt. A legutóbbi barceloniai játékokon 28 sportág 257 versenyszámá­ban 172 ország több mint 10 ezer versenyzője mérte össze erejét, tudását. Az atlantai olimpiára még ennél is több résztvevőt várnak. Amszterdamig minden olim­pián más-más érmet verettek, 1908-ban és 1912-ben az aranyérem például valóban aranyból készült. 1928 óta Giu­seppe Cassioli firenzei szob­rászművész alkotásait adják át a győzteseknek és a helyezet­teknek. Az elülső oldalán Niké látható, kezében olajágat tart (a háttérben az athéni olimpiai stadion látható), mellette csu­pán az aktuális olimpia sor­száma és színhelye változik négyévenként. Előírás, hogy az első és második helyezett érmét 925 ezred ezüsttartalommal ké­szítik, és az aranyérmet 6 gramm arannyal vonják be. A NOB hivatalos jelvénye, az öt kontinenst jelképező, egymásba fonódó kék, sárga, fekete, zöld és piros karika is Coubertin „találmánya”, elő­ször az 1920-as, antwerpeni já­tékokon használták. A jelvényt kiegészíti az olimpiai mozga­lom hármas jelszava, a citius, altius, fortius, magyarul: gyor­sabban, magasabbra, erőseb­ben. Az ókori játékokat idézi az olimpiai láng is, amely 1936 óta ég a modem ötkarikás ver­senyek színhelyein, rendszerint a központi stadionban. Csillagfény túra Az olimpia jegyében exkluzív estet, éji vigasságot szervez a kecskeméti Napsugár Szabad­idősport Egyesület július 20-án, szombaton napnyugtától más­nap napkeltéig. A rendezvény célja: azonosulás az olimpiai eszmével, a 100 éves olimpiai mozgalom és az Atlantai XXVI. Nyári Olimpiai Játékok köszöntése, tisztelgés a hazán­kat képviselő sportcsillagok előtt. Találkozás 17.45-kor a Domus-parkolóban, ahonnan különbusz indul az 50 km-es „űrsétára”. Az álomutazás ugyanott ér véget 6.00 órakor. A képzeletbeli űrhajó az alábbi fényes bolygókon köt ki: I. Bújdosó tanya (Alsólajos). Házigazda: Szabó Ferenc, egy­kori válogatott kosárlabdázó. II. Gulyás csárda (Méntelek). Házigazda: Begala Ferenc, a Mátyás pince hajdani főpin­cére. III. Szent Hubertus park (Nyíri erdő). Házigazda: Szu- lyovszky László, kerületvezető erdész. Jelentkezés: július 18-áig a 76/475-493-as telefonszámon. A program: lovaglás, szama- ragolás, sétakocsikázás, kutya­parádé, gulyásparti, szalonna­sütés, tábortűz, olimpiai él­ménybeszámoló, jógabemu­tató, fáklyás kocogás, sok-sok kacagás, holdugatás, erdei bo­lyongás, távcsüves csillagvizs­gálat, táncparti, tombola, olim­piai ötpróba (lábtenisz, kosár­labda, villámsakk, tájfutás, olimpiai totó) értékes díjakkal. A résztvevők az éjszaka fo­lyamán az éter hullámain ke­resztül kapcsolatba lépnek az atlantai olimpiai faluval és a kecskeméti sportbarátok harcos üdvözletét küldik egy „Hajrá, magyarok!” közfelkiáltás kísé­retében az olimpikonoknak. Olimpiai expressz A berlini állatkertből elin­dult 35 napos útjára - az öt­karikás játékok 100 éves történetét bemutató kiállí­tással - az „Olimpia Ex­press”. A 300 méter hosszú különvonat Németország 34 településének vasútállomá­sán „várakozik” egy-egy napot, ahol az érdeklődők a kiállítás megtekintése mel­lett az adott régió leghíre­sebb sportolóival is talál­kozhatnak. Sőt az olimpia nyitónapjától, július 19-étől a szerelvényen felállított ha­talmas kivetítővásznon az atlantai eseményeket élőben is nyomon követhetik. Pontszerzésben bíznak a halasi lovasolimpikonok Tuska Pál és Sós Attila egy­szerre kerültek Kiskunha­lasra. Tuska Pál 1971-ben kezdte meg ott középiskolai tanulmányait, míg Sós Attila akkor született. Ma azonban már csapattársak és mindket­ten tagjai az atlantai nyári olimpián induló magyar lo- vastusa-válogatottnak. A ha­lasi Határőr Dózsa SE két ki­tűnő lovasát még elutazásuk előtt egy edzésen kerestük fel. A military talán az egyik legnehezebb lovasszakág. Em­bert és állatot egyaránt kemény próba elé állítják a háromnapos verseny feladatai. Nem vélet­len, hogy évente maximum két kiemelten nehéz fokozatú ver­senyen szoktak indulni a lo­vakkal. Ugyanis ezeken a ver­senyeken akkora terhelés alá esnek a lovak, hogy ennél töb­bön indulni élettanilag káros lehetne számukra. Atlantában is az első napon - július 21-én - a díjlovaglásra kerül sor, ahol különböző jár- módokban (lépés, ügetés, vágta) kell a kötelező progra­mot bemutatniuk a lovasoknak. Két nap múlva tartják a terep­versenyt. Ez a versenyszám négy szakaszra bontható, amely egy bemelegítő ügető résszel kezdődik. Ezután kerül sor a vágtára, ahol 690 méter/perces tempóval kell haladni a lova­soknak a 2700-3500 méter hosszú szakaszon, miközben nyolc akadályt is teljesíteniük kell. Ezt a távot körülbelül négy perc alatt teszik meg a verseny­zők, majd egyből következik egy ötvenperces ügetőszakasz. Ez a körülbelül 10 kilométeres táv a ló állóképességét teszi próbára. Ezután a három szám után van egy tízperces pihenő, ahol ellenőrzik a lovak testhő­mérsékletét. Ha nem áll vissza a megfelelő szintre, akkor nem folytathatja a versenyt a ló. Ezt követően a 35-40 természetes akadállyal nehezített krossz- szakasz következik, amely álta­lában 6-7 kilométer hosszú. Itt a legkülönbözőbb terepviszo­nyok között kell teljesíteni a tá­vot. Az utolsó versenynapon a díjugratás lesz, ahol 120 centi- méteresek az akadályok. Zsizsiknek és Zátonynak, az enyingi ménesből származó két lónak és lovasaiknak ezeket a feladatokat kell végrehajtaniuk. Ezekkel a 13 éves kancákkal már hét-nyolc éve nap mint mint nap együtt dolgoznak gazdáik. - Az évek során köl­csönös bizalomra épített mun­kakapcsolat alakul ki a ló és lo­vasa között. így azután jól is­merve egymást, minden felada­tot elvégeznek, amit kérünk - mesélte Tuska őrnagy. Atlantában még egy ellenfél­lel meg kell majd küzdeniük a lovasoknak, hiszen rendkívül meleg időt jósolnak a verse­nyekre, amely magas páratarta­lommal is társul. Az eddigi hí­rek szerint azonban a lovak, amelyek a karantén miatt már régebben az olimpia városában vannak, jól alkalmazkodtak a körülményekhez. A két ló ruti­nosnak mondható, hiszen sok nagy versenyen indultak már. Mindkettőre a nagy ugrásbiz­tonság, a jó helyzetfelismerő képesség jellemző, talán egy kicsit lassúak - mondják róluk lovasai ak. A két halasi sportoló mellett Herczegfalvy Tibor és Schaller Gábor alkotják a magyar csapa­tot. Első ízben lesz elkülönítve az egyéni és csapatverseny. Egyéniben a Kanadában élő magyar lovasnő, Anita Nemtin indul. Sós Attila versenyzőként már a második olimpiájára ké­szül, Barcelonában legjobb magyarként, a 31. helyen vég­zett. A fiatal törzsőrmester most nagyobb reményekkel száll nyeregbe. - Véleményem szerint a csapat akár egy érem­közeli helyezést is megszerez­het - mondta az esélyekről a versenyző. Tuska Pál ennél ki­csit óvatosabban fogalmazott: - A Világjátékokon 11. helyen végeztünk, az Európa-bajnok- ságon 8. lett a csapat, most ezen a helyezésen szeretnénk javí­tani, egy 6. hellyel már nagyon elégedettek lennénk. T. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents