Petőfi Népe, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-10 / 134. szám

1996. június 10., hétfő Hazai Tükör 5. oldal A 14 éven aluliak a nyári szünetben sem vállalhatnak munkát Szerződésben rögzítsék a feltételeket Egyre kevesebb munkalehetőség várja a vakációzó diákokat, de azoknak is résen kell lenniük, akik el tudnak helyezkedni. A munkáltatók számottevő része ugyanis szívesen megfeled­kezik a fiatalok foglalkoztatását szabályozó törvényes köve­telmények teljesítéséről. Erre figyelmeztetett dr. Ilovszky Adrienn, a Munkaügyi Minisztérium jogásza.- A 14 évesnél fiatalabb gye­rekek még a nyári szünidőben sem dolgozhatnak. Az ennél idősebb diákok foglalkoztatá­sához pedig szülői engedély szükséges. Fontos az is, hogy még a belépés előtt, írásos szerződésben rögzítsék az al­kalmazás feltételeit.-Mit tartalmazzon a vaká- ciós munkaszerződés?- Jogi szempontból az a leg­jobb, ha meghatározzák a munkaviszony időtartamát, rögzítik a személyi alapbért, a munkavégzés helyét és a munkakört. Célszerű írásba foglalni a munkaidő hosszát, ami fiatalkorúak esetében nem lehet napi 8 óránál több, továbbá a munkáltatói jogo­kat gyakorló személy, tehát a közvetlen felettes nevét. Fon­tos tudnivaló, hogy a diá­kokra is érvényes a havi 14 500 forintban megállapí­tott minimálbér.-A fiatalkorúak kizsákmá­nyolásának hogyan veszi ele­jét a törvény?-Megtiltja például a 18 éven aluliak foglalkoztatását testi, vagy lelki egészségüket veszélyeztető beosztásban; nehéz fizikai munkán, vagy veszélyes munkahelyen. Este 10 és hajnali 6 óra között semmilyen feladatot nem kap­hatnak a fiatalok.-Mit tehet a diák vagy a szülő, ha a munkaadó meg­sérti a munkaszerződést?- Mindenekelőtt hívják fel a munkáltató figyelmét a tapasz­talt sérelemre. Ha ez nem jár sikerrel, akkor a munkaügyi bírósághoz fordulhatnak. De ez a segítség csak akkor ve­hető igénybe, ha a munkába álláskor megfelelő munka- szerződést kötöttek. (németh) Kormányellenes tüntetés Budapesten. A Horn-kormány - általuk emberellenesnek minősített - politikája, a stabilizációs program, a NATO-hoz illetve az Európai Unióhoz való csatlakozás ellen szervezett tüntetést szombaton Budapesten a Humanista Mozgalom, a Munkáspárt és a Hadkötelezettek Ideiglenes Szövetsége. fotó: feb/diósi IMRE Az igazgatók még vitatkoznak a tárcával a kötelező óraszám emeléséről Két nézőpont az országos fórumon Felemás fogadtatásra talált Magyar Bálint művelődési mi­niszter az iskolaigazgatók első országos fórumán. Megtap­solták, amikor kijelentette: mindent megtesz azért, hogy több pénzt szerezzen a közoktatás számára. Felzúdulást váltott ki azzal a megállapításával, hogy Európában nálunk a legalacsonyabb a kötelező óraszám. A tanácskozás 1100 részve­vője két nézőpontból tekintette át a közoktatásban tervezett változások indítékait és céljait. A minisztériumi vezetők a tárca álláspontja mellett érvel­tek, míg a gyakorló szakembe­rek az oktatási intézmények­ben dolgozók véleményének adtak hangot. Az előadók el­mondták: a közoktatási tör­vény módosításakor az a leg­fontosabb törekvésük, hogy automatikussá váljék, és meg­felelő belső arányokat tartal­mazzon az oktatás állami fi­nanszírozása. Ezért fogalmaz­ták meg azt a követelményt, hogy a közoktatás esztendőn- kénti állami támogatásának mértéke nem lehet kevesebb, mint az e célra két évvel ko­rábban fordított pénzeszközök 75 százaléka. A tárca vezetői amellett ér­veltek, hogy a kötelező óra­számok tervezett emelése szakmailag is elfogadható. Be­jelentették: a Nemzeti Alap­tanterv 1998-ban az első és a hetedik osztályban lépne életbe, alapműveltségi vizsgát 2002-ben, új érettségi vizsgát pedig 2004-ben tennének elő­ször a diákok. A fórumon tartott rögtön­zött szavazás szerint az igaz­gatók többsége a kötelező óra­számemelés 1997. szeptem­beri bevezetésével értene egyet, s elutasítja a törvényja­vaslatban szereplő februári ha­táridőt. A minisztérium szerint az óraszámemelés idejének ki­tolása tömeges pedagógusel­bocsátásokhoz vezetne. Beszélgetőpartnerünk: Hajdú István, a Magyar Rádió új elnöke „Csak az önzés az, amitől félek” A rádiózás egyik legnehezebb időszakában, a rendszervál­tás idején már betöltötte a Magyar Rádió elnöki poszt­ját. Most, augusztus elsejétől, újra ő, az 51 esztendős villa­mosmérnök kerül e fontos közintézmény élére.-Annak idején, az 1990-es kormányváltáskor szinte ter­mészetes volt, hogy a rádió élére is új ember kerül - emlé­kezik vissza Hajdú István, aki jelenleg még főállásban a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen tudományos munkatársa.- Miért pályázott ismét erre az állásra?-Nagyon szerettem a rá­dióban dolgozni, és úgy érez­A régi-új elnök, feb/diósi tem, annak idején sok minden félbemaradt a terveim megva­lósításakor. Talán a most kö­vetkező négy évben sikerül megvalósítani ezek közül a legfontosabbakat.- Milyen változásokat ígér?- A legelsőnek a vidéki stú­diók munkájának megerősíté­sét tartom. A mai két-négy órás műsoridő helyett a ré­giókban is egész napos sugár­zást tervezünk.-Mi a titka népszerűségé­nek?- Igyekszem mindig kon­szenzust teremteni magam kö­rül, és olyan döntéseket hozni, amelyeket a többség támogat.- Mi az, amitől tart?- Egy dologtól tartok, ami nagyon megnehezítheti a dol­gomat. Ez pedig az önzés, a szőkébb érdekcsoportok „to­lakodása”. Németh Zsuzsa Milyenek a magyar menedzserek? Kreatívak, jó az innovációs készségük, nyitottak, tanuléko­nyak, gyorsan képesek dönteni és keményen tudnak dol­gozni, ha látják munkájuk eredményét. Ugyanakkor nem je­leskednek a szervezésben, a precizitásban, túlzott a nemzeti büszkeségük és meglehetősen gyenge a nyelvtudásuk. A GDP 70 százalékát ma már azok a privatizált cégek adják, amelyek jelentős százaléka részben vagy egészében kül­földi tulajdonban van. A kül­földi beruházók korábban ma­gukkal hozták menedzserei­ket, s ez szükségessé tette, te­szi a hazai szakemberek át-, il­letve továbbképzését, felzár­kózását. Jelenleg az Európai Unió támogatásával 2,5 millió ECU-t fordíthat menedzser- képzésre az ország - mondotta megnyitójában Fazakas Sza­bolcs,, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium közigaz­gatási államtitkára, azon a na­pokban tartott konferencián, amelyet Milyen a magyar me­nedzser? címmel rendezett az ITD Hungary. Az államtitkár kiemelte: Magyarországon már a rend­szerváltást megelőzően is me­nedzserpozícióba kerülhettek a jól képzett technikai szak­emberek, ám humánpolitikai és pénzügyi továbbképzésük elmaradt. Ezt kellett az elmúlt években és napjainkban is pó­tolni. A konferencia előadói hangsúlyozták: a menedzser számára ma a legfontosabb az alapos szakmai ismeretek mel­lett a nyelvtudás, a kommuni­kációs készség és a jelenlegi­nél erőteljesebb költségérzé­kenység. Egy felmérés során az de­rült ki, hogy a magyar mene­dzserek kreatívak, jó az inno­vációs készségük, nyitottak, tanulékonyak, gyorsan képe­sek dönteni, keményen tudnak dolgozni, ha látják munkájuk eredményét. Ugyanakkor nem jeleskednek a szervezésben, a precizitásban, túlzott a nem­zeti büszkeségük és meglehe­tősen gyenge a nyelvtudásuk. Ha ezeket a hiányosságokat sikerül kiküszöbölniük, nagy valószínűséggel kulcspozíci­ókba kerülhetnek a Magyaror­szágon megtelepedett multi­nacionális cégeknél is - állapí­tották meg a konferencián. Nem lesz ügyvezető elnök a KDNP-ben Tisztújítás minden szinten Nagy jelentőségű kérdések­ről tanácskozott és döntött a hét végén a Keresztény- demokrata Néppárt Orszá­gos Választmánya. Módosí­totta az alapszabályt, a vá­lasztott tisztségviselők mandátumát, és megszün­tette az ügyvezető elnöki tisztséget. A KDNP tisztségviselőit a jövőben négyévenként vá­lasztják, de a most pozíciókat betöltők megmérettetésére még 1997-ben sort kerítenek. Az Országos Választmány ar­ról is döntött: a pártelnökre ruházza Füzessy Tibor meg­szüntetett ügyvezető elnöki posztjának jogosítványait, to­vább erősítve ezzel az elnök jogkörét. A döntésekről Giczy György pártelnök elmondta: az alapszabály-módosítás a KDNP teljes megújulását szolgálja. Az elkövetkezendő hónapokban a helyi szerveze­tektől a legfelsőbb vezetésig újraválasztják a tisztségvise­lőket. Az új vezetésnek kell a következő országgyűlési vá­lasztásokon sikerre vinnie a pártot. A sajtótájékoztatón Lator­cai János azt hangsúlyozta, az elmúlt időszakban nem volt ilyen kiegyensúlyozott a választmány, mint a mostani ülésen. Kérdésre válaszolva a pártelnök elmondta: a küldöt­tek nem értettek egyet azzal, hogy a volt ügyvezető elnök, Füzessy Tibor a párt elnök­ségének tagja maradjon. Hozzátette: Füzessy Tibor szavazati jog nélkül ugyan, de a jövőben is jelen lesz. Az ülésen beszámolt munkájáról az a bizottság is, amely az előző, rendkí­vüli választmány összehívá­sának körülményeit, illetve a párton belül az elmúlt fél évben megsokasodott fe­gyelmi ügyeket vizsgálta. Tárgyaltak a párt költségve­téséről, és középtávú prog­ramjáról is. PÁLYÁZAT Az MHB Rt. Kiskunfélegyházi Területi Igazgatósága pályázatot hirdet külkereskedelmi tanácsadó munkakör betöltésére. A munkakör ellátásához kapcsolódó főbb feladatok: • A devizaforgalmi termékek értékesítésének növelése az adott profitcentrumhoz tartozó ügyfélkörön és területen belül, valamint az ehhez szükséges ügyfél-kapcsolattartói feladatok ellátása. • Az értékesítés tervezéséhez és elemzéséhez kapcsolódó üzletirányítási feladatok helyi szinten való összefogása. • Helyi marketing-akcióprogramok szervezése, ügyfél-akvizíció koordinálása. • Szakmai tanácsadás a fiókvezető és a forint-ügyfélkapcsolattartó számára. • Kiemelt ügyletek, ügyfelek esetében a devizaforgalmi műveletek bonyolításának előkészítése, beleértve az ügyfeleknek nyújtott banki tanácsadást a külkereskedelmi ügyletek pénzügyi lebonyolítási feltételeinek meghatározásához. • Kapcsolattartói feladatok ellátása a bank devizaforgalmi főosztályával. A munkakör betöltésének feltételei: • a külkereskedelemben előforduló fizetési módok bankári lebonyolításának ismerete; • felsőfokú végzettség: külkereskedelmi főiskola vagy közgazdaság-tudományi egyetem külgazdasági szak; • angol nyelv - beleértve a szaknyelvet - tárgyalóképes ismerete; • kívánatos egy másik nyelv középfokú ismerete is; • devizafinanszírozás, exporthitel-biztosítási konstrukciók és egyéb, a külkereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások ismerete; • minimum kétéves gyakorlat a külkereskedelemben vagy hasonló profilú banki területen. A pályázat tartalmi előírásai: • szakmai önéletrajz; • a munkakör ellátására vonatkozó részletes szakmai elképzelések; • iskolai és szakmai végzettséget igazoló okiratok másolatai. A pályázatot a megjelenéstől számított hét napon belül lehet benyújtani a kiskunfélegyházi területi igazgatóságra, Lukovszki János igazgató részére. Cím: 6100 Kiskunfélegyháza, Petőfi tér 2. A pályázatokat bizalmasan kezeljük. Az elbírálás eredményéről a jelentkezők levélben kapnak értesítést. (13606) t

Next

/
Thumbnails
Contents