Petőfi Népe, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

1996. június 1., szombat 5. oldal Hazai Tükör Mi lesz veled, Gemenc? Negyedik alkalommal szer­veztek szakmai tanácskozást 3 dél-dunántúli megyénk er­dészeti, vadgazdálkodási, vízügyi és természetvédelmi szakemberei, ezúttal Baján. A konferencia voltaképpen a Duna-Dráva, és ezen belül a leendő Gemenc-Béda-Kara- pancsa Nemzeti Parkról szólt, azaz annak minteg ytudomá- nyos felvezetését célozta. Sajnos Baja Ferenc minisz­ternek és dr. Szidhi Katalin ál­lamtitkár asszonynak fonto­sabb dolga akadt, mint hogy az érintett kezelőkkel ismer­tessék a kormányzat állás­pontját. Hiába hívták meg őket a rendezők. Pedig ötödik éve késik a beígért természet­védelmi törvény. A természet védelme nem piaci, gazdasági kérdés - hangzott el a tanács­kozáson. Az időközben el­avult erdészeti és vadgazdál­kodási törvényt viszont al­kalmazzák. A végeredmény: naponta vagyunk szemtanúi egy-egy öreg fa és egy-egy állatfaj ki­pusztulásának. Hazánk erdei­nek 3 százalékát képezik az ártéri erdők s ennek 40 száza­léka található a Gemenc Rt. területén. Éppen ezért javasolják a természetvédők a fokgazdál­kodás visszaállítását, tehát a természeti erőforrások ész­szerű felhasználását, szem előtt tartva az árvíz, különö­sen a jeges ár elleni védelmet, a hajózás fontosságát és a fo­gyatkozó természeti értékek megóvását. Szamba-dalok. Zenés sajtótájékoztatót tartottak egy pesti lemezboltban abból az alkalomból, hogy megjelent a Koltai Róbert rendezte Szamba című film muzsikája CD-n és kazettán. A bemutató óta eltelt néhány hét azt jelzi, hogy Dés László zeneszerző slágergyanús dalokat komponált, mindenekelőtt Hernádi Judit számára, fotó: FEB/Diósi IMRE Mától parkolásra kényszerülnek a nehézjárművek Itt a nyári kamionstop Az ÉT kész közreműködni a reformtervek kidolgozásában Az ördög a részletekben bújik meg Az államháztartási reformról szóló előterjesztést csak tájé­koztatóként fogadták el a szociális partnerek az Érdekegyez­tető Tanács tegnapi, plenáris ülésén. A munkaadói oldal kife­jezte: a tervezet még csak nem is utal arra, hogy az állam mi­lyen feladatokat kíván átadni, kiknek és milyen feltételekkel. Ma reggel életbe lépett az úgynevezett kamionstop. Au­gusztus 31-ig minden szom­baton 7 órától vasárnap 22 óráig az ország valamennyi útjáról kitiltották a 7 és fél tonnánál nehezebb tehergép­kocsikat és vontatókat. A külföldi gépjárművek vezetői a határ átlépésekor írásos tájé­koztatót kapnak a korlátozásról, és arról is, hogy a 27 határát­kelő közelében, az országhatár­tól legfeljebb 30 kilométerre, 39 parkolóhelyet jelöltek ki ré­szükre. Ezek összesen kétezer jármű befogadására alkalma­sak, s 500 forint körüli parko­lási díjat szednek naponként. Az ország belsejében nem alakítottak ki külön parkolóhe­lyeket, így a nehézgépjármű­veknek a korlátozás kezdetéig telephelyükre kell érkezniük, vagy valamelyik parkolóban kell kivárniuk a korlátozás vé­gét. A belföldi forgalomban né­hány kivételt is engedélyeztek, így például mentesítették a tila­lom alól a kombinált áruszállí­tásban részt vevő, a kommuná­lis feladatokat ellátó és az élő állatokat, illetve a gyorsan romló élelmiszert szállító te­hergépkocsikat. Ezenkívül - indokolt esetben - a közleke­dési miniszter egyedi felmen­tést is adhat. A rendelkezés végrehajtását szigorúan ellenőrzik. A tilalom megsértőire szabálysértési eljá­rás vár, a kihágás akár 50 ezer forintjába is kerülhet a gépko­csi vezetőjének. A konkrétumokat a munkavál­lalói oldal is hiányolta. A Pénzügyminisztérium képvi­selője elmondta: az előterjesz­tés az előkészítő munkákról ad képet, az ütemezéssel foglal­kozik, tehát nem is lehet szá­mon kérni a részleteket. Az előterjesztés csupán egy mun­kaprogramról szóló tájékoz­tató. Az viszont kiderül belőle, hogy a reform - szükséges. Csak úgy csökkenthetők a munkaadókat, a munkaválla­lókat terhelő adók, járulékok, ha ezzel együtt mérséklődnek az államháztartási kiadások, a kiadások finanszírozásához szükséges elvonások. Mindez együtt jár azzal, hogy az egyes részterületeken csökken a pa­zarlás, és az állami gondosko­dás egy részét az öngondos­kodás váltja fel. A GDP - a nemzeti össztermék - 40-45 százalékára kell csökkenteni az államháztartási kiadást. A szociális partnerek meg­állapodtak abban, hogy a to­vábbiakban a munkáltatói és a munkavállalói oldal is bekap­csolódik az államháztartási re­form részkoncepcióinak ki­dolgozásába. Ennek érdeké­ben az állami szervek lehető­séget adnak a közös munkára, az egyes részelképzeléseket - az előzetes kormányálláspont kialakítása után - az ÉT fóru­mai is megvitatják. A reform munkálatait kiter­jesztik olyan területekre is, amelyek az előzetes program­ban nem, vagy csak érintőleg szerepeltek. Ilyen például a gazdasági önkormányzatok helye, feladata, vagy a járulék- reform témája. A szociális partnerek közül többen felve­tették, hogy a részkoncepció­kat csak az államháztartási re­form egészére vonatkozó irányelvek alapján lehet meg­felelően kidolgozni. Ünnepi elismerés. Pénteken megkezdődtek a pedagógus­napi ünnepségek. A Parlament­ben Göncz Árpád államfő mél­tatta a fiatalok pallérozásáért fáradozó óvónők, tanítók és ta­nárok nemzeti értékeket gyara­pító munkásságának jelentősé­gét, majd kitüntetéseket nyúj­tott át azoknak, akik a jók közül is a legjobbnak bizonyultak. Ajánlások a jövőért. Okta­tási kérdésekkel foglalkozott tegnap az MSZP elnöksége. Ál­lást foglalt amellett, hogy az ál­lamháztartási refoim ne jelent­sen forráskivonást a közoktatás és a szakképzés rendszeréből. Kezdeményezte, hogy vezesse­nek be új, a munka minőségét elismerő finanszírozási rend­szert az iskolákban, a tanköte­les kort pedig emeljék fel a fia­talok 18. életévéig. Összefogtak. Tegnap Buda­pesten aláírták az Önkormány­zati Szövetségek Tanácsának alapító okiratát. A csaknem 3200 hazai településből több mint kétezret tömörítő tanács a közös önkormányzati érdekek képviseletét tűzte ki célul. Sokat ígérnek. Az FKGP az adókulcsok és a tb-járulékok csökkentésével, az import libe ralizálásával és a monopóliu­mok körülhatárolásával néhány éven belül a jelenleginek har­madára tudná csökkenteni az inflációt - közölték tegnap. A párt helyteleníti, hogy bevonják azoknak a vállalkozóknak az igazolványát, akik egy évig nem fizetnek tb-járulékot. Pártolják a konszenzust. A Fidesz-MPP a hatalom arro­gáns megnyilvánulásának te­kinti a napirend előtti felszóla­lások korlátozásának kormány­zati tervét, s furcsállja, hogy az SZDSZ a szocialistákhoz ha­sonlóan vélekedik erről a kéi- désről. Ugyanakkor azt szeret­nék - mondták el a frakció kép­viselői -, ha megmaradna a pár­tok konszenzusa az alkotmány koncepciójáról. Meglesz a pénz. A kormány két héten belül dönt az új or­szágos közmunkaprogramok pénzügyi és szervezeti hátteré­ről. A tervek szerint hatmilliárd forintot fordítanak arra, hogy több tízezer munkanélkülit ál­láshoz juttassanak. Új autóbusz-menetrend. Ma éjféltől új menetrend lép életbe a Volán autóbuszjáratain. Az indulási és érkezési időponto­kat 20 kötetben adják közre. Ezekből kiderül, hogy több új hazai és nemzetközi járat indul, egyes vonalakat pedig meg­hosszabbítottak. A változások sokakat érintenek, mert az or­szág kétharmadában az autó busz jelenti a legfőbb tömeg- közlekedési eszközt. Mától: megemelt fejkvóta a kistelepüléseknek Segítség a falusi orvosi ügyeleteknek Mától érvénybe lép a kistelepülések központi orvosi ügyeletéi finanszírozási rendszerének módosítása, s ezzel elhárul a ve­szély a társulások feje fölül. Az eddigi összeg ugyanis nem fe­dezte a megemelkedett költségeket. Dr. Illyés Sarolta, a Népjóléti Minisztérium tanácsosa meg­erősítette: a június elsejétől érvényes kormányrendelet úgy módosítja az eddigi szabá­lyozást, hogy a kisközségek összefogásával kialakított or­vosi ügyeleti társulások fenn­tarthatok legyenek. Az ország 3200 helységé­nek csaknem fele kistelepülés. A mostanra felgyülemlett gondokat az okozta, hogy ki­adásaik, például az orvosok, nővérek munkabére, a gyógy­szer-, a fenntartási és működ­tetési költségek az utóbbi egy esztendőben mintegy 40 szá­zalékkal drágultak. Főként az ügyelet ellátásához szükséges gépkocsik üzemanyagárai, va­lamint az energiaárak nyom­tak sokat a latban. Az orvosi ügyelet megszer­vezése és zavartalan működte­tése a helyi önkormányzatok törvényben előírt kötelessége, a működtetési díjat pedig az Egészségbiztosítási Pénztár utalja át. A január elsejétől ér­vényben lévő jogszabály egy­ségesen 20 forintos fejkvótá­val számol. Ebből egy város­ban vagy nagyközségben va­lahogy még csak összejön az ügyeleti költség, de például egy ezer lakosú, vagy a még kisebb társult falvakban szinte semmire sem futotta belőle. Mától az egyenként 2 ezer­nél nem több lelket számláló települések ügyeleti társulá­sainál a 20 forintos fejkvótát 1,6-es szorzóval megemelik. Fontos feltétel azonban, hogy az ellátott terület összlakos­sága nem haladhatja meg a 20 ezret, s az ügyeleti központ, valamint a legtávolabbi ellá­tandó település közötti távol­ság legalább 15 kilométer kell legyen. Cs. Berikő Judit Megmenekül a Kecskeméti Vadaspark? Kecskemét képviselő-testülete még tavaly októberben hozott határozatot a vadaskert meg­szüntetéséről, az állatállomány felszámolásáról. Határidőként ez év december végét jelölték ki. A kecskeméti önkormány­zat és a vadaskert működteté­sére létrehozott alapítvány kö­zött - mint Takács István, a park igazgatója mondta - az utóbbi időszakban megszűnt a párbeszéd. Mivel a három éve- az alapítvány létrehozásakor- beígért 6,5 milliós alapító összeg a mai napig nem érke­zett meg a Vadaskert Alapít­vány számlájára, a park évek óta vegetál. Az idén tavasszal dr. Sarkadi Zsolt ügyvédet, ko­rábbi önkormányzati képvise­lőt kérte meg az alapítvány ku­ratóriuma, hogy érdekeiket képviselje. A két fél között megújított párbeszéd egy megállapodás­tervezet kidolgozását eredmé­nyezte. Eszerint a kecskeméti önkormányzat vállalná, hogy ’96-ban 8,5 millió, ’97-ben 7,5 millió, ’98-ban 6 millió, ’99- ben, illetve 2000-ben 5-5 mil­lió forint támogatást nyújt a Vadaskert Alapítványnak. A park a továbbiakban maga vál­lalja fenntartását. A létesít­ményt új helyre költöztetnék, a Csalánosi erdő közel 100 hek­tárén kapna területet. Az erdő jelenleg állami tulajdonban, a Kincstári Vagyonigazgatóság kezelésében van, amely a terü­let fegyvermentesítését végzi. Korábban az orosz alakulatok használták gyakorlatozásra. Miután az erdő a város tulaj­donába kerül (erre kormányha­tározat van), az önkormányzat ötven évre haszonbérletbe adná az alapítványnak. A Va­daskert Alapítvány vállalja, hogy közreműködik az illegá­lis szemétlerakók megszünte­tésében és szabad pénzeszkö­zeit egy szafaripark létrehozá­sára fordítja. Itt kapna helyet a város kutyamenhelye is. Az önkormányzat a fentieken túl 15 millió forintot adna az át­költöztetésre, amely 1997. au­gusztus végéig megtörténne. Az alapítvány eddigi háromfős kuratóriumát ötfősre bővíte­nék. A két új tagot a képviselő- testület delegálná. W. Király Ernő Még másfél millió érme kell Forintosokkal kirakott út a világrekordhoz Kicsik, akik a kicsit is becsülik. FOTÓ: feb/diósi IMRE Végy egy szegény óvodát, élén agilis pedagógussal, to­vábbá egy kényszerszülte öt­letet. A hozzávalókat ve­gyítsd sok-sok munkával, fű­szerezd némi hírveréssel - máris kész az első „ovis” Guinness rekord. A budapesti Aprófalva óvoda éves költségvetési kerete 260 ezer forint. Dúró Lászlóné, Éva néni, az intézmény veze­tője azonban eltökélte, vala­honnan előteremt néhány mil­liót. Kerékpár- és rollerpályá­val kiegészített sportudvar járt a fejében, amikor tavaly októ­berben leemelte a polcról a Guinness Rekordok Könyvét.- Ha Amerikában, Angliá­ban negyeddollárosokból, 2 pennysekből össze tudtak gyűjteni csaknem kétmillió da­rabot, mi sem lehetünk náluk ügyetlenebbek. Felhívtam a Guinness magyarországi kép­viselőjét, s bejelentettem a re­kordkísérletet: egy év alatt ke­reken 2 millió új egyforintost szedünk össze. A nebulók perselyeket fab­rikáltak, az óvónők pénzeszsá­kokat varrtak, a szülők ismerő­seiket mozgósították, és ma­guk is adtak, amennyit tudtak. A sajtóban megjelent hír nyo­mán csordogált, gyűlt a pénz a zuglói Bánki Donát park 12. szám alatti oviba.- Szándékaink szerint a re­kord felállítása után sem zár­juk le az akciót. A nyitva ma­radó bankszámlára érkező adományokból minden óvoda kaphatna valamennyit az egészséges életmódra nevelés feltételeinek megteremtésére. Az egyik pénzintézetben tá­rolt mintegy 500 ezer forintos­hoz még másfél millió érme kellene. Éva néniék június vé­géig gyűjtik, várják a forinto­sokat. Takács Mariann Szobor Nagy Imrének Nagy Imre egykori magyar miniszterelnök első magyar- országi szobrát - az 1958-ban kivégzett kormányfő születé­sének 100. évfordulója alkal­mából - június 6-án avatják fel Budapest belvárosában, a Vértanúk terén. Az ünnepi eseményen beszédet mond Göncz Árpád államfő, a Nagy Imre nevét viselő kurató­rium elnöke - tájékoztatták a testület képviselői az újságíró­kat pénteken az Országházban. A kuratórium - amelynek tagja Nagy Erzsébet, a néhai kormányfő lánya, Takács Il­dikó, Hegedűs B. András, Ko­pácsi Sándor, Finta József, Be- reczky Loránd, Litván György, Demján Sándor, Faragó And­rás, Ungvári Loránd, Vészi Já­nos - két évvel ezelőtt azzal a céllal alakult, hogy elősegítse, megszervezze az 1956 os ma­gyar forradalom mártír minisz­terelnöke szobrának felállítását. Az egész alakos műalkotás Varga Tamás szobrászművész munkája. Nagy Imre emlékének köz­téri megörökítését egyébként - 200 ezer dollár felajánlásával - két üzletember, Demján Sándor és Andrew Sarlós kezdemé­nyezte 1994-ben. A sajtótájékoztatón bejelen­tették, hogy június 6 án a Bu­davári Palota E épületében Nagy Imre életútját nyomon kí­sérő kiállítás nyílik. Június 7-én pedig bemutatják Rainer M. János monográfiájának első kö­tetét, amely Nagy Imre politikai életrajzából a kora gyermekkor­tól az első miniszterelnöksé­géig terjedő időszakot öleli fel.

Next

/
Thumbnails
Contents