Petőfi Népe, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-25 / 147. szám

1996. június 25., kedd 7. oldal Pénz, Mezőgazdaság, Piac Nyárlőrincen kísérleteznek a technológiával A tűzelhalás ellenszerét keresik Szép almáskertek lehetnek olyan országokban is, ahol már régen megjelent a tűzelhalás. pn archív A főként az almáskertek tűzel- halását okozó erwinia amylo- vora baktérium hatásairól, s az ellene való védekezésről tartot­tak konferenciát a közelmúlt­ban Kecskeméten, a növény­védő állomáson. Dr. Biber Ká­roly, a Földművelésügyi Mi­nisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy nem tudták pontosan megállapítani, miként került hazánkba a fertőzés. Kezdetben egyértelműen a sza­porítóanyagra gyanakodtak, de ez a feltevés megdőlni látszik. Valószínű, hogy a kórokozó több éve jelen van Magyaror­szágon. A baktérium ellen teljeskörű védelmet nyújtanának az anti­biotikumok, de ezeket hazánk­ban tilos a növényvédelemben használni. Általában réz ható­anyagú szerek előzik meg to­vábbterjedését, de széles körű odafigyelésre van szükség ah­hoz, hogy kertjeink ismét men­tesek legyenek az erwinia amy- lovorától. Ebben a munkában a megfelelő fajtakiválasztásnak és a tápanyag-utánpótlásnak ugyanolyan szerepe lehet, mint a növényvédelemnek. Szóba került, hogy Nyárlő­rincen, a Nyárfruct Gyümölcs­értékesítő Mezőgazdasági Szö­vetkezet almáskertjében olyan szerekkel is kísérleteznek - egyedi engedély alapján -, amelyek eddig Magyarorszá­gon az almásokban tiltottak voltak. Ezek az Aliét és a Ka- sumin - mondta Kósa Antal, a szövetkezet elnöke. Ha bevál­nak - utalt rá dr. Biber Károly-, fontolóra kell venni, hogy az egyiket az almásokban is enge­délyezzük. Nyárlőrincen eddig két permetezést kapott az emlí­tett szerekkel az almás, a har­madik után pedig réztartalmú szerek következnek. A nyárlőrinci termés a zárlat miatt jelenleg nem lenne érté­kesíthető. Ha a betakarítás előtt fertőzésmentesek lesznek, fel­oldják a zárlatot - ígérte dr. Bi­ber Károly. Bálái F, István Elvetették a sulykot, nem termesztenek többet Kevesebb vetőmag adható el Hazánkban a szántóterület négy százalékán, mintegy 180-200 ezer hektáron termel­nek vetőmagot. Az előállított vetőmag értéke 350-360 mil­lió dollár, amelynek több mint egynegyede a külpiacokon ta­lál vevőre. Tavaly az őszi búza vetőmag-szaporító területe 53 ezer hektár volt, s összesen 244 ezer tonna nyers termést takarítottak be. Ebből a meny­nyiségből 110 ezer tonnát fémzároltak, 2000 tonnát pe­dig exportárualapnak különí­tettek el. Kukorica-vetőmagot az elmúlt évben 32 ezer hektá­ron termeltek, a betakarított mennyiségből 65 ezer tonná­nyit fémzároltak. A 40 ezer tonnás exportból 24 ezer tonna a FÁK országaiban lelt gaz­dára. Az eddigi összesítések szerint 1996 első negyedévé­ben az exportőrök alig 10 ezer tonna kukorica-vetőmagot szállítottak a külpiacokra. A szakemberek úgy vélik, a ke­leti piacokon tapasztalt értéke­sítési nehézségek miatt az idén jelentős mértékű visszaesésre lehet számítani, Ennek hatá­sára az idén a kukorica-vető­mag vetésterülete várhatóan mintegy felére csökken a tava­lyinak. (u. g.) Több a sertés, kevesebb a juh és a baromfi, mint tavaly / Evek óta fogy a lábasjószág Az elmúlt évben ugyan gyara­podott valamelyest a hazai ál­latállomány, de még mindig messze elmarad az 1991-1995 közötti időszak éves átlagától. A szarvasmarhák száma alig változott, s csupán 80 szá­zaléka az 1991-95 években mért 1,2 milliós állománynak. A sertések 16 százalékos gya­rapodásáról számol be a KSH legfrissebb jelentése, s számuk az előző öt év átlagának ki­lencven százalékát közelítette meg. A juhállomány 8 száza­lékkal csökkent, s ma már alig éri el az előző öt év átlagának 60 százalékát. A baromfifélék száma 6 százalékkal csökkent egy év alatt, s így most 20 szá­zalékkal kevesebb az 1991-95 évek átlagánál. A tehenek száma tavaly alig változott Elfogadható termés, elfogadható árak Megéri leszedni az idén a meggyet Az idén tűrhető a meggyfák termése a Bácskában. A felvá­sárlás folyamatos, Dávodon például 8 helyen is veszik a gyümölcsöt. Itt 95 forintot ad­nak a minőségi meggynek kiló­jáért. Baján a nagyfelvásárlók 70-75 forintot kínálnak, de a piacon kisebb tételben csak 100 Angol vélemény az EU bővítéséről Nagy-Britanniánál nincs lelke­sebb híve a közép-európai or­szágok EU-csatlakozásának, s London csak azt akarja, hogy a közösség intézményei hatéko­nyan meg tudjanak birkózni „a tucatnyi, vagy talán még több új tag” felvételével - közölte kitérő válasszal a brit kor­mányfő személyes szóvivője hétfőn az MTI tudósítójával. A kérdés úgy hangzott, hogy a marhaválság nyomán kifejtett, s a hét végén lezárult brit obst- rukciós hadjárat esetleges - londoni kormánykörökben nem kizárt - ismétlődése nem jár­hat-e az európai unió kapujánál sorban álló jelöltek felvételé­nek késedelmével. forint körüli áron lehet hozzá­jutni. A cseresznyéért 120-150 forintot kértek a szombati bajai piacon, de nem volt nagy kíná­lat, valószínű már leérett a ter­més zöme. Átvevőhelyi árak Tiszakécs- kén: Cseresznye: 100 forint. Meggy: 80-120 forint. Először száltörő gombásodásra gyanakodtak a bácskai gazda­jegyzők, amikor arra figyeltek fel a napokban, hogy egy-egy táblában folyamatosan megdől a búza szála és csökötté vált a kalász egy része is. Mike István garai gazdajegyző nem hagyta annyiban a dolgot és hosszú vizsgálat után rájött, hogy a sok-sok éve nem látott szalma- darázs a bűnös. Végigrágja a szalma ízeit, majd az utolsónál végleg elpusztítja a búzát. Nehéz feladat volt a búzada­rázs beazonosítása, a szak- könyvek is keveset foglalkoz­nak vele. A határszemle után Baján. Bácsbokodon, Vask­Piaci árak: Cseresznye: 130- 150 forint; Meggy: 100-120 fo­rint. Kiskunfélegyháza, átvevőhe­lyi árak: Cseresznye: nem ve­szik át!; Meggy: az apró 60 fo­rint, az üveges: 80-100 forint. Piaci árak.: Cseresznye: 120- 150; Meggy: 80-100 forint. úton. Garán és C'sátalján buk­kantak rá a kártevőre. A gazda­jegyző szerint már nem lehet el­lene védekezni, mert bebábo- zódott, de ahol megjelent, ott a kár eléri a 20 százalékot. Megemlítette, hogyha jövő héten kedvez az időjárás, a kombájnok beállhatnak a korai búzatáblákba, és megindulhat az aratás. Jó hírrel is szolgáltja térségben mindenütt legalább 40 milliméternyi csapadék hul­lott, ez sokat segített a kapás­növényeken. szerencsére jég csak kisebb foltokban volt, de ez nem okozott komolyabb kárt. Papp Zoltán Szalmadarázs pusztítja a búzatáblákat a Bácskában A diploma nem elég, leleményesség is kell A kertészek állást keresnek Keresett és túltelített szakmák megyénkben A vizsgadrukktól, meg az elér­hető közelségbe került szabad­ság mámorától semmivel össze nem téveszthető hangulata van júniusban minden iskolának. Ilyen időszakban találkoztam Balogh Lászlóval, a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kecskeméti Főiskolai Karának végzős hallgatójával. Túl sike­res államvizsgáin, hazafelé ké­szülődött, Hódmezővásár­helyre. Erre vágyott? S most hogyan tovább? Kérdéseimre így válaszolt:- Közgazdász szerettem volna lenni, de ahhoz túl sokáig kellett volna tanulnom. Nem valószínű, hogy a szüleim bír­ták volna anyagilag, inkább le­mondtam róla. A főiskolák kö­zül azért a kertészetit választot­tam, mert ez állt legközelebb érdeklődési körömhöz, illetve az addigi végzettségemhez. A szegedi erdészeti és faipari technikumban végeztem.- Azt azonban látnom kel­lett, hogy sima kertészmémöki diplomával nem sokra megyek. Korábban a mezőgazdasági nagyüzemeknek szükségük volt az agrárértelmiségre, ma a kis­üzemek többsége nem tudja őket megfizetni. Az idén pél­dául 110-en végeztünk a főis­kola nappali tagozatán, s június közepéig mindössze tíz pályá­zati kiírás volt a faliújságon. Ami egyáltalán nem azt jelenti, hogy mind a tíz meghirdetett ál­lást közülünk tölti be valaki. Ritka az olyan szerencse, mint amilyen az egyik évfolyamtár­samat érte: jelentkezett valame­lyik kiírásra és fölvették, a kép­zettségének megfelelő beosz­tásba.- Úgy döntöttem, folytatom tanulmányaimat. Méghozzá itt, ebben az iskolában. A növény- védelmi szakmérnöki képzett­séget akarom megszerezni. El­sősorban azért, mert ebben a szakmában könnyebb munkát találni. A növényvédő szak­mérnökök szaktanácsára, fele­lősségvállalására a kisüzemek­nek is szükségük van. Cincsák Zoltán, a főiskola tanulmányi osztályának veze­tője elmondta: az utóbbi évek­ben hosszú időszak telik el úgy, hogy a faliújságra nem kerül ki­írás. Inkább nyár elején érkez­nek a pályázatok, de a kereslet jóval elmarad a végzős hallga­tók számától. Tapasztalatok szerint legtöbben a saját, illetve a családi vállalkozásukban ta­lálnak maguknak munkát. Almási Márta Az 1996. tavaszi munkaerőpi­aci prognózis felmérése - a munkáltatók nyilatkozatai - alapján megállapítható, hogy a kereslet szakmák szerinti össze­tétele hasonló képet mutat a munkaügyi központban nyil­vántartott kereslettel. A keresle­tet a megkérdezett munkáltatók létszámnövelési szándékai, va­lamint tartósan betöltetlen ál­láshelyeik képezik, a kínálatot pedig a várhatóan munkanélkü­livé válók (elbocsátással érin­tettek) szakmája jelenti. Jel­lemző, hogy míg a munkaadók a megfelelően szakképzett munkavállalót keresik, illetve szakképzetlenek esetén is a megbízhatót, addig a munka- vállalók a megfelelő bérezést és munkahelyi körülményeket ré­szesítik előnyben. A megyében változatlanul nagy az érdeklődés a segéd­munkások iránt, ez jelenleg a kereslet több mint egyötödét te­szi ki, ugyanakkor az elbocsá­tottak 46%-a is ebből az állo­mányból kerül ki. A szakmai feltételhez kötött munkahelyek többségére a vállalkozók var­rónőket (23%), cipőfelsőrész­készítőket (14%) és eladókat (5%) várnak. Ezek a hiány­szakmák együttesen a kereslet 41%-át adják. Ezzel szemben a kínálati oldalon megjelenő szakmák sorrendje: cipőgyártógép-kezelő (12%), cipőfelsőrész-készítő (9%) és fafeldolgozógép-kezelő (6%). Általában inkább létszámcseré­ről van szó, valamint az adott szakmával rendelkező nem a megfelelő munkáltatónál áll al­kalmazásban. A pályakezdőket keresők között még markánsabban ki- hangsúlyozódik a varrónők iránti igény. Ez a fiatalokat váró álláslehetőségek 46%-a. Ezenkívül eladókat (5), nyom­dászokat és mezőgazdasági gépszerelőket (4-4%) szeretné­nek alkalmazni a vállalkozások, de a szakmával nem rendelkező fiatalokra is nagy szükségük van (a pályakezdőknek ajánlott helyek 18%-a). Az iskolából kikerülő regisztrált pályakezdő fiatalok többsége viszont (18%- a) adminisztrátor munkakör­ben, 8%-a eladóként és 7%-a autószerelőként óhajt elhelyez­kedni. Brandicsné Urbán Anikó elemző közgazdász, Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ CITY BROKER KFT. Értékpapírpiac Nép László Az első "jövevény" A elmbéli idegen nem Is olyan Idegen, ugyanis a Coflnec nevű francia vállalatról van szó, melynek tulajdonában van két hazai nyomda- a Petőfi és a Kner. A külföldi cég június 24-étöl részvénykibocsátásra Készül kis hazánkban, kihasználva az új törvények adta lehetőségeket, és ezzel úttör* lesz az újkori kelet- európai értékpapír-történelemben. A Coflnec lesz ugyanis az első deviza- külföldi cég. melynek papírjai meg­jelennek a Budapesti Értéktőzsdén Igen nagy az érdeklődés a papírok Irént, nemcsak itthon, de külföldön is. A kibocsátási árfolyam 6.425 Ft mely forintban soknak tűnhet de francia frankban a névérték 220%-át jelenti. A kibocsátás Itthoni meny- nyisége minimális, mindössze 90.000 db. A nagy kereslet és a londoni árfolyam - jelenleg mintegy 10%-os prémiumot tartalmaz - min­denesetre jegyzésre sarkallhat “min­den élő embert" A hazai részvény­piac mindazonáltal nem dúskált az elmúlt héten az eseményekben. A tőzsdeindex szinte alig változott: péntektől péntekig 3.132 pontról 3.134 pontra emelkedett; Igaz, hét­főn történelmi rekordot (3.156 pont) állított fel. A BUX-ot az OTP segítette fel a csúcsra, mert hétfőn ő Is árfolyamrekordot ért el 2.200 Ft-os árával. A papírnak egyébként is jó hete volt; napi 50-100 milliós forgalommal, a hetet 2.150 Ft-on zárta. A másik bankpapír ezzel szemben igencsak háttérbe szorult; forgalma visszaesett napi pár száz darabra, árfolyama 34.000 Ft körül stagnált. Nem volt eufória a gyógy­szerrészvények piacán sem. bár az Egis új csúcsot ért el 8.050 Ft-tal, de utána megállt ezen a szinten. A Richter árfolyama sem változott érdemben. 7.400-ról 7.300-ra csúszott. A müanyagiparialpanyag- szállltó és a -feldolgozó cégek pa­pírjainak ellentétesen kellene mo­zogniuk, de az elmúlt héten ez nem így történt: ugyanis miközben a BorsodChem árfolyama 2.830 Ft-ról 2.775 Ft-ra esett, addig a Pannon- plast péntekre mintegy 100 pontot (4.050 Ft-ra), a Graboplast pedig 150 pontot gyengült (3,300 Ft)! Nagy forgalmat bonyolított a héten a Prímagáz mintegy 100.000 db cse­rélt gazdát 5.500-Ft-on. És végül három "együttmozgó": a Danubius, a MÓL és a Fotex, Mindhárom papír kedden nagy árfolyamzuhanást könyvelt el, de a hét végére vissza­kapaszkodtak a hét eleji szintre. A kárpótlási jegy a héten a várakozásokra rácáfolva nemhogy nem erősödött, hanem igencsak ijesztően gyengült - nagy forgalom­mal kísérve -, de pénteken 350 Ft-on stabilnak mutatkozott. Pedig jelenleg az Édász papírjaira lehet cserélni a jegyet, a hét második felétől hosszú ideig majd a Titász részvényeire (a cserearány mindkét esetben 1:1). Attól függetlenül, hogy a kárpótoltak nagy része Idős ember és nem szeretne hosszú távú befektetést, folyamatos a túligánylés a részvénycseréken, így a "kopasz" jegyek ideje még sajnos nem jött el A pénzpiac sem volt mozgalmas a héten, kincstárjegyek átlaghozama 24% alá esett, riam túl erős túlke- reslet mellett. Gyógyír lehet a magasabb kamatra vágyók számára a június 29-én Induló Faktorház Álomkötvény kibocsátása, mely 9 hónapra 29%-os éves kamatot ígér.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents