Petőfi Népe, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-24 / 146. szám

1996. június 24., hétfő Megyei Körkép 3. oldal ítéletidő pusztított a Duna-Tisza közén A bócsai erdőben még hosszú ideig elhúzódnak a helyreállítási munkák. Szombatra virra­dóra csak az utakat tisztították meg a kidőlt fáktól. Pénteken a késő esti, éjszakai órákban hatalmas vihar vonult keresztül Bocsa környékén. A Kecskemét felé vezető utat a 25-28. kilométer közötti szaka­szon teljesen elzárták az óriási erejű szél által kidöntött fák, amelyek az arra haladó sze­mélygépkocsikra, teherautókra és buszokra zuhantak. Könnyebb személyi sérülés is történt. Egy busz négy utasa az ablakokat betörő ágaktól sé­rült meg. A négy kilométeres útszakasz 5 órán keresztül tel­jesen le volt zárva. Ezután is csak fél sávon indulhatott meg újra a forgalom. Az út megtisztítására a me­gyei tűzoltóparancsnokság IV- es, kiemelt fokozatú, azaz ma­ximális riasztást rendelt el. így minden városból érkezett tűzol­tóautó a helyszínre. Tizenkét jármű és négy műszaki mentő mellett 78 tűzoltó 12 fűrésszel megfeszített erővel dolgozott, hogy a legalább karvastagságú ágakat, fákat eltávolítsa az út­ról. A markolóknak, daruknak is sok dolguk volt. Jakabszálláson nemrégiben pusztított jégeső. Az emberek a vihar láttán szinte felkészültek a mentésre, az egymás segíté­sére. Szombaton virradatkor hozzáláttak a tennivalókhoz. Repülő kémények, háztetők Mintha cserepezőkből állt volna a falu. Rengeteg házon volt mit pótolni. A község szélén lévő, befejezetlen épít­kezéseket igencsak visszabon­totta az erős szél. Bócsán, fő­ként a tanyavilágban, a régi épületek, a különféle tárolók, színek teteje ment tönkre. Soltszentimrén legalább 250 ház sérült. Legtöbbjüknek a kéménye dőlt, s okozott még nagyobb károkat a cserepek­ben. Jó néhány portán a vihar belekapaszkodott az ereszbe, s szó szerint lefejtette a tetőt, miközben szakadtak a villany- vezetékek. Szombaton az áramszolgáltatók már javában dolgoztak, de Barna Imre pol­gármester még egyetlen bizto­sítócéget sem tudott a faluba invitálni, hogy helyreállítás előtt lássák a károkat. Igmándi Mihályék az 54-es út mentén, Kisbugac 45.-ben laknak. Gazdaságuk húsz hold. Megannyi jószág tartásával, de főleg tejtermeléssel foglalkoz­nak. A tehenek - szerencsére - a vihart érezve kiszabadul­tak, így nem lett bajuk. Jó, ha mára sikerült egy új fedelet eszkábálni föléjük. A rendsod­róra, a kaparógépre rádőlt fa csak egyetlen kerékkel volt ir­galmas. Az óriási palarakást porként hordta a szél, s tört­zúzott, ami útjában volt. A személykocsijuk is „karambo­los” lett. Amíg az áramszol­gáltatót várták, addig Veve- rácki István, egy közeli vil­lanyszerelő sietett segítsé­gükre. Nem menekültek meg a szőlőültetvények A bócsai Pálinkás Istvánék fó­liás és szabadföldi zöldség- termesztők. Áruik megyén kí­vül is ismertek. Ám hiába vár­ják a gyönyörű étkezési papri­káikat, a paradicsomot. A fóli­ásat éppúgy szétverte a vihar, mint a szabadföldit. Pedig a négytagú család csak ebből lá­tott volna pénzt. De bármerre ment az ember Jakabszállás és Bocsa között, mindenütt csak a nagy pusztítást látta. A ga­bonatáblák úgy feküdtek el, hogy tarlókorukban is na­gyobbaknak látszottak volna. A kukoricák földje kész csa- lamádékert. A vihar előtt gyönyörű, ma­gasművelésű, szépen gondozott szőlőültetvény volt az 54-es út harmincnégyes kilométerszel­vényénél. Gazdája Vincze Jó­zsef és családja. Áz ítéletidő ezt sem kímélte. Oda az ígéretes százmázsás termés, de a vesz- szőket látva még a jövő évi is. A gazda csak hátat fordított, hogy ne lássák óriási fájdalmát. De járhattunk volna akár Akasztón, Kaskantyún, Kiskőrösön, vagy Tabdiban. Mindenütt hasonló volt a kép. A hatalmas vihar miatt szinte percenként kaptak bejelentést a bajai tűzoltók. Dőltek a fák Baján Kezdődött 20 óra 26 perckor, amikor a Táncsics utcában, a szerb templom táján gesztenyefa dőlt az útra. Tíz perc múlva a Szentháromság téren 3 kidőlt fát kellett eltávolítani, rá egy percre Baja-Vaskút között ugyancsak ágszakadás, fakidőlés zárta el az utat. Újabb 8 perc elteltével Baja-Bátmonostor között, az 51 -es úton kellett bevetni a Stihl fűrészt, majd 6 percre rá a város­ban, a Rókus utcai szociális ott­hon előtt akadt eltakarítani való gesztenyefa. Ismét 6 perc múlva a Szent Margit utca elején akadt munka, majd negyed tízkor a Szeremlei utca végén, a hajó­gyár környékén volt rossz he­lyen fa. Végül 10 óra előtt vala­mivel a Szabadság utca 86. előtt villanyvezetékre szakadt rá egy ág, amit a Démász munkatársai­nak segítségével távolítottak el. Vincze József letarolt szőlősorai láttán fájdalmában csak el­fordulni tudott. FOTÓK: PULAI SÁRA Mikor jár a vállalkozóknak gyermekgondozási segély? Igaz-e, hogy a vállalkozónak nem jár gyes? - kérdezte több olvasónk. Válasszal Ádám Leventéné, a megyei egész­ségbiztosítási pénztár osztály- vezetője szolgált. Lapunk kér­désére elmondta: annak az egyéni vállalkozónak, akinek nincs alkalmazottja, segítő családtagja, tehát a vállalkozó tevékenységet egyszemélyben folytatja - csak akkor jár gyermekgondozási segély, ha a támogatás időtartamára visz- szaadja a vállalkozói engedé­lyét. A vállalkozók az új család- támogatási rendszer szerint csak akkor vállalhatnak a gyermek másfél éves kora után napi négy órában mun­kát, ha a vállalkozásuk a saját lakásukban van. Ábrahám Eszter Gazdasarok A málna nyári metszése Szinte minden kiskertben ta­lálni egy-két sor málnát, amit családi fogyasztásra ül­tetett a gazda. Ennek a sze­rény és gyorsan termőre for­duló, finom gyümölcsöt termő növénynek sokféle be­tegsége és kártevője van. Közülük a legveszedelme­sebb a levél- és vesszőfol­tosság. A didymellás fertő­zés következtében a hajtáson a rügyek körül nagy kiterje­désű, ovális, lila foltok je­lennek meg és a vesszők el­halnak. Az Elsinoes fertőzéskor kis, kerek foltok keletkeznek a nö­vény levelein, és hasonló nagyságú, besüppedt foltok a hajtásokon. A rovarkártevők közül a vesszőszúnyog (Tho- masiniana theobaldi) és a málna-gubacsszúnyog (Lasi­optera rubi) a károsítja leg­gyakrabban a málnát. A betegségek és a kárte­vők ellen a leghatásosabb védekezés, ha szüret után közvetlenül a letermett és ezután már gyorsan elszá­radó vesszőket kivágjuk, összegyűjtjük és megsemmi­sítjük. így nemcsak a hajtá­sokat fertőző szervezetektől szabadulunk meg, hanem a jövő évi termőhajtások is több helyhez jutnak és bő­vebben fognak teremni. Lényeges nagyon, hogy a letermett vesszőket csonk meghagyása nélkül, tőből metsszük ki. Ahol a gombás fertőzés nagymértékű volt a nyár folyamán, ott ősszel 2 %-os bordói lével, vagy 0,3 %-os rézoxikloriddal perme­tezzük le málnásunkat. Olcsó volt a malac Nagykörösön Akik olcsón akartak malacot vásárolni, érdemes volt a leg­utóbbi nagykőrösi vásárban szétnézniük, mert kevés pénz­zel is köthettek üzletet. Á sze­rény felhozatal ellenére a 7-8 hetes választásiak nem ritkán mindössze 2000-2200 forintért cseréltek gazdát. A 9-10 hetes körüli fehér húsfajtákat 2500- 2600, a 10 hetes körülieket 3500 forintért számították meg. A szokásosnál kevesebb jó­szágot hajtottak fel a szarvas­marhatartó gazdák is. Ők a 2-3 hetes üszőket 20-23 ezerért, a hasonló korú bikákat 25-28 ezerért árulták. A 2-3 hónapos korú üszőkért 40-50 ezret kér­tek, azonban ennyi pénzt csak az 5 hónapos üszőkért adtak, az ugyanilyen korú bikákért pedig legfeljebb 55 ezret ígértek. A 450 kiló körüli bikákat 100 ezer forintért árulták. A szép elő- hasú üszőket 100-110 ezerért vesztegették, a 6-8 éves vem­hes teheneket 150 ezerért, a ha­sonló korú, napi 24-25 liter ho­zamú tejelőket pedig 120-150 ezerért számították meg. A korábbi sokadalmakhoz képest feltűnően megemelke­dett a lovak ára. A 11-12 éves igáslovakat 110-120 ezerért, a 8-10 éves sodrottakat 180-220 ezerért, a 2-3 éves magyar lo­vakat 140-190 ezerért árulták, fiasan 220-230 ezret kértek ér­tük. A szép 5-7 éves fuvaroslo­vakat 240-300 ezerre mondták. A 6-8 éves szamarak ára 32- 35 ezer, fiasan 55-60 ezer körül alakult. A kecskéket 6-7 eze­rért, a gidákat 3 ezerért, a vágó- juhokat kilónként 170-190 fo­rintért számították meg. M. J. Megyei gyerekek adatai nincsenek az (Folytatás az 1. oldalról) Dr. Kovács Gyula elmondta: Bács-Kiskunban az örökbe ad­ható évi 14-40 gyermekhez ké­pest a megyéből évente 70-80, külföldről pedig 35-40 család „áll sorba” gyermekért. A sza­bályok rendkívül szigorúak. Ha például a szülő börtönben van és a börtönlelkészen keresztül rendszeresen érdeklődik gyer­meke iránt, akkor ezt rendszere­sen kapcsolattartásnak ismeri el a jog, és a gyermek nem adható örökbe. Jóllehet, a szülőnek esetleg 11 év is hátra lehet még büntetéséből. Azonban ha lehet, minden esetben kezdeményezik a gyermek örökbeadási eljárását. Viszont nagyon sok esetben egyéb ok - például súlyos ér­telmi fogyatékosság - miatt nem lehet a gyermeket örökbe adni. Azt az állami gondozott Dr. Kovács Gyula kisfiút, akinek mind a négy vég­tagja hiányzik, tízen akarták örökbe fogadni az újságcikkek után, de az igazgató ehhez nem járulhatott hozzá. Kovács Gyula elmondta: álta­lában a magyarországi örökbe­fogadók cigány származású gyermeket, illetve 3-4 évesnél idősebbet nem szívesen fogad­nak el. Azért olyan is előfordult, hogy a gyerek nagykorúvá vá­lása előtt pár nappal fogadta örökbe őt nevelőszülője. Az el­múlt négy évben külföldre örökbe adott kilenc megyei gye­rekből hat cigány származású volt. A Norvégiába került há­rom gyerek pedig testvér volt és itthon nem akadt olyan család, aki három gyereket - két kis­lányt, egy fiút - egyszerre örökbe fogadott volna. Áz eljá­rás során egyébként a külföldiek is rendkívül „macerás” - orvosi, pszichológiai stb. - vizsgálato­kon esnek át, mire megkapják a gyereket. Kovács Gyula hangsúlyozta: sem a külföldi, sem a hazai örökbefogadóknak nem kell fi­Fogorvosi körzetek Bácsalmáson három fogorvosi körzetet jelölt ki az önkor­mányzat az érintett fogorvo­sokkal való egyeztetés után. Ezek szerint dr. Varga András a város felnőtt lakosságának egy részét látja el, a körzetbe 3800 fő tartozik. Dr. Bokros Valéria körzete 2300 bácsalmási fel­nőttből és Csikéria, valamint Bácsszőlős felnőtt és gyermek lakosságából áll. A város gyermek, iskolai, és ifjúsági fogorvosi szolgálatát a jövőben dr. Száhl Imre fogorvos látja el. Az utcák szerinti beosztást a rendelőkben és a hivatalban le­het megtekinteni. Amerikai professzor Jánoshalmán A jánoshalmi Mezőgazdasági Szakoktató Intézményben ez­úttal a felnőttképzés segítése érdekében szerveznek tanfo­lyamot a társintézmények ok­tatóinak. A ma kezdődő egy­hetes kurzus előadója Marilyn H. Grantham asszony, a mine- sotai egyetem professzora lesz, aki már tavaly is járt a településen. Kanonokká avatták A tanévzáró ünnepségen bú­csúztak el a diákjai Löw Fri­gyes jánoshalmi atyától, aki már 18 éve áll szolgálatban a településen. A közelmúltban történt nyugdíjba vonulása al­kalmából tiszteletbeli kano­nokká nevezte ki őt dr. Dankó László, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye érseke. Az idős katolikus pap július vé­gén tartja aranymiséjét János­halmán, pappá szentelésének 50. évfordulója alkalmából. Bizottsági ülés Korábban döntött arról Kecs­kemét önkormányzata, hogy a Kecskeméti Repülőkórházban felállítandó repülőorvosi tan­szék működéséhez anyagi tá­mogatást nyújt. Ellenszolgálta­tásként az önkormányzat bi­zottságai azt kérik, hogy a re­pülőkórház végezze el az ön- kormányzat és intézményei dolgozóinak üzemorvosi vizs­gálatát. A kecskeméti önkor­mányzat egészségügyi bizott­sága ma délután dönt arról, hogy egyetért-e ezzel a javas­lattal. Interneten zetni a gyerekért. Ugyanakkor a gyakorlat az, hogy a gyereknek évek óta összegyűlt családi pót­lékáról - 80-100 ezer forintról van szó - a külföldiek lemonda­nak egy alapítvány javára. Noha az igazgató- legjobb tu­domása szerint megyei gyere­kek adatai nem kerültek az In­ternetre, személyes meggyőző­dése: a teljesen új és korszerű lehetőségen ugyan lehet most vitatkozni. De ha létrejönne - mint az USA-ban - egy magyar örökbefogadási központ, akkor lehet, hogy nálunk is hasonló számítógépes rendszert hasz­nálnának. Kovács Gyula - más megye konkrét esete alapján - arról is meg van győződve, hogy csak olyan gyerekek kerül­tek az Internetre, akiket itthon nem fogadtak örökbe a több­szöri kísérlet ellenére sem. Mihályka Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents