Petőfi Népe, 1996. június (51. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-17 / 140. szám

1996. június 17., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Magyarok világkongresszusa - reményekről, tervekről Itthon a közös otthonról A hét végén Budapesten tanácskozott a Magyarok VI. Vi­lágkongresszusa. A találkozón számos nemzetközi tekin­télynek örvendő személyiség - köztük Sütő András és Tőkés László - fejtette ki véleményét a határon inneni és túli ma­gyarság sorskérdéseiről. Felszólalt Horn Gyula miniszterel­nök is. A kongresszus az esti órákban zárónyilatkozatot fo­galmazott meg, majd a tanácskozás befejezéseként istentisz­teleten vettek részt a küldöttek. Véleménykülönbségek az együttműködésről fotó: feb Sütő András tiszteletbeli elnök hangsúlyozta: a határokon túli magyarok érzik ugyan az anyaország szolidaritását, en­nek azonban határozottabban kellene megjelennie. Magyar- ország európai integrációjának a kisebbségi sorban élő ma­gyarok érdekeivel összhang­ban kell lezajlania. Hóm Gyula kijelentette: nincs, nem lesz változás sem a külpolitikában, sem a határo­kon túli magyarokkal folytatott együttműködésben. A kor­mány szándéka, hogy Romá­niával, majd Szerbiával is megköti az alapszerződést. Olyan megállapodást nem ír­nak alá, amely sértené érdeke­inket. Hangsúlyozta, hogy tá­mogatja a magyar kisebbség személyi autonómiáját, ame­lyet közösségben lehet gyako­rolni, ám az autonómia nem je­lent területi követelést. Be­széde közben a hallgatóság egy része többször nemtetszé­sének adott kifejezést. Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke szerint napjainkban pa­radox módon az egyetlen kö­zös nevező a széthúzás. Ilyen helyzetben még a demokrácia áldása is gondot okozhat, mert éppen akkor oszthat meg ve­szedelmesen, amikor legin­kább össze kellene fogni. El­jött az ideje, hogy a nemzet - mai, holnapi pártjaival együtt vagy nélkülük - megtalálja követhető képviselőit. Tőkés László püspök szavait a résztvevők felállva tapsolták meg, amikor kérte: a határon túli magyarokat itthon ne te­kintsék kisebbségnek. Lámfalussy Sándor, az Eu­rópai Pénzügyi Intézet veze­tője kijelentette: optimista Magyarország európai integrá­ciójával kapcsolatban. Az or­szágnak évszázadok óta nem voltak ilyen lehetőségei és ezt nem kihasználni ostobaság. Sidó Zoltán, a szlovákiai magyarok nevében aláhúzta: nem fogják engedni, hogy má­sodrendű állampolgárokká le­gyenek, és anyanyelvűk „sut­togó nyelvvé” váljon. Elfoglalta a műtermét a szomszéd Ajtó helyett falba ütközött Elfoglalták Hollósy Katalin lakásának egy részét. (Folytatás az 1. oldalról) Hollósy Katalin a lakást sza­bályszerű adásvételi szerződés­sel vásárolta. Ám nem tudta, hogy a lakás korábbi tulajdono­sai közül az egyik személy a he­lyiséget odaígérte a Gyenes tér 2. szám alatt lakó Balogh Imrének is. Ennek alapján tart igényt a he­lyiségre Balogh, aki az ígérvényt lobogtatva a földhivatalban tu­lajdonjogi átjegyzést is kért. A földhivatal azonban hiánypót­lásra szólította fel, kérve a sza­bályszerű adásvételi szerződést, valamint a társasház alapszabá­lyának módosítását. Mivel ez­után nem négyen, hanem öten alkotják a társaságot, az ingat­lant pedig az eddigiektől eltérő módon osztják meg. (Utóbbi egyébként számos építésható­sági akadályba ütközik.) Hol­lósy Katalin tulajdonjogi be­jegyzése is folyamatban van. A tanárnő az önkormányzathoz fordult és rendőrségi feljelentést tett. B. F. I. Minden negyedik felekezeti ingatlan sorsát rendezték Csodára az egyházak sem képesek Még ebben az évben meg kell alkotni az egyházak finanszí­rozásáról szóló törvényt, amelynek nyomán megszűnhet az egyházak függősége az államtói. Ezt a hét végén egy, a Ma­gyar Szocialista Párt hívő tagozata által rendezett konfe­rencián hangsúlyozta több előadók. Az egyházak függetlenségé­nek alapja az a saját vagyon, amelynek hozama lehetővé te­szi az önálló gazdálkodást - fejtette ki Gellert Kis Gábor, az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bi­zottságának elnöke. A vagyon közalapítványi formában mű­ködhetne. Mindaddig, ameddig ez megvalósul, olyan törvényi szabályozásra van szükség, amely függetlenül a minden­kori kormányzati szándéktól automatikussá teszi az egyhá­zaknak adható állami támoga­tást. Gellért Kis Gábor azt is elmondta: a törvény megalko­tása szervesen épülhet az ál­lamháztartási reformra. Platthy Iván címzetes állam­titkár az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatban rámutatott, hogy a rendszer- változás óta nyolcezer igény­ből eddig 2000 ingatlan sorsát rendezték. Nyolcvanöt száza­lékban az épületet kapták vissza, 15 százalékot pedig pénzzel váltott meg az állam. Az ingatlanok nagy része felújításra szoruló 80-100 éves építmény. Jelenleg 4 ezer ingatlan visszaadása van fo­lyamatban, közülük 1700-at természetben, 2300-nak pedig az értékét kérik vissza. Jelenleg öt egyház 300 ok­tatási, 200 karitatív és 150 kulturális intézményt tart fenn saját költségén. Két hét múlva premier - fokozatos átmenettel Újszerű támogatás pályakezdőknek Két hét múlva, július 1-jén megszűnik a pályakezdők munka­nélküli segélye, új támogatási rendszer lép életbe. Az átmenet fokozatos lesz. Azok, akik három hónappal július 1-je előtt re­gisztráltatták magukat, még számíthatnak a segélyre. Mivel az új támogatási for­máknál is alapkövetelmény a három hónapos várakozási idő, ä munkaügyi központok­ban az ezekben a hetekben je­lentkezők idejét, vagy a már letöltött egy-két hónapot ebbe beszámítják. Az új szabályozás szerint a három hónapot is tevékeny ál­láskereséssel kell eltöltenie a fiatalnak, a munkaügyi köz­ponttal közösen kidolgozott együttműködési terv alapján. Ha ez eredménytelen lenne, aminek elég nagy a valószínű­sége, akkor következhet a - hivatalos nevén - tapasztalat- szerzést segítő foglalkoztatási hozzájárulás. Magát a támogatást a mun­kaadók kapják meg, akkor, ha napi négyórás munkaidőben vállalják a pályakezdő há­romnegyed évig tartó foglal­koztatását. Kötelező még vál­lalniuk, hogy a kilenc hónap lejártával negyedévig támo­gatás nélkül is alkalmazzák a fiatalt. A nem nyereségérdekelt­ségű szervezetekben a mun­kabéren kívül a társadalombiz­tosítási járulékot is kifizetik a munkáltatónak. Azok, akik a náluk legalább egyéves időtartamú gyakorlati képzésben részt vevő és szakmunkás-bizonyítványt szerző pályakezdőt tovább foglalkoztatják, napi hatórás keresetnek megfelelő hozzájá­rulásban részesülhetnek, még háromnegyed évig. Az SZDSZ Országos Tanácsa támogatja a közoktatás és a felsőoktatás reformja érdeké­ben a művelődési tárca és a kormány által kidolgozott és a parlament elé terjesztett tör­vényjavaslatokat. így foglalt állást szombati ülésén a sza­baddemokrata testület. Tranzitszemle. Baja Ferenc szerint egészében kedvezőek a hétvégi úgynevezett „kamion­stop” eddigi tapasztalatai. A környezetvédelmi és területfej­lesztési miniszter szombaton Ártánd határállomásra látoga­tott, miután megtekintette a Be­rettyóújfalunál lévő kamion- parkolót és az Ártándon épülő kamionterminált. Előzetes normakontroll. Ma és holnap ülésezik az Al­kotmánybíróság, és a többi kö­zött megtárgyalja az életüktől és szabadságuktól politikai ok­ból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényja­vaslatot, amelyet az Országgyű­lés emberi jogi bizottsága ter­jesztett eléjük, előzetes norma- kontrolira. Zsarufesztivál. Huszonöt or­szág 600 rendőre randevúzott egy hétig Szolnokon, és a záró­napon Kuncze Gábor belügy­miniszter is jelen volt. Mint mondta, a találkozó a bűnül­döző munkában is gyümöl­csözhet, mert a bűnözés mind­inkább nemzetközivé válik. Konferencia a Dunáról. Budapesten a szennyvíz 20, Bécsben 86 százalékát tisztít­ják, s az osztrák fővárosban 2005-re a 92 százalékos arány elérését tűzték ki célul. Ezt az adatot a hét végén Budapesten megrendezett magyar-osztrák konferencián ismertették. Idősek találkozója. Húsz or­szág nyugdíjasainak képviselői vettek részt a hét végén Buda­pesten, az Európai Idősek I. Ba­ráti Találkozóján. A rendez­vénysorozat keretébe illeszke­dett az idősek művészeti feszti­válja, konferenciát tartottak többek között a generációk kö­zötti kapcsolatokról, és megem­lékeztek hazánk millecentená- riumáról is. Válságkonferencia. A dél­szláv béketeremtés lehetőségei­ről, az emberi jogok érvényesí­téséről tanácskoztak a holland és magyar liberálisok. A részt­vevők egyetértettek abban, hogy a tartós béke elengedhe­tetlen feltétele a Daytoni Egyezmény megvalósítása, az emberi szabadságjogok érvé­nyesülése. Keiet-Magyarországon má­jusban 15 politikus esetében ja­vult a megkérdezettek vélemé­nye és mindössze 4 esetben volt kedvezőtlenebb a megítélés, mint az előző hónapban. Az élen változatlan a hely­zet: Göncz Árpád, Demszky Gábor, Keleti György, Med- gyessy Péter és Kuncze Gábor vezeti a mezőnyt 60 népszerű­ségi pont felett. Nagyjából vál­tozatlan a sorrend a lista alján is: Maczó Agnes, Szabó Iván, Boross Péter és Torgyán József. Ebben a hónapban két új név szerepel a listán: Magyar Bá­linté és Baja Ferencé. Magyar a 6. helyet foglalja el, Baja pedig ugyancsak a lista első harma­dába került. Keiet-Magyarországon a legismertebb politikusok kö­rébe tartozik változatlanul Horn Gyula, Torgyán József, Göncz Árpád, Kuncze Gábor, Orbán Viktor és Boross Péter. Jelentősen növekedett Med- gyessy Péter, Maczó Agnes és Lezsák Sándor ismertsége. Aránylag kevesebben ismerik Füzessy Tibort, Szájer Józsefet és Isépy Tamást. Kik most a legnépszerűbbek? A Szonda ipsos májusi felmérése I népszerűség (%) a keleti országrészben népszerűség (%) országosan »ismertség (%) a keleti országrészben f' n Göncz Árpád 65 63 63 62 63 61 62 61 59 59 58 58 56 +1 0 +i +1 +3 0 +3 +1 * * +1 0 +3 Horn ( 50-3 +1 97 .74 48 48 +3 +4 0 65 46 +3 46 +3 Pető Iván Deutsch Tamás Gál Zoltán 54 54 54 n +1 ismertség (%) országosan !<•'■ '1 L Nagy Sándor Boross Péter Torgyán József 35 E3 35 0 Hl +2-5 45 +3 79-5 52 47 +1 81 +11 95 +1 91 +1 97 52 50 +2 +1 80 0 Az adatfelvétel ideje:1996 május 5-15. Módja: személyes, kérdőíves megkér­dezés. A megkérdezettek száma: 1000, akik az egész országot képviselik; közülük 470 a keleti országrész lakója. Alapsokaság: 18 éves és idősebb ál­landó kelet-magyarországi lakóhelyű magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele kor­csoport, nem és a lakóhely típusa sze­rint megegyezik. A népszerűségi pont­szám 0-tól 100-ig terjedhet; a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy ro- konszenvet jelez. A -4 és a +4 közötti különbségek statisztikailag nem jelen­tősek. Az azonos pontszámú politiku­sokat a tizedpontszámoknak megfele­lő sorrendben adjuk meg. A *-al jelölt politikusok az előző felmérésben nem szerepeltek.

Next

/
Thumbnails
Contents