Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-09 / 108. szám

4. oldal VlLÁGTÜKÖR 1996. május 9., csütörtök Atomhulladék védőőrizetbeit. Súlyos összecsapások voltak szerdán rendőrök és környezetvédők között Németországban. A zöldek minden áron igyekezték megakadályozni, hogy egy atomhulladékot tartalmazó tartály eljusson a gorlebeni tárolóba. fotó: feb/reuter Véres összecsapások Csecsenföldön A Csecsenföldön szolgálatot tel­jesítő orosz katonai alakulatok főparancsnoksága megerősí­tette, hogy Gojszkojénak, a cse­csen lázadók egyik ellenállási központjának elestekor megöl­tek több mint 40 felkelőt. Vja- cseszlav Tyihomirov vezénylő tábornok közölte: emberei a fel­kelőktől zsákmányoltak két olyan orosz harckocsit is, ami­lyen korszerű típussal még az orosz haderőt sem látták el. Az orosz haderő csecsenföldi főpa­rancsnokának a nyilatkozatát más forrásból nem erősítették meg. Azokat a nagyon ritka tí­pusú harckocsikat, amelyekkel a csecsen felkelők rendelkeznek, harc közben ragadták el az orosz ellenféltől, de több csecsen frontparancsnok azzal büszkél­kedik, hogy megvesztegethető tisztektől vásárolta. Az Európa Tanács előnyben részesíti a színfalak mögötti diplomáciát Elsőbbség a kisebbségvédelemnek Az Európa Tanács (ET) a következő években a kelet-közép- európai országok gondjainak megoldására összpontosít - je­lentette ki egy interjúban Daniel Tarschys, az emberi jogok­kal, a demokratikus intézményrendszer működésének ellen­őrzésével foglalkozó szervezet főtitkára. A közeljövőben a szervezet tevékenysége az újonnan föl­vett tagok fölzárkóztatására irányul majd - hangsúlyozta a politikus, külön kiemelve a demokrácia stabilitásának erő­sítését, a helyi demokrácia fej­lesztését, a jogi intézmények reformját, az oktatásügy prob­lémáinak orvoslását. A kisebbségek jogairól szólva Tarschys utalt rá: az Európa Tanács 1993-as bécsi csúcsértekezlete a szervezet számára prioritásként hatá­rozta meg az európai kisebb­ségek ügyének fölkarolását. Ennek keretében dolgozta ki a szervezet a kisebbségvédelmi keretegyezményt. Az ET parlamenti közgyű­lésének híres, 1201-es ajánlá­sáról szólva (amely a kisebb­ségeknek széles körű jogokat ad, s amelynek érvényességét sokan vitatják) a főtitkár el­mondta: egy ilyen ajánlás ön­magában nem rendelkezik jogi érvénnyel. Ám ha ez a szöveg bekerül egy kétoldalú szerző­désbe, akkor valóban kötelező érvényt kaphat - tette hozzá, utalva arra, hogy a tavaly megkötött magyar-szlovák alapszerződés megemlíti az 1201 -es ajánlást. Arra a kérdésre válaszolva, hogy a strasbourgi szervezet miért nem lép fel határozot­tabban a kisebbségek jogainak megsértése ellen, Tarschys ki­jelentette: az ET ezen a téren intenzív tevékenységet végez, de nem mindig a színfalak előtt. Az egyes országok nyílt elítélése helyett inkább a konstruktív kapcsolatok fenn­tartását részesíti előnyben. Szimulálhatják az oroszok a háborút Az orosz hadsereg katonáit rosszul fizetik, és a fegyverze­tük - pénz hiányában - egyre korszerűtlenebb. Pavel Gracsov védelmi miniszter „vigaszta­lásképp” most számítógépeket és korszerű programokat kínál a tiszteknek. Éppen olyanokat, amilyenek néhány évvel ezelőtt az amerikai hadseregnek segí­tettek villámgyorsan megnyerni az Öböl-háborút. Az orosz ve­zérkar megítélése szerint az amerikaiak a számítógépes rendszereknek, programoknak köszönhetően győzték le hetek alatt az irakiakat Kuvaitban. Washington a Sivatagi vihar fedőnevű hadműveletet ugyanis komputeren előre „lejátszotta”, majd a tapasztalatok alapjan készítette el a vezérkar a végle­ges haditervet. Gracsov szerint hasonló módszereket kell beve­zetni az orosz hadseregnél is. Amennyiben ezeket a csecsen­földi hadjárat előtt már alkal­mazták volna, sokkal sikere­sebbek lettek volna a hadműve­letek - érvel a miniszter. A tanúk háza fölfedi titkait Egy magyar grófnő szerepe a háborús bűnösök nürnbergi perében Mint a Spiegel című német hírmagazin legfrissebb száma nyil­vánosságra hozta, különös találkozások színhelye volt a máso­dik világháború után egy nürnbergi villa. Itt őrizték azokat, akiktől tanúvallomást vártak a nürnbergi perben. Heinz-Hugo Hoffmann, a Har­madik Birodalom hírhedt bí­rája, 1942-ben egy „fajgyalá- zási” ügyben hozott ítéletet. A szomszédok följelentették a még megmaradt nürnbergi zsi­dó közösség vezetőjét, hogy vi­szonya volt fotográfusműhe­lyének korábbi alkalmazottjá­val. A férfit halálra ítélte, az árja asszony kétévi börtönbün­tetéssel „megúszta”. 1946-ban szembesítették életben maradt áldozatával. Ilyen és ehhez hasonló talál­kozások színhelye volt 1946-48 között a nürnbergi Novalisstrasse 24-es számú villa, amelyet amerikai katonák őriztek. A vallomástevők kö­zött egyaránt szerepeltek a ná­cizmus haszonélvezői, illetve annak áldozatai. Megjárta a tanúk házát pél­dául Heinrich H offmann, a Führer hírhedt udvari fotográ­fusa, aki elmesélte, hogyan adta át barátnőjét Hitlernek, a „nem túlzottan magas szellemi szín­vonalú” Éva Braunt. Ott volt a későbbi elnök apja, Ernst von Weizsäcker külügyi államtitkár is, aki a tanúk emelvényéről át­került a vádlottak padjára. Aligha lehetett könnyű fel­adat ebben az épületben házi­asszonynak lenni. Amit egy szép magyar grófnő, Ingeborg Kálnoky vállalt magára. Az ak­kor 36 esztendős szőke asszony eredetileg Thüringiából szár­mazott, de házassága révén magyar állampolgár lett, s a család erdélyi kastélyából me­nekült vissza német földre a háború végén. Nümbergben re­kedt, miután az itteni kórház­ban adott életet negyedik gyermekének. Az amerikaiak ajánlották fel a kényes munkát a több nyelven beszélő, a poli­tikával addig nem foglalkozó, de kiváló diplomáciai érzékkel megáldott asszonynak, aki a ti­toktartási kötelezettséget is komolyan vette. A Der Spiegel riportemője utána eredt a történetnek és most sikerült megtalálnia, sőt megszólaltatnia a ma Cleve- landben élő, 87 esztendős mat­rónát. Aki ma már megmutat­hatta neki azt a féltve őrzött, barna kötésű vendégkönyvet is, amelybe a tanúk házában kerül­tek a bejegyzések. Ki így, ki úgy írt bele, s az egészből a tör­ténelem egy eddig ismeretlen szeglete kerekedhetett ki. Réti Ervin Priebke-per Rómában. A 83 éves egykori SS-száza- dost, Erich Priebkét azzal vádolják, hogy 1944-ben részt vett 335 ártatlan olasz meggyilkolásában a Főssé Ardea- tine-i barlangban. A férfit tavaly novemberben adták ki az argentin hatóságok Olaszországnak, miután csaknem fél évszázadig háborítatlanul élt egy kisvárosban. Priebke tár­gyalása nagy érdeklődés mellett szerdán kezdődött a római katonai bíróságon. fotó: feb/reuter Szerencseposta Ezen a héten szinte valamennyi szerencsejátékon rekordnye­remények - tíz- és százmilliók - csábítják a játékosokat. alább egy szelvény erejéig meg ne kísértsük szerencsénket. Aztán itt van a Joker: mind­össze egy ikszelés és miénk le­het a 12 millió forint. Az ösz- szeg oly szép, hogy most iga­zán érdemes igent „mondani” a játékban való részvételre. K Renö a markunkat a nyereményért. A múlt héten 208 ezer játékost örvendeztetett meg Fortuna ki- sebb-nagyobb összegekkel. Az ellenállhatatlan ötös A legellenállhatatlanabb az ötös lottó 426 millió forintos főnyereménye, amely után - mint azt a hétről hétre növekvő forgalom mutatja - egyre töb­ben és többen áhítoznak. Addig is, amíg Fortuna nem részesít valakit, vagy valakiket kegyei­ben, tovább játszadozhatunk a gondolattal, hogy szerencsés esetben ki, mit tenne a nyakába szakadt temérdek pénzzel. Hány dédelgetett, eddig elérhe­tetlennek tűnő álmát tudná megvalósítani belőle? Csillapíthatatlan kísértést érezhetnek a Telemázli-sors- jegy rendszeres vásárlói is, hi­szen a játékban e héten több mint 53 millió forintot ér a jövő heti Jackpot. Eddig ekkora ösz- szeget még soha nem lehetett nyerni. Hat szám 22 millióért Nehéz ellenállni a hatos lottó 22 millióval kecsegtető főnyereményének is, hogy leg­Nyereménycsúcs a totón Mint ahogy totózni is érde­mes a héten. Már harmadik hete nincs 13 plusz 1 találatos szelvény, ami azt jelenti, hogy ha valaki, vagy valakik most jól tippelnek, minden idő leg­nagyobb totónyereményét, hu­szonegymillió forintot mond­hatnak magukénak. A kenó vonzereje változat­lanul a naponta megnyerhető 300 millió forintban rejlik, amelyért érdemes hétfőtől pén­tekig ringbe szállni. Népszerű­sége abban rejlik, hogy már aznap estére kiderül, helyesen tippeltünk-e vagy sem? S ha igen, másnap már tarthatjuk is Álljon meg 1 millióért A jövő hét szenzációja az ismét induló, kprábban nagy sikert aratott „Álljon meg 1 millióért” akció. Hétfőtől - május 13-tól - tehát érdemes lesz tárcánkban, retikülünkben hordani, a személyi igazol­ványhoz hasonlóan, az adott hétre érvényes ötös- vagy ha­toslottó-szelvényünket, hiszen bárkit, bárhol, bármikor meg­állíthatnak a Szerencsejáték Rt. munkatársai. S aki fel tudja mutatni a kitöltött ötös- lottó-szelvényét, annak 1 mil­lió forint üti a markát. Ám ha az illetőnél hatos lottó is van, akkor a találkozás 2 milliót ér. Hogy hol sétálnak a szeren- cseosztogatók? Az titok. Egy biztos: felbukkanhatnak vi­déki kiskocsmában éppen úgy, mint egy nagyváros korzóján, vagy egy játszótéren, üzlet­ben. Természetesen minderre utólag a vasárnapi Szerencse­percekben derül majd fény, 12.05-kor a Tv 1 -en. (X) Magyar plakátok a Ginzán Négy magyar grafikus, Ducki Krzysztof, Orosz István, Pince­helyi Sándor és Pócs Péter alko­tásaiból ny fit meg szerdán bemu­tató a Ginza Graphics tokiói kiál­lítótermében. A Dopp csoport tagjainak 80 válogatott művével ismerkedhetnek meg a japánok a hónap végéig nyitva tartó bemu­tatón. Méltatta a magyar grafi­kusok első japán bemutatóját Fukuda Sigeo, a japán grafiku­sok szövetségének elnöke, aki szerint hasznos tapasztalatot szerezhet a művek tanulmányo­zásával az a 25 ezer japán ipar­művész. aki évente kikerül az is­kolákból. A szakma japán kép­viselői úgy nyilatkoztak, hogy a bemutató azért fontos, mert Ja­pánban gyakran az ötlethiányt kiváló nyomdatechnika pótolja, a négy művész alkotásai viszont fontos üzenetek hordozói. Jelcin az Ismeretlen katona sírjánál. Az orosz elnök a győzelem napjának elő­estéjén tisztelgett az emlékműnél. Tévébeszédében hangoztatta: a második világháborúban aratott győzelem jelentősége az idő múlásával mit sem csökkent. fotó: feb/reuter

Next

/
Thumbnails
Contents