Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-07 / 106. szám
I Nincs haladás marhavészügyben 1 A brit mezőgazdasági miniszter hétfőn közölte, hogy Í „semmiféle előrelépés nem várható” az Európai Unió | szakminisztereinek olaszországi értekezletén marhavészügyben. A szivacsos agylágyulással járó állatfertőzést 1 korántsem csak a brit marhaágazat sínyli meg: Olaszor- : szágban e húsfajta fogyasztása I a pánik márciusi kitörése óta 1 40 százalékkal zuhant. A legmagasabb bérköltségek A volt Nyugat-Németország területén legmagasabb a gyáripari munkabérköltség az egész világon: egy órára veil títve 45,52 márka - közölte az | | IW német gazdaságkutató intézet. Németország után Svájcban a legmagasabb a | bérköltség a gyáriparban, óránként 42,69 márka. A harmadik helyezett Belgiumban 38,32 márka az óránkénti átlagos munkabérköltség, míg az Egyesült Államok, amely a j| nyolcvanas évek közepén még listavezető volt e téren, 25,18 I márkával a 14. helyre csúszott if vissza. Szinte jólesett látni a szemnek a palántákkal zsúfolásig megrakott piaci standokat a szombati bajai vásárban. Úgy tűnik, mintha túlkínálat lenne, ez azonban az árakon nem látszik meg. Legtöbb kiskerttulajdonos a tápkockás palántát veszi, mert biztosabb a megmaradása és kevesebb öntözést igényel. Az idén sokan panaszkodnak, hogy a kiültetés előtt fertőtleníteni kell a talajt: elszaporodtak a lótetűk. A kártevők képesek egyetlen éjszaka alatt két-három palánta gyökerét is elrágni. Sajnos nem minden árus írja ki, hogy milyen hibrideket kínál, ezért az igényesebbek a törzstermelőket keresik fel termőbiztos palántáért. A háromtagú zsűrit Komlósi Sándor, Komlósi Mária, Reile Gizella. Magasak a palántaárak Könyvkiadás, nagy előd nyomán Külsősből lett laptulajdonos Farkas P. József a Petőfi Népe külső munkatársa volt Dunave- csén. Főállásban az ottani kul- túrházat igazgatta. Föltűnt, hogy témáit úgymond mindig az élet sűrejéből menti. Izsáki származású lévén, értette a falusi emberek problémáit. Törvényszerű volt, hogy idővel a lap belső munkatársává rukkoljon elő. Főmunkatársi rangig jutott. Aztán elpályázott a Kecskeméti Lapok Kft. ügyvezető igazgatói székébe. Ma ő a kft. tulajdonosa, kiadó, igazgató.- Milyen idők járnak a Kecskeméti Lapokra?-Friss sikerről számolhatok be. A Két folyó között Bács- Kiskun című könyvünk, amelyben Walter Péter fotói gyönyörködtetnek és Orosz István Mun- kácsy-díjas könyvtervező munkája, a Budapesten tartott kiállításon dicsérő oklevelet kapott.- Egyáltalán, van a megyében könyvkiadás?- A Kecskeméti Lapok, amely történetének 127. évét írja az idén, fölelevenítette évszázados hagyományát. Szerénytelenség lehet részemről, de bevallom: Tóth Lászlót, a lap hajdani tulajdonosát példaképemnek tekintem. Fölvállalta a könyvkiadást. is. Ezért hirdettük meg a megyei költők, prózaírók almanachját, az év végére adjuk ki. így közönséghez és kritikához jutnak.-Vannak gazdasági hátteret jelentő partnereitek?-Egy menedzser partnerek nélkül nem fog ma könyvkiadásba. Keresem a szövetségeseket és találtam is. Kalocsa- Kecskemét Főegyházmegye fél- hivatalos kiadója vagyunk. Kalendáriumát már harmadszorra jelentettük meg. A megyei ön- kormányzattal, a rendőrfőkapitánysággal, a pénzügyőrséggel szintén szoros munkakapcsolatunk van. Az idén először a megyei APEH-nek is dolgozunk. Úgy érezzük, egyre inkább a megye legnagyobb forgalmú kiadója leszünk, színes palettával. Heltai Nándor készülő munkája Németh László és Kecskemét kapcsolatáról irodalomtörténeti jelentőségűnek ígérkezik. Farkas P. József - aki arról ismert, hogy ért a pénzcsinálás- hoz - ezt vallja: a könyvkiadásban, amely nem hoz gyors, megszámolható profitot, az érték a mérvadó számára. A Kecskeméti Lapokban azt az újságírást látja szívesen, amely abulvár jelleg ellenére a pozitív hírekben is talál érdekeset. - a. tóth Farkas P. József- Milyen könyveket adtok ki?-Folytatjuk a 30 kötetesre tervezett Kecskemét monográfiasorozatot, az ismeretterjesztő Kecskeméti Évszázadok sorozatot, kiadunk a megyét és más városait bemutató köteteket is.- Szépirodalom?- Ma még nem beszélhetünk Bács-Kiskunban jelentős műhelyekről. De meggyőződésem, hogy a Duna-Tisza közén nem apadtak el a szellemi hagyományok, s hogy létezhet színvonalas irodalom a fővároson kívül A jó termés alapja a jó minőségű és fajtájú palánta, a gondos művelés mellett. Tárgyalóasztalhoz ültetik a feleket Az agrárkamara nem ajánlja a kvótaeladást Kézbesítette a posta a búza- exportengedély-lehetősége- ket. Mint ismeretes, a hazai ellátás biztonságának megőrzése érdekében a kormány az idei termésből 1 millió tonna étkezési búzát enged külföldön értékesíteni. Ebből 700 ezer tonna a termelőket, 300 ezer pedig az exportőröket illette meg. Ez az arány formailag kedvez a termelőknek, kérdés, tudnak-e majd élni vele. Mert mint furcsán nevezik is, exportengedély-lehetőségről van szó. A termelőnek a kihasználáshoz exportképes minőségű terményt kell produkálni. Akkor exportálhat. Természetesen valamelyik külkereskedő cégen keresztül, hiszen neki a közvetlen kivitelhez nincs meg a kapcsolat- rendszere stb. Az engedély arra szól tehát, hogy majd a termést betakarítva, a legnagyobb árat kínáló kereskedőnek csapjon a markába a gazda. A gabonakereskedők nem várják meg az aratást. Az exportengedélyeket máris meg akarják szerezni a termelőktől, egymással konkurálva. A Bács-Kiskun Megyei Agrárkamaránál Bagi Béla alelnök olyan faxot tett elém, amelyik a megye egyik legnagyobb gabonavállalatától származott. Egy tonna exportjának lehetőségéért, a kvótáért 1500 forintot ajánl a bizonyára sok helyre elküldött iromány. Aláírás: doktor osztályvezető, tehát ez komoly, nem mendemonda. Az agrárkamara óva inti a pályázatot nyert, szerencsés termelőket: ne adják el az engedélyeket. Mert az exportőrök attól vásárolnak majd aratás után, akinek van engedélye. Aki most eladja a kvótáját, az könnyen csalatkozhat export- vagyis bevételi reményeiben. Amíg világ a világ, a termelő és a kereskedő érdekkülönbsége fennmarad. Tavaly félretájékoztatták a termelőket, akik közül sokan tetemes veszteséget szenvedtek emiatt. A gazdák saját üzleti érdekeikről nem szabad hogy megfeledkezzenek. Az agrárkamara azt ajánlja: szakszerű növény- védelemmel, okszerű növénytáplálással és a legkedvezőbb időpontban elvégzett betakarítással állítsák elő az exportminőségű búzát. És majd csak a termés birtokában adják oda exportengedélyüket a terményükért legtöbbet kínáló cégnek. A kamara illetékes osztálya tervezi: tárgyalóasztalhoz ülteti a termelőket és a kereskedőket, hogy minél jobb pozíciót érjenek el tagjai. Tárolási gondjaik lehetnek a búzatermelőknek. Érdemes ésszerű távolságon belül közraktárban elhelyezni a termést. Ennek szervezésére a kamara közhasznú társasága vállalkozik, kellő nagyságú igény esetén. Ilyen szolgáltatást kínál egyébként a Hungarolombard Kft., 1051 Budapest, Október 6. u. 7. A. T. S. Kalauz kezdőknek és profiknak „Nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó palántát vásároljak” - mondta a pénteki bácsalmási piacon az egyik termelő. A felhozatal és a választék bőséges volt, mégis kevesen vásároltak a szuperhibridekből. A folyton termő holland Krisztina, az őszig termő Danha „fa”, illetve a lugasparadicsom egy-egy száljáért 50- 60 forintot is elkértek. A K-3- as szálja 30, a hazai korán termő törpe paradicsompalánta 20-25 forintba került. Paprikapalántát ugyan már 10 forintért is lehetett kapni, de a jó minőségű, földgolyóba ágyazott, már virágzó növények száljáért a 25-30 forintot is megadták. A padlizsánpalánta száljáért 30, a korai karfiolért és a zellerért 10 forintot kértek a fóliázó gazdák. A sa- látauborka-palántát 20, a sárga- és görögdinnyét 20-40 forintért adták. Kevés és drága a palánta a halasi és majsai piacokon. Halason a tápkockás fehérpaprika darabonként 25-30 forintba kerül, de Majsán 45 forintos ár is volt. A múlt pénteki jánoshalmi piacon a tápkockás fehérpaprika és a paradicsompalánta darabja 20-25 forintba került, de mindössze két árusnál lehetett kapni. Fűszerpaprikával alig találkozni, aminek elsősorban az az oka, hogy a tavalyihoz képest 60-70 százalékkal emelkedtek a fémzárolt vetőmagok árai. Papp - Király - Tapodi Él a földalapú támogatás Az úgynevezett földalapú támogatás célja, hogy a mezőgazda- sági területeket kultúrállapotban tartsák. Mint a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamaránál megtudtuk, hamis információk terjedtek el e támogatási formával kapcsolatban. Elterjedt, hogy megszűnt, de ez tévedés. A vetési támogatás szűnt meg január elsejével. Kérészéletűnek pedig a beruházási támogatás bizonyult. Tehát a 19 aranykorona alatti földek használói jogosultak - vissza nem térítendő - állami támogatásra. Különösen Kecskeméten esett vissza az érdeklődés, pedig a gazdajegyzők, Bodomé Lukács Magdolna és Makáry Sándor - akiknél a támogatást igényelni kell -, várják a polgárokat az inkubátorházban, az Ipoly u. 1/A alatt, a 116- os szobában. GM-befektetés Lengyelországban j | Befektetési megállapodást írt I alá hétfőn a lengyelországi I 1 Gliwicében a General Motors 1 |s 'á | amerikai autógyár vezérigaz- | | gatója és a város polgármes- 1 tere. A szerződés szerint a | Gliwicében felépülő GM-gyár 1 1998-tól évi 70 ezer Opel I személygépkocsit fog előállítani. Gyümölcslégyinvázió Új-Zélandon 1 Gyümölcslégy pusztít az új- | zélandi ültetvényeken, s a kia- I | lakúit helyzetben Ausztrália 1 megtiltotta az új-zélandi gyűlj mölcs- és zöldségfélék im- | portját - jelentette Welling- tonból az AFP. A mediterrán I gyümölcslégynek nevezett | rovar 1907 óta nem jelent meg | a szigetországban. Olasz infláció I Olaszországban négy hónapos | | csökkenés után áprilisban is- | mét emelkedett az infláció | üteme: 0,6 százalékkal nőttek | I az árak. Ilyen mértéket a tava- i lyi inflációs csúcs, 1995 no- I vembere óta nem tapasztaltak. 1 Szerkeszti) A. Tóth Sándor Több aranyérmes bor Hercegszántón Nő a kereslet a magyar szeszipari termékek iránt A magyar szeszipari termékek iránt növekszik a kereslet külföldön - hangoztatta hétfőn Donna Reitano, a Nemzetközi Bor és Szesz Szövetség (FIVS) főtitkára, a szervezet Budapesten megrendezett közgyűlésén. A szövetségnek két magyar szervezet a tagja: a Szőlő és Bor Szövetség Termék Tanács, valamint a Magyar Szeszipari Szövetség és Termék Tanács. Hazánkban a szeszipari termékek összforgalma mintegy 100 milliárd forintra tehető a szakemberek szerint. A legnagyobb gondot a szakértők abban látják, hogy Magyarországon igen nagy a feketekereskedelem aránya e termékcsoporton belül. A Magyar Szeszipari Szövetség és Termék Tanács adatai szerint az égetett szeszipari termékek forgalmából mintegy 30 százalékos a feketegazdaság részesedése. A kertbarátklub és a népfőiskola szervezésében az idén is megrendezték Hercegszántón a hagyományos borversenyt a helyi vendéglőben. A gazdák zömmel fehérbort hoztak a megmérettetésre. A hercegszántóiak mellett a szomszédos községekből, még Bajáról is jelentkeztek érdeklődők. Összesen 41 bort bíráltak el. A bizottság elnöke, Reile Gizella borászati üzemvezető értékelte a zsűrizett borokat. Az idén több aranyérmes bort hoztak a termelők, mint tavaly. A fehérborok között aranyérmes a bajai Marton Imre, Szepeshelyi István, Bakó Gyula, Komár Zoltán, Komáromi Gyula és Gyetvai Mihály, a hercegszántóiak között Hoffmann Jakab, Kőhegyi László és Solymosi Tivadar, valamint a csátaljai Nagy József termelő. Ezüstérmes 9, bronzérmes 8 gazda. A vörösborok gazdái közül öten kaptak aranyérmet. A bajai Gyetvai Mihály, Szél András és Komár Zoltán, valamint a helyi termelők közül Solymosi Tivadar és Szabó Ferenc. Az idén első alkalommal adták át az év legjobb bortermelője címet, amit Nagy József csátaljai borosgazda kapott meg. Tölgyesi Gábor í
