Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-31 / 126. szám

1996. május 31., péntek 5. oldal Hazai Tükör Törvényt javasol a közalapítványokra az ÁSZ Gazdát cserélt százmilliók Büntetőjogi feljelentést tett az Állami Számvevőszék a Nem­zeti Gyermek- és Ifjúsági Közalapítvány, a Grassalko- vich Kastély Közalapítvány és a Hungária Televízió Köz- alapítvány ellen, mivel jelen­tős hiányosságokat és vissza­éléseket tapasztalt gazdálko­dásukban. Az ÁSZ - mint tegnapi sajtótá­jékoztatójukon elmondták - ál­talában elégedetlen az állami pénzeket felhasználó alapítvá­nyok gazdálkodásával. Az el­lenőrzések során 308 ilyen szervezetet vizsgáltak meg a szakemberek, több mint 48 mil­liárd forintnyi állami támogatás sorsát kutatták. A célszerű, és elismerésre méltó törekvések mellett az alapítványok egy része az el­múlt három évben közérdekű­nek nem minősíthető gazda­sági tevékenységet végzett, miközben befektetéseik jöve­delmezősége kétséges vagy veszteséges. A gazdálkodási mulasztáso­kat időnként olyan egyéni ha­szonszerzés is motiválta, mely személyi összeférhetetlenségen alapuló üzleti kapcsolatra épült. A feljelentett három alapít­ványnál - az ÁSZ megállapí tásai szerint — ilyen alapon megközelítően 200-400 millió forint cserélt gazdát. A további visszaélések meg­előzése érdekében az ÁSZ töb­bek között azt javasolja a kor­mánynak, hasson oda, hogy a parlament alkosson törvényt az alapítványok, és külön a köz- alapítványok szabályozására. / Elénk vita az új alaptörvényről Érvek a kétkamarás parlament mellett és ellen Sokféle vélemény ütközött tegnap az alkotmánykoncepció országgyűlési vitájában - egy-egy nyitott kérdésre több eset­ben még az azonos frakcióhoz tartozó képviselők is külön­böző válaszokat fogalmaztak meg. Számos honatya foglalkozott például azzal: egy- vagy két­kamarás legyen-e a holnap parlamentje? A Független Kisgazdapárt felszólalói a két kamara mellett érveltek, mondván, ez ellensúlya lenne a pártalapon működő első ka­marának. Dörnbach Alajos (SZDSZ) szerint a civil szféra még nem elég erős ahhoz, hogy egy második kamara va­lódi érdekképviseletet jelen­tene számára - ugyanakkor nagyon lelassítaná a törvény- hozást. Áder János (Fidesz-MPP) határozottan a jelenlegi egy­kamarás rendszer mellett fog­lalt állást. Úgy vélte, a való­ban szükséges politikai fékek és ellensúlyok szerepét a füg­getlen bíráskodásnak, az Al­kotmánybíróságnak, az or­szággyűlési biztosoknak, a népszavazásoknak és a parla­ment házszabályának kell be­töltenie. A szocialista Bihari Mihály felvetette, hogy esetleg népszavazás dönthetne ebben a kérdésben. A köztársasági elnök meg­választásának módja szintén visszatérő témája volt az al­kotmányozási vitának. A kis­gazdák és a kereszténydemok­raták a közvetlen, nép általi választás mellett törtek lán­dzsát. A SZDSZ képviselői úgy vélték: mivel az államfő­nek nincsenek erős közhatalmi jogosítványai, elegendő, ha a parlament voksol a köztársa­ság elnökére. A szocialisták a közvetlen választást támogatták, de a frakció egyik tagja sajátos kompromisszumos megoldás­ként indítványozta: ne a par­lament, ne is a választópolgá­rok, hanem egy, a társadalom egészét reprezentáló testületé legyen a döntés joga. S.Á. Határozott lépés. Az MSZP már az Országgyűlés jövő heti napirendjének megállapítása­kor azt az álláspontot képviseli majd, hogy kizárólag a nagy je­lentőségű törvények esetén al­kalmazzák a jelenlegi vezér­szónoki rendszert. Az általános vita során egyébként a házsza­bályban eredetileg javasolt egy kormánypárti - egy ellenzéki felszólaló sorrendet kívánja ér­vényesíteni - jelentették be a frakcióelnökség tegnapi ülése után. Hibáztatják az államfőt. Az FKgP szerint a köztársasági el­nököt alkotmányos mulasztás terheli, mivel a honvédelmi mi­niszter többszörös alkotmány- sértése ügyében nem szólal fel a parlamentben. A kisgazdapárt ezért felszólítja Göncz Árpádot, hogy az alkotmányban is előírt hatáskörével élve, legkésőbb a következő plenáris ülésig pó­tolja mulasztását. Korszerű technikához juthatna a MÁV M3-as EU-segítséggel? Az Európai Unió támogatja a magyar-szlovén vasútvonal megvalósítását, és más közle­kedési fejlesztésben is haj­landó részt venni. Budapestre érkezett és Lotz Károly közlekedési miniszter­rel tárgyalt tegnap Neil Ki­nock, az Európai Unió közle­kedési főbiztosa. A megbeszé­lésen elhangzott, a túlterhelt utak miatt ismét át kell gon­dolni a vasút fejlesztésének lehetőségeit. Lotz Károly kifejtette: Ma­gyarország arra számít, hogy a PHARE 1997-ben 13 millió ECU-vel támogatja a hazai vasúti hálózat korszerűsítését, s a MÁV technikai fejleszté­séhez további 4.4 millió ECU- re is számítunk. Az unió támogatja a sorok­sári logisztikai központ meg­építését is, amely az első ilyen nagyszabású program a tér­ségben. Neil Kinock ma tárgyaláso­kat folytat Horn Gyula minisz­terelnökkel, valamint Med- gyessy Péter pénzügyminisz­terrel. Hírek szerint az eszme­cserék fő témája az Európai Unió lehetséges részvétele lesz az M3-as autópálya további építésében. A pálya első 40 kilométeres, Gyöngyöstől Fü­zesabonyig tartó szakaszához - magyar számítások alapján - mintegy 10 millió ECU-re volna szükség. Neil Kinock úgy véli, hogy a PHARE csak az autópálya második szaka­szának kiépítése iránt érdek­lődne. Tovább csökken a külföldi adósság Tartható a növekedési ütem Az év végére 20 százalékra csökken az infláció, és tart­ható a magyar gazdaság nö­vekedésének üteme - hang­súlyozta tegnap Surányi György a magyarországi be­fektetésekről szóló nemzet­közi szemináriumon. A vállalatok gazdálkodásának mutatói nagyon jók - mondotta a Magyar Nemzeti Bank el­nöke. Az idén a külföldi befek­tetések elérik a 2 milliárd dol­lárt. Az év első negyedében ha­vonta mintegy 100 millió dol­lárnyi működő tőke érkezett Magyarországra. A kormány és az MNB nettó külföldi adóssága tovább csök­ken, az év végére minden jel szerint I milliárd dollárral ke­vesebb, mindössze 9 milliárd dollár lesz. Akar László pénzügyminisz­tériumi államtitkár is felszólalt a szemináriumon, és megerősí­tette, hogy tervezik a társa­sági és a személyi jövedelem- adó mértékének csökkentését. Megkezdődik a vámpótlék leé­pítése is. Az államtitkár ismertette a külföldi hallgatósággal a ma­gyar gazdasági eredményeket, majd hangsúlyozta, hogy 1991 óta rohamosan nő a hazai ter­melékenység. Az átlagos inflá­ció az idén 20-23 százalék, jö­vőre 15-18 százalék, 1998-ban pedig 11-13 százalék között alakul. Szigorúbb fellépés a társadalombiztosítás adósai ellen Egyszeri támogatás kisnyugdíjasoknak A nyáron esedékes félszázalékos nyugdíjemelésen túl egy­szeri 3000 forintos támogatásra számíthatnak azok az idős emberek, akiknek havi nyugdíja nem éri el a 17 ezer forintot. A kormány tegnapi döntése 5 milliárd forintos többletki­adást jelent a költségvetés számára. A kabinet tegnapi ülésén meg­állapították, hogy nehézkesen halad a közalkalmazottak fize­tésemeléséről született megál­lapodás végrehajtása, mert jó néhány önkormányzat nem tett eleget a besorolás elkészí­téséhez szükséges adatszolgál­tatási kötelezettségének. Foglalkozott a kormány az­zal, hogy miként lehetne meg­gyorsítani a társadalombiztosí­tás kinnlevőségeinek' behajtá­sát. Sor kerülhet például a no­tórius nem fizetők ingatlanai egy részének értékesítésére. Az egy évnél régebben tarto­zóktól, illetve az adatszolgál­tatási kötelezettségüket elmu­lasztóktól visszavonnák a vál­lalkozói engedélyt, s egy-egy új cég bejegyzését a tb-törzs- szám meglétéhez kötnék. A kabinet áttekintette az önkormányzatok vagyoni helyzetét. Megállapította, hogy 1991 óta megháromszo­rozódott az önkormányzati vagyon értéke, s 1994 végére meghaladta az 1000 milliárd forintot. Szép számmal van­nak támogatásra szoruló ön- kormányzatok is. Tegnap jóváhagyta a kabi­net a kedvezményezett besoro­lású kis térségek listáját - erre az ország lakosságának 27,6 százalékát magában foglaló 72 térség került fel. A listát ha­marosan közzéteszik a Ma­gyar Közlönyben. A besorolásnál előnyt él­veztek a gazdaságilag és tár­sadalmilag elmaradott, a külö­nösen sok ipari foglalkoztatot­tat és munkanélkülit eltartó te­rületek, továbbá azok a vidéki körzetek, ahol a mezőgazda­ság a lakosság legfontosabb jövedelemforrása. Takács Mariann Készül az „antinikotin-törvény” Noha a jelenlegi kormánytagok és a honatyák között (is) so­kan dohányoznak, Kökény Mihály népjóléti államtitkár bí­zik abban, hogy az egészség védelmében alkotott törvényter­vezetet elfogadja a t. Ház. Az egészséghez, az egészsé­ges környezethez való jogot az alkotmány rögzíti, ám nálunk mindmáig nem született a nem dohányzók érdekeit figye­lembe vevő szabályozás. Ha­zánkban a felnőttek 36 száza­léka, a felső tagozatos általá­nos iskolások, valamint a kö­zépiskolások 24 százaléka do­hányzik rendszeresen. Egyetlen esztendő alatt 26 ezer férfi és 8 ezer nő hal meg a dohányzással összefüggő kórok miatt, százezrek folya­matos terápiára szorulnak. A törvénytervezet - a köz­igazgatási egyeztetéseken túl­jutva - az államtitkár remé­nyei szerint ősszel kerül a kormány,' majd a parlament elé. A javaslatok a cigaretta­forgalmazásra és -fogyasz­tásra kiterjedően egyaránt ész­szerű korlátozást tartalmaz­nak. A külön kijelölt helyisé­gek kivételével elsősorban a zárt légterű munkahelyeken, a közhivatalokban, a közintéz­ményekben tiltják meg a füs­tölést. Még szigorúbb előírások vonatkoznának az iskolákra, a kórházakra. A törvényt meg­Kökény Mihály FOTÓ: FEB szegőket több tízezer forint pénzbírsággal sújtanák. Az Egészségügyi Világ- szervezet 49. közgyűlésén ha­zánk kezdeményezett nemzet­közi egyezményt a dohányzás és a dohányreklámok vissza­szorításáról. Cs. Benkő Judit A rádiónál jelöltek. A Ma­gyar Rádió Közalapítvány ku­ratóriumának nyolctagú elnök­sége Hajdú Istvánt javasolja az MR Rt. elnöki tisztségére. A testület csütörtöki szavazásá­nak második fordulójában ugyanis 7:1 arányban alkal­masnak találták a tisztség betöl­tésére. Megválasztásáról az or­szágos társadalmi szervezetek képviselőiből álló kuratórium hétfőn, titkos szavazással dönt. Súlyos vád. A magyar külpoli­tika parlamentnek felelős irá­nyítói egy harmadik Trianont készítenek elő a magyar-román alapszerződéssel - állította Le- zsák Sándor, az MDF elnöke. A megállapodásnak az MDF sze­rint az a feltétele, hogy a romá­niai magyar szervezeteket von­ják be a tárgyalási folyamatba, a történelmi egyházak kapják vissza vagyonukat, s tegyék le­hetővé az egységes anyanyelvi oktatást a magyarok számára. Helyzetelemzés. A Fidesz- MPP tegnap bejelentette: szombaton összeül az elnökök országos értekezlete. Az alap­szervezetek vezetői legutóbb 1994 őszén találkoztak ebben a körben. A tanácskozás Orbán Viktor helyzetértékelésével le­zárja a párt építésének első sza­kaszát, és elindítja a szervezet önálló felkészülését a soron következő választásokra. Számlálás után. Megkezdő­dött az áprilisban végrehajtott kis népszámlálás kérdőíveinek feldolgozása, amelynek során a válaszolók személyére vonat­kozó adatokat nem rögzítik. A számítógépes feldolgozás utáni eredményeket, illetve elemzé­seket a KSH a negyedik ne­gyedévtől adja közre. Az össze­írás összesen 74 668 lakásban, a kijelölt címzettek 92,6 száza­lékánál sikeresen végződött. Álbaleset Ferihegy I-en. A veszélyes anyagot szállító nagy testű gép tegnap leszaladt a kifutópályáról. A Polgári Védelmi Országos Konferencia résztvevői különleges szolgálatuk tagjaihoz fordultak segítségért, akik nem késlekedtek. Speciális felfújható gumiballonnal emelték ki a repülőt a puha földből... A bemutató sikerült. FOTÓ: FEB/Dlósi imre A kenyér árának emelkedését nem az FM-en kell számon kérni „Beáll” a búza az árutőzsdén Búzaárügyben semmi nem indokolja az állami beavatkozást. A földművelésügyi tárca a kormány részére készített gabonapiaci elemzése során úgy ítélte meg, hogy a rendelkezésre álló törvé­nyes eszközökön kívül sem soron kívüli kormányhatározatra, sem korlátozó intézkedésekre nincs szükség. A kenyér drágu­lásához pedig vajmi kevés köze van a minisztériumnak - nyi­latkozta lapunknak Benedek Fülöp. A Földművelésügyi Miniszté­rium közigazgatási államtitkára a továbbiakban elmondta: a szaktárca 1,2 millió tonna bú­zára adott ki előzetes exporten­gedélyt, megteremtve ezzel a hektáronként 1 tonna étkezési búza kivitelének lehetőségét. Az előzetes becslések szerint az idén 3,9-4,1 millió tonna kö­rüli termés várható. Benedek szerint a búzatermelés hosszú távon valószínűleg erre a hektá­ronkénti négy tonna kőiül i szintre fog beállni, amelyből ugyancsak hektáronként egy tonna külpiacon értékesíthető. A belföldi és a világpiaci árakkal kapcsolatban elmondta az államtitkár, hogy a hazai áru­tőzsdén a tavalyihoz képest az indokoltnál nagyobb ütemű volt a árnövekedés, miként az utóbbi napokban tapasztalt hir­telen visszaesés is. A tőzsde sa­játossága - mutatott rá -, hogy általában érzékenyen reagál a politikai intézkedésekre. A megalapozatlan, a gabonapia­con uralkodó káoszról szárnyra kelt hírek okozta áresés azon­ban, úgy véli, nem tartós. A tárca szakembere szerint az exportra kerülő étkezési búza ára várhatóan tonnánként 23-25 ezer forint körül alakul majd. Ez reális és indokolt, mert a mai hazai gabonatőzsdei ár a világpiaci tőzsdei ár hetven százaléka körül mozog. A bel­földi felhasználók pedig feltéte­lezhetően 18 és 21 ezer forint között juthatnak majd az új bú­zához. Hogy a 21 forintos búzából miképpen lesz száz forintos ke­nyér, azt - vélekedik az állam­titkár - nem a mezőgazdaságért felelős minisztériumon kellene számon kérni. Az energiaár és egyéb költségek drágulásához, ugyanis kevés köze van a tár­cának. Újvári

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents