Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-28 / 123. szám

1996. május 28., kedd Gazdasági Tükör 13. oldal Túlélés után műszaki fejlesztés Nemzetközi piaci belépők Az 1990-es évek statisztikái szerint lanyhult a feltalálókedv Magyarországon. A szabadalmi bejelentések száma tavaly ugyan meghaladta a 20 ezret, de 90 százalékuk külföldi ere­detű. A jelenség legfőbb oka az, hogy a gazdaság szerkezetének átalakítása elvonja a tőkét és a szellemi kapacitást a fejlesztő- kutató munkától. Dr. Bendzsel Miklós, a Magyar Szabadalmi Hivatal ügyvezető elnökhelyettese a hazai innováció jelenlegi helyzetéről nyilatkozott lapunknak.- A külföldi és a magyar beje­lentések számának arányát két­féleképpen kell értékelni. Egy­felől azt jelzi, hogy a nyolcva­nas évek végétől fokozatosan nő a magyar piac iránti kül­földi érdeklődés. Másfelől azt igazolja, hogy a változó adó­rendszer, a magas közterhek és a drága hitelek elvonják a for­rásokat a kutatástól; ezt a „lu­xust" csak a tehetősebb vállala­tok engedhetik meg maguknak. A Magyar Tudományos A- kadémia Világgazdasági Kuta­tóintézete 68 hazai vállalatnál vizsgálta, hogy a piacgazda­ságra való áttérés 1989 és 1993 között milyen hatással volt az innovációs készségre. Ez idő alatt szinte kivétel nél­kül az életben maradás volt a vállalatok fő célja. A csök­kenő kereslet és a forráshiány leküzdésével azonban a gazda­sági rendszerváltást túlélő cé­gek 1994-ben már a műszaki modernizáció elindításáról ad­tak számot. Ennek nyomai érzékelhetők Tanácsok üzemi tanácsoknak A munkaügyi kormányzat kész arra, hogy a szociális partnerekkel közösen dol­gozzon ki megfelelő módosí­tásokat a Munka törvény- könyvéhez, a közalkalma­zotti, valamint a foglalkoz­tatási törvényhez. Az előkészítő munka során figyelembe veszik az üzemi tanácsok tisztségviselőinek véleményét is - jelentette ki Kiss Péter munkaügyi minisz­ter az üzemi tanácsokról ren­dezett hétvégi tanácskozáson. A miniszter egyebek között elmondta: ösztönözni kíván­ják a munkaadókat és a mun­kavállalói érdekképviselete­ket arra, hogy kollektív szer­ződéseket kössenek. Az üzemi tanácsok Ma­gyarországon nem köthetnek kollektív szerződéseket, nem szervezhetnek sztrájkot, nin­csenek különféle egyetértési jogosítványaik. Ezek a jogok hazánkban a szakszervezete­ket illetik meg. A szakszerve­zetek konfrontálódhatnak a vállalatvezetéssel, az üzemi tanácsoknak viszont az a fel­adatuk, hogy közvetítsék a vállalatvezetésnek a dolgozók véleményét. Ezzel a vállalat eredményesebb gazdálkodá­sához is hozzájárulhatnak. Több munkahelyen a szak- szervezetek az üzemi taná­csokat riválisuknak tekintik, ami felesleges gondokat okoz. A munkaügyi kormányzat ezért is javasolja a Munka törvénykönyve módosítása során például azt, hogy a he­lyi kollektíva és a vállalatve­zetés dönthesse el, milyen lét­számú üzemi tanácsot hoznak létre, abban milyen szakma- csoportok kapjanak kiemelt képviseletet. Az öngondoskodás iskolája A Mező Nyugdíjpénztár az országban az elsők között ismerte fel a kor kihívását, miszerint a jövő az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztáraké. Í994-ben megszervezte az élelmiszer-gaz­daság munkavállalóinak és munkáltatóinak részvételével saját önkéntes pénztárát. A pécsi kezdeményezés nyo­mán rövid idő alatt országos méretű szervezet jött létre. Je­lenleg tizenhat megyében mű­ködik a nyugdíjpénztár, taglét­számban a legjelentősebbek Baranya. Csongrád, Fejér, Veszprém, Komárom-Eszter- gom, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun megyében szer­veződtek. Mint azt Farkas István, a Mező Nyugdíjpénztár igazgató- tanácsának elnöke lapunknak elmondta, a munkavállalók jö­vedelmük arányában fizetik a tagdíjat, amely előző évi kere­setüknek 5 százaléka. A dolgozókat a befizetett összegek után - 100 ezer forin­tig - ötvenszázalékos személyi jövedelemadó-kedvezmény il­leti meg. A tagok a nyugdíjkor­határ elérésekor eldönthetik, hogy egy összegben vagy jára­dék formájában kívánják igénybe venni a számlájukon felgyülemlett megtakarításokat. Lehetőségük van továbbá meg­határozott időre kérni a tagdíj- fizetés szüneteltetését, illetve hároméves tagság után kölcsönt is fölvehetnek. Farkas kedvezőnek ítélte, hogy a nyugdíjbiztosító tagjai­nak 95 százaléka olyan munkál­tatónál dolgozik, amely a tagdí­jak fizetését részben vagy egészben átvállalja. Véleménye szerint ez jórészt annak a szabá­lyozásnak köszönhető, amely a tagdíjátvállalást minden külön (adó, tb stb.) teher nélküli, vál­lalkozási célú kiadásként is­meri el. Megtudtuk továbbá az elnök­től: a nyugdíjpénztár jól sáfár­kodik a befektetett pénzekkel, magas hozamokra vadászás he­lyett a biztonságot tartja elsőd­legesnek. Ezért a megtakarítá­sokat kizárólag állami értékpa­pírokba fektetik. Újvári Segítség a Valutaalaptól Készenléti hitel Bulgáriának Dimitar Kosztov bolgár pénz­ügyminiszter a Nemzetközi Valutaalap képviselőivel Szó­fiában aláírt előzetes megálla­podással kapcsolatban hétfőn kijelentette: a húsz hónapra fo­lyósítandó hitel összege mint­egy 400 millió dollár lesz. Amennyiben júliusban jóvá­hagyja a megállapodást az IMF igazgatótanácsa, akkor az első részletet azonnal lehívhatja Szófia - tette hozzá a minisz­ter. Bulgária a kölcsönt rész­ben idén esedése adósságainak visszafizetésére használja fel, illetve gyarapítja az ország megcsappant valutatartalékát. A termékekkel, szolgáltatásokkal szemben támasztott piaci igények szükségessé tették annak a nemzetközi követelmény- rendszernek a kidolgozását, amely megkönnyíti és egyben ga­rantálja a gyártók, partnereik és a fogyasztók közötti üzletkö­téseket. Az 1987-ben létrehozott ISO 9000-es szabványsorozat a kölcsönös bizalmat erősíti a piaci szereplők között. a tavalyi statisztikákban. A be­jelentések negyede a gyógy­szeriparból érkezett a múlt esztendőben. A villamosiparban is tapasz­talható némi élénkülés. A me­zőgazdaság körében megkét­szereződött tavaly a szaba­dalmi bejelentések száma. Harminc-negyven százalékkal több volt az új növényfajták elismertetésére vonatkozó ké­relem. A feltalálói kedv állami ösz­tönzésén túl szükséges az is, hogy a hazai szabadalmi rend­szert minél előbb az európai normákhoz igazítsuk. A törvé­nyi szabályozás és az infor­mációcsere technikai feltétele­inek kialakítása lehetővé teszi majd, hogy a magyar termé­keket elfogadja Európa. B. B. Az ÉMI-TÜV Bayern Kft. mi­nőségmenedzsment osztályá­nak vezetőjét, Nagy Ferencet kértük meg, hogy tájékoztassa lapunkat a rendszertanúsít­ványnak a nemzetközi pia­ci versenyben betöltött szere­péről.-Az ISO 9000 elnevezésű szabványegyüttes lehetővé te­szi, hogy összehasonlítsuk va­lamennyi európai országban gyártott és forgalmazott termék minőségét. Ez a minősítő rend­szer nem pusztán a termékek jellemzőire vonatkozik. Tar­talmazza a vállalat belső szer­kezetének, működésének, egész piaci stratégiájának jel­lemzőit. Felöleli a piackutatás, az értékesítés módszereit, a fo­gyasztókkal kialakított kapcso­latokat is. Ha / egy cég vállalja, hogy működését ezen elvárásoknak megfelelően alakítja ki, elő­nyökhöz jut a nemzetközi pia­con. Hozzáteszem, bizonyos piacokra - autó, gázfeldolgo­zás - be sem lehet lépni e nél­kül a tanúsítvány nélkül. A rendszer kiépítésével egyéb­ként hosszú távon komoly költségeket lehet megtakarí­tani, és 20-25 százalékkal csökkenthető a hibaszázalék. Magyarországon már csaknem 250 vállalat rendelkezik e piaci belépővel. Vannak közöttük multinacionális cégek éppen úgy, mint kis- és középvállal­kozások. A szabványrendszert egyéb­iránt jelenleg környezetvé­delmi és biztonságtechnikai követelmények előírásával bő­vítik. Azok a vállalatok, kis- és középvállalkozások, amelyek úgy ítélik meg, hogy szerve­zettségük és termékeik színvo­nala megfelel az ISO 9000-es szabvány előírásainak, a minő­sítő tanúsítvány iránti kérel­müket az ÉMI-TÜV Bayern Kft. minőségmenedzsment osz­tályához nyújthatják be. (bozsó) jegyezhető a Kamatozó Kincstárjegy 1997/V. Az igen népszerű Kamatozó Kincstárjegy jegyzési idejét meghosszabbítottuk: a havon­ta kibocsátott állampapír két héten keresztül kapható, hogy még könnyebben hozzá­férhető legyen. Miért kedveli nagyon sok em­ber ezt a befektetési formát? t Mert az egyéves futami­dejű értékpapír évi 24%-os kamatot nyújt. Ez kiemelkedően magas erre az időszakra. E Mert a Kamatozó Kincs­tárjegy biztonságát az állam garantálja. E Mert tőzsdei forgalma­zásra kerül, sőt a futamidő alatt az OTP Bank Rt. és az MHB Rt. kijelölt fiókjaiban napi áron adható és vehető. E f Mert a futamidő alatt vissza is váltható. (Figye­lem: ebben az esetben csak a névértéket fizetik ki a befek­tetőknek.) E Mert - mint az alábbi lis­tából kiderül sok forgal­mazónál vásárolható. A Kamatozó Kincstárjegy legújabb sorozata (1997/V.) 1996. május 20 - 31-ig je­gyezhető. Kibocsátási árfo­lyam: 1996. május 20-24. között 99,5%, 1996. május 28-31. között 100%. A kamatozás kezdő idő­pontja: 1996. június 5. Évi kamata 24%. AZ ÁLLAM ELSŐDLEGES FORGALMAZÓI: OTP Bróker Rt. 1051 Bp„ Mérleg u. 4. • OtP Bank Rt. 6000 Kecskemét, Szabadság tér 5., Szabadság tér 1/A, Baja, Kalocsa, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Bácsalmás, Izsák, Kecel, Kiskunmajsa, Soltvadkert, Tiszakécs- ke, Solt • Magyar Hitel Bank Rt. 6001 Kecskemét, Batthyány u. 23., Baja, Kiskőrös, Kiskunfélegyháza AZ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓKKAL SZERZŐDÉST KÖTŐ EGYÉB ÉRTÉKESÍTŐHELYEK: Cenzor Bróker Kft. 6000 Kecskemét, Budai u. 1. • Pakett Bróker Értékpapírforgalmazási és Befektetési Rt. 6200 Kiskőrös, Bajcsy-Zs. u. 15. • Cooptourist Rt. 6000 Kecskemét, Kéttemplom köz 9-11. VALAMINT: MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1 mag Yak állampapír A TÖBBSZÖRÖS BIZTONSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents