Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-04 / 104. szám

1996. május 4., szombat Hazai Tűkör 5. oldal Kipusztított almás Nyárlörincen A traktor az almafák gondozásához keUett volna. A gép mára feleslegessé vált. Koncertjük előtt egy héttel Il­lés Lajos zenekarvezető teg­nap bejelentette: az együttes végleg búcsúzik, májusi sze­replése után többé nem lép közönség elé a csapat. Elhatározásuk már korábban megszületett, de úgy gondolták, ezt csak akkor közük, amikor koncertjükre minden jegy el­kelt. Tehát most elérkezett a be­jelentés ideje. A válás végérvényes - a vá­lóokról a pop aranycsapatának tagjai nyilatkoztak lapunknak. Illés Lajos: - Jó hangulatban próbálunk, de életkorunk és egy-egy orvosi diagnózis azt sugallta, hogy így döntsünk. Bródy János: - Ahhoz, hogy játszhassunk, ötünk együttes akarata kell. Ahhoz, hogy ne, sajnos elég egy is. Szörényi Szabolcs: - Engem volt a legnehezebb rávenni arra, hogy újra gitárt vegyek a ke­zembe. Pásztory Zoltán: - A zene­karban állandóan engem ugrat­tak a fiúk. A poénokat össze­gyűjtöttem. Az sem lehetetlen, hogy kiadom, „Pá-sztorik” címmel. Szörényi Levente: - Har­minc évvel ezelőtt én ültem le beszélgetni egy üveg bor mel­lett Lajossal. Az volt a nyi­tány. A záróakkord gondolata is tőlem ered. (németh) A zöldellő határban már mesz- sziről látszik a permettel el­pusztított almakert fáinak fonnyadó barna levele. A terü­let lezárva, tábla figyelmeztet a növény-egészségügyi zárlatra. A nyárlőrinci gazdák úgy tűnik, beletörődtek a megváltoztatha- tatlanba. Nincs tiltakozás, nincs élő lánc - az almásnak vesznie kell. Ha ez az ára annak, hogy Magyarországon ne terjedjen tovább a fákat pusztító kór, ak­kor ezt az árat meg kell fizetni. Szappanos István is túlvan már az első elkeseredésen. Hat év munkája semmisült meg pár nap alatt. Először 1994-ben termett gyümölcs ezeken a fá­kon, igaz, akkor csak pár láda volt a termés. Tavaly pedig már mintegy 40 mázsa almát szedett le 386 fájáról. Ebben a kertben az első igazi termésre az idén számíthattak volna a gazdák. Szappanos István úgy 80 mázsa almával tervezett.-A történteket el kell fo­gadni, de belenyugodni nem le­het. Egy gazdaember számára nincs szomorúbb látvány, mint pusztulni látni azt, amiért éve­ken át dolgozott. Pillanatnyilag teljesen értelmetlennek látom az eddigi munkámat, felesleges pénzkidobásnak a befektetett tőkét. A kártalanítással azt megfizetni nem lehet. Elment a kedvem az egésztől, ki sem mentem a kertbe, nem akarom látni a fák pusztulását. Nem hi­szem, hogy ezen a területen még egyszer almát fogok ül­tetni. - galambos ­Elszáradtak a levelek. Ráadás a T. Házban. Három­napos ülést tart a jövő héten az Országgyűlés. Hétfőn és ked­den a szokott mederben zajla­nak majd a tanácskozások, míg szerdán politikai vitanapon tár­gyalnak a képviselők a nyugdíj- reform lehetőségeiről. A szerencse döntött. A nyil­vántartásba vett mintegy 120 országos társadalmi szervezet közül pénteken kisorsolták azokat, amelyek elküldhetik képviselőiket a közszolgálati médiumok kuratóriumaiba. In­dulatos tiltakozást váltott ki például egy olyan szervezet de­legálási joga, amely - gépelési hiba miatt - nem szerepelt a pá­lyázók előzetesen nyilvános­ságra hozott listáján. Nővérköszöntő. Hazánkban is megemlékeztek az ápolók nemzetközi napjáról. Florence Nightingale, az első hivatásos világi ápolónő születésének év­fordulója alkalmából Pro Sani- tate emlékérmet és díszokleve­let nyújtottak át több egészség- ügyi dolgozónak. Megelőzik a bajt. Országos szűrővizsgálat-sorozat kezdő­dik a szívkoszorúér-megbete­gedések megelőzésére, illetve a gyógyítást megkönnyítő, korai felfedezésére. Az ország kü­lönböző vidékein dolgozó 400 háziorvos közreműködésével egy esztendő alatt összesen 80 ezer veszélyeztetett férfi és nő szűrését végzik el. Kegyelet. Ma az ország min­den részéből és a szomszédos államok magyarlakta vidékeiről zarándokok érkeznek Eszter­gomba, hogy emlékezzenek: öt éve ezen a napon hozták haza Mindszenty József bíboros földi maradványait az ausztriai Mariazellből. Hirdetési adó. Független ala­pítvány létrehozását kezdemé­nyezte Torgyán József pénte­ken az ELTE-n tartott előadá­sában. Ez a mindenkori ellen­zék számára annak lehetőségét teremtené meg, hogy vélemé­nyét hátrányos megkülönbözte­tés nélkül jeleníthesse meg. Azt javasolta, működésének pénz­ügyi hátterét hirdetési adó kive­tésével teremtsék meg. Felkészítés. A Honvédelmi Minisztériumban megkezdő­dött több száz vezető katona­tiszt elméleti felkészítése a NATO-csatlakozásra. A két hónapig tartó foglalkozások bevezető előadását Simonyi András nagykövet, a brüsszeli Atlanti Összekötő Hivatal veze­tője tartotta Budapesten. A dip­lomata - a HM sajtóirodájának tájékoztatása szerint - előadá­sában hangsúlyozta, hogy Ma­gyarország minden tekintetben jó eséllyel pályázik a teljes jogú NATO-tagságra. A Homokhátság vízpótlása a kormány elé kerül Országgyűlési határozat ren­delkezik arról, hogy idén má­jusban a kormánynak meg kell tárgyalnia a Duna-Tisza közi Homokhátság elsivatagosodása következtében kialakult helyze­tet, a szükséges teendőkről pe­dig a parlament felé kell előter­jesztéssel élni. A kormány részére a közle­kedési, hírközlési, és vízügyi minisztérium végzi a téma fel­dolgozását. Egyeztetve a többi szaktárcával, különösen a kör­nyezetvédelmi és területfejlesz­tési minisztériummal. Mivel az utóbbi időben olyan hírek kap­tak lábra, hogy a munka meg­rekedt, Deák István, a Bács- Kiskun megyei közgyűlés me­zőgazdasági bizottságának el­nöke tegnap egy szakmai fóru­mon megkérdezte a Kecskemé­ten tartózkodó Lotz Károly közlekedési, hírközlési és víz­ügyi minisztert, hogy mi az igazság. Válaszában Lotz Károly sú­lyos problémáról, egy komplex ökológiai program szükséges­ségéről beszélt. Elmondta, hogy minisztériuma gyakorlati­lag elkészült az „anyaggal”, amelyet május 10-éig tárcakö­rözésre is szétküldenek. Még ebben a hónapban a kormány elé kerül az előterjesztés, amelyben a vízpótlás munkála­tainak költségeit - csak a leg­sürgősebb feladatokkal szá­molva - 52 milliárd forintra be­csülik. Ennek az összegnek az évenkénti bontását is megter­vezték, s a környezetvédelmi minisztériummal együtt azon lesznek, hogy a kormány az el­képzelést a magáévá tegye. Bálái F. István Koszovói albánok holtteste a Dunában Rabsichalál a Balatonon Egy orvhalász az életével fize­tett a Balatonon, miközben társával a horgászati tilalom és a másodfokú viharjelzés elle­nére egy kivetett hálóért in­dult. A két balatonberényi férfi feltehetően kissé ittasan vágott neki az útnak egy köl­csönkért csónakkal május el­sején este 8 óra körül. Már ki­felé igyekeztek, amikor a part­tól mintegy 500 méterre a dupla fenekű műanyag csónak megtelt vízzel és elmerült, a csónak alja ugyanis meg volt repedve, amit korábban nem vettek észre. A 36 éves H. L.- nek sikerült kiúsznia, ám a 33 éves K. E. eltűnt: minden bi­zonnyal vízbe fulladt. Felvetette a víz annak a négy koszovói albán férfinak a holttestét, akik április 22-én éjjel estek a Dunába az eszter­gomi Duna-szakaszon. Tizen­hatan egy csónakkal próbáltak átjutni Szlovákiába a határfo­lyón, de a feltehetően túlter­helt vízi jármű a Duna köze­pén felborult és elsüllyedt. Nyolc személy kiúszott a ma­gyar partra, a többiek viszont eltűntek. Az esztergomi rend­őrkapitányság pénteki tájé­koztatása szerint Nagymaros­nál két, Dömösnél és Eszter­gomnál pedig egy-egy holttes­tet vetett partra a víz, négy személy sorsa továbbra is is­meretlen. Illésék: Ez a dal lesz a végső Az együttes tagjai a záróakkordokról Kerekegyházán is lesz iparűzési adó? A legutóbbi kerekegyházi tes­tületi ülésen Czakó István pol­gármester meghívására vállal­kozói találkozóra került sor. A nagyközség legjelentősebb vállalkozásainak vezetői tájé­koztatót hallhattak a Kereske­delmi és Iparkamara, Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány, valamint a Kézműves­kamara tevékenységéről. Czakó István bevezetőjében elmondta, hogy a helyi önkor­mányzat évek óta megpróbálja segíteni a helyi vállalkozáso­kat, hiszen tudják, hogy ha azok biztos lábakon állnak, az a községnek is hasznára válik. Az önkormányzat kedvezmé­nyes áron átadott területekkel, az iparűzési adó be nem veze­tésével, illetve az infrastruk­túra fejlesztésével segíti a helyi vállalkozókat. Mint a polgár- mester elmondta, a közművek terén van mit javítani, ám a pénz kevés. A legnagyobb gond az úthálózat leromlott ál­lapota. Úgy tűnik, hogy ezt a problémát az önkormányzat saját erőből nem tudja megol­dani. A legégetőbb feladat a Széchenyi utca és az ebből nyíló kisutcák rendbe tétele lenne. Csak a Széchenyi utca felújítása 18 millióba kerülne. A telefonhálózatról szólva a polgármester elmondta, hogy az ígéretek ellenére áthúzódik a jövő évre a hálózat végkiépí­tése. A szennyvízcsatorna-be­ruházás befejezésére nincs pénze az önkormányzatnak. Pedig ez a várossá válás egyik feltétele is. Czakó István je­lezte a jelen lévő vállalkozók­nak, hogy az önkormányzat közel áll ahhoz, hogy iparűzési adót vezessen be. A községbeli vállalkozások jelen lévő képviselőit nem iga­zán lepte meg az iparűzési adó bevezetésének lehetősége. In­kább a kamarák tevékenységé­ről faggatták az illetékeseket. Leginkább a választott bírósá­gok munkája keltette fel a vál­lalkozók érdeklődését. A vá­lasztott bíróságok ugyanis nem húzzák el évekig a peres ügye­ket, mivel nincsenek annyira leterhelve, mint az államiak és mert nincs fellebbezési lehető­ség sem. Ez persze csak akkor lehetséges, ha a szerződéskötő felek előre megállapodnak ab­ban, hogy vitás ügyeiket vá­lasztott bíróság útján rende­zik. W. Király Ernő Arcok a magyar tudomány élvonalából: dr. Pásztor Emil idegsebész Kilencszáz tumor ellen - győztesen A legnagyobb orvosi teljesítményeknek kijáró tisztelettel emle­getik tudományos körökben azokat a hipofízisműtéteket, ame­lyeket évek óta a koponya megnyitása nélkül, az orrnyílásokon keresztül végzett el Pásztor Emil akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár. Az eljárás nemzetközileg is ismert művelője mögött kilencszáz ilyen sikeres műtét áll. Ilyen egy agysebész korszerű „műhelye”. FOTÓ: feb/hajdu-A kilencszáz daganat közül csak egy bizonyult rosszindula­túnak - mondja a professzor, aki az agyi vérkeringés kutatásában és az idegsebészetben elért ki­magasló eredményeiért az idén részesült Széchenyi-díjban. Az orvosi technika az utóbbi két-három évtizedben hihetet­len mértékben fejlődött, de az éppen százéves röntgensugár nélkül aligha tartana a gyógyí­tás ott, ahol ma tart. Az évfor­duló alkalmából, a Magyar Tu­dományos Akadémia közgyű­léséhez kapcsolódóan együttes ülést tart a jövő héten az Aka­démia fizikai és orvosi osztá­lya. Itt Pásztor Emil méltatja a röntgensugár jelentőségét a kli­nikus munkájában.- Jellemző - mondja -, hogy Wilhelm Conrad Röntgen 1896. január első napjaiban olvasta fel dolgozatát a Würzburgi Orvos­fizikai Társaságban, és három hét múlva már elkészítették az első készüléket Budapesten, Eötvös Loránd fizikai intézeté­ben. Rá öt napra pedig a Magyar Királyi Orvos Társaságban képpel illusztrált előadás hang­zott el az újdonságról. S az ellenpélda: Pásztor pro­fesszor a 70-es évek elején Londonban tanulmányozhatta a világ első computer tomográf- ját, amely azután Magyaror­szágra is megérkezett. Hét év­vel később. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a magyar idegsebé­szet és annak műszerezettsége ez utóbbi példához igazodott! A professzor és munkatársai, valamint az idegsebészeti kli­nikákon, a kórházi osztályokon dolgozók jóvoltából a hazai gyógyítás a világ élvonalához tartozik. A professzor nem volt még 50 éves, amikor - 1970-ben ­levelező tagjává választotta az Amerikai Idegsebészeti Társa­ság, s már a tudomány „nagy öregjeként” 1992-ben az Angol Királyi Orvos Társaság, rá egy évre pedig az Orosz Orvostu­dományi Akadémia tagja lett. Tartott előadást Bostonban, a Harvard Egyetem kórházának híres étertermében, és Stock­holmban, a Karolinska Egye­temen, ahol Karinthy agyműté­tét végezte a 30-as évek dere­kán Olivecrona professzor. Pásztor Emil irányításával nagy jelentőségű nemzetközi orvosi programok résztvevője volt - és az ma is - az Amerikai úti Országos Idegsebészeti In­tézet. Jól ismertek a szakmában a professzor gerincdaganat ope­rációi és a nyaki gerincszaka­szokon végzett különleges mű­téti technikája.-A mai, korszerű műszerek birtokában az agyféltekék mé­lyebb rétegeinek a megközelí­téséhez nem szükséges az agyállomámy megbontása, el­távolítása - mondja. - Finom műszerek segítségével az agy­víz járatain keresztül el lehet érni akár a mélyben elhelyez­kedő daganátot is. E módszer kiteljesítése, to­vábbfejlesztése azonban már tanítványaira vár. Deregán Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents