Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-25 / 122. szám

1996. május 25., szombat PÜNKÖSD ÜNNEPÉN 7. oldal Műemlékek a főegyházmegyében Pünkösdi ünnepi alapfogalmak Dr. Dankó László, a Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye érseke a közelmúltban műem­lékvédelmi tevékenységéért vett át kitüntetést a környezet- védelmi minisztertől. A főpász­tor a püspöki kar mellett mű­ködő egyházművészeti tanács­nak is tagja, s hasonló beosztást tölt be egy vatikáni bizottság­ban is. Most a megyei egyházi műemlékekről kérdeztük.- Elődeim már megkezdték a gyönyörű barokk főszékes­egyház rendbehozatalát. Ne­kem az érseki székház rekonst­rukciója maradt, amit sikerült befejezni - mondta. - Jó álla­potban van a két szép bajai templom is, és elkészült mosta­nában néhány kálvária. Az egyházmegye művészeti érté­keiről készül egy lista, ame'ly még nem teljes. Ebbe az épüle­tek mellett felvesszük a képe­ket, szobrokat, kegytárgyakat, miseruhákat, de a szebb út menti kereszteket is. Hogy minden szépen helyre legyen állítva, ahhoz nagyon sok pénz kellene. Igen fontosnak tartom például a totnpai Szent Anna- templom (képünkön) megóvá­sát, felújítását. Bácsalmási rendezvények Pünkösd vasárnapján avatják fel a németek kitelepítésének ötvenedik évfordulójára készült emléktáblát a római katolikus templom falán. A német ki­sebbségi önkormányzat, a Bácsalmási Németek Egyesü­lete és a városi önkormányzat által rendezett pünkösdi ünnep­ségekre 55-60 fős küldöttséget várnak Backnangból. Az em­léktábla avatása fél tízkor kez­dődik. Dr. Tabajdi Csaba or­szággyűlési képviselő, Kishe­gyi Simon, a megyei kisebbségi önkormányzat elnöke és Tóth Árpád polgármester mond be­szédet. Tíz órakor ökumenikus istentisztelettel folytatódik a program. Délután három órakor kezdődik a művelődési házban az ünnepi műsor, amelyen az óvodások és az általános isko­lások műsora után a német tánccsoport, a kórus, és a ha­gyományőrző csoport lép fel. Az érdeklődők divatbemutatót és menyasszonyiruha-bemuta- tót is láthatnak. Öt órától a backnangi fúvószenekar kon­certjére kerül sor, majd este hétkor nyílik meg Orgoványi Anikó festőművész kiállítása. A keresztény egyház egyik leg­jelentősebb ünnepe, amely a húsvétot követő 50. napon kez­dődik. Tanai szerint Jézus- mennybemenetele után a Szent­lélek ekkor szállt le az aposto­lokra, s indult világhódító út­jára a keresztény vallás. A liturgiában Révay Edit val­lásszociológus kalauzol. Az ünnep neve: A görög pentekosztesz (ötvenedik) szó­ból származik. Maga az ünnep a zsidó vallásból ered. A ha­gyomány szerint Isten e napon adta törvényeit választott népé­nek. A húsvét (peszah) utáni 50. napon az aratás, az első gyümölcsök, majd később a tízparancsolat adományozásá­nak az ünnepét ülték. Időpontja: Minthogy a ni- ceai zsinat határozata óta a húsvét „mozgó ünnep” (a zsidó húsvét dátumához illeszkedik), így a pünkösd is évente más­más napokra esik. A keresztény pünkösd az idén május 26-27- én lesz. A csoda: Jézus ígérete sze­rint, az apostolok fölött tüzes nyelvek formájában a Szentlé­lek jelent meg. A pünkösdi csoda ábrázolása gyakori: az apostolok karéjában középen ül Mária, fölötte pedig a Szentlé­lek galamb képében terjeszti ki szárnyait. Egykoron galambot bocsátottak szabadon a temp­lomban és pirosán égő kócoso­mét szórtak szét. Zöldághordás: Régi nép­szokás a zöldághordás, pün­kösd énekes-táncos, játékokkal színesített ünneplése. Kaput formáló feltartott karok alatt haladnak át a gyerekek, s köz­ben éneklik, „Bújj, bújj, zöld ág, zöld levelecske...” Ä zöld ággal díszítés, akárcsak a rózsa, jelképes jelentőségű: erre száll le a Szentlélek. Harmatszedés: A pünkösdi hajnali fürdetés és harmatsze­dés a néphit szerint egész évre megtisztítja a szervezetet, men­tesít például a kelésektől. Ha valaki pünkösdkor „szent ku- tak”-ból vett vízben mosakszik, vagy abból iszik, kiváltképp egészséges marad. A harmattal mosakodás szépségvarázsoló erejű. Hasonlóképp jótékony hatású a pünkösdi locsolás. Királynéjárás: Pünkösdö­lésnek, pünkösdjárásnak is ne­vezik. A kislányok termékeny­ségvarázslással összekötött, já­tékos köszöntője. Négy kislány vezet egy ötödiket: a legkiseb­bet és a legszebbet. Ez utóbbi kezében rózsaszirmokkal teli kosár van. Házhoz érve az ud­varon vagy ajtó előtt megáll­nak, a kiskirályné fölött kendőt feszítenek ki, vagy fejét fátyol­lal borítják be, énekelve körbe­járják, termékenységvarázsló mondókák kíséretében. Felnőtté avatás: Több fele­kezet körében meghonosodott szokás, hogy %kkor tartják a serdülők rituális felnőtté avatá­sát. Elnevezése: a katolikusok­nál bérmálás, a protestánsoknál konfirmáció, a zsidóknál Bár micvá. Egynapos királyság: A pünkösdi királyságként ismert játék neve a múlandóságra utaló, átvitt értelmű jelentést is kapott. A tréfás vetélkedőkkel, ügyességi próbákkal egybekö­tött népi játékok során királyt választanak, akinek „uralko­dása” általában egyetlen napig tart. Esővarázsolás: A pünkösd­höz kötődő egyik legkedvel­tebb hagyomány a májusfa-állí- tás, mely egyszersmind esőva­rázsoló. A néphit magyarázata: májusi eső aranyat ér. Bazsarózsa: A porcelánedé­nyek kedvelt díszítményének, a bazsarózsának eredetije a mér­sékelt öv déli sávjában vadon terem. Az antik világ gyógynö­vényként jegyezte és babonás erőt tulajdonított neki. Pünkösd táján nyílik. Szirmaiból ma is kiváló görcsoldó készül. Va­laha a virág magjából készített füzért a csecsemők nyakába akasztották, abban a hitben, hogy megkönnyíti a fogzást. Régi magyar neve bazsarózsa, délszláv eredetű. Mai neve a németből kölcsönözött Pfingst­rose. a pogány Róma májusi rózsaünnepének reneszánszkori fölélesztésékor született. Cs. Benkő Judit Szent Miklós-napi szerb búcsú Baján A szerb ortodox egyház hívei az idén ma tartják a Szent Mik- lós-napot (Nikoljdan). Baján a helyi szerb kisebbségi önkor­mányzat és a pravoszláv egy­házközség szervezésében ha­gyományos búcsú lesz ez alka­lomból. A liturgia 10 órakor kezdődik a Táncsics utcai szerb templomban. Délben a Nemze­tiségi Központban kiállítás nyí­lik a szabadkai Kalmár Mag­dolna és leánya, Médi kerámiá­iból, valamint Lőrinc Gergely bajai festőművész alkotásaiból. Küld le rájuk a Vigasztaló Szentleiket, és add meg nekik a bölcsesség és értelem lel­két, a jótanács és erősség lelkét, az isteni tudomány és jámborság lelkét, és töltsd el őket az istenfélelem leikével...Ezt imádkozza a katolikus püspök bérmáláskor. (Felvételünkön dr. Dankó László kalocsa-kecskeméti érsek bérmál.) Az egyik protestáns egyház pünkösdre a Lélek gyümölcseit kéri az imádságban, amelyek nagyon hasonlítanak a felsoroltakra: szere­tet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, mértékletesség. A történelmi egyházak millecentenáriumi megemlékezéseiből Vatikáni oklevelek Esztergomban Pünkösdi napok Bösztörpusztán A pünkösdi csikóslakodalmas is érdekes látványosságot ígér. Ünnepi szertartásokkal, hittu­dományi tanácskozásokkal, pa­pi konferenciákkal, ifjúsági ta­lálkozókkal, művészeti és a múltat idéző kiállításokkal em­lékeznek meg a történelmi egy­házak a honfoglalás 1100. év­fordulójáról. Kiemelkedő esemény lesz II. János Pál pápa magyarországi látogatása szeptember 6-án és 7-én, pannonhalmi és győri programokkal, szentmisével. A kereszténységnek a ma­gyar kultúrában és históriában betöltött, meghatározó szere­pét, valamint Magyarország és a szentszék ezeréves kapcsola­tát mutatják be a június 29-én az esztergomi prímási palotá­ban megnyíló kiállításon. A ha­zai értékek mellett a Vatikántól erre az alkalomra kölcsön ka­pott történelmi ritkaságok is láthatóak lesznek. Augusztus 3-án Nagyvára­don kezdődik és 10-én Sepsi- szentgyörgyön fejeződik be a reformátusok III. világtalálko­zója. A magyarországi rendez­vények sorából kiemelkedik augusztus 19-én Budakeszin a határon túli magyarok emlék­templomának alapkőletétele. Az evangélikusok „Buda- pest-Bécs” konferenciáján, jú­nius 3-a és 5-e között magyar és osztrák lelkészek együtt emlé­keznek a közös múltra. Nem sokkal később, június 23-27­én, Budapesten a híres Fasori Gimnázium ad otthont a roko­nok - magyar, finn, észt lelké­szek és világiak - találkozójá­nak. Az idén decemberben Ma­gyarországon tartják a mille- centenárium tiszteletére az eu­rópai evangélikus püspökök hagyományos konferenciáját. A hajdúdorogi egyházmegye püspöksége augusztus 11. és 18. között Debrecenben, Haj- dúdorogon, Máriapócson. Mis­kolcon és Nyíregyházán ren­dezi meg a görög katolikus templomi énekkarok nemzet­közi találkozóját. A magyar gö­rögkatolikusok világtalálkozó­jának helyszíne szintén Hajdú- dorog lesz. D. G. Töserdei pünkösd Hétfőn Tőserdőn a várhatóan délután 4 óráig tartó program­ban pünkösdi reggeli mise, ze­nés bemelegítő, sportvetélkedő és sok más érdekesség szerepel. A rendezvényt a Tőserdőért Alapítvány szervezi. Mélykúti Napok Pénteken veszi kezdetét a Mélykúti Napok rendezvényso­rozat. Délben a Ki nyer ma? rá­dióműsort közvetítik a Dosz- pod cukrászdából. Délután megnyitják Csobán András fes­tőművész tárlatát. A Beltéri templomban az iskolások kon­certet adnak. Szombaton 10 órakor Tabajdi Csaba államtit­kár nyitja meg termék- és me­zőgazdasági gépbemutatóval egybekötött vásárt és a lovas-, versenyt. Délben Mikó Rita és Máté András festményeiből önálló tárlat nyűik. A Szvetnik- emlékházban bemutatják a mű­vész hagyatékát, majd a mora- vicai néptáncosok és citerások adnak műsort a művelődési házban. Pünkösd vasárnapján fél tizenegykor folytatódik a lovasverseny, régifotó-kiállítás nyűik, a diákok pedig 17 órakor történelmi játékkal adóznak a millecentenáriumi megemléke­zéseknek a templomdombon. Orbán-nap Hajóson A mai borversennyel Hajóson megkezdődik az Orbán-napi ünnepségsorozat. Vasárnap délelőtt a hagyományos vetél­kedők és a kirakodóvásár szol­gálnak látnivalóval, de nem maradnak el a tánccsoportok sem. Németországból és Szlo­vákiából is érkeznek vendégek, s fellép számos megyei együt­tes is. Az idén már negyedik alka­lommal rendezik meg Bösz­törpusztán a Kiskunsági Pün­kösdi Napokat. A háromnapos rendezvény célja pünkösd ün­nepének rehabilitálása, az el­feledett népszokások, népi já­tékok felelevenítése, az ünnep hagyományainak továbbvi­tele. A mától hétfőig tartó ese­ménysorozaton lesz minden, mi szem szájnak ingere. A vendéglátók a finom ételek és italok mellett szenzációs prog­ramokkal kedveskednek a Bösztörpusztára látogatók­nak. Többféle lovasbemutató- pusztai lóverseny a pünkösdi koronáért, fogathajtó verseny- várja az érdeklődőket. A pünkösdi napok egyben a ré­gió néptáncegyütteseinek és népművészeinek találkozója is lesz. A millecentenáriumhoz kapcsolódóan az Őskultúra Alapítvány kiállítja a Feszty- körkép másolatát. Lesz birka­főző és borverseny, valamint számos, hagyományos népi ételt is megkóstolhatnak a vendégek. Mindhárom nap fo­lyamatosan lesz ökörsütés és sörsátor, kocsikázás a pusz­tában, kirakodóvásár. A pusz­tai élet iránt érdeklődők meg­tekinthetik a szürkegulyát, a bivalyokat, valamint a racka­nyájat is. Ma, vasárnap és hét­főn is lesz tombola. A nyere­ményeket stílusosan válasz­tották ki a rendezők. Szomba­ton egy kecske, vasárnap egy szamár, hétfőn pedig egy csikó lesz a födi] a tombolán, ahol természetesen számos Petőfi Népe-nyereménytárgyat is ki­sorsolnak. A mai magyarnóta-est sztárvendége Bessenyei Fe­renc. Vasárnap este pünkösdi bál zárja a napot. Hétfőn öku­menikus istentiszteletet tarta­nak. A rendezvény fővédnöke Kuncze Gábor belügyminisz- vendége Koltay Gá- Szabadtéri Színpad igazgatója, a Honfoglalás című film rendező-producere.

Next

/
Thumbnails
Contents