Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-24 / 121. szám

1996. május 24., péntek Megyei Körkép 3. oldal A 6. alföldi borverseny házigazdája Kiskőrös volt. A művelődési központban az ünnepi megnyitó után hat bizottság 8-10 taggal összesen 318 italt minősített. Ezek legtöbbjét a vá­rosból és a környező községekből nevezték be, de képviseltették magukat a kiskunsági, a ha- jós-vaskúti, a csongrádi borvidék településein élő termelők is. A versenyre keddi lapszá­munkban visszatérünk. FOTÓ: PULAI SÁRA Új igazgató a szakmunkásképző élén Új intézményvezetőket neve­zett ki a kiskőrösi képviselő- testület szerdai ülésén. A Bem József Általános Iskola élére Szabó Tibor került. A városi sportigazgatóság vezetése to­vábbra is Czéma János kezében maradt. Az ipari szakmunkás- képző és szakközépiskola igaz­gatója Antalfy Antal lett. Pont került egy régóta hú­zódó kárpótlási ügy végére. A korábban egyházi tulajdonban lévő Rákóczi Úti Általános Is­kola marad a jelenlegi haszno­sító kezében. Helyette az ön- kormányzat két, frekventált he­lyen lévő, egyházi célok meg­valósítására alkalmas ingatlan­nal kárpótolja a római katolikus egyházközséget. Határozat szü­letett Kiskőrös és térsége terü­letfejlesztési önkormányzati társulás létrehozásáról. A szer­vezet a környék tizenhat telepü­lését fogja majd össze. Célja a vidék összehangolt fejlesztése közép- és hosszú távú tervek alapján. Napirendre került a vá­ros két óvodai körzetének szer­vezeti összevonása. A döntés értelmében a nyolc óvoda a jö­vőben egy központtal működik. Az „új” intézményben vala­mennyi óvónő, dajka és egyéb dolgozó változatlan feltételek mellett láthatja el munkakörét, csak a vezetők létszáma csök­ken. A polgármester tájékozta­tójában beszélt a helyi iskola­busz június 1-jei megszünteté­séről. A járatra szükség lenne, de a Volán-menetrendbe illesz­kedve, csak késéssel tudja a gyerekeket iskolába vinni. Az új tanév előtt más módon kell majd rendezni az ügyet. Örömmel vette a testület a helyi mozgáskorlátozottak egyesüle­tének felajánlását évi két nap közmunkára. Az ülés végén a városatyák zárt ajtók mögött folytatták a munkát, a megyei közgyűlés által alapított díjak odaítélésé­ről. Török Zsuzsa Kevés ház épül Dusnokon Dusnokon évről évre csökken a házépítések száma. Míg 15 év­vel ezelőtt 37 használatbavételi engedélyt adott ki az illetékes ha­tóság, addig az idén 2 ilyen hatá­rozatot kellett meghozni, és mindössze négy építési enge­délyt adtak ki. A pénztelenség egyre nagyobb méreteket ölt. Az elszegényedés mellett az is sze­repet játszik a visszaesésben, hogy a jelenleg eladó telkek mélyfekvésűek. Néhány éve a régi, üres házak megvásárlásá­hoz segítséget nyújtott a község az első lakáshoz jutóknak. Évente másfél milliót költött erre az önkormányzat. Ma már azonban a maximum 100 ezer forintos vissza nem térítendő támogatás nem jelent valós se­gítséget. Gyerekkaszinó Gyermeknapi játékkaszi­nóba hívják a népművelők és a könyvtárosok a bácsal­mási gyerekeket. Az ügyes­ségi és műveltségi fordulók során gyűjtött zsetonokat a játék végén ajándékokra le­het majd váltani. A kaszinó ma három órakor nyílik a művelődési központban. Miért késnek délutánonként a vonatok a Bácskában? Reggelenként a bácskai vasút­vonalakon közlekedő személy- szállító vonatok rendszerint időben indulnak és érkeznek. Délután és az esti órákban azonban már felborul a rend. Van, amikor félórás a késés. Hazafi Márton bajai állomás­főnök úr elmondta, hogy a ké­séseket a Kelebia-Budapest nemzetközi vasútvonalon folyó korszerűsítési munkálatok okozzák. A főútvonalat ugyanis 100 kilométeres óránkénti se­bességre kell felkészíteni. A pá­lyamunkások délelőtt dolgoz­nak, amikor gyérebb a forga­lom. Emiatt azonban néhány perces késéssel futnak be azok a vonatok, amelyeket a fonto­sabb csomópontokon a többi szerelvényeknek be kell vár­niuk. Délutánra ezek a néhány perces késések olykor 10-20 percre duzzadnak. A kora esti órákban az egymást beváró vo­natok már fél órát is késnek. A helyzet június 2-ig, a munkála­tok befejeztéig rendeződik. Király László Megközelíthetetlen csatornák Fülöpszállás környékén Az elmúlt néhány hónap rend­kívül csapadékos időjárása mi­att nehéz helyzet alakult ki a Fü­löpszállás környéki csatornák­nál. Cseh Szakáll Sándor pol­gármester elmondta, halasztha­tatlan lenne a meder- és fenék­tisztítás, hogy a csatornák le tudják vezetni a vizet. A terület- bejáráson azonban kiderült, hogy a legtöbb helyen megköze- líthetetlenek a csapadékelveze­tők. A part szinte teljes hosszá­ban felgazosodott. Á kaszálás­hoz az önkormányzat nem ren­delkezik megfelelő gépekkel. A csatomahidak rossz álla­pota is régóta komoly fejtörést okoz a fülöpszállási önkor­mányzatnak. Az átjárók nagy része fából készült. Régebben a helyi termelőszövetkezet tar­totta karban őket, ám a kilenc­venes évektől az önkormány­zatra maradt ez a feladat. Áz idei év tervezésekor szóba ke­rült a csatomahidak felújítása, amire az önkormányzat pénzt különített el. Megvásároltak két katonai, fémvázas hidat. Ám felszerelésükre még nem került sor. Ennek részben az is oka, hogy a területet felügyelő Alsó Duna-völgyi Vízügyi Igazgató­ság - az eddig tervezettel ellen­tétben - támpilléres műszaki megoldást javasol a hidak fel­szerelésénél a nagy fesztávolság miatt. W. Király Ernő Fülöpháza is pályázik Fülöpháza is pályázik az ön­hibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések­nek nyújtott állami támoga­tásra. Pesti Józsefné polgár- mester elmondta, hogy a közel ezer lakosú kisközség önkor­mányzata nehéz anyagi hely­zetben van. Egyelőre még nem okoz gondot az intézmények fenn­tartása, ám pályázatokból és kölcsönökből próbálnak pénz­hez jutni, hogy ez az év má­sodik felében se jelentsen problémát. Alábbhagyott a gazdasági láz Nagy reményeket fűztek Baján is a délszláv háború befejezé­séhez, mondván, hogy soha nem látott méreteket fog ölteni a határ menti gazdasági együttműködés. Mára ez a láz kissé csendesülni látszik, mert egyre kevesebb és bizonytala­nabb információ jut el a határ túloldaláról. így például a bajai képviselő-testület sem tudta el­készíteni azt az intézkedési ter­vet, ami a közös gazdaság fej­lesztésére irányult volna. Bár erről a tervről nem mondtak le a Sugovica-partiak, kérdés, hogy egyedül mire lesznek képesek. Személyi változások Nagykőrösön Személyi változások történtek a nagykőrösi rendőrkapitánysá­gon. Szűcs Attila százados, a közbiztonsági osztály vezetője kilépett a helyi rendőrségtől. Hivatalát Csikós Péter had­nagy, a közrendvédelmi alosz­tály korábbi vezetője foglalta el. A közrendvédelmi alosztály vezetésére Tóth Imre főhadna­gyot nevezték ki. Emlékverseny jó halfogással A bátmonostori Ferenc-csator­nán rendezték meg nemrégiben az ötödik Berger István-emlék- versenyt. A kitűnő horgásztárs emlékezetére a résztvevők egy csokor virágot dobtak a vízbe, majd a 3 órás versenyen a 45 versenyző több mint másfél mázsa halat fogott. Első lett Németh Róbert, második Te­mesvári Gyula, a harmadik pe­dig Pintér Zoltán. A legna­gyobb halat id. Kazi Ákos fogta. Tűzoltók versenye Bácsalmáson A bácsalmási önkéntes tűzoltó­egyesület szervezésében kör­zeti versenyt rendeznek szom­baton reggel kilenc órától a he­lyi sportpályán. A kismotorsze­relésben és a stafétában öt fel­nőtt férfi, két ifjúsági és egy vállalati raj méri össze tudását. Közéleti Hírek • Csemus Ferenc országgyű­lési képviselő mai fogadónapja külföldi elfoglaltsága miatt el­marad. Legközelebbi fogadó­órái: május 31-én Lakiteleken 14—15, Tiszaalpáron 15—16 óráig, a polgármesteri hivata­lokban. Gazdasarok A peronoszpóra-fertőzés 1. A hazánkban először 116 év­vel ezelőtt észlelt szőlőpero- noszpóra az elmúlt évben is­mét komoly gondot jelentett, Bács-Kiskun megyében jár­vány volt. A szőlő fajtájától, annak kultúrállapotától, a fer­tőzéskori fejlettségtől, a kör­nyezeti és egyéb tényezőktől függően 0-tól 100 százalékos károkat okozott. Mivel az el­múlt évben nagyon nagy mennyiségű szaporítóképlet képződött, idén ismét kiala­kulhat egy nagy fertőzés. Az elmúlt évi peronoszpóra-jár- vány arra késztetett bennün­ket, hogy 100 éves Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetünk értékes könyvtárában a több száz, peronoszpórával kap­csolatos irodalmat újból át­nézzük, tanuljunk belőle, és az ismereteket közreadjuk. A peronoszpóra-fertőzés pillanatától az első látható tü­net megjelenéséig tartó idő­szak a lappangási, vagy inku­bációs időszak. Ennek tar­tama a külső körülményektől, elsősorban a hőmérséklettől függ. A hőmérséklet emelke­désével meggyorsul a pero- noszpóra gombafonalainak növekedése, a lappangási idő mindjobban lerövidül. Az in­kubációs időben bekövetkező többszöri erősebb éjszakai le­hűlés egy-két nappal meg­nyújtja, a nappali erősebb felmelegedés egy-két nappal megrövidíti az inkubáció tar­tamát. A hőmérsékleten kívül a páratartalom is hatással van a lappangási idő hosszára. A hőmérséklet és a lappangási idő összefüggéséről készült Istvánffi és Pálinkás (1913) féle inkubációs táblázatot a legtöbb szőlőtermesztő is­meri, illetve szinte minden, szőlővel foglalkozó szak­könyvben megtalálható. A fertőzés időpontját, ame­lyet még több tényező (a téli spórák áttelelési körülményei, aktív hőösszeg, a talaj nedves­sége, a levegő páratartalma, a levelek nedvességtartalma) befolyásol, a legtöbb ter­mesztő nem ismeri, illetve nincs is lehetősége megis­merni. Ezért csak akkor tudja meg, hogy a szőlőültetvénye fertőzött, amikor a levélen megjelennek a peronoszpóra jellegzetes tünetei, az olajfol­tok. (Folytatjuk) Két pályázó Két igazgatójelölt között vá­laszthat június elején a kecs­keméti képviselő-testület. Az önkormányzat oktatási bizott­sága ugyanis tegnapi ülésén úgy döntött: a Kandó Kálmán Szakközépiskola intézményve­zetői állására pályázó mindkét jelöltet - Horváth Lajost és a mostani igazgatót, dr. Tubák Istvánt is - javasolja a posztra. Ám a jelölteket rangsorolta, s első helyen Horváth Lajost ja­vasolja kinevezni az intézmény élére. Császár Cirill, a bizottság elnöke döntésüket úgy indo­kolta: az iskolai testületi és közalkalmazotti szavazáson Horváth Lajos kapott többsé­get, ám a minimális szavazatkü­Kerítéssel a Az elmúlt évben úgy elszapo­rodott Karapancsán a szarva­sállomány, hogy 20 milliós vadkárt okoztak a gazdáknak és a szövetkezeteknek. Volt olyan 70 hektáros napraforgó­tábla, ahol a vadkárt felmérő bizottság összesen négy szál épen maradt növényt talált. A 3-400 darabos csordák más ■növénykultúrát sem kínéltek. Rádi Józseftől, a gemenci er­dőgazdaság főmérnökétől megtudtuk, hogy a veszélyez­a Kandóban lönbség nem indokolja, hogy a mostani igazgatót — akinek pá­lyázata szintén értékes - kizár­ják a képviselő-testületi dön­tésből. Áz Egyetértés utcai óvoda esetében három pályázó közül a bizottság a mostani ve­zetőt, Némedi Erzsébetet java­solja augusztustól öt évre az in­tézmény élére kinevezni. A többi intézményben - például az M. Bodon Pál Zeneiskolá­ban, a Katona József Gimnázi­umban, a Kereskedelmi Szak- középiskolában - az igazgatói állásra egy-egy jelölt, a mostani igazgatók pályáztak, akiket az oktatási bizottság kinevezni ja­vasol a képviselő-testületnek. Á. E. vadkár ellen tetett területre vadkerítést épít­tetett a gazdaság, amely felte­hetően eredményesen védi majd a földeket. Emellett ál­lami engedéllyel ritkították a szarvasállományt. A kerítés 12 millió forintba került, és a gazdák jelzése szerint, amióta fennáll, nincs különösebb gond a vetésekben. Feltehető, hogy a szarvas­csordák a háborús övezető ba­ranyai háromszögből jöttek át a határon. MI ÚJSÁG, RENAULT? rt***" LIVI 0\2 ve* Mégane' RL 1,4 benzines 5 ajtós íilTSÉG lotjii ^ K0LT%aHű°s IVIOST g3, AkC'oS te RENAULT ÉLMÉNY VELE ÉLNI ­Korona Kft. Márkakereskedés Kecskemét, Külső-Szegedi út 53. Tel.: 76/484-814, 484-475

Next

/
Thumbnails
Contents