Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)
1996-05-13 / 111. szám
1996. május 13., hétfő Hazai Tükör 5. oldal A KDNP radikális gazdasági programot dolgoz ki Döntöttek Dobogókőn Elkerülhetetlen a korhatáremelés Egy reprezentatív felmérés tanúsága szerint a lakosság 93-94 százaléka nem ért egyet a nyugdíjkorhatár felemelésével. A diplomások 79, az ennél alacsonyabb végzettségűek több mint 95 százaléka utasítja el a tervezett változtatást. Mi a véleménye erről Vágó Jánosnak, a közvélemény-kutatást megrendelő Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat elnökének? Van más út is, mint a jelenlegi kormány gazdaságpolitikája, amelynek megvalósítása tömeges elszegényedést okoz. A KDNP országos elnöksége ezért az alternatívák felkínálására radikális gazdasági program kidolgozása mellett döntött - jelentette be Giczy György a Dobogókőn tartott háromnapos munkaértekezlet zárása után. A pártelnök rámutatott: jelenleg a bankok diktatúrája uralkodik. Az MNB szuverén döntésétől függ, ■ hogy mennyi újabb kölcsönt vesz fel, és ebbe a parlamentnek sincs beleszólása. Ez a gyakorlat ellenőrizhetetlen, ezért alkotmányellenes - vélte, s hangsúlyozta: a szeTisztújítással zárta áprilisban megkezdett és elnapolt V. kongresszusát a Magyar Köz- tisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete. A résztvevők elnöknek Kiss Sándort, főtitkárnak Fehér Józsefet választották. A vitában kemény szavakkal tették szóvá, hogy a köztisztviselők és a közalkalmazottak reálkeresete négy év alatt 35 százalékkal csökkent. A tavaly végrehajtott 15 százalékos létszámleépítés nem hozta meg a várt eredményeket. Sokba került és nem is javította a munka hatékonyságát. Követelték a piaci és a költségvetési terület közötti béraránytalanságok megszüntetését, továbbá az illetményalap Több pénz a járulékokból Új pályán a kultúra finanszírozása Évi 500-800 millió forint többletbevételre számít a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) az elektronikus szórakoztatóeszközök értékesítéséből származó járulékokból. Az Országgyűlés teljesen új pályára állította a magyar kultúra finanszírozását azzal, hogy nemrég elfogadta a járulékoltatás mai rendszeréről szóló törvénymódosítást. Az NKA tájékoztatóján azt is elmondták: a várt többletbevétek még nem osztották el a 14 szakmai kollégium között. De bizonyos: nem egyenlősdi alapon hozzák meg a döntéseket, s arra is gondolnak, hogy meg kell oldani a nagy fesztiválok és rendezvények, valamint a génység növekedésével a demokrácia működésképtelenné válik, mert a nincstelen ember kiszolgáltatott, alapvető jogait sem tudja, meri érvényesíteni. A KDNP radikális programjával mindenképpen az adósságállomány felülvizsgálatát akarja elérni. Álláspontjuk szerint a magyar gazdaságot nem szabad a pénzügyi viszonyoknak alárendelni. Fontos tényezőnek tartják a mára kiveszőben lévő társadalmi szolidaritás újbóli feltámasztását. A mostani vezetésnek csak tehertételt jelentenek az idősek és a betegek tömegei. A KDNP úgy véli, széles társadalmi összefogással kell a gyengéket, a leszakadókat támogatniuk az erősebbeknek. évenkénti emelését az infláció mértékének megfelelően. Többen kétségbe vonták, hogy a kormány teljesíti az idei legfeljebb kétszázalékos reálbércsökkenésre vállalt kötelezettségét. Az eddigi béremelési mértékek, illetve a feltételezhető infláció alapján a szak- szervezet határozott fellépését szorgalmazták. A tanácskozáson felszólaló Kuncze Gábor belügyminiszter rámutatott: a köztisztviselők és a közalkalmazottak jövedelme sehol a világon nem éri el a versenyszféra jövedelmi szintjét. Elismerte, hogy a közelítés ennek ellenére jogos igény, de eddig nem sikerült a kívánt eredményeket elérni. Hozzátette, hogy e téren a legerősebbek a költségvetés korlátái. külföldön bemutatott magyar művészeti alkotások támogatását. Azt is, tisztázni kívánják, hogy a magánforrásokat milyen módon vonhatnák be több évre szavatoltan az alap gyarapításába. A rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználására máris többféle elgondolás körvonalazódott. Szabó István Oscar-dí- jas filmrendező azt javasolta, hogy a többletbevételek segítségével szervezzenek mozgókép-oktatói képzést a nagyobb felsőoktatási intézményekben. Petrovits Emil zeneszerző a közkönyvtárak, Jókai Anna írónő általában a kultúra terjesztésének támogatását, illetve honoráriumfinanszírozási pályázat kiírását ajánlotta.- Személyes tapasztalatom, hogy az állampolgárok nincsenek tisztában azokkal a demográfiai és gazdasági kilátásokkal, amelyek miatt nem halasztható tovább a nyugdíj- reform, s ezen belül a korhatár felemelése sem - válaszolta lapunk kérdésére. Egyáltalán nem közismert, hogy 2010 körül érik el a jelenlegi nyugdíjkorhatárt a nagy létszámú, úgynevezett Ratkó-korosztályok (a Rákosi A mérleget megvonó találkozón - a konferencia valamennyi teljes jogú tagja, azaz 17 európai ország alkotmány- bírósága elnökének jelenlétében - Sólyom László külön is kitért az eszmecsere két fő témájára, a véleményszabadság és a hatalommegosztás kérdéskörére. Elmondta: a részvevők közös álláspontjaként fogalmazódott meg, hogy a véleményszabadság alapvető fontosságú mind az egyéni kibontakozás, mind a demokrakorszak egészségügyi miniszteréről kapták e nevet), miközben a keresők, s egyben járulékot fizetők száma összezsugorodik. A felmérés egyértelművé tette, hogy erősen megoszlik a válaszadók véleménye a korhatárról. A Nyugdíj-biztosítási Önkormányzat például a 62 évet bizonyos feltételekkel elfogadhatónak tartja. De többek között ragaszkodik az új rendszer fokozatos bevezetéséhez, a rugaltikus rendszer számára. A média szabályozását pedig mindenféle állami vagy egyoldalú társadalmi befolyástól meg kell óvni. A hatalommegosztással kapcsolatban álláspontjuk a következő: a kormányok saját parlamenti többségükkel olyan hatalmi blokkot alkotnak, ami ellensúlyt kíván. Ez pedig elsősorban az erős alkotmánybíróság lehet. Ugyanakkor nézeteltérés mutatkozott abban, hogy az alkotmánybímas nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtéséhez. Vágó János hangsúlyozta: ismerik a lakosság egészségi állapotáról szóló aggasztó jelentéseket. Kétségtelen, Magyarországon jelenleg 64 év a születéskor prognosztizálható életkor. Ez hat-nyolc évvel alacsonyabb a nyugat-európai átlagoknál. Azok körében azonban, akik megérik a 45—47. évet, számottevően megnövekszik a magasabb életkor elérésének esélye. Mindez az egészségügy feladataira, a kormány szociálpolitikai tennivalóira figyelmeztet, de nem érv az alacsonyabb nyugdíjkorhatár mellett. Deregán Gábor ráskodás önálló hatalmi ág-e, vagy része a bíróinak, de Sólyom László szerint ennek a kérdésnek nincs gyakorlati jelentősége. Minden alkotmánybíróság egyenlő és aktív részese az alkotmányos kultúrának, függetlenül attól, hogy az adott országban hol tart a demokratikus átalakulás folyamata. Az tanácskozás idején az elnökök ülése úgy döntött, hogy társult tagként felveszik soraikba Bosznia-Hercegovinát, Macedóniát, Máltát és Litvániát. Ezenkívül elhatározták, hogy az európai alkotmánybíróságok következő konferenciáját három év múlva a lengyel fővárosban, Varsóban rendezik meg. Újra itthon. Vasárnap hazaérkezett Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke, aki küldöttség élén hivatalos látogatást tett Indonéziában és Malajziában, s felvette a kapcsolatokat a szingapúri törvényhozással. Emléknap. Hazánkban is megemlékeztek a vöröskereszt világnapjáról, a mozgalmat megalapító Henry Dunant születésének évfordulójáról. A Budapesten tartott ünnepségen kilencvennégyen kapták meg a Vöröskeresztes Munkáért kitüntetés arany fokozatát. Elnöki találkozó. Országos találkozót tartottak az SZDSZ megyei elnökei. Az alkotmányozásról, az összeférhetetlenségi, illetve a választójogi törvényről, valamint a központi nyomozóhivatalról tárgyaltak, a szabaddemokraták és a szocialisták parlamenti frakciója küszöbönálló megbeszélésének előkészítéseként. Több időt kérnek. Szombaton Budapesten bemutatkozott a parlamenten kívüli pártok érdekegyeztető fóruma. Képviselői a megadott 45 napnál több időt igényeltek az alkotmánykoncepció társadalmi vitájára, hogy a parlamenten kívüli pártok és civil szervezetek is kifejthessék véleményüket. Összefogtak. A német, az osztrák és a magyar rádiós szervezetek képviselői vasárnap aláírták a Duna-Maj- na-Rajna Rádiós Információs Segélyhívórendszer alapító okiratát. A dokumentumot Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke is ellátta kézjegyével. A rádiószolgálat a vízi úton közlekedők, és a part mentén élők biztonságát kívánja szolgálni. Teljes ülés. Az Alkotmánybíróság ma megvizsgálja a hadirokkantak és hadiözvegyek térítésmentes utazását korlátozó rendelkezés jogszerűségét, és megvitatja azt az indítványt is, amely a jövedelempótló támogatásra jogosultak körének szűkítését sérelmezi. Változtatást igényelnek. A Magyar Kardiológusok Társaságának 34. közgyűlése nyilatkozatban kérte, hogy a gyógyító-megelőző ellátásban tapasztalt szakemberek bevonásával fogalmazzák újra az egészségügyi törvény Ország- gyűlés elé terjesztett változatát. A szakemberek szerint a tervezet figyelmen kívül hagyja, hogy hazánkban a szívellátást javítani szükséges. Keszthelyi vízözön. A mintegy háromnegyed órán át tartó felhőszakadás következtében lakásokat, garázsokat, pincéket, üzleteket öntött el a víz Keszthelyen vasárnap délután. Véget ért a köztisztviselők V. kongresszusa Vitatkozó második felvonás Ünnepélyes fogadalomtétel. Szombaton, 70 nappal az olimpia előtt Göncz Árpád köz- társasági elnök jelenlétében csaknem 190 Atlantába készülő sportoló ismételte Kovács Antal cselgáncsozó és Kocsis Erzsébet kézilabdázó esküjének szövegét. fotó: feb/hajdu Eredményes munkát végeztek az európai alkotmánybíróságok vezetői A hatalom erőteljes ellensúlya Az európai alkotmánybíróságok X. konferenciáján egyetértés alakult ki abban, hogy a kontinensen egységes alkotmányos gondolkodás, nyelv és - végcélként - közös alaptörvény alakuljon ki. Ezt Sólyom László, a magyar Alkotmánybíróság elnöke jelentette ki a háromnapos budapesti tudományos tanácskozást záró sajtótájékoztatón. Megnyitó helyett Az Expo ma már szép álom, pedig ha megvalósul, cselekvési programnak számított volna a magyar államiság létrejöttének 1100. évfordulóján - mondta Boross Péter volt miniszterelnök szombaton Budapesten, az Expo zászlókertjében megrendezett ünnepségen. Ezen a napon valószínűleg 53 ország részvételével nyitott volna a rendezvény. Boross a néhány megjelentnek kifejtette: az Expo a magyar nép számára lehetőséget nyitott volna, hogy megmutassa: nemcsak lelkesedni, hanem új dolgokat alkotni is tud. Hangsúlyozta: a közös programok azért fontosak, mert növelik a nemzet büszkeségét; a jelenlegi kormány azonban elszalasztottá ezt a lehetőséget. FOTÓ: FEB/HAJDU ANDRÁS Megteltek a horgászparadicsomok Az élő csalit nem kedvelik a rekordhalak Beköszöntött a jó idő, s egyre több horgász keresi fel a tavak és folyók környékét. Vizeink legfőbb „gyümölcsei” pedig szép számban akadnak horogra. A 330 ezer tagot számláló Magyar Országos Horgász Szövetség rekordlistája is erről tanúskodik. Szalay Ferenctől, a Magyar Horgász című lap főszerkesztőjétől megtudtuk, hogy a hazánkban legelterjedtebb horgászhalból, a pontyból 124 rekordfogást jelentettek az elmúlt év folyamán. A legtöbb pontyot a Tisza atkai holtágában fogták, de szép számban akadt horogra ez a fajta a Balatonnál és a Ráckevei-Duna-ágon is. A csalik közül továbbra is a kukorica bizonyult a legsikeresebbnek. A rekordfogásoknál minden második esetben erre haraptak a halak. A legkevésbé csábító az élő csali volt, amely mindössze 5 rekordfogás esetében bizonyult sikeresnek. A tapasztalatok szerint a legtöbb rekordméretű pontyot szeptemberben fogták, de jó volt a kapás júliusban, augusztusban és októberben is. A horgászok csalijára többnyire éjszaka (a rekordok 37 százalékában) harapnak, míg reggelente 16 százalékos volt a siker. A ponty mellett harcsát, amurt, csukát, süllőt, bal int, mámát, kecsegét, angolnát, busát és még néhány ritkább halfajtát rejtenek a hazai horgászparadicsomok. A legnagyobb súlyú halak között egy Szentes melletti tóból tavaly kifogott, 98 kilós harcsa vezeti a listát. A második legnagyobb halként egy csaknem hatvankilós busát jegyeztek fel nemrég. Ä rekordok hitelességét két tanúnak kell igazolnia, s többnyire készül a horgászt és zsákmányát megörökítő fotó is. Persze egy jó horgász tiszteletben tartja a „szakma” szabályait is. A halak ívására tekintettel például a Balatonon minden évben április 20-tól kezdődően egy hónapig tilos a horgászat valamennyi halfajtára. Ugyanakkor vannak védett halfajok, amelyeket soha nem szabad kifogni. Ilyen a dunai galóca, a magyar máma, az ingola és a viza. (németh)
