Petőfi Népe, 1996. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1996-05-10 / 109. szám

1996. május 10., péntek Hazai Tükör 5. oldal Statisztikai térkép az ország lakásállományáról Háromszázezer várakozó Lakáshiány és egyszerre la­kástöbblet tapasztalható Magyarországon, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal vizsgálódásai szerint. A ta­pasztalatok mindenesetre támpontul szolgálhatnak a kormány készülő lakáskon­cepciójához. Napjainkban 3 836 000 csa­ládot - értve alatta egyedülál­lókat, özvegyeket, elváltakat, tehát csonkacsaládokat is - és 3 971 000 lakást tartanak nyilván a statisztikák. Eszerint 135 ezerrel több a lakás, mint a család - mondja Farkas János, a KSH osztály- vezetője. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb. Sokan például két lakást is birtokolnak, ugyanakkor számos helyen két „család­egység” - az elvált férj és fe­leség - él közös fedél alatt. Gyakori, hogy két generá­ció együtt lakik, de az sem ritka, amikor négytagú csa­ládnak jut egyszobás otthon. Csupán becsülhető tehát, hogy mintegy 300 ezren van­nak, akiknek körülményei fel­tétlenül indokolnák az önálló lakást. Azért „csak” ennyien, mert 1986-90 között 270 ezer, 1990-94 között pedig kere­ken százezer lakás épült ma­gánerőből. (koós) Börtönlátogatáson a képviselők Az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bi­zottsága, valamint a nők joga­ival foglalkozó vegyes albi­zottság tegnap a kalocsai bör­tönben járt. A politikusok az intézmény életével, a fogva- tartottak életkörülményeivel ismerkedtek a pár órás látoga­tás során. Mácsai Ferenc parancsnok elmondta, hogy a női börtön speciális helyzetben van. A közel 300 fogoly 41 százaléka 24-35 év közötti, az elítéltek 28 százaléka emberölés, il­letve annak kísérlete miatt tölti büntetését. Az intéz­ményben jelenleg kilenc kül­földi állampolgárt - köztük egy kolumbiait - őriznek. Az európai normák betartása gondot okoz a 79 zárkával rendelkező börtönben, ahol tavaly 23 millió forintért új biztonságtechnikai rendszert építettek ki. A tájékoztatón elhangzott, hogy a Konfekció- ipari Kft. által foglalkoztatott nők átlagkeresete 6 200 fo­rint. A képviselők közül töb­ben is megdöbbenéssel fogad­ták ezt a számot, bár a kalo­csai helyzet jobb az országos­nál, hiszen itt legalább tudnak munkát biztosítani. Tari Ferenc altábornagy, kihasználva az alkalmat, egy újabb női fegyház létesítésé­ért lobbyzott. Mivel az elítél­tek 40 százaléka az észak-ke­leti megyékből származik, ezért ott kellene ilyen bünte­tőintézményt létrehozni - vé­lekedett az országos parancs­nok. A látogatók ezután körbe­néztek a börtönben, ahol a vártnál kedvezőbb tapasztala­tokat szereztek. Legalábbis erre utaltak a folyosói beszél­getések. - kubatovics ­A vízi rendőrök nem tudtak segíteni a fuldoklónak (Folytatás az 1. oldalról) Nem hősi halott rendőrökre van szükség, hanem szolgálat- tevőkre - mondta Tóth őr­nagy. - A hajóból azonban mindenképpen meg kell kísé­relni a segítségnyújtást. Ez azonban vonatkozik a parton tartózkodókra is, mert állam- polgári kötelesség legalább a segítséghívás. Onnan sem volt vállalkozó. Sőt, hivatásos vízi mentő sem tartózkodott a helyszínen, mert nincs sze­zon, ezért nincs is alkal­mazva. Tóth őrnagy megjegyezte, hogy ha megindul a strand­szezon, és ezrek lepik el a par­tokat, nem árt figyelni egy­másra. Mindenki tartsa be az előírásokat! Például azt a sza­bályt is, hogy tilos az éjszakai fürdés ott, ahol a vízfelület nincs kellően megvilágítva és csak az menjen a mély vízbe, aki jól tud úszni. Ez a mostani tragikus eset legyen intelem mindenki számára, aki nem tudja, milyen mély és hideg vízbe megy. Papp Zoltán Politikai szópárbajok Kinek az ötlete a nyomozóhivatal? Újra sok szólamban szólt tegnap a pártok hangja: le­zajlott és küszöbön álló ta­nácskozásokról számoltak be, s reagáltak különféle megnyilatkozásokra. Az MSZP frakcióvezetője, Szekeres Imre kitért a hírre, hogy Haller Zoltánt, a párt képviselőjét bűntett elköveté­sével gyanúsítják, s ezért a hatóságok mentelmi jogának felfüggesztését kezdeménye­zik. Kijelentette: sem a frak­ció, sem az Országgyűlés mentelmi bizottsága nem ka­pott ilyen megkeresést. A frakció támogatná a men­telmi jog felfüggesztését. Megjegyezte: furcsa, hogy mindez épp akkor jelent meg, amikor a kormány napirendre tűzte a központi nyomozóhi­vatallal kapcsolatos előter­jesztést. Az FKgP tájékoztatóján elmondták: a párt olyan do­kumentumhoz jutott, amely­ből kiderül, hogy egy bünte­tett előéletű személy tett ja­vaslatot a kormányfőnek a központi nyomozóhivatal fel­állítására. Az MDF elnökségének és frakciójának együttes ülése után bejelentették: Lezsák Sándor a napokban találko­zik a KDNP, majd a Fidesz elnökével, azt követően ple­náris, bizottsági tárgyaláso­kat folytatnak a partnerpár­tokkal. A Fidesz-MPP több támo­gatást sürget a felsőoktatás­nak, a legnagyobb egyetem, az ELTE adósságai már elér­ték az 1 milliárd forintot. A kereskedők és a kamara véleménye különbözik Akinek kvótája van, az exportál Kedden megjelent, Az agrár­kamara nem ajánlja a kvóta­eladást című cikkünkre még aznap faxlevélben reagált a Viktória Rt. osztályvezetője, dr. Nagy Árpád. A többi közt a következőket írja: A termelők és a kereskedők egymásból és egymásért élnek. Úgy gondolom, teljesen nor­mális törekvés, hogy a piaci élet minden résztvevője - a termelő, a kereskedő, a feldol­gozó stb. - találja meg a szá­mítását, hasznos tevékenysé­gének költségeit ismerjük el, és tisztességes haszonra tegyen szert. Miután a Viktória Rt. a kö­vetkező években is élni akar, mégpedig itt, Bács-Kiskun megyében, az üzleti politikájá­nak alapja ez az elv. Kár tehát úgy beállítani a kereskedőket, mint akik a termelők becsapá­sát tartanák létük céljának. Ma Magyarországon kb. 4,5 millió tonna búza termésére számítanak, ebből 700 ezer tonna exportjogot kaptak a termelők. A beadott pályázatok minden hektárjára 0,7 tonna export jut. Az összes termés mintegy háromnegyede tehát belföldi felhasználásra kerül. De ez az árakban nem fog elté­rést okozni, hiszen a termelőt nem érdekli, hogy a búzája ex­portra kerül vagy sem. Ő a megfelelő minőségű búzájáért elfogadható árat kíván, akár exportra megy, akár nem. A két kategória között tehát az árdifferenciát éppen az export- jogért fizetett felár fogja jelen­teni a termelőnek. A Viktória Rt.-nek malmai vannak, alapvetően nem ex­porttal foglalkozik, hanem fel­dolgozással. De a csak export­tal foglalkozó kereskedők ad­dig nem tudnak a külföldi ve­vőkkel exportszerződést kötni, amíg nincs exportjoguk - hi­szen ha megkötik a szerződést és nem tudják exportjog hiá­nyában teljesíteni - súlyos kötbért kell fizetniük. A késle­kedés viszont veszteséget je­lent. Tehát nem jó az Agrár­kamara tanácsa. A termelő is úgy juthat több pénzhez, ha minél előbb eladja az export- engedélyt - lehetőleg az áruval együtt -, hogy az exportőrök végre elkezdhessék az export- szerződések megkötését. Amit a termelők és a kereske­dők egymásra utaltságáról mond dr. Nagy Árpád, azzal Bagi Béla, a Bács-Kiskun Me­gyei Agrárkamara alelnöke is egyetért. Azt azonban nem osztja, hogy az exportra kerülő és a hazai piacon értékesülő búza ára egyforma lesz. A belföldi árat lefelé nyomja a többi közt, hogy padlón van a baromfi- és a sertéságazat is. A száz forint felé közelítő kenyérár az elvi- selhetőség határán van, további emelése aligha lehetséges. Ezért a belföldi búzaár min­denképpen el fog szakadni az exportétól. Vagyis egyáltalán nem mindegy a termelőnek, hogy belföldre vagy exportra értékesítheti-e a búzáját. Tehát az sem helytálló, hogy az a termelő jut több pénzhez, aki minél előbb eladja exportenge­délyét. A kvótát nem érdemes el­adni, mert tulajdonlása árkép­zési tényező. Ä kereskedőt a 300 ezer tonnából neki jutó rész jogosítja exportra, és az, amit meg tud szerezni a terme­lők 700 ezer tonnájából. Vilá­gos tehát, hogy árbefolyásoló szerepe van a kvótának. A termelő érdeke, hogy meg­tartsa, s csak annak adja át, aki az ő búzáját megveszi ex­portra, a lehető legmagasabb áron. Alkupozícióban van a kvótatulajdonos. Aki eladja, nincs többé alkuhelyzetben. Bagi Béla elmondta: van olyan gabonakereskedő, aki úgy kéri a kvótát, hogy a ter­melő 1 tonnájához fél tonnát oda tesz a magáéból, vagyis 1 helyett 1,5 tonna terményt vesz meg exportra a partner terme­lőtől. Ilyen megoldáshoz ér­demes ragaszkodni - ezt ajánlja a kamara tagjainak. Elutasítás. Az Országgyű­lés Szociális és Egészség- ügyi Bizottsága úgy döntött, nem támogatja azt az indít­ványt, amely szerint a gyer­meket nevelő szülők nyug­díjkorkedvezményben ré­szesülnének. Elmarasztalás. Az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár előzetes gazdasági számítások nélkül, szubjek­tív szempontok alapján fo­gadta be a betegszállító vál­lalkozásokat, s nem dol­gozta ki a vállalkozások el­lenőrzésének rendszerét. Ezt állapította meg egyebek között az egészségbiztosí­tási önkormányzat és az OEP gazdálkodását vizsgáló bizottság részjelentése. Névvita. Megérkezett a Legfelsőbb Bíróságra a Ke­reszténydemokrata Néppárt kifogása a Magyar Demok­rata Néppárt névválasztásá­val kapcsolatban. Az ügyet a közigazgatási kollégium fogja tárgyalni. Rövid határidő. A Bel­ügyminisztérium vezetésé­nek május végéig a kor­mány elé kell terjesztenie a belügyi közalkalmazottak idei béremeléséhez szüksé­ges támogatási igényt. Erről csütörtöki ülésén foglalt ál­lást a Belügyi Érdekegyez­tető Tanács. Glatz Ferenc történész az új elnök Elnökválasztással zárta 158. közgyűlését tegnap a Magyar Tudományos Akadémia. A szavazás második fordulójá­ban Glatz Ferenc, az MTA Történettudományi Intézeté­nek igazgatója 186 érvényes szavazatot kapott, tizeneggyel többet, mint vetélytársa, Mi- chelberger Pál. A hat év után leköszönt elnök, Kosáry Domokos posztjáért eredetileg hárman versengtek. Glatz Ferenc és Michelberger Pál mellett Kulcsár Kálmánt is jelölték a tisztségre. A három évre megválasztott új elnök, aki 1989/1990-ben a Az új elnök és elődje Horn Gyula társaságában. Németh-kormány művelődési minisztere volt, első nyilatkoza­tában hangsúlyozta: „Az Aka­démiának nemcsak távol kell tartania magát a politikától, ha­nem el is kell attól határo­lódnia.” Amíg elődjének arra kellett törekednie, hogy a politika vi­harán átvezesse és megőrizze az intézmény hajóját, saját fel­adatát így sommázta: „Le kell szállnom a kajütökbe, hogy megnézzem, mi maradt épség­ben a hullámverés közben. Mo­dernizálni kell az Akadémiát ahhoz, hogy eleget tudjon tenni tudományos hivatásának és a társadalom igényeinek.” ATLANTA? MÁR REPÜLÜNK IS! júliustól Atlantára figyel az egész világ. 1? 000 élsportoló - köztük 200 magyar - négyéves kémény felkészülés után elnyerte a jogot, hogy hazáját képviselje a XXVI. nyári olimpiai játékokon. Ez önmagábanjis elég ok arra, hogy május 2-tól a Malév, a magyar olimpiai csapat hivatalos légitársasága a Delta légitársasággal együttműködve, bécsi leszállással naponta repüljön Atlantába Budapest Ferihegy 2. Repülőtérről. /SAAXJEV'iSr'Á Szál Inuk rendelkezésére Emellett Atlanta az USA legforgalmasabb légikikötője, ahonnan a belföldi járatok percenként indulnak az Egyesült Államok többi nagyvárosa felé. Végül, de nem utolsósorban a legkedvezőbb árú légi kapcsolatot Atlantán keresztül mi biztosítjuk Magyarország és az észak-amerikai kontinens között. Atlanta? Már repülünk is! Velünk tart? A járatról további információk a 267-4333-as telefonszámon kaphatók.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents