Petőfi Népe, 1996. április (51. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-27 / 99. szám

Az Estonia titkát sírbolt rejti el A svéd hatóságok döntése ér­telmében hamarosan „elteme­tik” az Estoniát, azt az észt ille­tőségű komphajót, amely 1994. szeptember 28-án süly- lyedt el a Balti-tengeren, s 852 embert vitt magával a tenger mélyére. Miközben a napokban kezde­tét veszi az egyedülálló akció, immár a katasztrófa okait kutató szakértők is egyre nagyobb fi­gyelmet szentelnek a balti álla­mokból kiszivárgó verziónak, amely szerint az okozta a ka­tasztrófát, hogy csempészárut kellett sürgősen eltüntetni a ha­jóról, s a beavatott kapitány ezért próbálta menet közben kinyitni a hajó orrajtaját. A 65 millió dollárba kerülő „temetés” során a tenger fenekén fekvő - s vélhetően még 700 ál­dozat maradványait őrző - Esto­niát előbb letakarják egy 65 ezer négyzetméteres textiljei, majd oldalai mellett mintegy 300 ezer köbméter homokot halmoznak fel, hogy a sírdomb lágy hajlatú legyen. Minderre dróttal egy­máshoz rögzített betonlapokból készült, 40, illetve 65 méter hosszú és 15 méter széles taka­rókat terítenek, majd rá százezer tonna murvát szórnak. A hatal­mas domb egyfelől síremlékül is szolgál, másfelől arra is hivatott, hogy távoltartsa a kincskereső­ket a hajóroncstól. Ugyanakkor örökre eltemeti az Estonia titkát is, vagyis miért süllyedt el. A hírek szerint az Estonia fe­délzetén a kapitány tudtával nagy mennyiségű heroint csem­pésztek volna. Ez nem meglepő, mert a balti hajójáratok fontos szerepet töltenek be a kábító­szer-csempészetben. Ám a he­roin tulajdonosával kokurencia- harcban álló másik maffia - „tippet adott” a svéd vámosok­nak, akik viszont a fáma szerint Az Estonia, utolsó útja előtt. jeleztek a csempészeknek, de későn: az Estonia már elhagyta Tallinn kikötőjét. A heroin gaz­dája, „Jurij” rádiótelefonon fel­hívta Arvo Andressont, a beava­tott kapitányt, aki az utasításnak engedve vízbe dobta a heroint. Ám „Jurij” néhány perc múlva újra telefonált, mert eszébe ju­tott, hogy további csempészáru, két teherautónyi kobalt is van az Estonián, amelyet a bejelentés alapján heroin után kutató svéd vámosok nyilván megtalálnak majd. Ezért utasította a kapi­tányt, hogy a kobalttól is szaba­duljon meg, lehetőleg a teherau­tókkal együtt. Márpedig erre csak egy mód volt: az orrajtó ki­nyitása. Ez okozta a hajó kataszt­rófáját. A katasztrófa helyszíne. Az egész roncsot eltemetik majd. Ötvenéves lett a bikini Fél évszázada takar és kiemel a férfiak nagy örömére. Ki hinné, hogy a bikini immár ötvenéves? Márpedig ennek a különös ruhadarabnak, amely mostanra szinte az egész vilá­got meghódította. 1946-ban, egy párizsi uszodában kezdő­dött a karrierje: Louis Réard francia fürdőruhagyáros ek­kor mutatta be új találmányát, a kétrészes fürdőruhát. A bi­kini látványa eleinte hatalmas botrányt kavart. A korabeli, igencsak szemérmes fürdőru­hák mellett már maga az ötlet is olyan merésznek tűnt. hogy a hivatásos manökenek nem voltak hajlandóak magukra venni a bikinit. Nyári filmözön Hollywoodban kát és a washingtoni Fehér Há­zat. A július 4-ei nemzeti ünne­pen egyetlen stúdió sem mer az „Independence Day” mellett más filmet a mozikba juttatni. Egy héttel később azonban há­rom nagy sikerre számító film kerül a nézők elé. Az egyiknek John Travolta, a másiknak Sandra Bullock, a harmadiknak Michael Keaton a főszereplője. Május 25-én egy Tom Cruise- film uralja majd a nézőtereket. Egy hétre rá az Universal stúdió olyan filmet forgalmaz, amely­ben sárkányok teszik ugyanazt, amit a Jurassic parkban a dino­szauruszok műveltek. Két héttel azután Arnold Schwarzenegger új fdmjét, valamint a Notre Dame-i toronyőr rajzfilmes vál­tozatát tűzik műsorra a mozik. Egy csalódást okozó tavasz után Hollywood nyáron akarja kijátszani nyerő kártyáit: világ­hírű sztároknak és dollármilli- árdoknak hatalmas profitot kel­lene hozniuk. „Rekord nyár áll előttünk” - állítják a filmfor­galmazók. A probléma az, hogy túl sok slágerfilmet szándékoz­nak piacra dobni. „Vérfürdőre számítunk” - jósolja Jeff Blake, a Sony for­galmazási igazgatója. Május eleje és szeptember vége között legkevesebb fél tucat olyan top­film kerül az amerikai mozikba, amelyeknek produkciós költsé­gei 70 millió dollárt, vagy még többet tettek ki. Az első film már május 10-én a közönség elé kerül. Jan De Bond rendező egy tomádókatasztrófa-filmet alkotott. A stúdiók félnek a konkurenciától. Még a német Roland Emmerich is fél, pedig ő az Independence Day című filmmel ennek a nyárnak a leg­nagyobb sikerére számíthat. „Meglehetősen ideges vagyok” - idézte a rendezőt a The New York Times. Filmjében földön­túli lények a július 4-ei függet­lenségi napon megtámadják az USA-t, le­rombolják a New York-i felhőkarcoló­Arnold Schwarzenegger legújabb filmje, az Eraser, az egyik sikervárományos. Rémhírek kiállítása régi lapokból Aki már belefáradt a napjaink sajtóját megtöltő borzalmakba és valami szívderítőbbre vágya­kozik, ugyancsak elcsodálkoz­hat, ha egy békésebbnek vélt kor, a három évszázaddal ezelőtti la­pok címoldalait felüti. „Francia bábaasszony brutá­lisan meggyilkolta férjét”, „Öt hírhedt útonálló rablásai és gyil­kosságai”, „Ördögi kísérlet Bar- net városának elhamvasztására” - ilyen és hasonló szalagcímek­kel találkozhat XVII. századi la­pok hasábjain. Aki a XVII. szá­zadi London újságjaiban böngé­szik, meggyőződhet róla, hogy ami akkor hímek számított, az nagyrészt ma is az. Az amerikai Folger Shakespeare Library-ban látható „A tegnap hírei” című ki­állítás. Ebből kiderül, hogy már akkor is akadt elvetemült bű­nöző, aki saját anyja és fivére fe­jét levágta. Létezett Mary Hobry, a francia bábaasszony, aki megfojtotta alvó férjét, fel­darabolta a holttestet és a dara­bokat széthordta londoni szom­szédságában. Egy riporter, aki egy öregasszonyról tudósított, akinek szarvai nőttek, megadta az asszony nevét és pontos címét is. Az 1600-as évek újságíróinak legalább volt mentségük arra, hogy „feltupírozzák” a híreket a száraz hivatalos közlemények rovására. Halálbüntetés terhe alatt tilos volt ugyanis kormány­zati híreket más forrásokból ki­nyomtatni, mint a hivatalos köz­leményből. A matador lába fennakadt a bika szarván. Emilio Munoz, a spanyolok kedvence azon­ban nem véletlenül a legjobb; sértetlenül megúszta az esetet. FOTÓ: feb-reuters

Next

/
Thumbnails
Contents