Petőfi Népe, 1996. április (51. évfolyam, 77-101. szám)

1996-04-26 / 98. szám

1996. április 26., péntek Hazai Tükör 5. oldal Romakápolna. A főváros VIII. kerületében szentelték fel tegnap a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség Krisztus szege kápolnáját, amely a kerületben élő cigány- zenészcsaládok hitéletének egyik színtere lesz. A kápolna elnevezése abból a legendából született, amely szerint egy cigány ember kivett egy szeget Jézus keresztjéből, hogy szenvedéseit enyhítse. Az első imát Járóka Sándorné, a hí­res prímás özvegye mondta el. fotó: feb/diósi imre Vasvillával szúrta, majdnem felgyújtotta A kerekegyházi viszály oka az a vékonyka földsáv, amit K. úr kért el szomszédjától, hogy há­zához hátulról is behajthasson kocsival. Igen ám, de amikor K. űr a háznál diszkót nyitott, ko­rábbi nagylelkűségét megbánta S. és kijelentette: visszaveszi a földsávot! Azontúl ha egyikük betonalapú kerítést emelt nap­pal, a másik lebontotta éjjel. A kecskeméti rendőrkapitány­ság már ekkor kénytelen volt lo­pás, garázdaság ügyében eljárni. Tavaly decemberben K. úr úgy döntött, hogy felújítja épüle­teit. A kőműves neki is látott, de amikor a vitatott telekhatáron kezdett dolgozni, S. megfenye­gette: ha nem takarodnak el on­nan a munkások, akkor bármi megtörténhet! A mester erről még aznap beszámolt megbízó­jának. Másnap, 20-án K. úr, a fia, és egy harmadik férfi látják ám, hogy S. - megelőzendő a további munkákat a telekhatáron - mág­lyaszerű farakást emelt oda. Több se kellett, mindhárman ne­kiláttak odébbhajigálni a rakást. Nem tűrhette ezt S., aki azon­nal rohant a helyszínre; útköz­ben felkapott egy földbe szúrt vasvillát, hogy érveinek azzal adjon hangsúlyt. Szitkozódva, szidalmazva közeledett, K. egyre csak biztatta: „Szúrj meg, ha mersz!” És ő mert. S döfései közül egy talált: a vasvilla csípőtájon érte a szom­szédot, aki erre menekülni pró­bált, de S. tovább üldözte. A se­besült K.-nak sikerült kicsavarni a vasvillát haragosa kezéből, így rajta volt a támadás sora. S. át­menetileg védekezésre kénysze­rült, felvett egy benzinnel teli festékesdobozt, s annak tartal­mát K.-ra löttyintette, majd zse­béből gyufát kotort elő, hogy felgyújthassa szomszédját. Eb­ben csak az akadályozta meg, hogy közvetlen közeli dulako­dás kezdődött kettejük közöt. Hol ököllel, hol pedig a farakás­ról kikapott akácfa lécekkel. Az akácfa azonban nem bírta az ütésváltást, eltörött. Ekkor lépett közbe K. jelen lévőismerőse, aki S. mögé került, és megpróbálta lefogni az indulatoskodót. Lát­szólag sikerült is, pillanatnyi csönd támadt, S. elindult saját portája felé. De feltámadt újra a virtus, fe­nyőlécet ragadott, és a csillapí­tani szándékozó férfira támadt. Ő karjával védekezett, de eköz­ben elcsúszott a havon. S. úr gyorsan egy vasdarabot kerített, amivel hathatósabban próbált hadakozni, jobb térdén megse­besítve a védtelen férfit. Talán az újonnan kiserkenő vér látványa fékezte meg S.-t a további erő­szaktól; az összecsapásnak itt vége szakadt. A szakértők megállapították, hogy a vasvillaszúrás lehetett volna halálos is. Csak a véletle­nen múlott, hogy nem lett az. Szintúgy a szomszéd halálát okozozhatta volna a ráöntött benzin meggyújtása is. B. J. A biztos és a miniszter vitája Hatályos jogszabályokat sér­tettek azzal, hogy az érintet­teket sem előre, sem utólag nem tájékoztatták a nemzet- biztonsági ellenőrzésekről. Egyebek között ezt állapí­totta meg Majtényi László, az Országgyűlés adatvédelmi biztosa, aki emiatt vitába keveredett az illetékes mi­niszterrel, Nikolits Istvánnal. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 1990. május 1-je és 1995. március 31-e között 797 személy esetében végez­tek úgynevezett biztonsági ellenőrzést, rendszerint anél­kül, hogy erről az érintette­ket tájékoztatták volna. Ráa­dásul a közhatalmi szférán túlra is kiterjesztették a vizs­gálatokat. Jelentős számban ellen­őriztek olyan személyeket (vállalkozókat, újságírókat, politikusokat) is, akik nem töltöttek be bizalmas mun­kakört. Búcsú 10 000 kórházi ágytól Elhalasztották a döntést a Központi Nyomozó Hivatal felállításáról Felgyorsul az egészségügy szerkezetátalakításának üteme. Ha a parlament elfogadja a kormány által tegnap jóváhagyott ja­vaslatot, ebben az évben mintegy tízezer kórházi ágyat szün­tetnek meg. Várhatóan 300 orvos marad munka nélkül. Az intézkedés nyomán - a már korábban végrehajtott leépíté­sekkel együtt - tízezer egész­ségügyi dolgozó válhat munka- nélkülivé. A kabinet döntése szerint a szakorvosoknak új pra­xisuk kiépítéséhez kedvezmé­nyes hitelt, a hiányszakmákban való elhelyezkedéshez pályázati lehetőséget ajánlanak fel. Tá­mogatják továbbá úgynevezett Hat évvel ezelőtt közel 900 mil­lió forint, 1995-ben 2 milliárd 312 millió forint volt az egész­ségbiztosítótól kapott működési költsége a kecskeméti megyei kórháznak. 1990-ben 2 milliárd 500 millió forintba került a me­gyei alap- és szakellátási rend­szer működtetése. 1995-ben a háziorvosi rendszerre, a kórhá­zakra, szakrendelőkre, gondo­zókra 6 milliárd 947 millió fo­rintot fordított az egészségbiz­tosító. Óriási összegekről van szó, miért van mégis, hogy az összeomlás határán áll az egészségügy, a kórházak a csőd közelében járnak? A kórházak a biztosítót szidják a finanszí­rozás elégtelensége miatt, a biz­tosító viszont úgy véli: a kórhá­zaknak ésszerűbben kellene gazdálkodniuk. A megyei egészségbiztosítási pénztár fő­osztályvezetőjét, dr. Ligeti Zsuzsát kérdeztük a kórházfi­nanszírozás gyakorlatáról.- 1994. október elsejéig a kórházak maguk döntötték el, Lakossági fórumot rendezett április 22-én a KDNP a bács­almási művelődési központ­ban. A rendezvényen előadást tartott Karsai Péter, az MDF megyei elnöke, iskolaigazgató, dr. Gáspár Miklós, a KDNP országos alelnöke, országgyű­lési képviselő és dr. Frigyesy Ferenc, a KDNP megyei el­nöke, jogász. Karsai Péter a közoktatás anyagi helyzetének ellehetetle­nüléséről, az iskolák és az ön- kormányzatok viszonyáról szólt. Beszédében az oktatást nemzeti sorskérdésnek ne­vezte, amely a nemzet jövőjét évszázadokra is eldöntheti. Be­szédében nagy hangsúlyt fekte­tett a XX. század második fe­lében lezajló tudományos for­csoportpraxisok, azaz háziorvo­sok és szakorvosok közös vál­lalkozásainak létrehozását is. A leépítés mértékét a kor­mány megyénként határozta meg, de a konkrét döntéseket a megyei egészségügyi fórumok hozzák majd meg. (Lesznek egyébként olyan megyék is, amelyeket nem érint az intézke­dés.) Az egészségügyi dolgozók hogy milyen szakfeladatokat látnak el, hány kórházi ággyal működnek. A teljesítményfi­nanszírozás elvén járó műkö­dési költséget pedig intézmé­nyen belül szabadon használ­hatták fel. Tavalyelőtt az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár és a népjóléti tárca meghatározta ugyan, hogy me­gyénként hány kórházi ágy le­het, de a működési költség fel- használásának gyakorlata vál­tozatlan maradt. A kórházak dolga, hogy figyelemmel kísér­jék, a kapacitás arányban áll-e a költségekkel? Ha egy nőgyó­gyászati szakrendelésen kevés a beteg, a kórháznak jogában áll csökkenteni a rendelési időt, az orvosok, nővérek létszámát. A felszabaduló pénzt pedig át­csoportosíthatja például egy nagy betegforgalmat ellátó re­umatológiai szakrendelésre. A kórház finanszírozása a telje­sítményén alapul, a bevétellel viszont szabadon gazzdálkodik. Gyakorta látjuk mégis, hogy a radalomra, amelyhez feltétle­nül fel kell zárkóznia Magyar- országnak is. Ma azonban en­nek ellenkezője látszik megva­lósulni. Dr. Gáspár Miklós a korrup­ció jelenségéről és a kormány diktatórikus intézkedéseiről beszélt a jelenlévőknek. Elő­adásában elmondta, hogy az országban soha nem látott pénzügyi botrányok követik egymást. A feketegazdaság produktuma a gazdasági jöve­delemforrások harminc száza­lékát teszi ki. Normális körül­mények között ez nem emel­kedhet nyolc százalék fölé. Dr. Frigyesy Ferenc a jog fegyvereinek alkalmazásáról és a munkavállalók kiszolgáltatott helyzetéről beszélt. A jelenlegi felmentésének, illetve végkielé­gítésének költségei 3,5-4 milli­árd forintra rúgnak, a szerkezet- átalakításból származó megta­karítás várhatóan 4-5 milliárd lesz az idén. Nem született döntés az ülé­sen a központi nyomozóhivatal létrehozásának módjáról-jelen- tette be Kiss Elemér közigazga­tási államtitkár. Ezért május el­ső felében visszatérnek a témá­ra. A tervezet szerint az öt évnél nagyobb büntetésre „esélyes”, bonyolult ügyek kerülnének az új szervhez. Hogy melyek ezek, kórházakban a kihasználatlan kapacitás áll szemben a fede­zetlennel. A kormány elé most kerülő tervezet is azt a célt szolgálja, hogy a kórházak ész­szerűbben, a betegek szükségle­teihez alkalmazkodva működ­jenek. A szükség szüli ezt, hi­szen a tb-járulékok tovább nem növelhetők. Az egészségbizto­sító pedig nem képes olyan költségnövekedést elviselni, mint ami az elmúlt öt évben jel­lemezte Bács-Kiskun megyét. 1990' óta 274 százalékkal nőtt az egészségügyi intézmények tb-től kapott működési költ­sége. Az egészségbiztosító alap­vető feladata az, hogy a polgá­rok által befizetett tb-járulékból megvásárolja a betegek szük­séglete szerinti szolgáltatást. Ezt célozza a népjóléti tárca tervezete is, s ha a parlament is elfogadja, július 1 -jétől új felté­telekkel köthet szerződést a kórházakkal az egészségbizto­sító. Ábrahám Eszter vagyonszerzők jelentős része becstelenül jutott vagyonához - mondta Frigyesy Ferenc, ígéretet tett arra, hogy a Ke­reszténydemokrata Néppárt - hatalomra kerülése esetén - meg fogja szüntetni ezeket a korrupt szerződéseket. Fri­gyesy Ferenc a munkatörvény­könyv alapvető módosításának szükségességét is fontosnak tartja. Elsősorban azért, mert a keresztény felfogás szerint a munka és a tőke egyenértékű. Ebből az elvből kiindulva meg kell szüntetni a munkavállalók jelenlegi kiszolgáltatott helyze­tét. A rendezvény végén az elő­adásokat kérdések és hozzászó­lások kísérték. Zana Tamás arról az ügyész határozna. Nem pénz-, hanem hitelinjek­ciót kapnak a súlyos anyagi gon­dokkal küzdő közszolgálati mé­diumok - határozott a kormány. A kölcsön összege 2,5 milliárd forint. Állást foglalt a kormány ab­ban is, hogy tovább épülhet az M3-as autópálya. A Füzesabo­nyig vezető szakasz várhatóan 1998-ra készül el, a munkálatok már idén nyáron megkezdőd­nek. Az úthasználatért fizetniük kell az autósoknak. Takács Mariann Hiányérzetek. Az új al­kotmány koncepciója nem foglalkozik a civil társada­lom, így a társadalmi szerve­zetek, a szakszervezetek sze­repével, az érdekegyeztetés rendszerével, illetve annak közjogi helyzetével. Ezt a Szakszervezetek Együttmű­ködési Fóruma konferenciá­ján tették szóvá. Szabályok nélkül. Hiá­nyoznak az Állami Nyelv­vizsga Bizottság eljárási és működési rendjét rögzítő jogszabályok. Az állampol­gári jogok országgyűlési biz­tosa ezért felkérte a művelő­dési tárcát a szükséges rende­let kiadására. Mulasztások. Szubjektív elbírálás és az ellenőrzés szinte teljes hiánya jellemzi a betegszállító vállalkozások finanszírozását. Az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár gazdálkodását vizs­gáló parlamenti bizottság ülésén ismertetett részjelen­tés 100 millió forintra becsüli a magán-betegszállítóknak 1995-ben indokolatlanul ki­fizetett összeget. Saját úton. Jelenleg nincs szükség az ellenzéki pártok szorosabb együttműködé­sére. A valódi ellenzéki té­nyezőknek egyelőre saját pártszervezeteik erősítésére kell törekedniük. Ezt teszi a Független Kisgazdapárt is, amely saját útján halad a libe- rál-kommunista hatalom le­váltása felé - jelentette ki Torgyán József pártelnök. Kérdezés után. Sikeresen lezárult a háromhetes kis népszámlálás, az úgyneve­zett mikrocenzus. Adatainak feldolgozását májusban kezdi meg a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Á számlá­lóbiztosok 638 településen összesen 80 ezer lakásba ko­pogtattak be. Ésszerűbben gazdálkodjanak a kórházak KDNP-s lakossági fórum Bácsalmáson Létükért küzdenek az iskolák A vérképzésnél sokat segítenek a magzati őssejtek Az újszülöttek köldökzsinórjá­ból vett vér felhasználásával a gyógyítás olyan új útjai nyílhat­nak meg az orvostudomány előtt, amelyeknek jelentőségét szinte felbecsülni sem lehet - nyilatkozta Kelemen Endre pro­fesszor. A nemzetközileg is is­mert orvoskutató közreműködé­sével több mint két évtizede haj­tották végre hazánkban az első csontvelő-átültetést. A buda­pesti Szent László Kórházban egy fehérvérűségben szenvedő asszony szervezetébe a gyer­meke köldökzsinórjából előző­leg levett - egészséges - vért ül­tették vissza. Ezzel a módszerrel az orvosok a hagyományos csontvelő-átültetést helyettesí­tették. A professzor elmondotta: a recipiens - a beteg - szerveze­tében a donortól kapott vérsejtek túlnyomó többsége ugyan el­pusztul, de megtapadnak, gyö­keret verhetnek az őssejtek. Számuk csekély, csupán egy százalékra tehető, egy-egy vér­átültetéssel azonban annyi mégis bekerül a beteg szerve­zetbe, hogy segítse vagy megin­dítsa a vérképzést. Mától megtudhatja, mit tudnak a legújabb magyar bankkártyák • hogyan ölték meg a szerb Rómeót és a bosnyák Júliát • hogyan vette be Rómát az olasz baloldal • felé­re csökken-e a rádióműsor, leáll-e a Duna TV? A LEGFRISSEBB* ÚJSÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents