Petőfi Népe, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-09 / 59. szám

1996. március 9., szombat 5. oldal Hazai Tükör A kormánytájékoztató térségünk gondjáról A Homokhátság vízgondjairól Az Országgyűlés elrendelte, hogy a kormány adjon tájé­koztatást a Duna-Tisza közi Homokhátság állapotáról, és a vízhiány enyhítését szolgáló megoldásokkal kapcsolatos eddigi előkészületekről. A tájékoztató bemutatja a hátságon az elmúlt 15 év során fokozatosan kialakult vízhi­ányt. A legfőbb problémát az jelenti, hogy a régóta tartó szá­raz időjárás és a többféle em­beri beavatkozás hatására je­lentős talajvízszint-süllyedés következett be, amely zavaro­kat idézett elő az egyedi ku­takkal történő vízbeszerzés­ben, károkat okozott a tavak és vizes élőhelyek körében, hát­rányosan befolyásolta az erdő- és mezőgazdasági tevékeny­séget. Az idei, az átlagosnál csa­padékosabb tél önmagában nem pótolta a hosszú idő alatt felhalmozódott vízhiányt. Az elővigyázatosság elvéből ki­indulva arra kell felkészülni, hogy beavatkozással kell mér­sékelni a vízhiányt. A megoldás szempontjából kulcskérdés, hogy megvaló- sítható-e a vízpótlás. Elsősor­ban nem a műszaki megvaló­síthatóság a kérdéses. Alapos előkészítést igényel a gazda­sági kérdések feltárása. Mindez folyamatban van a Duna-Tisza-közi hátság víz­háztartási helyzetről szóló kormányzatározat alapján. A döntés-előkészítő tanulmá­nyokhoz szükséges vizsgála­tok hamarosan lezárulnak. Eredményünkről és a megva­lósíthatóság feltételeiről 1996 májusában készül kormány­előterjesztés. A vízpótlás nem tudja önmagában megoldani a problémát. A térség terület- használatainak alkalmazkod­niuk kell az adottságokhoz. Ezt az alkalmazkodást mind műszaki, mind gazdasági és szabályozási eszközökkel elő kell segíteni. Olyan műszaki megoldásokat kell előtérbe he­lyezni, amelyek a vízhiányos térség követelményeit a legha­tékonyabban kielégítik, azaz kevés vizet igényelnek és azt takarékosan használják fel. A vízhiány enyhítésével kapcsolatos feladatokból minden érintettnek ki kell vennie a részét. Érintettnek kell tekinteni a kormányon kí­vül az önkormányzatokat és a terület használóit is. Az átlagbér 60 ezer forint Új konyhások az amerikaiaknál Nincs közeledés a megye és a szakszervezetek között Bár nem tartották szükséges­nek meghívni, kisebb vita után végül az MSZOSZ képviselő­jét is fogadták a megyeházán, noha vitás maradt, hogy „rep­rezentatívak” vagy sem. A megyei önkormányzat intéz­ményeinek dolgozóit reprezen­táló szakszervezetek egyébként elégedetlenek azzal az egyezte­téssel, amelygt a közgyűlés megbízásából Szabó Imre alel- nök folytatott velük. Csökkennek a banki kamatok? Az év eleji viszonylag gyors fogyasztóiár-emelkedés elle­nére a további hónapokban az inflációs ráta mérséklődésére és a kamatok további csökkené­sére lehet számítani. Az állam­papírok hozama mérséklődik, s ez a folyamat valószínűleg to­vább tart az év hátralévő részé­ben is. A fizetési mérleg és a költségvetés helyzete januárbán és februárban az előzetes prog­ramhoz közelállóan alakult. így a Magyar Nemzeti Bank arra számít, hogy folytatódik a sta­bilizáció, és megteremtődnek a múlt esztendőhöz képest gyor­sabb növekedés feltételei. Népszavazást szorgalmaznak Legutóbbi találkozójukra azért került sor, mert a szak- szervezetek levélben kifogásol­ták a megyei önkormányzat költségvetését. Ezt egyúttal vé­tóként értelmezték, de a me­gyei önkormányzati hivatal - dr. Ferenczi István főjegyző és Szabó Imre alelnök - ezt az ér­telmezést nem fogadta el, s nem függesztették fel a költ­ségvetés végrehajtását. (A szakszervezetek értelmezésé­ből ez következett volna.) A legutóbbi tanácskozást köve­tően Lángné Nagy Mária - a közgyűjteményi dolgozók szakszervezetének megyei ügyvivője - arról számolt be lapunknak, hogy nem közeled­tek az álláspontok. A tárgya­lást informális beszélgetésnek tekintik, mivel a megyei ön- kormányzat kitartott amellett, hogy mindenben jogszerűen járt el, s nem ismerte el, hogy a közalkalmazotti szférában létrejött központi béralku reá bármi kötelezettséget róna. A szakszervezetek ezután kérték, hogy közösen válasz­tott döntőbíró tegyen igazsá­got, de a megye ezt elutasí­totta. A szakszervezeteknek ezután nem maradt más hátra, mint mérlegelni: bírósághoz forduljanak-e, vagy a közigaz­gatási hivatalhoz. Bálái F. István Tavaszi módi Néhány hét múlva, mire leve­hetjük télikabátunkat, bealko­nyul a több számmal nagyobb, széles válltömésű nőiruha- módinak, miképpen a férfiak is búcsút mondhatnak a lötyö­gősen bő nadrágoknak, a slamposan lezser zakóknak. Megszívlelendő e hír mind­azok számára, akik az európai divatnagyhatalom, Párizs ja­vallata alapján válogatják ösz- sze az enyhébb évszakok ruha­tárát. Velleditsné Kovács Emília, a Magyar Divat Intézet ipar­művész-tervezője, a cég divat- irödájának vezetője a hölgyek figyelmébe az elegánsan nő­ies, az urak figyelmébe az ele­gánsan férfias összeállításokat ajánlja. A szebbik nembéliek részesítsék előnyben a hangsú­lyozott derékvonalat, lehetőleg övvel, a térdközeiben vagy leg­feljebb a lábszárközé­pen végződő szoknyát, az egyszerű, egyenes ruhát vagy nadrágot. Az édeskés fagylalt­színek helyett most a hűvös pasztellek, mel­lettük pedig a fekete, a fehér, a piros, a ciklá­men a divatosak. A jól öltözött úr 1996 tavaszán kékes­szürkés tónusú zakót, öltönyt visel, gyakorta állógalléros inggel. Mindkét nembeliek cipői ugyancsak fino­mak, sokszor moka- szin-fejbetétesek. A (lábszárvédős) bakan­csok most már kizáró­lag a sportos szerelés tartozékai. (cs) Egy új amerikai közvetítő cég révén a korábbi hatvan helyett száztíz magyar dolgozót vettek fel az elmúlt napokban a béke- fenntartók kaposvári és taszári konyháira; a dolgozók átlagbére bruttó 60 ezer forint. A hírt a vé­delmi iroda munkatársa közölte pénteken az MTI-vel, s azt is hozzátette: a február végével megszűnt szerződés miatt munka nélkül maradt hatvan dolgozó többségét is visszavet­ték, persze gondosan válogattak, hiszen pontosan tudták, kik vol­tak azok, akik jelentős mennyi­ségű élelmiszert vitte ki a tábori konyháról, amikor még ott dol­Különös kegyetlenséggel, nye­reségvágyból elkövetett ember­ölés miatt életfogytig tartó bör­tönbüntetést szabott ki a Vas Megyei Bíróság Ignácz Ró- bertre. A 22 éves férfi a Vas me­gyei Rönökön szakácsként dol­gozott egy kft.-nél, s tavaly au­gusztus végén 40 késszúrással goztak. Az amerikaiak először az osztrák érdekeltségű kapos­vári Korona Rt.-vel kötöttek szerződést a konyhák üzemelte­tésére, s őket bízták meg az al­kalmazottak felvételével is. A kaposvári cég több mint százmil­lió forintot költött a konyhák és éttermek kialakítására. Arról, hogy ki és mikor fizeti meg ezt az összeget, folynak a tárgyalások. Magyar katonai körökből szár­mazó információ szerint a Ko­rona Rt. havonta személyenként 10-15 ezer forinttal kevesebbet fizetett ki a dolgozóknak, mint amennyit az amerikaiak átultal- tak ilyen célra. megölte munkatársát. Az áldo­zattól ezt követően eltulajdoní­totta mintegy 200 ezer forint készpénzét, majd elmenekült. Gyorshajtás miatt azonban ki­sodródott és fennakadt egy híd korlátján. A balesetet észlelő ha­tárőröknek bevallotta tettét, vé­gül is így került rendőrkézre. A nyugdíjkorhatár felemelése és a gyermekgondozási díj ter­vezett megszüntetése kérdésé­ben népszavazás kezdeménye­zésére aláírás-gyűjtési akciót indított a KDNP Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Szerve­zete és a párt országos nőtago­zata - jelentette be Szilágyiné Császár Terézia, a párt nyírségi elnöke, az Országgyűlés jegy­zője pénteken, Nyíregyházán tartott sajtótájékoztatóján. Gyógyszerészek találkozója Milyen feltételeknek kell eleget tenniük a megváltozott körül­mények között a gyógyszeré­szeknek? Erre a kérdésre keresik a választ annak a tanácskozás­nak a résztvevői, amelyet már­cius 9-10-én tartanak Siófokon. Ezen a privatizált gyógyszertá­rakban dolgozók mintegy két­harmada, 250 gyógyszerész, to­vábbá jogászok adószaktanács­adók vesznek részt. Életfogytiglan a rönöki gyilkosnak Agrárfórum a kecskeméti kertészeti főiskolán A millecentenárium évében kü­lönösen fontos hangsúlyozni, hogy ezerszáz esztendős törté­nelmünk során mindig az agrár­ágazat húzta ki az országot a bajból, s Magyarország jövője is jórészt az agrárgazdaságon múlik - jelentette ki Orosz Sán­dor, az Országgyűlés Mezőgaz­dasági Bizottságának elnöke csütörtökön Kecskeméten, a kertészeti főiskolán rendezett vitaülésen. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia és a Magyar Kertészeti Tanács marketingbi- z'ottsága, a Szegedi Akadémiai Bizottság mezőgazdasági szak- bizottsága, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület Bács-Kiskun megyei bizottsága által szervezett eszmecserén a politikus kifejtette: az agrárgaz­daság korszerűsítéséhez szük­ség van egy nemzeti agrárprog­ramra, s az ezen alapuló egysé­ges agrártörvényre; e keretek között tisztázni kell azt is, hogy ki mit ért mezőgazdaságon. A korábbi, de sajnálatosan a jelen­legi kormányzati struktúra is azt a felfogást erősíti, amely szerint az agrárgazdaság egyenlő az élelmiszeralapanyag-termelés- sel, holott ennél többről van szó: a GDP-ben mindössze 5-6 szá­zalékos szerepet játszó alap­anyag-termelés mellett figye­lembe kell venni az ez ágazaton alapuló feldolgozóipar és ke­reskedelem produktumát is. Az úgynevezett agrobiznisz - mutatott rá Orosz Sándor - már 25-30 százalékkal részesedik az össznemzeti termékelőállítás­ban. (Összehasonlításként: az unió országaiban ez az arány 17-25 százalékos.) A mezőgaz­daság fogalmától nem szabad elszakítani sem azt a társadalmi környezetet, amelyben az ag­rárgazdálkodás folyik, sem azt a tényt, hogy elsődrendű szerepe van a természeti erőforrások megtartásában, a környezet, a táj védelmében emelte ki a Me­zőgazdasági Bizottság elnöke, hozzátéve, hogy az az Európai Unió, amelyhez csatlakozni kí­vánunk, hasonlóképpen, tehát tágabb értelemben gondolkodik a mezőgazdaságról, amikor sa­ját közösségi agrárpolitikájának megreformálását tervezi. Ennek a fajta gondolkodásmódnak, amely a természeti erőforrások­kal való gazdálkodást is beleérti az agrárgazdaság egészébe, egyébként már nálunk is vannak jelei - mondta el - az erdőtör­vényben például megjelenik, sőt prioritást kap az energiaerdő fogalma. Az energiatermelés és a köz­lekedés kapcsolódik a mező- gazdasághoz ama terv szerint, amely azt célozza, hogy idővel a nagyvárosi autóbuszok legalább húszszázalékos arányban biodí­zelt tartalmazó üzemanyaggal szállítsák az utasokat. Mivel va­lószínűnek tűnik, hogy az Euró­pai Közösség országaiban előbb-utóbb elterjed a környe­zetkímélő üzemanyagok na­gyobb mértékű felhasználása, így megkülönböztetett támoga­tást kaphat nálunk is a bio-dízel előállítás - mondta Orosz Sán­dor. Azt tartják kívánatosnak, hogy ne egy feldolgozó cég fö­lözze le mind a hasznot, mind a támogatást, hanem az alap­anyagot megtermelő gazdák, gazdaságok fogjanak össze; hozzák létre közösen saját bio­dízel üzemüket. Célegyenesben az érettségizők Alig több mint két hónap múlva az írásbelikkel megkezdődnek az érettségi vizsgák. Mindinkább halványul a szalagavatók ünnepi pompája, komoly, olykor komor hétköznapok előtt áll­nak a végzős diákok. Ma már többnyire egy-egy irodalmi vagy matematika vizsgatétel a napi beszédtéma. Az érettségi képesítő vizsgákra február 15-éig kellett jelentkez­niük a végző középiskolásoknak, tehát dönteni arról, hogy ki, mi­ből, hol kívánja megmérettetni magát. A mostani tanévben számos újdonság található az egyetemi­főiskolai felvételik rendjében. Felvételizniük kell például az or­szágos középiskolai tanulmányi verseny legjobbjainak is, akik azelőtt automatikusan bekerül­hettek szakjukon az egyetemre, főiskolára. Általában önállóbban jelölhetik meg az intézmények a jelentkezőkkel szemben támasz­tott követelményeket. Alapvető újdonság, hogy a továbbtanulni szándékozók egyidejűleg több helyre adhatják be pályázatukat, és két jelentkezési lapot kell ki­tölteniük. Az idén először fizetni kell a jelentkezésért, laponként 1220 forintot. Ami az érettségi menetrendet illeti: az írásbeli vizsgák május 13-án kezdődnek. Az első napon hagyományosan az irodalomdolgozatot írják meg a fiatalok, másnap a matematika, azután a fizika következik, majd a szakmai tárgyak és az idegen nyelvi írásbeli vizsgák kerülnek sorra. A közös érettségi felvételi írásbeli dolgozatot május 20- 21-22-én írják. A szóbeli érettségik az idén már június 6- án megkezdődhetnek és június 21- éig tarthatnak. A fakultatív tantárgyak szóbeli és gyakorlati vizsgái május 28-ától június 5- éig lesznek. Mind a szóbeli, az írásbeli érettségiket, mind a gya­korlati vizsgákat a szokott mó­don bonyolítják le. A Zéta jó csapatmunkára építi a sikert A közelmúltban új, saját tulajdonú Irodájába költözött ZÉTA Kft. sikereinek hátterében egy szakmailag Igényes, összetartó kis közösség tevékenykedik. Felvételünkön az első sorban, balról jobbra: Nagy Lászlóné, Kalán Teréz cégvezető, Laknerné Balog Zsuzsanna. A hátsó sorban balról jobbra: Horváth Józsefné, Fehér Erzsébet, Kenderes Ist­vánná, Kerny Kálmánná, Marsáné Major Ágnes. Egy vállalkozás sikeréhez manapság nem nélkülözhető a cégvezető szakmai tudása, piacismerete, jó szervezőkészsége, kapcsolatrend­szere, de hasonlóképpen fontos részlet a munkatársak megválasz­tása is. Az elmúlt években, jelentős kezdő tőke nélkül indult vállalkozá­sok köréből nem sokan büszkélked­hetnek azzal, amivel a könyvelői szolgáltatásokra szakosodott kecs­keméti Zéta Kft.: az indulás óta ál­landó, gyarapodó létszámú kis csa­pattal tevékenykedik. A szakmai kö­rökben számon tartott, sikeres cég vezetője, Kalán Teréz elmondhatja, jól döntött, amikor személyes üzleti stratégiáiban mindig is meghatározó szerepet szánt a jó csapatmunká­nak. Az első pillanattól olyan munka­társak megnyerésére törekedett, akik jól felkészült, munkájukat sze­rető szakemberek. A munkahely jó légkörét, az igényes munka elisme­rését a többi között az is jellemzi, hogy a cégtől senki nem vált meg, valamennyi munkatárs megtalálja hosszú távon is a számítását. A Zéta adótanácsadó iroda, melynek tevé­kenységi körében a teljes körű köny­velői, illetve az e szakterülethez kö­tődő, kiegészítő szolgáltátás, szak- tanácsadás, ügyintézés egyaránt je­len van, hangulatos, tágas, korsze­rűen felszerelt új irodájában, Kecs­keméten, a Kőhíd utca 6. számú épü­let első emeletén (tel.: 76/484-893, és 76/412-636) szolgálja ki, illetve várja ügyfeleit.

Next

/
Thumbnails
Contents