Petőfi Népe, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-30 / 76. szám

6. oldal Gazdasági Tükör 1996. március 30., szombat Megtalálta helyét az agrárkamara Hatvankét diák részvételével a kiskunfélegyházi Kossuth Lajos Szakmunkásképző és Szakközépiskolában rendezték meg idén a Szakma kiváló tanulója országos verseny döntő­jét. A három - cipőfelsőrész-, női- és férfiruha-készítő - kategóriában meghirdetett verseny eredményhirdetésén a legjobbak szakmunkás-bizonyítványukat is átvehették: kilenc cipő- felsőrész-, tizenhárom nőiruha- és tíz férfiruha-készítő tanuló. A versenyre a jövő héten még visszatérünk. Felvételünkön a résztvevők egy csoportja. fotó: szász András Az ez évi búzaexport feltételei A Bács-Kikun Megyei Agrár­kamara tegnapi küldöttgyűlé­sén 31 küldött volt jelen a 49 közül. A tavalyi munkát és gazdálkodást, valamint az idei feladattervet és a 91 millió 227 ezer forintos bevételi és kiadási főösszeget tartalmazó költség- vetési tervet nagy többséggel jóváhagyták a tagság képvise­lői. Csitári Tibor, a megyei ka­mara elnöke elmondta: az egész tavalyi évre rányomta bélyegét az a tény, hogy a törvény ígé­rete ellenére már 1995-ben kel­lett tagdíjat szedni. Nem kaptak székházat, ma bérleményben vannak. A PM hiteléből indul­hatott el a munka. Július 1-jén az FM-től a kamarákhoz került a gazdajegyzői hálózat. Szeren­csére sikerült megőrizni, mű­ködése nagyon fontos, az em­berek igényt tartanak rá. Tavaly 454 millió forint jutott el a ter­melőkhöz a gazdajegyzők által. 118 településen vannak tagjai a kamarának. A mezőgazdasági bizottságok és a kamarai osztá­lyok működésének megszerve­zése idénre maradt feladat. Kamatcsökkentés. A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1-1,5 százalékkal csökkenti betéti- és hitel­kamatait április 1-jétől, il­letve 10-dikétől. A vállal­kozói ügyfelek lekötött be­téteinek kamata kétheti le­kötés esetében a korábbi 21,5-ről 20 százalékra, egyhavinál 23,5 százalékról 22-re, hathavi lekötés ese­tében pedig 25-ről 24 szá­zalékra csökken. Banketika. Megalakult a Magyar Bankszövetség eti­kai bizottsága. A testület fórumot ad a bankok együttműködése során fel­merülő magatartásbeli kér­dések rendezéséhez. A bi­zottság tagjai nem állnak munkaviszonyban a ban­kokkal, de ismerik a szak­mát. Régió vasút. Az országban létrejövő 16 regionális vas­úttársaság közül az elsőt a MÁV szombathelyi igazga­tóságának területén hozták létre. Az új szervezetek fel­adata hatékonyabbá tenni a vasút működését az úgyne­vezett kistérségekben. Kőváriné dr. Bartha Ágnes, a kamara titkára az oktatáshoz kötődő kamarai feladatokról szólva beszámolt róla, hogy felvették a kapcsolatot a többi közt a gödöllői egyetemmel s az idén szárazságkonferenciát szerveznek. A Pannon Agrártudományi Egyetemtől megkérték az utóbbi két év mezőgazdasági találmányainak és szabadalma­inak listáját, amelyekbe be le­het most már tekinteni a hasz­nosítás igényével. Máris hasz­nosak az agrárinformációs iro­dák Mélykúton és Kiskőrösön. Jó kapcsolatokat építettek ki az önkormányzatokkal, szakmai utakat szerveztek stb. Gonda János küldött hozzá­szólásában azt javasolta: a gö­rög és a portugál kamarákkal vegyék fel a kapcsolatot, hisz ez a két ország csatlakozott utoljára az Európai Unióhoz. Ezért hasznosítható tapasztala­tokat tőlük lehet remélni. (Ja­vaslatát a megyei EU-csatla- kozási stratégia kidolgozásáról az elnökség felveszi napirend­jére, Sendula Tibor gazda­A kormány konkrét összeg he­lyett arról döntött, hogy a mi­nisztérium az 1996-ra jóváha­gyott agrártámogatási kerete terhére csoportosítson át pén­zeket - tudtuk meg Lakos László földművelésügyi minisz­tertől. A szaktárca vezetője szerint ez azt jelenti, hogy a miniszté­riumnak az idei reorganizációs alapból kell fedeznie a tavalyi állattenyésztési pályázatok támogatásának a kifizetését. A múlt évi többlet exporttámoga­tás finanszírozását az idei ke­ret terhére kell megoldania, a hús, a baromfi és a gyümölcs­ágazatban jelentkező feszült­ségeket pedig az intervenciós alapból kell enyhíteni. Ez ösz- szességében mintegy 6-8 mil­liárd forint. A kormány felkérte a Pénz­ügyminisztériumot, hogy a pri­vatizációs többletbevételekből jegyzőket érintő javaslatával együtt.) Sok szó esett a küldöttgyű­lésen a gazdajegyzőkről. Jakab István, a Magyar Agrárkamara alelnöke leszögezte: hosszú távon szükség van rájuk. El­mondta, hogy a MÁK és a földművelésügyi miniszter o- lyan megállapodást készül alá­írni, mely szerint a gazdajegy­zők - Lakos László lapunkban is ismertetett, április 1-jét megjelölő ultimátumától elté­rően - július 1-jéig vállalko­zóként tartozhatnak a kamará­hoz. Akkor kell őket átminősí­teni alkalmazottá. Kőváriné dr. Bartha Ágnes ezt a beavatko­zást az önkormányzati elven működő kamarák ügyébe al­kotmányellenesnek minősí­tette, Csitári Tibor zsarolás­nak. Tudniillik Lakos az átmi­nősítéshez köti az anyagi tá­mogatást, amit egyébként tör­vény ír elő. (A gazdajegyzők témájára kedden visszatérünk.) A küldöttgyűlésen beszámo­lót vitattak meg a kamara közhasznú társaságának tevé­kenységéről is. A. T. S. származó megtakarítások, va­lamint a költségvetés általános tartalékának felosztásánál ve­gye figyelembe a mezőgazda­ság valós támogatási igényeit. Tegye lehetővé a földművelés- ügyi alapok tavalyi maradvá­nyának az agrártámogatási ke­rethez való csatolását is. Lakos szerint ez azt jelenti, hogy ily módon az agrártámo­gatások mintegy tíz százalékkal növekedhetnek az idén. Az 1 millió tonnára vonat­kozó búzakiviteli engedéllyel kapcsolatban a miniszter el­mondta: számít arra, hogy az idén terem annyi gabona az or­szágban, hogy ezt a mennyisé­get exportálni lehessen. Ázzál viszont tisztában van, hogy az új konstrukció, amely szerint nem a kereskedők, hanem a termelők fogják megkapni az exportszubvenciót, nem arat osztatlan sikert. Az Agrárpiaci Rendtartás Tár­caközi Bizottságának állásfog­lalása alapján a földművelés- ügyi és az ipari és kereskedelmi miniszter döntött az 1996. évi termésű búza exportjának felté­teleiről. A biztonságos belföldi ellátás érdekében, tekintettel arra, hogy a teljes árualap még nem ismert, 1 millió tonna élelmezési célú búza kiszállítá­sára kerülhet sor. 1. 700 ezer tonna élelmezési célú búza exportengedély lehe­tőségét azok a termelők kaphat­ják meg, akik az 1995/96-os gazdasági évben búza vetéste­rülettel rendelkeznek. Az ex­portengedély-lehetőségek meghatározása a vetésterület arányában történik. Egy kérelmező legalább 100 hektár vetésterület alapján kap­hat exportengedély-lehetősé­get. A 100 hektár elérése érde­kében több termelő együttes kérelmet is benyújthat. A vetésterület nagyságáról a kérelmezőknek igénylőlapon kell nyilatkozniuk 1996. április 12-éig. Az önbevallást zárt bo­rítékban az FM Agrárrendtar­tási Hivatalának címezve (1860 Budapest 55. Pf. 1.) „1996. évi búzaexport” felirattal kell fel­tüntetni. A figyelembe vehető kérelmek feladási időpontja legkésőbb 1996. április 12., 24 óra. Az FM a közölt adatok el­lenőrzésének jogát fenntartja. Amennyiben a kérelmező va­lótlan adatokat közöl, az ex­portengedély-lehetőség és az annak alapján kiadott kiviteli engedély is visszavonható. Az exportengedély-lehető­ségről az FM Agrárrendtartási Hivatala „Engedélyező lap”-on legkésőbb 1996. április 19-ei feladással értesíti a kérelmező­ket. Az exportengedély-lehető­séget elnyertek adatait a Napi Gazdaság, valamint a Világ- gazdaság című lapokban teszi közzé az FM Agrárrendtartási Hivatala. Az igénylőlap benyúj­tásával a kérelmezők hozzájá­rulnak az exportlehetőségre vonatkozó adataik nyilvános­ságra hozatalához. Az exportengedély-lehetőség nem azonos a jogszabályokban előírt, az export tényleges lebo­nyolításához szükséges kiviteli engedéllyel. Az elnyert exportengedély­lehetőséget a termelő maga is kiviteli engedélyre válthatja, de a gabonapiac más szereplőinek is átadhatja. Az átadás a meg­kapott exportengedély-lehető­séget tartalmazó „Engedélyező lap” átruházásával történik, amelyen az engedélyező nyi­latkozatot ki kell tölteni. Az exportengedély-lehetőséget 1996. augusztus 1-jéig kell ki­viteli engedélyre váltani az IKM Engedélyezési Főosztá­lyán, ellenkező esetben érvé­nyét veszti. A kiviteli engedély 1996. december 31-éig érvé­nyes, de tulajdonosa az 1996- ban ki nem szállított mennyi­ségre új engedélykérelmet nyújthat be. A kiviteli engedélykérelmet legkevesebb 1000 tonna meny- nyiségre lehet beadni, az enge­dély keretén belül a reláció és a mennyiség az érvényes előírá­sok szerint változtatható. 2. 300 ezer tonnára legké­sőbb 1996. augusztus 1-jéig azok a szervezetek és magán- személyek nyújthatnak be kivi­teli engedélykérelmet, akik 1995-ben búzát exportáltak. Részesedésük a közölt mennyi­ségből 1995. évi kiszállításuk arányában történik. Ezek az igénylők az export­engedély-kérelmet közvetlenül az IKM Engedélyezési Főosztá­lyára adhatják be. Egy kérel­mező legkevesebb 1000 tonna mennyiségre nyújthat be i- gényt. Mindkét eljárás esetén exportengedélyt kizárólag az Országos Gabona Termékta­nács tagjai kérhetnek. Tavalyi pályázatok az idei keretből A kormány felhatalmazta a földművelésügyi minisztert, hogy a pénzügyminiszterrel közösen dolgozzon ki javaslatot a tavalyi évről áthúzódó exportárualap-bővítő támogatások kifizetésére, az ebből adódó feszültségek csökkentésére. ÁRVERÉSI FELHÍVÁS A Mezőgazdasági Vagyonkezelő Szövetkezet (6235 Bócsa, Ili. kér. 1.) árverést hirdet a bócsai 12/0 tulajdoni lapon 0172/37 és 0172/39 hrsz. alatt nyilvántartott külterületi üzemi terület és irodaház Bócsa III. kerület 1. alatti Ingatlanjának egyben, vagy részben történő értékesítésére. Kikiáltási ár: 10.000.000 Ft + áfa Az árverés időpontja: 1996. április 11., csütörtök, 14.00 Az árverés helye: a szövetkezet központja, Bócsa III. kér. 1. Kikiáltásra kerül a fenti ingatlan, alábbi bontásban: 1. IRODAHÁZ A hozzá tartozó telekrész 4672 m!: 500.000 Ft: Az irodaház egyszintes, vizesblokkal ellátott, helyiségenként egyedi elektromos-hőtárolós kályha fűtéssel. Alapterülete: nettó 200 m2. Az iroda 3 db telefonfővonallal ellátott. A telken található egy 170 m2 hasznos alapterületű, egy klubhelyiségből és egy ebédlőből álló épület, mely szociális és egészségügyi helyiségekkel rendelkezik. A telek vezetékes földgáz hálózatba bekötve. Kikiáltási ár: 6.000.000 Ft, melyből a telek 500.000 Ft, az épületek 5.500.000 Ft + 25% áfa. 2. MŰHELY, HTO-KÚT A hozzá tartozó telekrész 11.639 m2. A műhely 300 m2 alapterületű, villamos energiával, vízzel ellátott. Tartozik hozzá egy 56 m mély, 160 mm átmérőjű házi vízmű, egy permetlékeverő torony. A HTO-kút 1 db 25 ms, föld alatti tartályból, lefejtőbői és kitároló kútfejből áll. A telek külön bejárattal, aszfalt úthálózattal ellátott. Kikiáltási ár: 4.000.000 Ft, melyből a telek 1 200.000 Ft, az építmények 2.800.000 Ft + 25% áfa. 3.1 db 1000 mm kerékátmérőjű rönkhasító szalagfűrész 12 fm-es asztallal. Kikiáltási ár: 600.000 Ft + 25% + áfa. 4. KÉSZ-MÉSZ Kft., Bócsa 1.450.000 Ft névértékű üzletrész 70%-os áron. Kikiáltási ár: 1.015.000 Ft. A kikiáltási ár 10%-át az árverés napján, 12.00 óráig, a szövetkezet pénztárába letétbe kell helyezni. Az árverésen csak a letétet igazolók vehetnek részt. Eredménytelen árverés esetén a letevőnek a bánatpénzt visszafizetjük. Az árverésen nyertes a vételárat 8 napon belül, a szerződés aláírásakor, egy összegben köteles kifizetni. Nem fizetjük vissza a bánatpénzt, ha az árverésen nyertes visszalép, ill 8 napon belül fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. Az ingatlanokra vonatkozó felvilágosítást Lőrincz István igazgató ad személyesen, vagy a 78/353-133 sz. telefonon. (2317) Mg. Vagyonkezelő Szövetkezet Igazgatósága Újságírósztreyk Olaszországban Az olasz kormány számára a le­hető legkényelmetlenebb idő­pontban - pénteken, az Európai Unió rendkívüli csúcsértekezle­tének és a maastrichti szerződést felülvizsgáló kormányközi kon­ferencia hivatalos megnyitásá­nak napján - egynapos sztrájkba léptek a napilapoknál és a hír- ügynökségeknél dolgozó újság­írók, hogy megakadályozzák az olasz újságok szombati megje­lenését. Az olasz hírlapírók érdekkép­viseleti szervezete, az FSNI csü­törtökön hirdette meg a sztráj­kot, melyhez a hétvégén csatla­koznak az elektronikus sajtó te­rületén dolgozók. Az FSNI-t az háborította fel, hogy a Lamberto Dini vezette kormány az újság­írók nyugdíjpénztárának kérdé­sét nem sorolta azok közé a sür­gős ügyek közé, melyet a távozó kabinet - nem kis részt választási megfontolásokból - rendelettel azonnal szabályozni kíván. A kormány képviselője csütörtö­kön este ugyan ígéretet tett arra, hogy hétfőn hajlandó a nyugdíj- pénztár kérdéséről tárgyalni, ám ez nem hatotta meg az FSNI-t. Fény derül az energiaárakra Még nem tudható, hogy a hatósági energiaárak változásának mértéke mekkora lesz októberben, a szolgáltatók egyike-má- sika mégis a márciusihoz hasonlóan nagy emelést rebesget. Van-e valós alapja a lakosságot sokkoló efféle nyilatkoza­toknak? - tudakoltuk Békés Györgytől, a Magyar Energia Hivatal igazgatóhelyettesétől. A cégek átvilágítására azért van szükség, mert törvény szabá­lyozza, hogy 1997. január else­jétől az energiaáralöiak a szol­gáltatás összes indokolt költsé­gét tartalmazniuk kell. 1997-től az árképzés mechanizmusát a világpiaci tüzelőanyagárak, a forint árfolyamának változása és az infláció együttesen hatá­rozzák meg. A szociálisan rászorulók esetleges állami (önkormány­zati) támogatását nem az árak­ban fogják érvényesíteni. A várhatóan június végéig elkészülő költségátvilágítás, és a következtetések levonásának technikája szigorú. A szakértők munkájuk során két-két ha­sonló jellegű cég kalkulációját vetik majd össze. A tapasztalatok összegzése után a nyár folyamán teszi meg javaslatát a Magyar Energia Hivatal a villamos energia és a földgáz októbertől érvényesí­tendő áraira. Az előterjesztés több szakmai és államigazga­tási egyeztetésen megy keresz­tül. Megvitatja a szolgáltatói és fogyasztói oldalt egyaránt ma­gába foglaló Energetikai Ér­dekegyeztető Tanács is. Korszerű gazdálkodás - korszerű forma A Bács-Kiskun Megyei Ag­rárkamara és a mélykúti Agrá­rinformációs Iroda soron kö­vetkező rendezvényének témái olyan közös, időszerű gondo­latra épülnek, amely jövőnk mezőgazdaságának szükség­szerűen meghatározó ténye­zője lesz. A rendezvény megszervezé­sére a térség gazdálkodóinak konkrét igénye alapján kerül sor. A fórumon új típusú együttműködési formák, in­tézményrendszerek kerülnek ismertetésre, bemutatásra. Az érdeklődők megismerhe­tik egy korszerű, kölcsönös előnyöket tartalmazó integrá­tori rendszer működésének részleteit, lehetőségeit, vala­mint képet kaphatnak az erdő­telepítés, erdőgazdálkodás és erdőbirtokosság jogi hátteré­ről, támogatási rendszeréről, pályázati feltételeiről. Meg­tudhatják, hogyan biztosítha­tók az erdők fenntartásához és szakszerű üzemeltetéséhez szükséges új szervezeti feltéte­lek. Az érdeklődőket a mély­kúti művelődési házba várják április 2-án 17 órára.

Next

/
Thumbnails
Contents