Petőfi Népe, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)
1996-03-26 / 72. szám
1996. március 26., kedd Petőfi Népe 7. oldal A Leonce és Léna ürügyén: le a közönséggel? Nesze nektek egy kis operett! A nevelőnő és Popó király: Réti Erika és Kiss Jenő. A kecskeméti színház művészei úgy tűnik nem elégedettek közönségükkel. Sőt, a jelek szerint legszívesebben leváltanák a színházbajárókat, úgy ahogy vannak, mert nem felelnek meg kényes ízlésüknek. Pedig minden olyan jól indult. Az évadot a művésztrió többé- kevésbé sikeres darabokkal kezdte, ám a napokban kiderült, hogy a következő évadban nem kapja meg a nagyérdemű az elvárt operettjét. És ez sokaknak nem tetszik itt, Kecskeméten, mondván, évente legalább egy alkalommal a kedvükben járhatnának azért a pénzért, amiből eltartják Thália papjait. Igaz; lesz János vitéz, meg Hegedűs a háztetőn, de hát ez mégsem ugyanaz! Mindezt csak azért idézem fel, hogy tiszta képet alkosson az olvasó, milyen lélektani pillanatban mutatta be pénteken este a teátrum Leonce és Léna című darabját, Büchner művét. Herr Büchner e drámát afféle vígjáték-paródiának szánta anno. ám Bagossy László rendező úgy gondolta, a darab kiválóan alkalmas arra, hogy általa küldje melegebb éghajlatra a kecskeméti közönséget. Saját közönségét. Persze máris igazságtalan vagyok, hiszen a mi közönségünknek csak egy része operettrajongó, mondhatnánk éppencsak a többség. Nos, a Leonce és Lénában belőlük űz gúnyt a művésztársaság, nem rejtve véka alá megvetését az operettet kedvelő, s a magvas művészetre fity- tyet hányó közönség iránt. Teszi ezt szórakoztató rafinériával ugyan, ám olyan fensőbbségtu- dattal, ami már-már valódi szánalmat ébreszt a nézőben. Itt vannak a mi szerencsétlen művészeink, akik ahelyett hogy mindenestül művészetüknek áldozhatnák istenadta tehetségüket, kénytelenek időnként holmi operetteket összetákolni a kétségbeejtő ízlésficamban szenvedő vidékieknek. A Palace de Royal mesterséfje érezheti így magát, ha valaki zsíros kenyeret rendel nála fokhagymával. Kérdés persze, beszélhetünk-e itt mesterséfről, s nem a városszéli resti piszkos kötényű matrónájának derogál-e, ha nála reklamálják a zsíros kenyeret? „Nesze nektek operett” - a megsemmisítő véleményt éppen a kecskeméti közönség kedvence, Kiss Jenő gesztusai, szavai közvetítik, aki mellesleg parádésat alakít Popó király szerepében. Rajta, és a rövid szerepében is tündöklő Vlahovics Editen múlik, hogy a darab megmenekül, és többé-kevésbé nézhető marad; a kétségkívül ötletes, de innen-onnan már ismert elemekből építkező rendezés dacára. Molnár Csaba és Ilyés Róbert főszereplőként igyekeznek ugyan, de színészi eszköztáruk nem bizonyul elégségesnek, hogy meggyőzőek legyenek. Történet ide, vagy oda, a Leonce és Léna végül ürügy marad, lehetőség arra, hogy a színház üzengessen közönségének. S hogy még a gyengébbek se értsék félre a művészi szándékot, a díszletfüggöny a kecskeméti teátrumot ábrázolja. A kérdés ezek után csak az, hogy fricska ez, tükör az ezerfejű Cézárnak, vagy agresz- szív leteremtés, fensőbbrendű elutasítás. A pénteki premier közönségének egy része utóbbiként értékelte. Mit lehet tenni, ha a város színházi művészei szemen köpik saját közönségüket? Nem sokat. A kecskeméti közönség legfeljebb eltűnődhet, jó képet vág-e mindehhez, vagy leverten tudomásul veszi, hogy ízlésvilága még mindig nem nőtt fel a pénzéből fizetett művészek elvárásaihoz. A kecskeméti közönség nem fog visszaköpni, már csak azért sem, mert a színház művészeinek saját magukat sikerült szemen köpni, saját hivatásukat. Ahelyett hogy bizonyítottak volna, vagy legalább megpróbáltak volna bizonyítani, rövid úton lebunkózták a közönségüket. A kecskeméti közönség bizonyára drukkolni fog, hogy a tehetségében nem kételkedő triumvirátus egy szép napon megvalósíthassa önmagát az ország más színpadain is. De tegye ezt a saját pénzén, vagy győzzön meg másutt is egy őszinte bizalmat megelőlegező publikumot. Talán azon a szép napon már birtokában lesznek a művészek egyik, legfontosabb tulajdonságának is. Az alázatnak. Bán János POROTH ER M® (Kelemen A mai kor építészei a tetszetős formai megoldások mellett nagy súlyt fektetnek arra, hogy leendő épületeiknek kellemes, egészséges lakóklímát biztosítsanak. Ebben a törekvésben segít a kiváló élettani tulajdonságú POROTHERM5 téglarendszer, melynek összes eleme természetes alapanyagból, az építésben több ezer éve használatos égetett kerámiából készült. Formai kialakítása, illeszthetősége alkalmat ad arra, hogy egységes elv szerint lehessen tervezni és építeni. A POROTHERM rendszerrel gyorsan, áttekinthetően és gazdaságosan építkezhet. • 57%-kal kevesebb habarcsfelhasználás • 38%-kal rövidebb építési idő • 28%-kal kevesebb fűtési energia A POROTHERM® épületek lakókiimája ideális, a jól bevált természetes építőanyag és a legkorszerűbb technológia ötvözete. 7. magánvásárló Cim: □□□□ .................................. H ungária Wienerberger Téglaipari Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/h. Fax: 203-9988 Tel.: 203-9990/217 tervező kivitelező Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni! HA ÖN CÍMÜNKRE ELKÜLDI HÁZÁNAK TERVEIT, INGYENESEN KISZÁMÍTJUK A SZÜKSÉGES POROTHERM® TERMÉKEK MENNYISÉGÉT. “-------------------------------------------------------------->*§ K érem, küldjenek címemre részletesebb információt. Illik HUNGÁRIA WIENERBERGER Téqlaipari Rt. 1113 Budapest, Bartók Béla út 152/h. Fax: 203-9988 Tel.: 203-9990/217 A DÉMÁSZ főrészvényese: az Electricité de France Emelni szeretnék a szolgáltatás színvonalát Az elmúlt hónapok jelentős változást hoztak a DEMÁSZ Rt. életében. A szegedi központú cég három megye - Békés, Csongrád és Bács-Kiskun - háztartásait és nagyfogyasztóit látja el árammal. Aki ezen a földrajzi területen él, nap mint nap igénybe veszi a DÉMÁSZ szolgáltatásait. Egyáltalán nem mindegy tehát, hogyan alakul a 2700 alkalmazottat foglalkoztató cég sorsa. A legfrissebb hír épp az alkalmazottakról érkezett. Az ÁPV Rt. holnapi igazgatósági ülésén várhatóan zöld utat kap a dolgozói részvények kibocsátása. Ezzel lezárulhat az áram- szolgáltató cég többlépcsős privatizációja. A megelőző privatizációs szakasz is sokakat érintett, hiszen kárpótlási jegy ellenében juthattak DÉMÁSZ-részvény- hez a befektetők. Az érdeklődés még a vártnál is nagyobb volt. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, a részvények néhány nap alatt elfogytak. Az élénk érdeklődésben bizonyára szerepet játszott az is, hogy a DÉMÁSZ főrészvényese az Electricité de France (EDF), a francia állami áramszolgáltató vállalat lett. Szakmai körökben rendkívül jól cseng a francia cég neve. A kívülállók közül azonban kevesen tudják, hogy az EDF a világ egyik legnagyobb áramszolgáltatója. A Párizs új városrészében magasodó hatalmas toronyházból, az EDF központjából 102 francia megyében 118 ezer alkalmazott munkáját irányítják. Mivel az EDF az elosztás mellett az áram előállításával és szállításával is foglalkozik, 52 atomerőmű működésének felügyelete és összehangolása is a központ dolga. A vállalat Franciaországban 29 millió, külföldön 5 millió fogyasztót lát el energiával. Argentínától Dél-Afrikáig a világ tucatnyi országában működik sikeres befektetőként a cég. A méretek valóban lényűgö- zőek. Számunkra azonban ennél is érdekesebb, ahogy ezt a hatalmas apparátust megszervezték. A cég tevékenységének középpontjában az ügyfél áll. Az ÉDF orleans-i, megyei igazgatóságán tapasztalhattuk, hogy ez nem üres frázis. Nekünk, magyaroknak ma még talán meglepő, ami egy francia polgár számára természetes. Á helyi áramszolgáltató ügyfélszolgálatai irodájában a forgalom többségét a telefonhívások teszik ki. Számítógépes rendszer gondoskodik arról, hogy a hívó félnek minél kevesebbet kelljen várakoznia, minél gyorsabban megkapja az udvarias, mindenre kiterjedő tájékoztatást. Ha valaki mégis személyesen jön ügyét elintézni, néhány perces várakozás után sorra kerül. Addig színes prospektusok, újságok közül válogathat. Egy ügyes, jegykiadó automatához hasonló szerkezettől már a belépésnél sorszámot kap. Amikor száma megjelenik az elektromos tájékoztató táblán, azonnal beléphet a kis irodába, ahol úgy tárgyalhat az ügyintézővel, hogy mások ne hallják. A monopolhelyzetben lévő, hatalmas állami cég nem játszik hatóságot. Az ügyfél igényeihez alkalmazkodik. Franciaországban természetes, hogy ha valaki új elektromos berendezést vásárol, előtte felhívja az áramszolgáltatót. Annak szakemberei pedig tanácsot adnak, mi a leggazdaságosabb megoldás, hogyan tud a fogyasztó energiát megtakarítani. Látszólag maguk ellen dolgoznak. Ám tudják, hogy az ügyfelek bizalma hosszú távon kamatozik. A DÉMÁSZ Rt. francia elnöke, Guy Ehrmann nálunk is ugyanezt a fogyasztóközpontú üzleti filozófiát képviseli. Mint elmondta, elsősorban a hosszú távú partneri együttműködésben érdekeltek, nem pedig a rövid távú haszonban. - Azért jöttünk ide - hangsúlyozta magyar újságírókkal találkozva -, hogy az EDE forrásaival és tapasztalatával segítsük a DÉMASZ-t a fogyasztóknak nyújtott szolgáltatás színvonalának emelésében. Alkalmam nyílt megismerni a francia cég vezetőinek álláspontját egy speciálisan Bács- Kiskun megyei problémáról, a külterületi, tanyasi villanyhálózatokról. Akiket érint, nagyon jól tudják, hogy az egykor termelőszövetkezeteik által épített hálózatoknak ma nincs gazdája. A legtöbb vezeték eleve nem szabványos, ahol pedig az, ott is felújításra szorul. Amint az EDF • nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója elmondta, a DÉMÁSZ készített egy több évre szóló intézkedési tervet a külterületi hálózatok átvételére. A tervet a francia tulajdonosok elfogadták. Már ebben az évben 200 millió forintot költenek a külterületi hálózatokra. Az áramszolgáltatást közszolgálati feladatnak tekintik, ezért ahol indokolt, hajlandók áldozni a fejlesztésre.- lovas -
