Petőfi Népe, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-18 / 65. szám

1996. március 18., hétfő Gazdasági Tükör 7. oldal IMF-megállapodás Jelentős gazdaságpolitikai siker: a Nemzetközi Valutaalap pénte­ken jóváhagyta Magyarország készenléti hitelmegállapodás iránti kérelmét, illetve a megál­lapodás alapját képező gazda­ságpolitikai programot. A megállapodás a nemzetközi pénzvilág elismerését fejezi ki, javítja az ország nemzetközi megítélését. Segít abban, hogy a fejlett világ nagyobb bizalommal kezelje Magyarország integrá­ciós törekvéseit. Hozzájárul közvetve ahhoz is, hogy a Ma­gyar Nemzeti Bank és a magyar vállalatok kedvezőbb feltételek mellett jelenhessenek meg a nemzetközi tőkepiacon. A megállapodás megnyitja a lehetőséget arra is, hogy a Világ­bank támogassa a kormánynak a vállalati, a pénzügyi és az állami szektor szerkezeti átalakítására irányuló erőfeszítéseit. Szemétpályázat A belügyi és a környezetvé­delmi tárca rövidesen elkészíti a helyi közszolgáltatások köte­lező igénybevételét szabályozó rendeletet. Az érvényes jogsza­bályok értelmében ugyanis az önkormányzatok kötelesek megpályáztatni a közszolgálta­tásokat, köztük a szemétszállí­tást és -elhelyezést is. A szemétdíj mértékét a - je­lenleg tárcaközi egyeztetésen lévő - rendelettervezet nem érinti. A díjat ugyanis a helyi önkormányzatok saját hatás­körben állapítják meg. Közve­tett módon azonban az árakra is hatással lehet a tárca szabályo­zása: ha ugyanis szakmailag előírják, miként kell gyűjteni, szállítani és ártalmatlanítani a települési szilárd, illetve folyé­konyhulladékot, ezzel remélhe­tőleg lehetőséget teremtenek az árak letörésére i§. Minden napszakban drágább a gáz Egyre közelebb az értékarányos árhoz A háztartások és az ipari felhasználók bizonyára máris taka­rékra teszik a gázt. Az ebben a hónapban életbe lépett ár­emelések nyomán ugyanis az eddiginél átlagosan 25 száza­lékkal többet kell fizetni a gázfogyasztásért. A drágulás fő oka, hogy az ár­képzés évtizedeken át nem követte a piaci viszonyokat. Az energia árát előállítási költségeinek alakulásától füg­getlenül állapították meg - méghozzá az állami támogatás révén jóval olcsóbban, mint amennyibe a szolgáltatóknak került. Németh Béla, a Magyar Energia Hivatal igazgatója la­punk munkatársának el­mondta: a törvényi előírás kö­vetkeztében 1997-re a földgáz fogyasztói ára a szolgáltatás tényleges költségeivel azonos lesz. Az új árak kialakítása kap­csán a földgázhoz valamennyi viszonteladó azonos áron jut hozzá. Összesen hat szolgál­tató vállalat - egy-egy buda­pesti, győri, nagykanizsai, pé­csi, hajdúszoboszlói és sze­gedi - továbbítja a földgázt a lakossági és az intézményi fo­gyasztóhoz. Más díjszabás szerint fizetnek azonban a szolgáltatásért a háztartások és az egyéb felhasználók. Utóbbiak választhatnak az átalány (általános célú) vagy a tényleges fogyasztás (alap- díj+teljesítmény) szerinti ta­rifa között. Szintén egyfajta átalányt (úgynevezett puffert) fizetnek az erőművek, ame­lyek évszakonként és az időjá­rástól függően más-más mennyiségre tartanak igényt. A szolgáltatás díja vala­mennyi napszakban azonos. Vagyis takarékoskodni legfel­jebb úgy lehet, ha kevesebb gázt használunk: például energiatakarékos berendezé­sekkel, az ajtók, ablakok gon­dos szigetelésével. (cs. benkő) A földgáz ára (áfa nélkül) az 1996. márciusi áremelés előtt és után Kategória Áremelés előtt után Áremelés mértéke Földgáz íFt/m3) Viszonteladói 10,44 13,06 25% Végfelhasználói 13,77 17,17 25% Lakossági 14,87 19,24 29% Nem lakossági 12,92 15,67 21% Általános célú 14,01 16,73 19% Teljesítménydí jas (átlag) 12,41 15,23 23% gázdíj 10,47 13,09 25% teljesítménydíj (Ft/MJ/h/év) 240,00 265,00 10% Puffer (csak gázdíjas) 10,47 13,09 25%3 A kincstár csak utólag fizet Január óta sok önkormányzatnak gondot okoz a hó elejei kö­telezettségek kifizetése. Mi ennek az oka? - kérdeztük dr. Kara Pált, a Belügyminisztérium helyettes államtitkárát.- A Kincstár működésével együtt új fogalommal, a nettó finanszírozással is meg kellett ismerkedniük az önkormány­zatoknak: havonta, mindig a hónap végén kapják meg költ­ségvetésük időarányos, a tb­járulék levonása után maradó részét - mondta dr. Kara Pál. - Eddig hónapokra előre jutot­tak hozzá, s jó részét a fel- használásig állampapírokba fektették. így az állam maga­magának fizetett kamatot. Most nem elsősorban a tb- járulék levonása, a kamatbevé­tel kiesése okozza a fennaka­dást, hanem, hogy a Területi Államháztartási Szolgálattól csak a hó végén érkezik meg a pénz. Tárgyalunk arról, hogy 1-3 hónap támogatását mégis előre kapják meg az önkor­mányzatok. Döntés a közeli napokban várható. K. T. Reflektorfényben a falusi turizmus Nehezen kapható hitel A szakemberek hosszú ideje kiaknázatlan, nagy lehető­ségként tartják számon a vi­déki vendégfogadás fejlesz­tését, a természeti szépsé­gekben gazdag vidékek be­kapcsolását az idegenforga­lom vérkeringésébe. A megfelelő feltételek megte­remtéséhez azonban a helyi erőforrások szűkösek, külön­féle pénzügyi mankók nélkül szinte reménytelen a falusi tu­rizmus elmozdítása a holt­pontról. Ezért arról érdeklőd­tünk, hogy hol és milyen felté­telekkel igényelhető támoga­tás, hitel a vendégfogadás e formájának beindításához.- Hónapok óta dolgozunk azon, hogy összegyűjtsük azokat a lehetőségeket, ame­lyeket igénybe lehet venni a falusi turizmus, a vendégfo­gadás támogatására - mondja Csáky Csaba, a Magyar Falusi- Tanyasi Vendégfogadók Or­szágos Érdekképviseletének el­nöke. Alapvetően az a gond, hogy * egyelőre még szinte alig akad kimondottan erre irányuló pá­lyázati kiírás, hitelkonstrukció. Nagyon szemfülesnek kell len­niük az érdekelteknek ahhoz, hogy az alapítványok, alapok hiteligénylésének feltételei kö­zött rábukkanjanak olyan jel­legű célfeladatokra, amelyek közvetve, közvetlenül kapcso­latosak a vidéki turisztika föl­lendítésével, ezt célzó beruhá­zásokkal. Nem árt tehát felhívni a fi­gyelmet arra, hogy a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapít­ványnak, valamint a Területfej­lesztési Alapnak van megpá­lyázható forrása. Igaz, ennek igénylése elég körülményes, mert a pályázati rendszer még nem kiforrott. Csáky Csaba a falusi ven­dégfogadásra vállalkozóknak azt javasolja, hogy elsőként a falusi-tanyasi érdekképviselet­tel vegyék fel a kapcsolatot. Felvilágosításért a helyi ön- kormányzatokhoz, valamint a Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány vidéki kirendeltségeihez is fordulhatnak. Utóbbiak az igényelhető mikrohitelekről részletes felvilágosítássál tud­nak szolgálni. A Magyar Közlöny idei 12. számában megjelent a turiz­mussal kapcsolatos szabályozás is. Ezekről a kérdésekről bő­vebb tájékoztatás azonban csak az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumtól kapható. (bozsó) Vállalkozók figyelmébe Több fontos kötelezettségnek is eleget kell tenniük a cégvezetőknek március 20-i, szerdai határidővel. Esedékessé vált:- az áfa befizetése;- a külföldi szervezettől kapott, belföldi személy által kifizetett összegből levont adó befizetése;- a havonta szokásos bevallás az adókról, támogatásokról;- a játékadó befizetése; t-magánszemély adóalapjának és adójának megállapítása a munkáltató által, és erről igazolás adása;- a munkaadói és a munkavállalói járulék befizetésej- a tenyésztési hozzájárulás befizetése. Kampány egy új nemzeti parkért a Dunán Gemenc jövője a múltból táplálkozik Bajáról indult az országos kampány Gemencért. Vissza a jövőbe. Röviden így foglalható össze annak a mi­napi fórumnak a üzenete, ame­lyet Az ezredvégi Gemenc címmel a bajai városházán tar­tottak meg 250 érdeklődő jelen­létében. A 3 órás, szakmai vitá­val zárult est tulajdonképpen egy országos kampány beve­zető akkordja volt. A felsora­koztatott érvek alapján egyér­telművé vált, hogy előnyben kell részesíteni a leendő Ge- menc-Béda-Karapancsa nem­zeti parkot, a Duna-Dráva tér­ség korábban tervbe vett vé­delmével szemben. Ezt a cél szolgálta dr. Vajtai István szakorvosnak a Pörböly- erdőről 10-20 évvel ezelőtt művészi érzékkel készül dia­felvételei is. Természeti erőfor­rásainkat nem az elődeinktől örököltük, hanem utódainktól kölcsönözzük. Ezt érzékeltette Felső Barnabásnak, a környe­zeti adottságokkal harmonizáló ártéri fokgazdálkodás csaknem két évszázados múltjára vissza­tekintő előadása. Sólymos Ede előadása a dunai halászat múlt­járól, Schmidt Antal és munka­társainak a mikroszkopikus vízi életről szóló videofilmje, Felső Barnabásnak a közelmúlt eredményeit (a feketególyák sikeres megtelepítését, a réti sas és sok más veszélyeztetett faj visszatérését), egyszesmind a gemenci és a béda-karapancsai tájvédelmi körzetben visszaállí­tott biológiai egyensúlyt iga­zoló legújabb fotói és videofel­vételei, mind azt bizonyítják, hogy a felbecsülhetetlen kin­cset a kiveszésveszély már nem fenyegeti. Ámint az a fórumon bemuta­tott, a Világ Természetvédelmi Alap (WWF) magyarországi képviseletének tanulmányából is kiderült, minden feltételünk megvan ahhoz, hogy 2050-ig Ausztria közbenjárásával, az Európai Közösség pénzügyi támogatása révén, megalakít­suk a Gemenc-Béda-Karapan- csa Nemzeti parkot. Ez lenne hazánk hatodik és egyben a Duna mentiek közül a legnagy­szerűbb, 25 000 hektárra kiter­jedő nemzeti parkja. A bemutatott tanulmány nem aratott osztatlan sikert az erdé­szek, a vadászok és a halászok körében. Számukra ez azt jelen­tené, hogy a nyereségorientált fakitermelésről a természetkö­zeli erdőgazdálkodásra kellene áttérni. Aggasztja őket az ága­zatban dolgozó mintegy ezer alkalmazott sorsa. A mértékte­lenül elszaporodott vadállo­mányt jelentősen el kellene apasztani, a rablógazdálko­dássá torzult halászatot pedig arra sarkallni, hogy az őshonos, fajgazdag halállomány az árte­rekre jellemző természetes ál­lapotokat tükrözze. Rengeteg itt a félreértés. A kételyeket Ha- raszthy László, a WWF ma­gyarországi vezetője igyekezett eloszlatni. Elsősorban azzal, hogy a költségek nem a magyar államkasszát, illetve a hazai adófizetők zsebét terhelnék. Mi több, ebből kis hazánk hosszú távon profitálhat. A nemzeti parban mindezek a tevékenysé­gek egy megváltozott, jöve­delmezőbb formában megma­radnának, sőt az eddigieknél nyereségesebben működhetnek majd. Csökkennének a vadká­rok, a halállomány természetes szaporulata megnőne, többféle halat lehetne fogni, illetve terv­szerű szelektív módszerrel le­halászni. Kialakulna az idegen- forgalom egy szelíd, önfenn­tartó és hosszú távon kordában tartható formája, szemben a maga mögött mindent „lerágó” tömegturizmussal. A Duna-Dráva Nemzeti Parkról Haraszthy elmondta, hogy az országgyűlés idevágó határozata értelmében erről nem mondanak le. Megvalósí­tását csupán egy későbbi idő­pontra halasztják, a délszláv válság miatt kialakult tulajdon- viszonyok rendezetlensége mi­att. Hadd tegyük még hozzá, Horvátország a Dráván egy, a szigetközi szindrómát előreve­títő, többlépcsős „drávasza- urusz” tervét még nem vetette el. Az sem titok, hogy mi erede­tileg ettől a három országra ki­terjedő, nem összefüggő, tehát nehezen kezelhető övezetnek a védelmétől, voltaképpen (bur­koltan) a fejletlen Dráva mente területfejlesztését reméltük. Mint kiderült, az utóbbi hiú áb­ránd volt csupán. Marad hát a Gemencért egyedül érdemes országos kampány, amely Bajáról indult útjára a múlt héten. A múltból táplálkozó mai döntéseinkkel felelősséget tanúsítunk a jövő nemzedékei iránt. K. L. Kérhető-e adóhaladék? Közeledik a március 20-a, a személyi jövedelemadó bevallá­sok általános határideje. Vajon, ha valaki megbetegszik, kórházba kerül vagy más akadály miatt nem tudja határ­időre rendezni adóbefizetését, akkor mit tehet? Erre a kér­désre dr. Vámosi-Nagy Szabolcstól, az Adó- és Pénzügyi el­lenőrzési Hivatal főosztályvezetőjétől kértünk választ. A főosztályvezető elmondta: az APEH csak rendkívüli kö­rülményekre tekintettel járul hozzá a halasztáshoz. Kérhető részletfizetési kedvezmény vagy legfeljebb 12 havi fize­tési halasztás, azonban az adóhatóság - alapvetően köz­érdekből - „szőrös szívű”, s többnyire elutasító választ ad. Természetesen akik önhibá­jukon kívül - betegség, halál­eset vagy más rendkívüli esemény miatt - kerülnek bajba, és nem tudják az ese­dékes adójukat befizetni, in­dokoltan kérhetnek halasztást vagy részletfizetést. A beval­lás azonban ilyenkor is elké­szítendő, és ettől függetlenül - külön borítékban - kell a kérelmet csatolni. Az adóhi­vatal az engedélyezésről min­den esetben alapos mérlege­lés, és a helyi önkormányzat­tól kért környezettanulmány alapján dönt. A halasztás s a részletfizetés ideje alatt is „ketyeg” azonban az évi 54 százalékos késedelmi pótlék. KONZUMBANK CSALÁDI BETÉTSZÁMLA Tudja-e, hogyan növelheti 20%-kal a családi kasszáját, anélkül, hogy több pénzt tenne bele? Úgy, hogy Konzumbank Családi Betétszámlái nyit. Lekötés nélkül is éves 20% kamatot fizet. Napi kamatozású, használatára családtagjait is felhatalmazhatja. & KONZUMBANK Közeli fiókjaink: Kecskemét, Csányi u. 1-3., Kiskuhalas, Semmelweis tér 28.

Next

/
Thumbnails
Contents