Petőfi Népe, 1996. március (51. évfolyam, 52-76. szám)

1996-03-16 / 64. szám

4. oldal Hazai Tűkör 1996. március 16., szombat Lemondatnák Horn Gyulát Kormánybúcsúztató nagy­gyűlést tartott Budapesten a Független Kisgazdapárt az ünnep előestéjén. A több tízezernyi résztvevő a Március 15-e téren gyüleke­zett, majd égő fáklyákkal és gyertyákkal a Kossuth térre, az Országház elé vonult, ahol Torgyán József mondott más­fél órás beszédet. Az FKgP elnöke a tőle megszokott stílusban kijelen­tette: „Álliberális, undorító férgek és dögkeselyűk lepték el hazánkat. Amíg a férgek belülről, addig a keselyűk kí­vülről tépik nemes testét. A nemzetnek meg kell tudnia védenie önmagát. Ha történe­tének legkárosabb kormányát megbuktatja,, akkor maga­sabbra emelheti az ország zászlaját, mint ősei valaha is.” Olyan győzelemre van szükség, mondta, amely le­hetővé teszi a rendszerválto­zást. A jelszó: takarodjanak a liberálisok, a bolsevikok, és nyissák meg az utat a nemzet fiai előtt. Vesszen Horn! - skandálták a résztvevők. FOTÓ: FEB/DIÓSI Zeneiskolai névadóünepség A Petőfi-szobomál emlékeztek március 15-ére Kiskunmajsa polgárai. Mintegy kétszázan - zömében iskolások — vettek részt az ünnepségen. A diákság műsora után, Kiss Károly pol­gármester mondott beszédet. Ezt követően helyezték el ko­szorúikat a szobor talapzatánál az önkormányzat, az intézmé­nyek és a helyi pártok képvise­lői. Délután került sor a 25 éves majsai zeneiskola névadójára, amely Egressy Béni nevét vette fel. Ebből az alkalomból iskola­történeti kiállítás nyílt és ün­nepi koncertet is tartottak a művelődési központban. a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin 199€. mórcítf* 1, A hét sztárja: Andy Garda Hölgy a Plazából: Tóth Enikő Tom Hanks szerény maradt Földönkivüliek fenyegetik Budapestet! Schwarzenegger uralomra vágyik Tvr-hét TcmHaaks szerény maradt Földönkívüliek fenyegetik Budapestet! A politikai megosztottság jegyében tisztelgett 1848 emléke előtt az ország Márdus idusán - a múltról s jelenről A mának szóló mondanivaló­val köszöntötte a márciusi if­jak forradalmának 148. év­fordulóját az ország. Városon és falun egyaránt sokféle formája volt a megemlékezé­seknek. Megkoszorúzták a történelmi napok kiemelkedő alakjainak szobrait, emlék­tábláit; a szónokok politikai véleményüktől és pártállá­suktól függően szóltak múlt­ról és a jelenről. A központi ünnepségek pénte­ken reggel az Országház előtt, a Magyar Köztársaság állami lo­bogójának felvonásával kez­dődtek, majd a Nemzeti Mú­zeum előtt folytatódtak. Itt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke mondott beszédet:-A márciusi ifjakban nem­csak a lázadás, hanem az építés szándékát is tisztelnünk kell. Akkor vagyunk tehát méltóak 1848 örökségéhez, ha az or­szág, és vele minden egyes pol* gár sorsát össze tudjuk kap­csolni a világ fejlődésével, s nemzeti érdekeinket képesek vagyunk egységbe fogni azok­kal a folyamatokkal, amelyek más nemzetek sorsát is megha­tározzák - hangsúlyozta. A Petőfi-szobomál tartott ünnepségen Demszky Gábor, a főváros főpolgármestere a kis­gazdák kijelentésére válaszolva nyomatékosan aláhúzta: eljött az ideje annak, hogy a hamis igét hirdető, a napok alatt cso­dát, jólétet ígérő demagógoktól végre ismét a rendszert váltó demokraták, gondolkodók ve­gyék át a kezdeményezést. Napjaink legfontosabb feladata az építés, amely csak a társa­dalmi szolidaritás erősítésével lehet eredményes. Ezt egyesek félelemkeltéssel zavarják, erő­szakkal fenyegetve politikai el­lenfeleiket. Szabadságát ün­neplő népünk nem engedheti meg, hogy ez a félelemkeltő hang, az erőszak ismét megte­lepedjék demokráciánkban. Az ünnepi program része­ként a Parlament kupolacsar­nokában Göncz Árpád köztár­sasági elnök magas állami ki­tüntetéseket, a Kossuth- és Szé- chenyi-díjat, valamint a Ma­gyar Köztársasági Érdemrend Közép- és Kiskeresztjét nyúj­totta át azoknak, akik az élet különböző területein kiemel­kedő teljesítményekkel gazda­gították a magyar nemzetet. Köszöntőjében kijelentette: „Március 15-e hazánk tavaszá­nak, a jövőnek és a reményke­désnek az ünnepe. Az előestéjét azonban beárnyékolta feketén és epezölden a gyűlölet.” Kossuth-díjat vehetett át Bánsági Ildikó és Csomós Mari színművész, Esterházy Péter író, Finta József építész, Jordán Tamás színművész, Kallós Zol­tán folklorista, Király József belsőépítész, Kozák András színművész, Kurtág György zeneszerző, Lázár Ervin író, Lukács Ervin karmester, Mada­ras József színművész, Petri György költő, műfordító, Ráday Mihály operatőr-rendező, Schiff András zongoraművész és Szántó Tibor könyvtervező, ti­pográfus. Horn Gyula miniszterelnök az ünnepséget követő fogadá­son a csütörtök esti kisgazda demonstrációra utalva kijelen­tette: ami a Parlament előtt tör­tént, az több, mint amit a politi­kai kultúra elvisel, az gyűlölet­keltés. Hozzátette: úgy gon­dolja, hogy azok a jó érzésű emberek vannak többségben, akik elutasítják az ilyen „szó­noki mélységeket”. A Kereszténydemokrata Néppárt ünnepi megemlékezé­sén Giczy György pártelnök be­szélt a budapesti Gábor Áron­emlékműnél. Hangsúlyozta: „Felelős magyar kormányt aka­runk ma is, de nem a nemzet­közi pénzintézeteknek, hanem a magyar népnek felelősséggel tartozót. Nem tekinthető ma­gyarnak az a kormány, amely veszélyezteti a nemzet létét és kiárusítja az országot.” A KDNP senkivel, soha, semmilyen kompromisszumot nem hajlandó kötni a nemzeti sorskérdéseket illetően. Néze­tük szerint egyetlen demokrati­kusan megválasztott vezető sem kockáztathatja a fiatalok jövőjét, az elesettek sorsát, s nem lehet kompromisszum tár­gya a határon túli magyarok nyelvhasználata, az anyanyelvi oktatás biztosítása. A márciusi ifjak nem saját nemzetükről megfeledkezve akartak nem­zetközivé válni. A Magyar Népjóléti Szövet­ség is hallatta a hangját az ün­nepen. A budapesti Szabadság téri szovjet emlékmű melletti gyűlésen Szabó Albert, akit a napokban mentettek fel első fokon a közösség elleni izgatás vádja alól, kijelentette: ötezer fiatal van az országban, aki kész arra, hogy őszre megszer­vezze a hatalom átvételét. A Kommunizmus Üldözötté­inek Szövetsége ’ 95-ös Nemzeti Bizottmánya a budapesti Bem térre gyűjtötte össze mintegy 30 hívét. Itt Ekrem Kemál György azt mondta: a Kisgaz­dapárt március 14-i nagygyűlé­sén már kiszabadult a magyar szellem a palackból. De ha az FKgP a választások megnye­rése után a bukott koalícióval vagy a jelenlegi ellenzéki pár­tokkal szövetkezik, akkor szin­tén megbukik. Ünnepi megemlékezés Baján Sok százan vettek részt tegnap Baján a Petőfi-szigeti Petőfi- szobomál rendezett városi ün­nepségen. Az ünneplők közé ékelődve adta elő rendhagyó műsorát a bajai gimnazisták­ból alakult művészeti csoport. Felidézték az egykori márci­usi ifjak lelkesedését, törté­nelmi szerepüket. Dr. Kristóf István országgyűlési képvi­selő ünnepi beszédében meg­emlékezett a 200 éve született Mészáros Lázárról, aki bajai­ként aktívan kivette részét hadügyminiszterként a sza­badságharcból. Szólt arról is, hogy a mai embereknek a '89- es rendszerváltás idején meg­adatott a teljes függetlenség kivívása, és a remények sze­rint a formálódó demokrácia mindenkinek egy jobb világot is hoz. Kirabolták a postahivatalt Közel tízmillió forintot zsák­mányolt a ceglédberceli postá­ról egy fegyveres rabló. Az ál­arcot viselő férfi kevéssel négy óra előtt toppant be a hivatalba és pisztolyt szegezett az alkal­mazottakra. Betörte a közönség­teret leválasztó portálüveget és követelte, hogy nyissák ki az át­járóajtót. Ezután belépett a pénztárhelyiségbe és a postás­kisasszonnyal kipakoltatta a trezorban lévő készpént, majd gépkocsival elmenekült a hely­színről. A bent lévőknek eköz­ben sikerült felírni az autó rend­számát. A bankrabló járművét a település határában találták meg a rendőrök, elhagyatva. Kide­rült, hogy a kocsit Budapestről lopták el, és körözés alatt állt. A tettesnek és az elrabolt milliók­nak a nyomát egyelőre bottak ütik. A Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság 500 ezer forintot ajánlott fel a nyomravezetőnek. Meggyilkolta édesanyját A főváros X. kerületében az Agyagfejtő utcában szerdán délelőtt egy család arra lett fi­gyelmes, hogy a szemben lévő ház VII. emeleti erkélyéről egy férfi egy csaknem teljesen ru­hátlan nőt lógat le, majd elen­gedi és az a kövezeten halálra zúzta magát. A férfi ezután még egy rakás ruhaneműt dobott a szerencsétlen nő után. A rend­őrség a helyszínre érve meg­kezdte a nyomozást és az orvos­szakértő már ránézéskor megál­lapította, hogy a lezuhant nő azonnal életét vesztette. A rendőrök hamarosan megtalál­ták az emeleti lakásban L. T. 25 éves férfit, aki elismerte, hogy már a hajnali órákban szóvál­tásba keveredett és dulakodott 58 éves édesanyjával, s végül késsel támadt rá, majd kidobta az erkélyről. A szakértők szerint tucatnyi szúrás érte a szeren­csétlen nőt, akinek vérével a brutális fiú egy horogkeresztet festett a falra. Véres családi tragédia volt szerdán hajnalban Budakeszin, a József Attila utca 67. szám alatti családi házban, ahol Cs. Fe- rencné 69 éves asszony konyha­késsel többször megszúrta 30 éves szellemi fogyatékos fiát, majd ugyanazt a kést többször magába döfte. A sebesülteket a férj találta meg. A mentők élet- veszélyes állapotban szállították kórházba a két sérültet, ahol mindkettőjüket azonnal megmű­tötték. A szellemi fogyatékos fiatalembert azonban a szak­szerű és gyors orvosi beavatko­zás sem menthette meg, műtét közben sérüléseibe belehalt. Édesanyja továbbra is életveszé­lyes állapotban fekszik a kór­házban. A férj a kihallgatás so­rán elmondta, hogy az asszony már régóta fenyegetőzött fia és saját maga megölésével, mert már egyre kevésbé bírta elvisel­ni a születése óta magatehetetlen fia ellátásával járó megpróbálta­tásokat. A kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola ta­nulóinak csoportja csütörtökön délelőtt figyelmes diákhall­gatóság és a tanárok népes köre előtt idézte meg 1848. március 15-ét. Az iskola aulájában szervezett, látványos program zenével, tánccal, s egy „bandérium” felvonulásával tette a rendezvényen megjelent több mint nyolcszáz diák számára felejthetetlenné a megemlékezést. A műsor nagy sikerű koreográfiája Kátai László magyartanár, az előadás pedig az iskola több mint harminc diákja munkáját dicséri. Négy év börtönre ítélték a csecsemögyilkos anyát Négy év börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Bíró­ság Bálint Tibor büntetőta­nácsa Tóth Andrea 21 éves jármi lakost, aki szülés után megölte csecsemőjét. A lány környezetében eltitkolta terhességét. Gyermekét 1995. június 16-án este szülte meg otthon, a fürdőszobában. Mi­után elvágta a köldökzsinórt, a padlón fekvő csecsemőt több­ször megtaposta. Amikor látta, hogy a fiúgyermek már nem él, egy ruhadarabba csoma­golta a kis testet és elrejtette a mellékhelyiség kazánjában. Az elvetemült anya később rosszul lett, testvére orvost hívott hozzá, aki kórházba szállíttatta. A vizsgálatnál a szülés hamar kiderült, s a gyógyintézet érte­sítette a rendőrséget. Az ügyész az ítéletet tudomásul vette, a vádlott és ügyvédje felmentésért jelentett be fel­lebbezést, így az ügyben a Legfelsőbb Bíróság dönt majd.

Next

/
Thumbnails
Contents