Petőfi Népe, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-08 / 33. szám
TA ft fl ti fii" f Ötletek, tippek, tanácsok J ^ U !*• a mindennapokra Remélhetőleg több pénz lesz a borítékban Csak később változik az adótörvény- Tudom, hogy szeretetből szorongatsz, Lajos, de félek, hogy egyszer megfulladok! A pénzügyminisztérium előterjesztést készít a csütörtöki kormányülésre a személyi jövedelemadó-előleg levonásával kapcsolatban. Ezt Akar László pénzügyi államtitkár közölte a Parlamentben. Az ellenzék súlyos bírálattal illette a kormányt, emlékeztetve arra, hogy már a tavaly év végi vitában nyilvánvalóvá vált a tervezett adóelőleglevonási-rendszer várható hatása. A Magyar Munkaadói Szövetség, valamint á Magyar Kereskedelmi és Iparkamara visz- szautasította azokat a vádakat, amelyek az utóbbi napokban felelős kormányzati tisztségviselők szájából hangzottak el a dolgozók „túladóztatásával” kapcsolatban. A szakmai szövetség és a kamara elnöke által aláírt közlemény szerint nem etikus a munkaadók elítélése azon az alapon, hogy a január havi bérek elszámolásánál betartották a személyijövede- lemadó-törvény előírásait. A munkaadók ragaszkodtak u- gyanis a törvény fő szabályához, miszerint akinek akár egy forint béren kívüli jövedelme van, vagy lesz 1996-ban, és erről nyilatkozatot tesz, annak az adóelőlegét a normál adótábla alapján, a kedvezőbb adójóváírási kulcsok mellőzésével kell levonni. A munkaadók úgy vélik. hogy a túladóztatásért és a munkavállalók emiatti jogos elégedetlenségéért a felelősség nem a munkáltatókat, hanem a törvény-előkészítőket és a törvényhozókat terheli, akik körültekintés nélkül, az adórendszer végiggondolatlan változtatásaival, teljesen feleslegesen rontották a közhangulatot. A koalíció gazdasági szakértői a pénzügyminisztériummal egyetértésben kezdeményezik, hogy a kormány csütörtöki ülésén kérje fel az állami cégek és közintézmények vezetőit: az APEH közleménye szerint járjanak el a bérek adóelőleg-levonása során. Az adóhatóság kiadott rendelkezései ugyanis megfelelő útmutatást adnak ez ügyben, s csak a munkáltatókon múlik, hogy alkalmazzák-e a jóváírási rendszert. A szakértők azt is szorgalmazzák: a kabinet kérje fel a munkaadók szövetségét, hogy a lehető legszélesebb körben alkalmazzák az egyéb kifizetésekben is a normál adótáblát és arányosan vegyék igénybe az adójóváírás lehetőségeit. Megállapították, hogy az APEH útmutatásai részben kezelik a gondokat, e téren tehát nem indokolt a törvénymódosítás. Megoldatlannak ítélték azonban a nyugdíjszerű járulékok adóztatása kapcsán támadt helyzetet. Emiatt módosítani kell a törvényt. Készítsünk madáretetőt! Egy rendkívül egyszerűen, hulladékfából elkészíthető madáretető sok hasznos szárnyas életét mentheti meg, s a kertünkbe szoktatott madarak tavasztól őszig bőségesen meghálálják a gondoskodást. A ház alakúra épített madáretetőt oszlopra, alacsony fára vagy erkélyre is elhelyezhetjük. Nagysága tetszőleges, így mérete a rendelkezésre álló alapanyagokhoz igazodhat. A két oldalsó falat farost lemezből és furnérból egyaránt kivághatjuk, majd oldalról a tetődeszkákhoz és a fenékhez szögezzük. A fenék széleihez érdemes - szintén szögekkel - egy-egy vékony lécet erősíteni, amely megakadályozza, hogy a madáreledel leperegjen az etetőről. A sorkatonák ellátásáról A bevonuló újoncok és tényleges sorkatonák járandóságait az 1994. január 1-jén hatályba lépett honvédelmi törvény és különböző miniszteri parancsok, utasítások határozzák meg. Az újoncok és a sorkatonai szolgálatot teljesítők különféle anyagi, pénzügyi, természetbeni ellátást kapnak rendszeresen. Az újoncok az őket megillető juttatásokról időben megfelelő információt kapnak, de úgy gondoljuk, nem árt, ha a széles nyilvánosság, a szülők, hozzátartozók is tudomást szereznek ezekről a dolgokról. Ruházati ellátás: A sorkatonát az évszaknak megfelelő kimenő- és gyakorlóöltözet, valamint sportfelszerelés illeti meg. Hetente két-három alkalommal van tisztacsere, s kéthetente lehet a felsőruhát és az ágyneműt váltani. Az apróbb személyes holmik mosására kéthavonta van mosószerilletmény. Étkezés: Minden katonát megillet napi háromszori étkezés. Éjszakai tevékenység, vagy hidegben végzett munka során külön pótlékot kell kiadni. A sorállomány étkezésre fordítható normaértéke évente több alkalommal is emelkedett s ez így lesz a jövőben is. Követelmény, hogy az egységek élelmezési szolgálatainak legkevesebb 4100 kalóriát kell biztosítani egy fő részére, naponta. Kenyeres Dénes Influenzához hasonlító tünetekkel kezdődik Támadásban a hepatitisz B-vírus Sokan felfigyeltek a hepatitisz B-ről szóló, patikákban fellelhető ismeretterjesztő röplap intelmeire. Az érdeklődés különösen a következő mondatnak köszönhető: „vírusa influenzaszerü tüneteket válthat ki...” Orvosszakértők szerint: a hepatitisz B-nek semmi köze az influenzához, noha kezdetben valóban hasonló tüneteket okozhat. Nem azonos az évezredek óta jegyzett járványos májgyulladással sem, az utóbbi (azaz a hepatitisz A) széklettel, piszkos kézzel, élelemmel, ivóvízzel terjed. A hepatitisz B-t csupán a század hatvanas évei óta ismerjük. E vírus jelen lehet a fertőzött egyén vérében, testváladékaiban, így a nyálban, az ondóban, a hüvelyben. Terjedését elősegítheti a csókolózás, a nemi élet, a nem megfelelő körülmények között végzett tetoválás, füllyukasztás. Azaz minden, ami a fertőzött egyéntől közvetlenül avagy valamilyen közvetítő eszközzel továbbítható. A baj felismerését nehezíti, hogy a fertőzöttek éveken át tünetmentesek, miközben a krónikus májgyulladás, a májzsugor, a májrák felé haladhatnak. Pedig e kór gyógyítható. Magyarországon 100 ezer, a világon 400 millió ember hordozza e vírust. Nálunk két esztendeje szűrik a várandós asszonyokat. A fertőzöttek újszülöttjét beoltják, hogy megelőzzék a pici májgyulladását, s azt, hogy vírushordoz óvá váljék. A legveszélyeztetettebbek az egészségügyiek, a rendőrök, a tűzoltók, a drogosok, a fertőzöttek szexuális partnerei és a homoszexuálisok. Az egészségügyieket saját kérésükre ingyen beoltják. Mások számára az oltás több ezer forintba kerül, amihez a tb 70 százalékos támogatást ad. Ki minősül keresőképtelennek? Táppénz főorvosi beleegyezéssel Tavaly szeptember elsején lépett hatályba az a kormányrendelet, amely módosította a keresőképtelenség, közismertebb nevén a táppénzes állományba vétel elbírálását és ellenőrzését. A rendelet szerint a keresőképtelenség elbírálásának az a célja, hogy a betegszabadság vagy a táppénz megállapításához igazolás szülessen a munkavállaló, vagy tízévesnél fiatalabb gyermeke betegségéről. Az eljáró orvos kötelessége olyan diagnosztikai és terápiás eljárást alkalmazni, amely a munkavállaló mielőbbi meggyógyulását eredményezi. A keresőképtelenség megállapítására a járóbeteg-szakrendelés orvosa, az ideggondozó, a bőr- és nemibeteg-gondozó, a tüdő- és az onkológiai szakorvos jogosult. A háziorvos akkor veheti fel táppénzes állományba a munkavállalót, ha az illetékes megyei egészség- biztosítási pénztárral (MEP) erre szerződést kötött. Az eljáró orvosnak a keresőképtelenség tényét és okát a közokiratnak minősülő Orvosi Naplóban kell nyilvántartania, a betegek számáról pedig hetente értesítenie kell az illetékes MEP-et. A vizsgálatra jelentkezés időpontjától visszamenőleg, de legfeljebb 5 napra is igazolható a kereső- képtelenség. A rendelet a munkáltatónak biztosítja azt a jogot, hogy a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezze az illetékes MEP- nél. Ez persze díjfizetési kötelezettséget von maga után. Annak elbírálását, hogy az orvos által betegállományba felvett munkavállaló valóban keresőképtelen-e, az ellenőrző főorvosok végzik. Az elbírálás során jogosultak a beteg vizsgálatára, a betegre vonatkozó dokumentációba való betekintésre és a keresőképtelenség elbírálására is. Sőt, saját hatáskörükben javaslatot tehetnek a táppénz megvonására is. Ammenyiben a beteg a döntést sérelmesnek tartja, úgy nyolc napon belül, halasztó hatályú fellebbezést nyújthat be az illetékes főorvosi bizottsághoz. Dr. L. E. Új jogszabály a tandíjakról - március végén Marad a kétezer, de megtakarítható Az egyetemi, főiskolai hallgatóknak a jövőben is tandíjat kell fizetniük - ez szerepel az új kormányrendelet tervezetében, amely ezekben a hetekben készül a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. A tandíj várhatóan továbbra is havi kétezer forint lesz. A tandíj összegét az új jogszabály százalékban határozza meg. Ahogy a tervezet megfogalmazza: a tandíj nem haladhatja meg az adott évi költség- vetési törvényben egy hallgatóra megállapított éves normatíva 3 százalékát. Jelenleg ez az összeg mintegy 65 ezer forint. A tandíjat tehát csak akkor lehet emelni, ha előzőleg megnövelik a hallgatói támogatást. Az új rendeletet, a hallgatói ön- kormányzat és a miniszterelnök tavalyi megállapodása alapján, március végéig készítik el a szakemberek. Kovács Tibor, a tárca illetékes főosztályvezető-helyettese elmondta: minden jel szerint sikerül a különböző igényeket egymással összhangba hozni. Kompromisszum eredménye például, hogy a tandíjat a diákok jó tanulmányi eredménnyel „megspórolhatják”. Ennek részletes feltételeit az egyes intézmények maguk határozzák meg. Kimondja majd a jogszabály azt is, hogy a hallgatók szociális körülményeit a juttatásoknál - a többi között az ösztöndíjnál - kell figyelembe venni. Hogy ki milyen mértékben rászorult, azt szintén helyben állapítják meg. A kormányzat és a diákképviseletek egyetértettek abban, hogy az első félévben mindenki egységesen fizessen tandíjat. Azt azonban a hallgatók érték el, hogy a befizetett pénz az intézményeknél marad. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis a tandíj „közös kalapba” került volna, s a minisztérium osztotta volna visz- sza az egyetemeknek, főiskoláknak. A tervezetben a sokat vitatott kiegészítő tandíjról nem esik szó. D. G. A gyümölcstárolás fortélyai Hűvös otthonba meleg otthonka Akik idejük nagy részét a lakásban töltik - nyugdíjasok, kismamák - télen gyakran panaszkodnak hűvös otthonukra. Ilyenkor kénytelenek több réteg ruhát magukra venni, ám nem egyszerű feladat naponta egymáshoz illő darabokat összeválogatni. Némi gyakorlattal a régi holmikból is csinos „melegítő otthonka” készíthető, csak anyaga legyen jó tartású, meleg, formája pedig bő és kényelmes. Könnyen fel- és levehető, praktikus ruhadarab a maxi-mellény: Fontos, hogy a karöltője elég mély legyen, hogy vastag pulóvert is viselhessünk alatta. Akár öreg szövetkabátot is feláldozhatunk erre a célra, de ügyeljünk arra, hogy a nyaka mindenképpen V-kivágású legyen. A se- lyembélést nyugodtan megtarthatjuk. Hordható nadrággal vagy hosszú flanelszoknyával is. A kötényruha szintén jól bevált fazon a hűvös lakásokban, hiszen bőségesen alá lehet öltözni. Legmegfelelőbb anyaga a kordbársony, a plüss vagy a vastag gyapjú dzsörzé. Záródhat zippzárral, de gombolással is. Nem árt selyembéléssel melegebb, kellemesebb viseletté tenni. Hossza lehet tetszés szerinti, akár földig is érhet. A pongyola nem hagyományos fazonú: kötött passzéval kombinálva ugyanis jobban melegíti a csuklót és a nyakat - megfázásra érzékeny nők számára ideális házi viselet. Ez a megoldás különösen a mikro- kordbársony és a flanel anyagú pongyolákhoz illik. Kiskerttulajdonosok évente visszatérő panasza, hogy a télire eltett gyümölcsök hetek alatt áldozatul esnek valamilyen betegségnek, fertőzésnek, s a család több hónapra szánt vitaminforrása kilószámra kerül szemétre. A sok bosszúság és a tetemes veszteség szigorú válogatással és helyes tárolási módszerekkel megelőzhető. A téli tárolás egyik alapvető szabálya, hogy csak teljesen ép, egészséges gyümölcsök kerüljenek a rekeszekbe. Nem nehéz megjósolni, hogy néhány héttel később ennek ellenére találunk majd beteg, elszíneződött példányokat. Ahhoz, hogy ezek ne fertőzzék el a többi gyümölcsöt is, hetente újra át kell válogatnunk a gyümölcsöket. A tél során tönkremenő termésért gyakran a tárolóhelyiség alacsony vagy magas páratartalma tehető felelőssé, ezért rendszeresen ellenőrizni kell ennek értékét. Az ideális páratartalom 80-90 százalék. Ha ennél alacsonyabb a helyiség páratartalma, a rekeszek, ládák kiszáradnak, s nedvességet vonnak el a gyümölcsöktől, amelyek ráncosodni kezdenek. Az alacsony páratartalmat legegyszerűbben úgy pótolhatjuk, ha a helyiségben vízzel telt lapos edényt helyezünk el. A túl magas páratartalom még többet árthat, mert kedvez a betegségeknek. Az ilyen tárolóhelyeket ezért gyakorta kell szellőztetni. Ellenőr nem igazoltathat Idén ismét emelkedtek a tömegközlekedés díjszabásai. Ezzel együtt nőtt a potyázó utasok száma is. De mihez van joguk az ellenőröknek? Nem hatósági személyek, az utasokat csupán jegyük, bérletük felmutatására szólíthatják fel. Akinek nincs érvényes jegye, attól pótdíjat kérhetnek. Éz valójában még nem büntetés, polgári jogi értelemben csupán kártérítésnek számít. Ilyen kártérítésre kötelezhetők azok is, akik nem tartják be a jegyváltással elfogadott szabályokat: például szemetelnek, garázdálkodnak. Ha valaki nem hajlandó pótdíjat fizetni, az ellenőrök felírhatják személyi adatait. De igazolványának átadására nem kényszeríthetik. Ennek ellenére jobban jár az, aki rövid úton rendezi a pótdíjfizetést, mert az ellenőrnek joga van az igazoltatás érdekében rendőri segítséget kérni. A jegy nélkül utazónak ekkor már a tulajdon elleni szabálysértési bírsággal és az esetleges bírósági perköltséggel is számolnia kell. És mi a joga az utasnak? Kérheti az ellenőrtől, igazolja magát. Lehetősége van arra is, hogy panaszt tegyen ellene, ha jogaiban vagy érzéseiben megsértette. Ilyen esetben az adott közlekedési vállalatnak ki kell vizsgálnia az ügyet és a fegyelmi felelősségre vonásról értesítenie kell a panaszost is.
