Petőfi Népe, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-28 / 50. szám

1996. február 28., szerda Tisztelt Szerkesztőség: 7. oldal Ingyen is meg lehet oldani Mi jár a magyar polgárnak? Ebből nem kérünk többet! Február 25-én, vasárnap a dél­utáni órákban mosópor-ter­mékmintát terjesztettek Kecs- kemél-szerte. A Széchenyivá- rosban is. Nálunk ez úgy tör­tént, hogy a terjesztő egysze­rűen bedobálta a postaládákba a termékmintákat. Röviddel ezután jött valaki és az összes postaládát feltörte. Természe­tesen a csomagokért. Véleményem szerint az ilyenfajta „ajándékokat” sze­mélyesen kellene átadni az érintetteknek - mint ahogy ez a korábbiakban történt -, nem pedig a könnyebb megoldást választva, belegyömöszölni a postaládákba, kitéve minket annak, hogy ilyen kellemet­lenségek érjenek. (Vasárnap nem szoktunk postakülde­ményt várni, következéskép­pen nem is keressük. Viszont többnyire otthon tartózko­dunk, úgyhogy megtalált volna a terjesztő - ha akar!) Iyen áron többé inkább nem kérünk termékmintát! Tudo­másom szerint ugyanis másutt is járt a terjesztő és a foszto­gató is. Tehát nem mi vagyunk az egyetlenek a Széchenyivá- rosban ezzel a problémával. Andróczkiné L. Ágnes, Kecskemét A kecskeméti képviselő-testü­let döntött: drágul az autóbusz­közlekedés. Itt lenne az ideje most már a szolgáltatás színvo­nalát is emelni. Megemlítek egy-két dolgot, ahol ingyen is lehet javítani a minőségen. Következetesen nem állnak az autóbuszok a járda mellé a megállókba. Kínszenvedés és balesetveszélyes le- és fel­szállni a sokszor fél-egy méte­res távolságból. Ezt még tetézi télen, hogy a megállókat senki nem takarítja le a hótól, jégtől. A megállókban való megál­lás sokszor stoppszerű, a kiin­dulás pedig szinte ugrásszerű. Mintha nem embereket szállí­tanának, hanem valami mást. Biztos vagyok abban, hogy nem a szakmai tudás hiánya, hanem közömbösség vagy az utas semmibe vétele az ok. Egyszer szóvá tettem, mire a válasz: nehogy az utas szabja Már vagy 15 éve „hordok” (il­letve már csak hordtam) talpa­mon tyúkszemet, orvosi nevén vírusos szemölcsöt. Hogy ez milyen fájdalommal és kínnal jár, csak az tudja igazán, aki ha­sonló cipőben jár, vagy járt va­laha is. Mert ugye, pont a járás a legkellemetlenebb. Megfor­dultam panaszommal a bőr- gyógyászaton is többször, ma­gánorvosoknál is sokszor pró­Bárhol haljon is meg, ne La- josmizsén temetkezzen! A te­metkezés ugyanis itt alku tár­gya. Akárcsak a piacon. Idén február 6-án testvérem temetését intéztük. Egy család előttünk kért tájékoztatást a te­metési költségekről. Neki 86 ezer forintot mondott az iroda­vezető. Ennek hallatára rutin­szerűen szétnéztünk a koporsók között, a legolcsóbb 20 ezer fo­rintba került. Ezek után jobb­nak láttuk bemenni Kecske­métre. Végül a kecskeméti közte­metőben vásároltuk meg a ko­porsót 27 600 forintért. Ebben benne volt a Lajosmizsére szál­meg, hol álljak meg és hogyan induljak. Végül is örüljek, hogy van közlekedés. A vezérigaz­gató ugyanis, mint tulajdonos, ismételten kijelentette, hogy kivonul a Volán a város tömeg- közlekedéséből! Kérdem én: hová? Lehet, hogy a millecentená- rium alkalmával, a hagyomá­nyoknak megfelelően, ismét gyalog, szekéren, lovon közle­kedünk? Kecskemét a hírős vá­ros - megyeszékhely -, tömeg- közlekedés nélkül még ijesztge­tésnek is nevetséges. A szolgáltatás nemcsak az árak állandó emeléséből, ha­nem színvonal: a kényelem, a biztonság, megbecsülés foko­zásából is áll. Mert ha (állító­lag) keveset is, de mi fizetünk érte, vagy vonuljunk ki mi is a közlekedésből? Gulogi György, Kecskemét bálkoztam. Hat alkalommal vi­seltem el a kínzó műtéteket, de a tyúkszem csak megmaradt. Álmomban sem gondoltam volna, hogy a kecskeméti Má­jus 1. téri szolgáltatóház pedi­kűröse, Fábián Katika hat fájda­lommentes kezeléssel megsza­badít tizenöt esztendeje viselt kínzó fájdalmamtól. Ezt szeret­ném ezúton megköszönni neki. I)ugár János, Kecskemét lítás is. Lajosmizsén a ravatalo­zásért elsőre 30 ezer forintot mondtak. Aztán csodák-cso- dája, mire a fizetésre került a sor a 30-ból 25 ezer lett! Vé­gül a számlán azonban már csak 23 500 forint szerepelt! Ez ám a matematika! Temetéskor az ajtón nem volt függöny és a kegyeleti égő se égett. Valószínűleg nem fért bele a 25 ezer forintba. Tavaly a temető magánkézbe került. Tehát a teher a hivatal válláról átkerült a lakosság vállára. Csakhogy ez minden, csak épp nem kegyeleti szolgálat. Fraskó Pál, Lajosmizse Sokáig én Is hto-val fűtöttem, egészen tavaly december 24- éig. Előzményként megemlí­tem, hogy tudomásomra jutott, a szomszéd község, nevezete­sen a szakmári önkormányzat milyen emberséges módon tá­mogatta a hto-val fűtőket. Aki egy-két helyiséget fűtött olajjal, az 25-30 ezer forint készpénzt kapott, vagy aki igényelte, az a pénz helyett kaphatott egy 35 ezer forintos, gázpalackról üzemelő konvektort. Sokan ezt választották. Noha olcsó fűtési módnak ez sem nevezhető, a hto-nál mindenestre olcsóbb és esztétikusabb is. Ezért a szak­mári önkormányzatot minden­képpen elismerés és dicséret il­leti meg. Köszönet a koránkelőknek Szeretnénk köszönetét mondani a lapon keresztül Asbóth Györgynek és egy másik gép­kocsivezetőjüknek, akik Kecs­kemétről hozzák az újságot hajnalonként Szalkszentmár- tonra, a Vadas-tanyára. Asbóth Györgyné ügyintézőjüknek te­lefonáltunk Szabadszállásra, aki volt olyan kedves, hogy el­intézte ezt nekünk. Mi idős, be­teg emberek vagyunk, külön­ben nem jutna el hozzánk a lap­juk. így ebben a kemény, zord téli időben, vagy nyáron, a nagy melegben is már hajnal­ban megkapjuk az újságot. Kö­szönet nekik emberséges jóaka­ratukért. Fodor Béláné, Szalkszentmárton Azt az utcát, sáros utcát... Félegyházán az utcánkat (Már­tírok útja) a tél elején csator­názták, felásták, derékvastag­ságú csöveket fektettek le. Ez még nem lett volna baj, hiszen a polgármesteri hivatalban biz­tosan tudják, miért jó ez. Mi pedig, az ott lakók, nap mint nap látjuk, hogyan akadnak el az autók a tengelyig érő sárban. A másik nagy gond a szemét- szállításkor merül fel. A munká­latok miatt ugyanis 150-200 mé­terre kell az idős, nyugdíjas em­bereknek a szemetet elcipelni. Bízva, hogy az illetékesek is ol­vassák e sorokat és orvosolják panaszunkat maradok tisztelet­tel: G. J.-né, Kiskunfélegyháza Továbbra is várjuk észrevételeiket Olvasószolgálatunk 76/480- 756-os telefonszámán, vagy a 76/481-391, 270-es mellékén Boda Ilona munkatársnőnk várja a kérdéseket, észrevétele­ket és megrendeléseket. De ír­hatnak is! Szerkeszti! Szász András Nos, kapva a lehetőségen, összeszedtem az összes megta­karított pénzemet és mivel az önkormányzatunk (Újtelek) nem kapkodta el a dolgot, gon­doltam, megelőzöm őket és vet­tem én is egy gázpalackról üzemelő konvektort. Ki is hoz­ták, be is szerelték. Mindezt 31 ezer forintért. Abban remény­kedtem, hogy a szakmádhoz hasonlóan a mi önkormányza­tunk is ad majd 25 ezer forintot és akkor igazán meg lettem volna elégedve. A dologhoz még hozzátartozik, hogy októ­bertől munkanélküli-segélyen vagyok, ami 10 ezer forint (egy havi fűtés költsége). December vége felé jött is a levél, de a remélt összeg helyett az ön­1991 júliusában közel kétszáz esztendős házam életveszé­lyessé vált. Szóbeli ígéretet kaptam a polgármester úrtól, hogy legalább ideiglenesen la­kást ad a város. A fiam akkor volt katona, én pedig az előtte levő hónapokban lettem mun­kanélküli. A házat sajnos nem tudtuk megjavíttatni, így kénytelenek voltunk eladni. Hónapokig al­bérletben laktunk, majd vettünk egy kis tanyát, persze magas kamatra. Törlesztgettünk be­lőle, ahogy tudtunk. De az OTP Nem vagyok a levélírók párto­lója, de most mégis tollat fog­tam. Mégpedig azért, mert a február 21-i Petőfi Népében ol­vastam, hogy a kecskeméti ille­tékesek „vizsgálják a hóeltaka­rítást”. Én ehhez szeretnék egy pár gondolatot papírra vetni. Először is javaslom, hogy a 11 millió felét se kapja meg a V. G. Kft. Hát mit csináltak ők? Nemrégiben át kellett utaz­nom Félegyházáról Kecske­métre. Ahogy leszálltam a kormányzat tudatta velem, hogy csak 3000 forint hto-tá- mogatásra tarthatok igényt. Ezt az összeget nagyon méltányta­lannak tartottam és közöltem az önkormányzat levélkihordójá- val, hogy erre a nevetséges ösz- szegre nem tartok igényt. Azt mindenki tudja, hogy a mai árak mellett háromezer forintért mennyi hto-t lehetne kapni. Ezért azt szeretném tudni, hogy az adózó állampolgár miből tudhatja meg, hogy tulajdon­képpen mi jár neki, mennyi jár neki, vagy ez teljesen az ön- kormányzatokra van bízva és saját kénye-kedve szerint dönti el, kinek és mennyi adható? Haszna László, Újtelek állandóan végrehajtással fe­nyeget és persze a törvény sze­rint meg is teheti, ha nem fize­tünk. Közben átadták tartozá­sunkat az OTP Ingatlan Rt.- nek, akik viszont azt egy ösz- szegben kérik vissza. Most már olyan nagy a tartozásunk - a büntető- és késedelmi kama­tokkal együtt 471 191 forint -, hogy külső segítség nélkül nem bírunk vele. Már csak abban bízunk, hogy így az újságon ke­resztül találunk valakit, aki tudna segíteni. T. M., Kiskunfélegyháza buszról, elkeserítő látvány fo­gadott. Valóságos jégpálya volt a járda és az úttest egyaránt. Morogva vettem tudomásul, hogy itt senki nem törődik se az úttal, se a járdával! Gondolom, ezzel nem csak én voltam egyedül, mert a személyautókat figyelve, azok is csak sasszéz- tak. Levelem tegyen még egy lapáttal a kft. rovására, ne csak követelni tudjanak, hanem dol­gozni is! Gócsi Józsefné, Kiskunfélegyháza Olvasószolgálat 250 nyeremény A jövő héten induló nagy, tava­szi nyereményjátékban ezúttal is a Petőfi Népe előfizetői ve­hetnek részt. Pályázni a 10 al­kalommal megjelenő részvételi szelvénnyek kitöltésével lehet, amelyek átadhatók a kézbesítő­inknek, a helyi szerkesztősé­gekben, vagy az olvasószolgá­latnál, akár egyszerre is. Egyet­len szelvény is szerencsét hoz­hat, de a cédulák száma meg­sokszorozza az esélyt az áprilisi sorsoláson. 250 nyeremény ta­lál majd gazdára a pályázatot beküldő előfizetőink között. Alpárról kérdezték Nagykőrösről, Lakitelekről és Törteiről is telefonáltak az elő­fizetőink: hogyan juthatnak a kedvezményes árú levélszek­rényhez? Folyamatosan teljesít­jük a megrendeléseket, a Petőfi Népe kézbesítői házhoz viszik a kért típusú levélszekrényt. A telefonon felvett megrendelé­seket továbbítjuk a területi ter­jesztési ügynökségvezetőnek, akihez közvetlenül is fordul­hatnak a körzetből előfizetőink: Cseh István (telefonszáma: 448-907). Természetesen olva­sószolgálatunk is készséggel fogadja az érdeklődést és a megrendelést. Parlament, operaház Nagy érdeklődés közepette fo­lyik a március 16-ai PN-túra szervezése, mely során a részt­vevők Budapest nevezetessége­inek megtekintését egy szent­endrei hajókirándulással kötik össze. Az Operaházban, a Vár­ban, séta Szentendrén, sok lát­nivalót és élményt ígér a prog­ram. Solton a polgármesteri hi­vatalban (Molnár Mónikánál) is lehet jelentkezni a kirándulásra, illetve a szervező „Tom Uta­zás” címen és számán: Kecs­kemét, Akadémia krt. 2. Tel.: 76/478-102. Ki utazik? A március 11-ei sorsolást köve­tően egy olvasónknak és part­nerének meghívót nyújtunk majd át egy hétvégére a Bérc Hotel Mátrába. Ez a nyeremény ugyanis a legújabb szállodás já­tékunknak, amely múlt szomba­ton indult. A nyereményért pá­lyázni a szálloda 3. Petőfi Né­pében megjelenő emblémája egyszerre beküldésével lehet. Soltvadkerten is előfizethető Az érdeklődők kérdésére vála­szolva: olvasóink Tázlártól Akasztóig, Pirtótól Soltszent- imréig előfizetési szándékkal területi ügynökségvezetőnket is kereshetik, aki készséggel fo­gadja a megrendeléseket: Pet­rányi József, Soltvadkert, Bó- csai u. 26. Tel.: 78/381-935. Kérjük, hogy Kiskőrösről és i ccéiről is ezt a számot hívják.- Miért csodálkozik, asszonyom? Tudja, mi pénzt felzabál manapság egy rendőrkutya?! Aki beteg, nem is utazhat? Egy hideg téli napon a Baja- Kiskunhalas közt közlekedő buszjáratot vártuk egy 56 éves, leszázalékolt, tüdőbeteg férfival. Előrebocsátom, nem útitársam védelmében írok, mert ha valaki ránézett, azt hihette, hogy illuminált álla­potban van. Ezt látszott meg­erősíteni a táskájából kikan­dikáló borosüveg is. Egysze­rűen felháborított az az em­berhez méltatlan bánásmód, amellyel elbánt vele egy má­sik ember(?). Ez késztetett végül is arra, hogy tollat ra­gadjak. Nos, utastársam felszállás után annak rendje s módja szerint megváltotta a 38 forin­tos jegyét, majd a sofőr leke­zelte a nyugdíjasszelvényét. Közben azonban végig szö­vegelt. Mármint a sofőr. El­mondta például, hogy ő nem gyógypedagógus. Továbbá annak a véleményének is hangot adott, hogy az ilyen embert autóbusz helyett in­kább a mentő vigye. Mire monológja végére ért, meg­gondolhatta magát, mert egy­szerűen kijelentette: nem haj­landó elvinni a beteg embert és ezzel leszállította. Az, hogy leszállítja a busz­ról, mert azt hiszi, részeg, va­lahogy elmegy, de hogy még a pénzét se adja vissza, ez már egyenesen felháborító. Ha olvassa e sorokat a „korrektül eljáró buszvezető”, jusson eszébe: ő is lesz idős, amikor már nem a kormány­kerék mögött fog utazni. Ta­lán akkorra érzései, viselke­dése is megváltoznak. Talán... Név és cím a szerk.-ben Emlékezetes farsangi bál A mai világban, amikor any- nyit lehet hallani a cigányok és rendőrök közötti konfliktu­sokról, talán üdítőként hat majd a bácsalmási cigányság köszöneté. Február 17-én, szombaton rendeztük meg a farsangi cigánybált, amely a résztvevők számára nagyon emlékezetes marad. Pontosan azért, mert bebizonyosodott, hogy a cigányok is tudnak kulturáltan szórakozni, rend­bontás nélkül mulatni. A helyi rendőrőrs vezetőjének és munkatársainak szeretnénk megköszönni, hogy kéré­sünkre jelen voltak, és biztosí­tották zavartalan szórakozá­sunkat. A rendőrök jelenléte azért volt fontos, hogy min­den vendégünk - cigányok és magyarok egyaránt - bizton­ságban érezhessék magukat. Szintén szeretnénk köszönetét mondani Bácsalmás azon vál­lalkozóinak, akik a tombola­tárgyakkal hozzájárultak a bál sikeréhez. Juhász Györgyné kisebbségi szószóló, Bácsalmás, Rákóczi út. 38. Véget értek szenvedéseim Forintban mért végső búcsú Talán tud segíteni valaki Jégpálya gyalogosoknak?

Next

/
Thumbnails
Contents