Petőfi Népe, 1996. február (51. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-03 / 29. szám
4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1996. február 3., szombat Göncz Árpád segítséget kért a magyar Testnevelési Egyetem továbbfejlesztéséhez Juan Antonio Samaranchtól, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökétől. A köztársasági elnök a svájci Lausanne-ban találkozott a NOB vezetőjével, akinek azt is fölvetette: Budapesten létesüljön regionális doppingközpont. Göncz Árpád szombattól részt vesz a davosi Világgazdasági Fórumon. Az orosz szénbányászok folytatják országos munkabeszüntetésüket, mert egyelőre nem született megállapodás az ágazati szakszervezet és a kormány között követeléseik teljesítéséről. Pénteken az orosz szénbányák 80 százalékában sztrájkoltak. Figyelmeztető sztrájkot tartott péntek reggel 7 és 9 óra között 160 ezer román bányász. A munkabeszüntetők eddigi nyugdíj- és egyéb jogaik megőrzését, illetve a termelés folytatására és bővítésére szolgáló alapok biztosítását követelik. Az EU soraiba törekvő egykori szocialista országok olyan messze elmaradtak a földrész nyugati felének fejlettségi szintjétől, hogy a szakadék áthidalásához legalább 20-30 évre lenne szükségük - nyilatkozta az Adam Smith londoni gazdaságkutató intézet igazgatója. Az intézmény felmérése eltanácsolja a kelet-európai államokat az EU-csatlakozástól. Munkára készen. A magyar cégeknek és vállalkozóknak jó esélyük van arra, hogy részt vegyenek a jugoszláv utódállamok újjáépítésében. A kivihető magyar termékek és a szóba jöhető vállalkozások listáját a miniszterelnök átadta a finanszírozásban feltehetőleg részt vevő német kormánynak, az ipari miniszter pedig eljuttatta - a többi között - a bajor, az amerikai, a japán és a délkoreai kormányhoz. Esély a maradásra. Jelenleg nem mutatkozik kormányzati szándék a vasúti mellékvonalak megszüntetésére, a megkezdett racionalizálás azonban nem fejeződhet be. Ezt a Vasutas Települések Szövetségének közgyűlésén jelentették be. A mellékvonalakon tavaly 6-7 milliárd forint veszteség keletkezett, amely 1996-ban a tervek szerint 5 milliárd forintra csökken. Közeledés. Idén tavasszal magyar-osztrák kétoldalú szerződést írnak alá az ingázók foglalkoztatásáról és a gyakornok- cseréről. Ez segíthet abban, hogy hazánk csatlakozása előtt munkaügyi szempontból is átjárható legyen az Európai Unió határa - nyilatkozta Kiss Péter munkaügyi miniszter. Kezdődik a boszniai területcsere Lelőttek egy orvlövészt a francia IFOR-katonák A Boszniában állomásozó nemzetközi erők, az IFOR francia katonái csütörtökön lelőttek egy orvlövészt Ilidzában, Szarajevó nyugati, szerbek által ellenőrzött városrészében. Szombaton a daytoni megállapodás újabb fontos határideje jár le: a szemben álló feleknek ekkorra kell kivonniuk egységeiket a területcserére szánt térségekből. Hat héttel az akció megkezdése után immár 50 ezer katona foglalta el állomáshelyét az összesen 60 ezresre tervezett boszniai béketeremtő erőből. Az IFOR-csapatoknak február közepéig kell befejezniük pozícióik elfoglalását, ami a telepítés eddigi üteme mellett valószínűleg néhány nappal hamarabb bekövetkezik majd - vélik szövetségi körökben. Pillanatnyilag már valamennyi parancsnoki állás a helyén van, és - néhány zászlóalj kivételével - az összes, már telepített dandár bevetésre kész. Eddig összesen tíz nem tagországgal (köztük Magyarországgal) kötött a NATO részvételi megállapodást, és további nyolc jelezte részvételi szándékát. Szombaton kezdődik meg a daytoni egyezmény újabb szakaszának végrehajtása. A délszláv békeegyezmény területátadásról rendelkező szakaszaival összhangban muzulmán és szerb csapatátcsoportosításra kerül majd sor, s a békefenntartó erők mozgása is megélénkül. Szarajevói értesülések szerint az IFOR-erőkben szolgálatot teljesítő amerikai katonák az elkövetkezendő napok során az észak-boszniai közlekedési folyosó területén kijelölik a muzulmán-horvát föderációt és a szerb közösséget elválasztó határvonalat. A szarajevói rádió Robert Stone ezredesre hivatkozva arról is beszámolt, hogy az IFOR parancsnoksága ismertette az elválasztó övezetek ellenőrzésének szabályait. Ennek értelmében az ellenőrzésben részt vevő szerb, horvát és muzulmán katonáknak jelentkezniük kell az IFOR-parancsnokságon, s csak a békefenntartók által kiadott igazolvánnyal tartózkodhatnak az elválasztó övezetek területén. Frontvonal a bosnyák fővárosban. FOTÓ: FEB/REUTER Május közepén kezdődik az írásbeli, június elején a szóbeli Az idei érettségi menetrendje Nem lesz változás az idén az érettségik rendjében. Ezt tartalmazza az a tájékoztató, amelyet a napokban juttatott el a művelődési tárca a középiskolák igazgatóinak, valamint a megyék és a nagyobb városok főjegyzőinek. A gimnazisták első írásbelije május 13-án lesz, magyarból. A főjegyzők nem tévedésből jutottak a körirat birtokába. A tavaly módosított közoktatási törvény szerint ugyanis területükön ők a felelősek az érettségik és más záróvizsgák megszervezéséért. A minisztérium - mint Juhász József főtanácsos elmondotta - ebben kíván segíteni nekik. A negyedikesek különben május 10-én mennek utoljára iskolába, majd 13-ától naponta készítik el magyarból, matematikából, idegen nyelvekből, fizikából, kémiából, s más tárgyakból az írásbelit. A szóbeli vizsgákat a nappali tagozaton június 6-a és június 21-e között tartják. A záróvizsgákban a tavalyihoz képest semmilyen vonatkozásban nincs változás. Eszerint a végzős gimnazistáknak legkevesebb öt tan-, tárgyból kell érettségizniük. Ezek: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és idegen nyelv, illetve egy tantárgy a fizika, kémia, biológia, s a vizsgaszabályzatban felsorolt többi tárgy közül. Van lehetőség hatodik, hetedik, sőt további tantárgy választására is, feltéve, ha azt a diák legalább két évig heti kétszer két órában tanulta. Változatlan az is, hogy magyar nyelv és irodalomból szóbeli és írásbeli, történelemből szóbeli vizsga van, matematikából csak írásbeli. Illetve: ha elégtelenre sikerül a matekdolgozat, szóban javíthat a diák. A többi tárgyból vagy szóban, vagy írásban bizonyíthatják tudásukat az érettségizők. (deregán) Bokros: Ami a kabinet ülésén elhangzik, az belügy Napirenden a megyék jogállása Az önkormányzatok érdekeltek az államháztartási reform végrehajtásában - hangzott el tegnap az Országházban megyei, városi vezetők, polgár- mesterek és a kormány több tagjának találkozóján, amelyen részt vett Horn Gyula miniszterelnök is. Kuncze Gábor belügyminiszter a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón elmondta: foglalkoztak az önkormányzatokkal kapcsolatos reformelképzelésekkel, és szóba került a megyék jogállásának rendezése is. Több polgármester, megyei közgyűlési elnök az önkormányzatok gazdálkodási nehézségeiről számolt be. Nincs azonban szó arról - tette hozzá a miniszter -, hogy több száz település csőd előtt állna. Verebélyi Imre kormánybiztos az önkormányzati törvény módosításáról szólva rámutatott: a jelenlegi szabályozás általában nem nyújt lehetőséget a kötelező társulás elrendelésére. Bokros Lajos pénzügyminiszter az önkormányzatok finanszírozási módjait elemezte, külön szólva a kórházak gazdálkodásáról. A lemondási szándékáról fölröppent hírekről elmondta: a kormány belügye, mi hangzik el az üléseken, ő nem kívánja a nyilvánosság elé tárni, ki és mit mondott. A segély nem megoldás Rendszeres támogatást igényel a tudomány A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége támogatja a azt a kezdeményezést, hogy a privatizációs bevételek egy részét fordítsák a tudomány finanszírozására. Igazi megoldást azonban nem az egyszeri segély, hanem a rendszeres költségvetési támogatás jelenlegi rendkívül alacsony szintjének emelése jelentene. Ezt Kosáry Domokos, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke hangsúlyozta azon a megbeszélésen, amelyet Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnökével folytattak a tudóstestület vezetői. Az akadémiai törvény végrehajtása mellett a parlament és a magyar tudományos élet kapcsolatainak szorosabbra fűzéséről is tárgyaltak a találkozón. A tudósok aláhúzták: az nem elég, hogy az Országgyűlés kétévenként elfogadja az Akadémia beszámolóját a magyar tudomány helyzetéről. Szoros, napi kapcsolatra van szükség ahhoz, hogy a képviselők átérezzék az ország előtt álló modernizációs kényszert, s ennek hatására kilépjenek a kizárólagos pénzügyi szemlélet korlátái közül. Fontos, hogy tisztában legye- 'nek a magyar tudomány gondjaival, eredményeivel. Kosáry Domokos elégedetten szólt arról, hogy a kormány tudománypolitikai irányelvei szerint a bruttó nemzeti termék (GDP) 1,6 százalékát fordítaná a tudomány céljaira. Jelenleg ez az arány 0,5-0,6 százalék. Tanácskozik a Fidesz, értékel az MDF Ellenzéki nézőpontból Kétnapos tanácskozást kezdett tegnap a Fidesz képviselőcsoportja, sajtótájékoztatón adott helyzetértékelést a Magyar Demokrata Fórum. A Fidesz frakciójának ülésén Orbán Viktor pártelnök megállapította: az MSZP-SZDSZ koalíció helyzete megszilárdult. A két kormánypárt felosztotta egymás között a különböző területeket. A gazdasági szférában egyértelmű a szocialista párt és szimpatizánsainak túlsúlya, a kulturális és művészeti életet pedig az SZDSZ és holdudvara birtokolja. A képviselőcsoport tagjai egyetértettek az elemzéssel. Az új parlamenti ciklus feladatai kapcsán aláhúzták: mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy az államháztartási reformmal kapcsolatos törvényeket a kabinet a Bokros-csomaghoz hasonlóan ráerőltesse a t. Házra. Ezért kezdeményező szerepet vállalnak a kormányzat „meggyőzésében”. Az MDF képviselőcsoportjának tájékoztatóján ismételten arra figyelmeztettek, hogy a kormány intézkedései az ország jövőjét veszélyeztetik. Tönkreteszik az egészségügyet, a köz- biztonságot és ellehetetlenítik a demokrácia vívmányait. Külön szóltak a rendőrség helyzetéről. Aláhúzták, hogy 1995-ben például 28,9 százalékkal nőtt az ismertté vált bűn- cselekmények száma. Míg 1990-ben alig 4 százalékkal, addig 1995-ben több mint 10 százalékkal csökkent a rendőrség állománya. Megtorpant a technikai fejlesztés is, korszerűsítésre reálértékben 20 százalékkal kevesebb pénz jut. DOUWE EGBERTS iiiTfiltítJiiVE Paloma - megéri árát!
