Petőfi Népe, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-06 / 286. szám

1995. december 6., szerda Hazai Tükör 5. oldal Interjú a főigazgatóval A gyógyítás a legfontosabb A megyei közgyűlés tegnapi döntése értelmében 1996. ja­nuár elsejétől a mostani gaz­dasági igazgató, Nemes János vezeti a kecskeméti megyei kórházat főigazgatóként. A közgyűlésben Nemes János arról beszélt: a gyógyításnak és az orvosszakmának kell el­sőbbséget élveznie a kórhá­zon belül. Ezért támaszkodik majd döntéseiben a szakköz­gazdász képesítéssel rendel­kező főigazgató egy orvos­szakmai grémiumra.- Ez a testület azonos lesz a mostani főon’osi tanáccsal?- Nem, egy annál szűkebb, néhány fős testületre gondo­lok, melynek tagjait a főor­vosi tanács delegálja, illetve én kérek fel. E tanács meg­kérdezése nélkül nem döntök orvosszakmai kérdésekben.- Melyek lesznek a legelső, legfontosabb feladatai?- Két feladatot már kap­tam. Az egyik: két hónapon belül el kell készítenünk a kórház új szervezeti-műkö­dési szabályzatát. A másikról most döntött a megyei köz­gyűlés. A költségvetési kon­cepció szerint március 31-éig a kórház ágystruktúráját felül kell vizsgálni, s erről - az esetleges telephely-megszün­tetésekről, átszervezésről - je­lentést kell készíteni.- A közgyűlésben is firtat­ták: milyen pénzügyi helyzet­ben van most a kórház? Híre ment, hogy néhány osztályon már gyógyszerre sem futja.- Pénzügyi gondjaink 1994-ben jelentkeztek elő­ször, idén átmeneti likviditási gondjaink állandósultak. En­nek ellenére a kórház nincs csődben és fizetőképes. A belső használatra szánt körle­velekben valóban az önkölt­ségek leszorítására kérjük a gyógyító osztályokat, de ez nem jelenti azt, hogy a bete­gek nem kapják meg élet­mentő, állapotjavító gyógy­szereiket. Az is tény viszont, hogy az egész kórházi műkö­désben s a gyógyszerfelhasz­nálásban vannak még tartalé­kok. Ezeket feltárva, jobban gazdálkodva, a működés biz­tonságosabb lehet.- Milyen személyi változá­sok várhatók?- Az ápolási igazgató, dr. Fáy Tamásné munkájára a jö­vőben is számítok. Az úgyne­vezett orvosigazgató szemé­lyére még nincs jelöltem. (Információink szerint nyugdíjba vonulásáig az or­vosigazgató a mostani általá­nos helyettes, dr. Bakóczay László lesz. A későbbiekben lehetséges jelöltként dr. Szűcs Miklós, az onkológia főor­vosa neve merült fel.) Abrahám Eszter Viharos vita a kinevezésről (Folytatás az 1. oldalról) A kecskeméti megyei kórház fő­igazgatói kinevezése előtti vitát .dr. Frigyesy. perenc (KDNP) nyitotta .meg^yéleménye.íSzer rint már a pályázati kiírás is jog­szabályellenes volt, amikor csak felsőfokú végzettséget kö­töttek ki és nem követelték meg az egyetemit. Szerinte a nehéz pénzügyi helyzet nem indo­kolja, hogy orvos helyett pénz­ügyi szakember vezesse a me­gyei kórházat. - Ha például gyakori áramkimaradások len­nének a kórházban, akkor sem energetikai szakembert kellene kinevezni főigazgatónak - ér­velt Frigyesy úr. Urbán László (FKgP) úgy vélte: a kórház nem gyár, fő fel­adata a gyógyítás és ápolás, ezért szerinte is orvos kell a kórház élére. Úgy vélte: az or­vostársadalom szigorú hierar­chiára épül és az orvosok büsz­kesége miatt sem szerencsés, ha pénzügyi menedzser vezeti az intézményt. Schindler János (MSZP) megkérdezte: miért nem korábban reklamált az FKgP és a KDNP a végzettség miatt? Akkor, amikor a megyei közgyűlés egyhangú szavazás­sal elfogadta a pályázati kiírást? Urbán László arról is beszá­molt: frakciójuk reggel a fői­gazgatói állásra pályázó Nemes János személyét érintően olyan adatokat kapott, amiket még nem tudtak ellenőrizni. Ezért I9e,oj.es,Jánoshoz címezve kér­désként'tette fel az információ­kat. Az egyik az vp)t: iga?-e, hogy 25 millió forintért a me­gyei kórház átvilágítását az a szervezet végezte el, melynek Nemes János az elnöke? Illetve igaz-e az, hogy e szervezet ré­széről Nemes János más me­gyékben végzett kórházi átvilá­gításokat? Ekkor az ülést vezető dr. Ba­logh László, a megyei közgyű­lés elnöke megkérdezte Nemes Jánost, hogy nem kér-e zárt ülést, hiszen a felvetések szemé­lyiségi jogokat érintenek. Ne­mes közölte, hogy nyilvános ülésen szeretne válaszolni. El­mondta: a megyei kórház átvi­lágítását az egészségbiztosító pénztár finanszírozta. Az átvi­lágító céget szintén a pénztár va­lamint a megyei önkormányzat választotta ki, ehhez semmi köze nem volt. A más megyék­ben végzett munkáiról el­mondta: megtiszteltetésnek ve­szi, ha a minisztérium felkéri szaktanácsadásra, de ezért nem vett fel egy fillért sem. A KDNP és az FKgP nem támogatta Nemest Jánost, aki a 46 tagú megyegyűléstől 33 igen szavazatot kapott és ez bőven elég volt kinevezéséhez. Mihályka Gyula Átvilágítok nyűt színi vitája Váratlan fordulatot vett Eig­ner József egykori átvilágító bíró tegnapi tájékoztatója. Azért hívta meg a sajtó képviselőit, mert az Alkot­mánybíróság visszautasította a megválasztásának semmis­ségét kimondó országgyűlési határozatot kifogásoló pana­szát. Leszögezte: jogtalanul távolították el választott tiszt­ségéből, ezért megilleti a jog­orvoslat. Hozzátette: ha visz- szakerülne pozíciójába, u- gyanúgy járna el, mint koráb­ban, azaz publikussá tenné, a vizsgált személyek közül há­nyán érintettek. A hallgatóság soraiban he­lyet foglaló Gondos Imre, az egyes fontos tisztségeket be­töltő személyek ellenőrzését végző bizottság soros elnöke frissiben reagált az elhangzot­takra. Közölte: elhamarko­dottnak tartana egy ilyen beje­lentést, mert a tényfeltárás so­rán az összes rendelkezésre álló bizonyítékot fel kell ku­tatni. Egyébként hamarosan befejezik a képviselőkre vo­natkozó információk beszer­zését. A választott, esküre kö­telezett személyekről, így a köztársasági elnökről is kap­tak már adatokat. Jövedelemadónk a Ház előtt A parlament tegnap a késő esti órákban tárgyalt az 1996-os személyi jövedelemadó-tábláról. A honatyáknak három javaslat közül kellett választaniuk. Az elsőt Soós Győző és Keller László (MSZP) képviselők nyújtották be, s ezt a kormány is támogatta: Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0- 150 001 Ft 20 %-a 150 000- 220 000 Ft 30 000 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 25 %-a 220 001- 380 000 Ft 47 500 Ft és a 220 000 Ft-on felüli rész 35 %-a 380 001- 550 000 Ft 103 500 Ft és a 380 000 Ft-on felüli rész 40 %-a 550 001- 900 000 Ft 171 500 Ft és a 550 000 Ft-on felüli rész 44 %-a 900 001 Ft-tól 325 500 Ft és a 900 000 Ft-on felüli rész 48 %-a Ungár Klára (SZDSZ) javaslatának két változatát terjesztették a Ház elé. Az „A” változat szerint: 0- 180 000 Ft 20 %-a 180 001- 260 000 Ft 36 000 Ft és a 180 000 Ft-on felüli rész 29 %-a 260 001- 700 000 Ft 59 200 Ft és a 260 000 Ft-on felüli rész 38 %-a 700 001 Ft-tól 226 400Ft és a 700 000 Ft-on felüli rész 44 %-a A „B” változat szerint: 0- 185 000 Ft 20 %-a 185 001- 300 000 Ft 37 000 Ft és a 185 000 Ft-on felüli rész 32 %-a 300 001- 700 000 Ft 73 800 Ft és a 300 000 Ft-on felüli rész 40 %-a 700 001- 1 500 000 Ft 230 800 Ft és a 700 000 Ft-on felüli rész 44 %-a 1 500 001 Ft-tól 582 800 Ft és az 1 500000 Ft-on felüli rész 47 %-a volna jövőre az éves adónk. A szavazás lapzártáig nem kezdődött el. Felborult a médiabéke Meglepő fordulatot hozott tegnap a médiatörvény parlamenti vitája. A hat­párti megegyezésből „ki­lépett” a Kisgazdapárt, mert - úgymond - a terve­zet nem biztosítja a média politikai pártatlanságát és a nemzet érdekeit. A kereszténydemokraták e- gyetértéséből is csupán annyi maradt, hogy „a tör­vénytervezetnek vannak el­fogadható részei is”. S hogy a meglepetés tel­jes legyen, Gellért Kis Gá­bor szocialista képviselő fércműnek nevezte a javas­latot. Napirend előtt ezúttal az autópálya-építés koncesszi­óba adásáról esett szó: az el­lenzék fölvetette, hogy jobb megoldás lenne az autópá­lya-átalánydíj bevezetése. Kiknek hoz hasznot az olajüzlet? Az ebédszünetet követően az Országgyűlés rátért az azonnali kérdések, a hagyományos kér­dések, valamint az interpellá­ciók meghallgatására. Az ellenzéki törvényhozók azonnali kérdések sorát zúdítot­ták Dunai Imre ipari és keres­kedelmi miniszterre a magyar­orosz olajmegállapodással kap­csolatosan. A képviselők ereti- leg a miniszterelnöknek címez­ték kérdéseiket, ám a kor­mányfő más hivatalos elfogalt- sága miatt nem tudott részt venni a plenáris ülésen.. Az MDF, a Kisgazdapárt, a KDNP . és a Fidesz szószólói az általuk „magyar olajgate,,-nek nevezett ügyben egyaránt azt feszeget­ték: vannak-e összefonódások a politikai és az üzleti élet szerep­lői között. Elsőként Demeter Ervin (MDF) faggatta a minisztert ar­ról, hogy a kormány milyen szempontok alapján választotta ki az orosz-magyar kőolajszál­lítások koordinálásával megbí­zott céget, s a Mol, mint a leg­nagyobb magyar olajvállalat, miért nem volt alkalmas e te­endő ellátására. A képviselő idézett Pál László akkori mi­niszter leveléből, amelyben tá­jékoztatja az orosz vezetést ar­ról, hogy a magyar kormány egy amerikai székhelyű, ma­gyar többségi tulajdonú céget bíz meg a koordinációs felada­tokkal. A honatya furcsállotta, hogy a Hungarian Finest Tra­ding (HFT) moszkvai irodájá­nak vezetője Dunai Imre jelen­legi miniszter fia. Dunai Imre elöljáróban le­szögezte: a törvényhozók vél­hetően fatális tévedés áldozatai, a magyar nyersolajbehozatal ugyanis nem állami monopó­lium. Bárki behozhat olajat az országba, ha ahhoz a technikai és pénzügyi feltételei megvan­nak. Az említett amerikai be­jegyzésű cég pedig nincs az importálók között. Majd el­mondta: a HFT arra vállalko­zott, hogy a nemzetközi pénz­piacon forrásokat szerez, amellyel a magyar árukat fi­nanszírozza a termelésben és a forgalmazásban, s pénz helyett termékekkel kísérli meg ellen­tételezni a nyersolajat. A meg­bízás óta egyébként egyetlen üzletet sem kötöttek.Demeter Ervin úgy értékelte, hogy nem kapott választ feltett kérdéseire. Mi csurran az olajból az MSZP-nek? - firtatta a további­akban Varga István. A demok­rata fórum képviselője arról faggatta a minisztert, hogy Hujber Ottó, az MSZP vállal­kozói tagozatának vezetője részt vesz-e azon magyar cégek kiválasztásában, amelyek hoz­záférhetnek az orosz adósságál­lomány hasznosításához, s ka­pott-e valamilyen megbízást a kormánytól. Majd beszámolt arról, hogy Hujber az adósság két jelentős tételéhez való hoz­zájutás érdekében létrehozott két részvénytársaságot. Sajtóhí­rek szerint Hujber úgy részesült 182 millió dollárban a költség- vetésnek járó pénzből, hogy két év moratóriumot kapott a tör­lesztésre és a megszerzett ál­lami vagyonnak csak a felét kell visszafizetnie. Dunai Imre válaszában kö­zölte, hogy az államadósság le­bontását egy tárcaközi bizott­ság felügyeli. A lebontásban pályázat útján bármilyen cég részt vehet, a pályázatokat a bi­zottság bírálja el. Hujber Ottó tagja a bíráló testületnek. Ami pedig a cégeket illeti: a lebon­tásban részt vevő vállalkozók­nak a vállalt összegre bankga­ranciát kellene letennie, ez azonban gyakorlatilag kivite­lezhetetlen. Ezért a kormányzat úgy döntött, hogy valamennyi cégnek 10 millió dolláros koc- kázaiti|kpretie( ad,.. i, •! >, ,A kereszténydemokraták ré­széről Szilágy iné/Császár Teré­zia azt tudakolta, hogy kik áll­nak az olajüzlettel szintén kap­csolatban lévő lichtenstein i Ost-West alapítvány és az Egyesült Államokban bejegy­zett Finex nevezetű cégek mö­gött és vajon milyen szándékok vezérlik őket. Felvetődik a kér­dés: milyen összefüggés van a politikai élet szereplői és az üz­let között. Dunai Imre csak annyit közölt, hogy egyik cég sincs itt bejegyezve. CSAK az Ericsson GH 198 mobiltelefon kapható ilyen hihetetlen árkedvezménnyel CSAK nettó 39.900 forintért amíg a készlet tart. A WESTEL 900, a Westel Kft. a kijelölt FOTEX, az OFOTÉRT, és a KERAVILL üzleteiben, valamint az IP üzletkötőknél. Új WESTEL 900 előfizetés esetén. WESTEL 900 mintabolt: Kecskemét, Lestár tér 2. tel: 76/485-330 Baja, Eötvös u. 1. tel: 79/324-381 WESTEL 900 üzletkötő: Bezsenyi Tibor ,... tel: 30/303-871 EÉk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents