Petőfi Népe, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-05 / 285. szám

6. oldal 1995. december 5., kedd PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Így a faluban is meg lehet élni Egyik lába a műhelyben A kapu reggeltől estig nyitva. A kerítésre hosszú kígyó tekere- dik: a kompresszor gumicsöve. A kamionok, nagy teherkocsik nem tudnak beállni. Az utcán szolgálja ki őket Bartók István. Gumijavító műhelye Tiszaalpár egyik félreeső szögletében van. De a falubeliek már megjegyez­ték. hova kell menni, ha defek­tes a gumi vagy egyenesen cse­rére szorul. Sőt Csongrádról, Kécskéről, Lakitelekről is van­nak kuncsaftjai. Persze azért mindez kevés lenne a megélhe­téshez. Bartók István 14 hektá­ron gazdálkodik is.- Úgy választottam ki a gu­mijavítást, hogy tájékozódtam, milyen szakmából van hiány a községben - meséli Bartók Ist­ván. - A vállalkozók kéziköny­véből néztem ki, mit kell tenni az induláskor. Járni kezdtem a hivatalokat. Mindez tíz éve történt. Ak­kor még téesztag volt a Tisza- tájban. Lakatosnak tanult, aztán leérettségizett levelezőn, majd technikusi minősítést szerzett. Elvégzett egy felsőfokú energe­tikus iskolát is. Hogy gumija­vító iparos lehessen, ki kellett tanulnia a gumigyártó szakmát. Makón vizsgázott a Taurus gyárában. A végén műszaki fő- ágazat-vezető volt a szövetke­zetben. 1992-ben jobbnak látta kiválni. Attól kezdve főállású kisiparos.- Az eszközöket javarészt én csináltam magamnak a gu­miszereléshez, a vulkanizálás- hoz. A vártnál 25-30 százalékkal kevesebb bor lesz az idén le­szüretelt szőlőből. A mintegy 80 ezer hektáros szőlőültet­vényről mintegy 3-3,1 millió hektoliter bor kerülhet a pin­Bartók István Bartók Istvánt igen szorgal­mas embernek ismerik a falu­ban. Amikor nincs javítanivaló, a téeszből kihozott földjén dol­gozik. Vagy segít a sógorának, Czinege Istvánnak, aki munka- nélküli volt s mezőgazdasági gépi szolgáltatásba fogott. Két fiát is dolgos embernek neveli. Ha ő nics otthon, a fiúk senkit sem engednek el pontos tájé­koztatás nélkül.- A téeszből való kiválás után megtaláltam azt az élet­formát, ami a faluban folytat­ható. Az egyik lábam a mű­helyben, a másik a földön. Ugyan sokszor épp akkor jön­nek hozzám, amikor mások pi­hennek. De Tiszaalpáron sem válogathat az ember a munká­ban - mondja a gumijavító kis­iparos. A. T. S. cékbe. Ezt Zilai Zoltán, a Ma­gyar Szőlő- és Borkultúra Ala­pítvány ügyvezetője mondta. A bor minősége igen változó, aminek oka a szárazság és a szeptemberi sok csapadék. A bankfelügyelet az Iparbankról Az Ipari Szövetkezeti Ke­reskedelmi Bankház Rt. (Iparbankház) a bankfelü­gyelet határozatának megfe­lelően programszerűen mér­sékli kihelyezéseit és for­rásgyűjtését is. Az Állami Bankfelügyelet ezzel kap­csolatos, hétfőn nyilvános­ságra hozott közleménye szerint a bankfelügyelet ha­tározata óta az Iparbankház - a többségi tulajdonosi képviselők egyetértésével - több hónapja saját működé­sét korlátozó tevékenységet folytat, mert a tulajdonosi kör a piaci lehetőségeket is mérlegelve nem kívánt a banknak további tőkét adni. Közben a Pénzügyminiszté­rium és az Állami Privatizá­ciós és Vagyonkezelő Rt. itthon és külföldön egyaránt tovább folytatta a potenciá­lis piaci partnerek, vevők keresését az Iparbankházra. Elfogadható ajánlat azonban mindeddig nem érkezett. A korlátozások alapján az Iparbankház programsze­rűen mérsékli kihelyezéseit és forrásgyűjtését is. Ennek jegyében a bank a betéti kondíciókat a piaci átlagnál alacsonyabb szinten állapí­totta és állapítja meg. Az Iparbankház az előzetes ter­veknek megfelelően folya­matosan mondja fel ügyfelei betétszámláit. A bankszerű működés a- lapfeltételeit, így a betétek és a folyószámlák szerződés szerinti kifizetéséhez szük­séges forrásokat a Magyar Nemzeti Bankkal együtt­működve az Országos Be­tétbiztosítási Alap továbbra is garantálja. így minden be­tét maradéktalanul kifizet­hető - állapítja meg az Ál­lami Bankfelügyelet. Nagy felhajtás Nagykőrösön Hatalmas állatfelhajtás jelle­mezte az elmúlt hét végén Nagykőrös hagyományos Fe- renc-napi vásárát. Az előző so­kadalmákhoz képest most a fia­tal sertésekből is lényegesen nagyobb kínálat alakult ki, nem túl magas árak mellett. A vá­lasztási korú fehér húsmalaco­kat 3500-5000 forint között tar­tották, a 9-10 hetes körüli jó­szágok ára pedig 4500-6000 fo­rint körül alakult. Az ezeknél nagyobb, nyári születésű, 50-60 kiló körüli húsra hízó süldőkért 10-12 ezer forintot kértek. A lóvásárban feltűnően sok, egy-másfél éves körüli csikót árultak. Ezek általában 90-100 ezer forintért keltek el, a szép, életerős, 2 éves csikók ára 110- 130 ezer forint között alakult. A gondjukviselt, 5-7 éves kocsis­lovak kínálati ára 130-150 ezer forint között mozgott, a vemhe­seket 160-180 ezer forintért számították meg. Az igazán szép és értékes almásderes pa­ripákat, az 5-6 éves, erős fuva­roslovakat 200-250 ezerért le­hetett venni. A vágólovakért élősúly-kilogrammonként 180- 200 forintot fizettek a horvátor­szági felvásárlók. Néhány sza­már is akadt, ezeket 35-40 ezer forintra mondták. A 6-8 hetes hízóbikák ára most 30-35 ezer forint körül alakult, a 2-3 hetesekért megad­ták a 28-30 ezer forintot, az 5-6 hónaposokért pedig a 65-70 ez­ret. Á fiatal üszők ára általában 20-25 százalékkal volt alacso­nyabb a hasonló korú bikáké­nál. Szép, 22 liter tejhozamú holstein-fríz tehenet 125 ezer forintért adtak el, a jobbacska magyartarka tehenek pedig 130-150 ezer forint közötti ára­kon cseréltek gazdát. Az 50-60 kilós vágójuhokat 10-12 ezer forintért lehetett eladni, a fejős­kecskéket pedig 8-10 ezer fo­rintért. A kirakodóvásárt zömmel a ruházati cikkek alkották. A férfi és női télikabátokat 6500-8000, a kötött pulóvereket 2-3 ezer, a női pantallókat 1200-1500, a téli sapkákat 1300-1500, a munkásoverallokat 1800 forin­tért adták a gyártók és a keres­kedők. A legtöbb vásárfia alig­hanem a zsibárusoktól kelt el. Náluk az 500 forintos gázpör­kölőtői a 40 ezer forintos lánc­fűrészig szinte mindent lehetett venni. Miklay Jenő Útépítési pályázatok A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium által az 1995. II. félévére meghirdetett 250 millió forint keretösszegű pályázatra 406 támogatási i- gény érkezett. A kért összeg csaknem tizenkétszerese a ren­delkezésre álló keretnek. A tár­caközi bizottság döntése alap­ján 95 település részesült kü­lönböző mértékű támogatásban az útalapból. Három híd, 19,5 kilométer út és 38,8 kilométer járda épülhet, továbbá 10 cso­mópontot építhetnek át. A tár­caközi bizottság elsődlegesen támogatta a csomópontok átépí­tését, jelzőlámpás forgalom- szabályozás kiépítését, vala­mint a gyalogosok védelmét szolgáló terveket. Perben a részvényekért A nagykőrösi önkormányzat is egyik felperese lesz annak a bírósági eljárásnak, amelyet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége kezde­ményezett az önkormányzati törvén', 107/A paragrafusá­nak érvénytelenítéséért. Ez a passzus a nyáron lépett ha­tályba és arról rendelkezik, hogy a villamos- és a föld­gázközművek privatizációja során az önkormányzatok maximum 25, illetve 40 szá­zalékot kaphatnak a gazda­sági társaságok vagyonából. A jogszabály értelmében a nagykőrösi önkormányzatot a helyi gázközmű vagyonából 61 millió forint értékű rész­vény illetné meg. A szenáto­rok álláspontja ellenben az, hogy a rendelkezés visszame­nőlegesen intézkedik a része­sedésekről, tehát jogsértő. Ezért a 40 százalék helyett a teljes földgáztulajdon kiadá­sát kérik. Ebben az esetben 153 millió forint részvény járna Kőrösnek. Összességé­ben ennyibe került 1980 és 1994 között az önkormány­zati és lakossági pénzekből megvalósított gázhálózat-fej­lesztés. A követelésről meg­küldték az értesítést a privati­zációs miniszternek és a Pest megyei közgyűlésnek. Intéz­kedés azonban egyik helyen sem történt. M. J. Láncszerű kereskedelem az Univernél A versenyképesség megőrzéséért A piacon éles verseny folyik a vásárlók pénzéért. A vásárlóerő csökkent, a külföldi befektetők - úgy tűnik - mégis szívesen fektetnek be a kereskedelembe. A hazai kereskedő cégeket ez nehéz helyzet elé állítja, hiszen tőkeerős üzletláncokkal kell felvenniük a versenyt. Az Uni- ver Szövetkezet a kilencvenes évek elején felismerte a tőke­koncentráció szükségességét és ennek megfelelően alakította üzletpolitikáját. Ennek köszön­heti, hogy piaci pozícióját megőrizte.- Mi ennek az üzletpolitiká­nak a lényege? - kérdeztük Pa- takyné Peák Mária kereske­delmi igazgatót.- Úgy döntöttünk, hogy meglévő ABC-jeinket folyama­tosan, a mai kor színvonalán felújítjuk, a kisebb üzleteinket, vendéglátó egységeinket pedig értékesítjük. Az eladásokból származó bevételt visszaforgat­tuk a kereskedelembe oly mó­don, hogy a helyzeti előnyben levő üzleteink pozícióit tovább erősítsük. Jelentős összegeket költöttünk évek óta a számítás- technika alkalmazására, vonal­kódos pénztárgépek üzembe helyezésére is. A megbízható, pontos és gyors pénztárgépek előnyeit kezdetben csak a vá­sárlók érzékelhették, mára azonban eljutottunk egy olyan információs rendszer kiépítésé­hez, ami a készletgazdálkodás és árurendelés korszerűsítését is lehetővé tette.- Ha jól tudom, most egy újabb váltás előtt áll az Univer kereskedelme.- Az előbb említettek terem­tették meg a feltételeket a lánc­szerű működéshez, amelyről a közelmúltban született döntés. Ennek megfelelően megkezd­tük üzleteink egységes megje­lenésének, választékának ki­alakítását, amelyhez természe­tesen egységes ár alkalmazása is tartozik.- Mekkora hálózattal ren­delkezik az Univer?- Kecskemétnek szinte va­lamennyi városrészében ren­delkezünk üzlettel, a Műkertvá­rosban az idén vásároltuk meg a privatizáció keretében a Kon- zum volt üzletét, hasonló mó­don jutottunk két évvel ezelőtt a Bajnok utcai ABC-hez. Ugyancsak vásárlással jutot­tunk a Domb Áruház épületé­hez, amelynek végső formáját az idén alakítottuk ki, a legkor­szerűbb berendezésekkel. Foly­tatódik a felújítási programunk. Tavaly a hunyadi városi, a laki­teleki, idén az Énekes utcai ABC-re került sor. Jövőre kie­melt feladatunk a széchenyivá- rosi ABC teljes rekonstrukci­ója. Aktuális a Piaci ABC fel­újítása is, de ennek az időpontja még nem dőlt el.- Mekkora az a forgalom, amelyet az Univer képvisel?- A szövetkezet 4 milliárd 600 milliós forgalmából a kis­kereskedelem 2,8 milliárdot képvisel. Az idei forgalmunk több, mint vártuk, s azt hiszem, ebben szerepe van az említett fejlesztéseknek is. Forgalmunk döntő hányadát Kecskeméten bonyolítjuk le, a 30 üzletünkből kilenc van a megyeszékhelyen.- Mit várnak a változások­tól, a láncszerű működéstől?- Erre nagyon röviden vála­szolhatok: versenyképességünk megőrzését. A hazai kereskede­lem jövője attól függ, hogy ké- pes-e átvenni azokat a módsze­reket, amellyel a multinacioná­lis cégek dolgoznak. Szeren­csére - de tudatos fejlesztési politika következményeként •? az az üzletpolitika, amelyet mi a kilencvenes évek elejétől al­kalmazunk, előkészítette a ma már elodázhatatlan változáso­kat. B. N. É. Idegenforgalmi képzés Jászszentlászlón A Bugac-Majsai Homokhátság Kistérségfejlesztési Társulás, valamint a Magyar-Svájci Tu­risztikai Továbbképző Intézet idegenforgalmi menedzserkép­zést szervezett a falusi-tanyai vendégvárók részére. A kurzus első háromnapos szakaszában Jászszentlászlón 25-en vettek részt a képzésben, melynek anyaga a „Településfunkciók a turizmus oldaláról” címet vi­selte. Az előadásokat gyakorlati szakemberek, valamint a Ke­reskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola oktatói tartották. Ja­nuárban újabb háromnapos kurzus kezdődik, ahol a téma: • rí , V: • :. 9 I iúfci'iálüg )& M&S&OfUQßiß adottságból kínálat, az idegen- forgalom mint vállalkozás, va­lamint a településközi együtt­működés. A szervezésben köz­reműködik a jászszentlászlpi Jóléti Szolgálat Alapítvány is. A tanfolyam Ausztriában feje­ződik be, ahol a hallgatók a fa­lusi turizmussal ismerkednek. . !• •' tikKJ . : ti í'.. . •V-V.! A CENZOR BRÓKER JELENTI AZ ÉRTÉKPAPÍRPIACRÓL „A tőzsde a gazdaság tükre és motorja” ... lehetne Magyarországon is, ha a tőzsdei papírok árfolya­mát nem a politikai hírek, ha­nem az adott cégek eredmé­nyei mozgatnák. Addig is ma­rad a tükör. Több cég mélységesen alu­lértékelt az elért erdményeihez képest, pl.: gazdasági oldalról semmi sem indokolja az Inter- Európa Bank névérték körüli árfolyamát. Szintén jobbat ér­demelne 280 Ft-nál a Gold- sun; 930 Ft-nál a Globus; 790 Ft-nál a Flumán, vagy 2.000 Ft-nál a Martfű (amire ráadá­sul nem is kötöttek üzletet a múlt héten). A pénzügyminisz­teri lemondás lehetőségének hírére bekövetkező árfolyam- és forgalomcsökkenés után, pénteken már magára talált a tőzsde; igaz, a jelentős forga­lom mellett elért szó id árfo­lyam-emelkedés főleg a MÓL, a Richter és az Egis részvé­nyeinek volt köszönhető. A kárpótlási jegyekkel a 160-170 Ft-os ársávban kereskedtek. A tőzsdén kívüli piacon a privatizációs hírek hatására megmozdult a Budapest Bank és a MATÁV árfolyama. Előb­bit már 48%-on, utóbbit pedig 200% fölötti áron os keresik. Egyre több brókercég vásá­rolja az alig 2 hete kárpótlási jegyért cserélhető ERAVIS- részvényt 42-44% körül. A kárpótlási jegy azonnali eladá­sánál máris jobban jártak te­hát azok a kárpótoltak, akik ezt a papírt választották. A részvényekkel várhatóan ja­nuár végétől lehet a tőzsdén kereskedni. A további áremel­kedésnek egyelőre gátat szab, ogy a cég dolgozói féláron (ráadásul vásárolt jeggyel is) juthattak a részvényhez, így nekik már ez az ár is hatalmas profitot kínál. Pezseg az elsődleges piac. Ezen a héten vagy féltucat ér­tékpapír nyilvános kibocsátása folyik; köztük igazi csemege is található. Meghosszabbították az AXON kötvény jegyzését, így a korábban jegyzők hát­rányba kerültek, mivel a lejárat napja egy héttel kitolódott. A 18 hónapos futamidejű papír lejáratkor a befektetett összeg 154%-át fizeti vissza. Folyik a Bond Rt. részvény- és köt­vénykombinációjának kibocsá­tása. Öt év futamidő, változó kamat. A KSZE Agrárfejlesztő és Kereskedelmi Rt. is kötvényt bocsá ki; a másfél éves futam­idő alatt a kamat évi 34%, ami év végén tőkésítésre kerül. A héten kezdődött a Dunahol- ding-részvények jegyzése, a kibocsátási ár 6.000 Ft. Jelen­legi tőzsdei ára 5.500 Ft körül van, az elmúlt héten 120.000 Ft névértékű részvény cserélt gazdát a parketten. A Duna- holding-részvények az elmúlt két hónap alatt jelentős árfo­lyam-emelkedést értek el. Gőzerővel folyik a MOL- részvények jegyzése. A sike­res külföldi kibocsátás után hazai befektetőknek is lehe­tővé tették a papírok vásárlás t, a külföldivel megegyező, 1.100 Ft-os árfolyamon, ami­ből magánszemély jegyzőknek 10% kedvezményt adnak azonnali fizetés esetén, így tu­lajdonképpen 990 Ft-ért lehet megszerezni egy MOL-rész- vényt. A papír már beveze­tésre került a Budapesti Ér­tékpapírtőzsdére, jelenleg 1100-1120 Ft körül keresked­nek vele, igen szép, napi 30- 60 milliós forgalom mellett. Vonzó haszonra lehet szert tenni rövid idő alatt, ha a jelen­legi tőzsdei ár nem csökken jelentősen. Könnyű a helyzete azoknak, akiknek már van MOL-rés vényük, és egyéb­ként hosszabb távon meg akarják tartani, ugyanis ha most eladják a tőzsdén és je­gyeznek helyette ugyanannyi darabot, biztonsággal juthat­nak hozzá egy kis könnyű pénzhez. Persze, a MÓL hosszú távon is jó üzlet lehet; akik így gondolkodnak, azok­nak célszerű a jegyzéskor a részletfizetést igénybe venni. Ebben az esetben nem jár ugyan a 10% kedvezmény, de a vételár többségének befize­tésére egy év áll rendelke­zésre. Tőzsdei eladás előtt cél­szerű tájékozódni a tarifákról; nem biztos, hogy z a cég számol föl kevesebb jutalékot, amelynél jegyeztük a részvé­nyeinket. Letétben lévő érték­papírokat és eladhatunk más brókercégnek vagy rajta ke­resztül, erre szolgál a transz­fer. Megjegyzem, hogy a tőzsdén már az ezerforintos MOL-részvények forognak, akinek még tízezres alapcím- letűek vannak, föl kell váltatni. Miklós Tamás Kevés szőlőből kevesebb bor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents