Petőfi Népe, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-19 / 297. szám

PN Kalauz kezdőknek és profiknak Ki védi meg a pékek érdekeit? Veszélybe kerültek a pékségek - állítják a bugaci találkozó résztvevői. A liszt árának rohamos emel­kedése, a közterhek és az energiaköltségek már-már el­viselhetetlen terheket jelente­nek a pékeknek - kongatták meg a vészharangot a pékipa- ros-találkozó résztvevői va­sárnap Bugacpusztaházán. Először a boltokkal szem­beni kiszolgáltatottságot kel­lene megszüntetni - vélte Ma- gyari Béla, a Credo Bt. képvi­selője. Ráadásul a kereskedők nem érdekeltek abban, hogy olcsó legyen a kenyér. Ha­sonló véleményen volt Bakó Lajos, a Bácska Sütőipari Kft.-től. Szerinte hiába szállí­tanak olcsó kenyeret, a polco­kon mégis majdnem egyfor­mák az árak. Máthé Miklósné Soltról ugyancsak a mesterek kiszolgáltatottságát hangsú­lyozta, a kiskunhalasi Kalmár Pál szerint pedig a piac egy ré­szére szinte lehetetlen betörni: több intézmény ismeretség alapján adja le megrendelését. Büntetnek minket, mert ér­téket teremtünk - állította Cseh Zoltán, aki egyben a szakmán belüli tisztességtelen versenyre is felhívta a figyel­met. Mindezzel egyetértett Magony Gáspár Kiskunfél­egyházáról, Darabos Gábor Kistelekről és Falusi János Kecskemétről. Az elhangzottakból Főző László, az Univer ÁFÉSZ fő­osztályvezetője arra következ­tetett, hogy a pékek árkartellt akarnak létrehozni. Palásti Jó­zsef, a P&P pékség képvisele­tében ez ellen tiltakozott. Hangsúlyozta: ők egységes piaci magatartást akarnak. A találkozó résztvevői megegyeztek abban, hogy ér­dekeik védelmére szakmai szervezetet hoznak létre. Kije­lentették, hogy a minimális üz­letvitelhez szükséges árak vo­natkozásában elfogadják a Magyar Pékek Ipartestülete ál­tal kidolgozott minimális ter­melői árat: a félbarna kenyér 94 forint 50 fillér, a vizes zsemle 8,50, a házikenyér 105 forint. - galambos ­Nagyobb az őszi búza területe A megyeszékhelyre összpontosulnak a fejlesztések Az ipar vezet a beruházásban Bács-Kiskun megyében 1995. szeptember végéig több mint 6,2 milliárd forintot fordítottak beruházásokra, folyó áron 7 százalékkal többet, mint 1994 hasonló időszakában. A fejlesz­tések 61 százaléka a vállalkozói szférában, 39 százaléka a költ­ségvetési és társadalombiztosí­tási szerveknél valósult meg. A beruházói teljesítményér­ték közel fele volt építés, 40 százaléka gépbeszerzés. A 2,5 milliárd forint értékbeni gépvá­sárlás 48 százaléka hazai előál­lítású termék. A gazdasági ágak közül to­vábbra is az ipar részesedése a legmagasabb, 36 százalék. (Az ipari beruházások kilenctizedé, több mint 2 milliárd forint ér­tékben a feldolgozóiparban va­lósult meg.) Az oktatás 15%, a mezőgazdaság 13% arányban részesedett a beruházásokból. Az építési beruházások közül az oktatás területén történt a legtöbb fejlesztés. Szeptember végéig több mint 3,7 milliárd forint értékben he­lyeztek üzembe beruházásokat. Döntő többségük (43%) a fel­jelentés hányada a me­gyei beruházásoknak a gáz- és vízvezetés. t dolgozóiparban került aktivá­lásra. Bács-Kiskun megyében szep­tember végén 43 olyan beruhá­zás volt folyamatban, amelyek egyedi költség-előirányzata 50 millió forintnál nagyobb, együt­tes költség-előirányzatuk több mint 19,5 milliárd forint. A fej­lesztések közül 29 új, hét-hét pe­dig bővítés, illetve rekonstruk­ció jellegű. Az év első kilenc hó­napjában 11 beruházást indítot­tak 2,9 milliárd Ft összes költ­ség-előirányzattal. Közülük hét új, egy bővítés, három rekonst­rukciós beruházás. Az első ki­lenc hónapban öt darab 50 millió forint egyedi értékű beruházást helyeztek üzembe, közel egy- milliárd forint értékben. A folyamatban lévő beruhá­zások közül 19 a megyeszékhe­lyen, 11 a megye többi városá­ban, 9 a községekben valósul meg, 4 fejlesztés pedig nyom­vonalas. A folyamatban lévő beruházások összes költség- előirányzatának 69 százaléka építés, 21 százaléka pedig gép- beszerzés. Az egyedileg megfigyelt be­ruházások közel 40%-a vonalas létesítmények (víz-gázvezeték, szennyvízcsatorna), egyne­gyede az ipari termelés, egy­ötöde az oktatás, kultúra és egészségügy, egytizede pedig a kereskedelem fejlesztését szol­gálja. KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága Gyengék a vetések A tél beálltáig gyakorlatilag - a szántás kivételével - befejeződ­tek az őszi mezőgazdasági munkák. Az őszi vetésminősí­tés szerint a vetések állapota lényegesen gyengébb, mint az előző évben volt, de elmarad az utolsó öt év átlagától is. Ennek oka - mint az a szaktárca leg­frissebb összegzéséből kiderül - az, hogy a novemberi havazás és az átmeneti lehűlés miatt a vetésminősítés idejére nem ér­hették el a növények a megfe­lelő fejlettségi állapotot. A ki­válónak minősített vetések mindössze 27 százalékot tesz­nek ki, a gyenge vetések része­sedése viszont eléri a 39 száza­lékot. Ezek az értékek az előző években úgy alakultak, hogy a kiváló minősítést kapott veté­sek mintegy felét képviselték az elvetett területnek, míg a gyenge vetésállomány csupán a terület egyötöde volt. A gazdák az őszi búzát egy­millió 170 ezer hektáron vetet­ték el. Ez 68 ezer hektárral több, mint az idei betakarítási terület volt. Az őszi árpa vetésterülete el­éri a 158 ezer hektárt. Ez 28 ezer hektárral kevesebb, mint az előző évben volt. Rozsból 66 ezer hektárt vetettek a gazdál­kodók. Ez 11 ezer hektárral ke­vesebb, a tritikálé vetése vi­szont 23 ezer hektárral több, mint az egy évvel korábbi. A tritikálé vetésterülete egyéb­ként 87 ezer hektár. Mi az adóbecslés? Az adózás rendjéről szóló tör­vény módosításával a törvény­hozók növelték az adóhatóság jogkörét. Új elem, hogy az adóhatóság indokolt esetben megjelentetheti azok listáját, akiket jogerősen marasztalt el, mert nem teljesítették az adófi­zetési kötelezettségüket. Meg­változott a jövedelemadó-elő­leg, illetve a jövedelemadó ed­digi fizetésének rendje. A mun­káltató a jövőben az általa le­vont jövedelemadó-előleget az elszámolt hónapot követő hó­nap 12-ig, a kifizető az általa levont jövedelemadó-előleget a kifizetés hónapját követő hónap 5-ig, az a magánszemély pedig, aki nem kifizetőtől származó jövedelmet szerzett, az adóelő­leget negyedévenként, a ne­gyedévet követő hónap 5-ig fi­zeti meg. A levont jövedelem- adót a kifizető a levonást kö­vető hó 5-ig köteles befizetni. Az áfa esetében az adózó kér­heti az adóhatóságtól, hogy az adó nettó, elszámolandó össze­gét 15 naponként a tárgyhót követő 5-én, illetve 20-án szá­molhassa el. A negyedévenként Szép kirakat Országos kirakatversenyt hirde­tett október 1-30. közt a Za- nussi Hűtőgépgyár. A ver­senyre benevezett áruházak kö­zül a kiskunfélegyházi Origó Áruház a 3. helyen végzett. Az ezért járó díjat, egy 300 literes hűtőt a gyár képviselője pénte­ken adta át Szeri Andrásnak, az áruház vezetőjének. Leértékelés hizlalja Novemberben is csak az 1,3 százalékos csúszóleértékelés révén nőtt a lakossági deviza- számlák forintértéke. Az MNB szerint 4,8 milliárddal nőtt ez az érték, miközben csökkent az elhelyezett deviza mennyisége. bevallásra kötelezett adózók a havonkénti elszámolás és be­vallás, vagy a havonként két­szeri elszámolás engedélyezé­sét kérhetik. Az elfogadott módosítás be­vezeti az adóbecslést azokban az esetekben, ha az adóhatóság rendelkezésére álló adatokból, körülményekből alaposan felté­telezhető, hogy az adózó iratai nem alkalmasak a valós adó­alap megállapítására. Ugyan­csak becslés alkalmazható ak­kor, ha a magánszemély valót­lan, vagy hiányos bevallást vagy nyilatkozatot tett, illetve a . nyilatkozattételt elmulasztotta. Bizonyítania az adóhatóságnak kell, hogy a becslés alkalmazá­sának feltételei fennállnak, to­vábbá azt is, hogy a becslés alapjául szolgáló tények és a becslés módszerei az adó alap­ját valószínűsítik. Az adóhatóság mulasztási bírságot vethet ki a többi közt akkor, ha az adózó személy vagy vállalkozás a tevékeny­sége során a számla, azt helyet­tesítő okmány, nyugta adását elmulasztja. Dán típusú szövetkezet A viharsarki sertéstenyésztők dán típusú értékesítési szö­vetkezetét alakítottak Füzes­gyarmaton. A Békés Megyei Sertéstartók Szövetkezete 1996. január elsejével kezdi meg tevékenységét. A megye különböző településein mű­ködő békési sertéstartók az ál­taluk nevelt sertések értékesí­tésére szövetkeztek, a terme­lésben viszont teljesen meg­tartják önállóságukat. A két Korea kereskedelme A kapitalista Dél-Korea és a kommunista Észak-Korea kö- \ zötti kereskedelem az idei év ' tizenegy hónapjában a két or- ! szág közötti feszültségek el- : lenére is jelentősen megnöve- ; kedett. Az összforgalom 274 millió dollárra nőtt. 1994 egé- 1 szében a kétoldalú forgalom : 223 millió dollárt tett ki. Zöld utat kapott Mexikó A Nemzetközi Valutaalap el- í fogadta Mexikó 1996-os gaz­dasági programját és ezzel zöld fényt adott 1,6 miliárd dolláros hitel folyósításához. A fenti hitel az utolsó részlete annak a 18 milliárd dolláros hitelcsomagnak, amelyet az IMF februárban hagyott jóvá a peso értékvesztését követő válság leküzdéséhez. Japán autók tengerentúlra Japán legnagyobb autógyártó cége, a Toyota 1996-ban ten­gerentúli termelését 9 száza­lékkal, 1,37 millió autóra akarja bővíteni. Ezt főképp Európában és Ázsiában re­méli elérni. Francia kézen az Egis részvényei A második legnagyob magyar gyógyszergyár, az Egis Rt. részvényeinek 51 százalékát megvásárolta a Servier SA, Franciaország legnagyobb, magánkézben lévő gyógysze- : részeti csoportja. Áz Egis megmarad a Budapesti Érték- 1 tőzsdén, az új tulajdonos a részvények értékének maxi­malizálására törekszik. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Tizennyolcmillió forint visszakövetelt támogatás A megyei munkaügyi tanács pénteken Jánoshalmán ülése­zett. Dr. Sörös Éva osztályve­zető számolt be a munkaerő-pi­aci ellenőrzésekről. Megfigye­léseik szerint a képzési támo­gatás felhasználásával tanfo­lyamot végzett hallgatók 60-70 százaléka tud elhelyezkedni. A munkanélküliek vállalkozóvá válását segítő támogatás fel- használását 134 esetben ellen­őrizték. A támogatottak és el­lenőrzöttek közel fele szolgálta­tásban, mintegy harmada pedig kereskedelemben tevékenyke­dik. A támogatás visszavoná­sára három esetben került sor. A foglalkoztatás bővítését szol­gáló támogatás igénybevételét kilenc hónap alatt több mint 200 munkáltatónál ellenőrizték, ami 532 munkavállalót érintett. En­nek eredményeként 49 munkál­tató esetében az erre szánt ösz- szegből több mint 11 millió fo­rintot azért nem fizettek ki, mert a támogatott munkavállaló be­vonult sorkatonának, szülési szabadságra ment, illetve GYED-re távozott. A munkahelyteremtő beru­házások támogatásából legna­gyobb arányban a mezőgazda­ság részesedett, majd a könnyű­ipar, a szolgáltatás és egyéb ipari tevékenység. Az ellenőr­zések nyomán visszakövetelt összeg kamataival együtt meg­haladja a 18 millió forintot. A félezer „feketemunka"-ellenőr- zés sorsán 38 esetben sikerült szabálytalan munkavégzést bi­zonyítani. Több helyen zárt ka­puk mögött foglalkoztatnak embereket. Mire az ellenőrzők bejutnak, már mindent rendben találnak. A külföldiek foglal­koztatását 80 esetben ellenőriz­ték. Ebből 37 esetben bizonyít­ható volt a munkavállalási en­gedély nélküli foglalkoztatás. A 207 engedély nélküli külföldit kőműves, táncosnő, pék, eladó; szakács, és napszámos munka­körben „alkalmazták”. B. S. CENZOR BROKER Értékpapír Forgalmazó Kft. SZEGED ÉRTÉKPAPÍRPIAC Miklós Tamás ÉV VÉGI HANGULAT Szolid karácsonyvárással telnek a Budapesti Értéktőzsde és a tőzsdén kívüli piac hétköznapjai. Az idén megszigorodott adójogszabályoknak köszönhetően ez év végén elmarad­nak az előző években megszokott, lázas, év végi, adóspóroló "tőkein­jekció-akciók". Sőt, a még megma­radt néhány, hézag adta lehetőséget (alapítványi öntámogatás, utó-nyug- díjtakarékosság stb.) kihasználni igyekvőkre is könyörtelenül lecsap az "értékpapír-felügyelet, nyugdíj­pénztár-felügyelet, adóhivatal" al­kotta hatósági triumvirátus És ez így van jól. Persze, a befektetés­ösztönzői leleményességnek sincs határa. Már most körvonalazódni látszanak a zsugorodó adókedvez­ményt busás egyéb szolgáltatások­kal, többek között áruvásárlási, te­metkezési, építkezési kedvezmény­nyel megfejelő tőketervek. Lesz dol­ga a szigorú triumvirátusnak jövőre is. Szebb jövő elé néz a tőzsdei rész­vénypiac, mivel (tőzsdei segédlettel) sikeresen bonyolódik a nagy cégek privatizációja, ami egyrészt növeli kis, közép-európai tőzsdénk kapita- lizációját, másrészt növeli kis hazánk ázsióját a nyugati és ázsiai invesz- títorok szemében. Ez irányba mutat az is, ami a héten a Pharmavittal megtörtént. Hogy mi mindenre nem jó egy jól működő tőzsde, lám akvi­zícióra, vagyis vállalatfelvásárlásra isi Igaz, hogy a végén kivezetik a céget a tőzsdéről, s így kis tőzsdénk egy céggel szegényebb lesz, de a Pharmavit-részvények kis- és nagy- birtokosai gazdagabbak lesznek, s a jó példa ragadós, követendő. Marad még elég jól menő gyógyszer- és szolgáltatórészvény a tőzsdén, ki-ki várhatja a szerencséjét. Közben a héten a tőzsdeindex a szűk 1475-1485 pontos sávban inga­dozott, szolid forgalom mellett 4080 Ft-on tetőzött a Prímagáz, 88 Ft-on padlózott a Fotex, a Richter 16,5%- kal múlta felül a 3 héttel azelőtti 2000 Ft-os önmagát (vagyis élel­mes rövid távú befektetők évi 285%- os hozamot realizálhattak), sikere­sen befejeződött a tőzsde "Benjá­minja", a MÓL, és a tőzsde "Jolly Jokere", a Dunaholding nyilvános kibocsátása. Előbbit az APV Rt tu­lajdonából ajánlották a tőzsdei 1080 Ft-os árfolyamnál 90 Ft-tal olcsób­ban kizárólag "kisbefektetőknek", utóbbit tőkeemelésnek szánták, de többnyire csak a saját tulajdonú kft. jegyeztek belőle, így nem tudni, mire lesz jó az egész. (86594)

Next

/
Thumbnails
Contents