Petőfi Népe, 1995. december (50. évfolyam, 282-305. szám)

1995-12-16 / 295. szám

1995. december 16., szombat Hazai Tükör 5. oldal Felemás évet zárt a borszakma Felemás évet tudhat maga mö­gött a magyar borszakma 1995- ben - ezt Zilai Zoltán, a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány ügyvezetője mondta pénteken a szervezet kuratóriumi ülését kö­vetően. A szakember szerint ke­vesebb szőlő termett a vártnál. Ezért ebből a mennyiségből mintegy 2,9-3,1 millió hektoli­ter bor kerülhet a pincékbe. Az idei termésből kiugróan jó, il­letve rossz minőségű bor egy­aránt készült. A magyar bor kül­földi megítélése javult és ez az exporton is meglátszik. Ebben az évben 1 millió hektoliter bort adtak el külföldön. Ebből 100 millió dollárnyi exportbevételt realizálnak a kereskedők. A Ma­gyar Szőlő- és Borkultúra Ala­pítvány évzáró kuratóriumi ülé­sén került sor A magyar borkul­túráért díj átadására. Ezt azok­nak ítélték oda, akik sokat tettek a magyar bor hírnevének öregbí­téséért. Az idei kitüntetettek: Kádár Béla országgyűlési kép­viselő, Fürs Anna, az Ipari és Ke­reskedelmi Minisztérium főta­nácsosa és Vajda László, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Göncz Árpád Szabadkán Szabadkán vasárnap ünnepé­lyes keretek között felavatják az idén Makovecz Imre tervei alapján felújított Népkört. A vajdasági magyarság 1871-ben létesített legjelentősebb műve­lődési intézményének megnyi­tóján Göncz Árpád köztársa­sági elnök mond bevezetőt. Fo­gadja őt Kasza József polgár- mester. A rangos eseményt kö­vetően a vajdasági elöljárók az embargó utáni gazdasági és művelődési kapcsolatok kibőví­téséről, valamint az oktatás idő­szerű kérdéseiről is tárgyalnak. Református világtalálkozó A magyar reformátusok jövőre rendezik meg III. világtalálko­zójukat. Egyebek között ennek előkészületeiről is szó volt a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinatának pénteki elnökségi ülésén. Hegedűs Ló­ránt Duna melléki püspök arról számolt be, hogy az eltelt fél év alatt kilenc bizottságot hoztak létre és megalakították a presbi­teri szövetséget. A világtalál­kozó augusztus 3-án Romániá­ban, Nagyváradon kezdődik, majd Kolozsvárott és Marosvá­sárhelyen folytatódik, augusz­tus 11-én központi ünnepséggel Sepsiszentgyörgyön fejeződik be. Ezekről a helyekről is „ki­rajzik” a világtalálkozó egyes gyülekezetekhez a környéken, majd az utó-összejöveteleket a kárpátaljai Munkácson és a fel­vidéki Révkomáromban tartják. A boszniai békekötés után a Vajdaságba is szeretnének ellá­togatni, és a millecentenáriumi ünnepségekhez kapcsolódóan augusztus 19-én Budapesten lesz találkozójuk. A Reformátu­sok Világszövetségének nagy­gyűlését Debrecenben tartják. Veszélyes szigetelőszalagok A Polichemical gyártmányú szigetelőszalag minősége a biz­tonságot veszélyeztető mérték­ben eltér az előírásoktól. Ezért a Fogyasztóvédelmi Felügyelő­ség a termékek forgalmazását megtiltja. A felügyelőség ezzel kapcsolatos közleménye szerint a terméket a Magyar Elektroni­kai Ellenőrző Intézet vizsgálta meg, és az elemzést követően született meg a tiltó határozat. A szigetelőszalagokat a Traeon Kft. forgalmazza. A Fogyasz- ^tóvédplipi .Fülügyel,pség, kü*c •xsmr j lezi a kereskedelmi céget a termékek visszavásárlására. > . > Mennyi lesz a sertés ára? Nem határozott meg irány­árat pénteki ülésén a Ser­téstenyésztők Országos Vá­lasztmánya. Azért döntöttek így, mivel a sertéstenyésztők képviselői nem tudták pontosan, hogy a jövő évben milyen támogatá­sokra számíthatnak, illetve a termelési költségeik miként alakulnak majd. Ezért arról határoztak, hogy a megyei ágazati érdekképviseleti szer­vezetek véleményét kikérve, várhatóan januárban dolgoz­zák ki végleges álláspontju­kkal.. A választmány.tagjai sze­rint a jelenlegi mintegy 5 mil­liós sertésállomány elegendő mind a hazai, mind a külföldi kereslet kielégítéséhez. Ezért a további állománybővítést csak körültekintő módon in­dokolt végrehajtani. Ameny- nyiben a választmány önkor­látozásra felszólító javaslatát nem fogadják meg a tenyész­tők, úgy az piaci zavarokhoz, túlkínálathoz vezethet. Ez pe­dig az árak további esését vonhatja maga után. Jelenleg a nagyüzemi sertésekért a fel­vásárlók 170-180 forintot ad­nak kilogrammonként, míg a kisüzemben tenyésztett serté­sek kilogrammjáért 165-170 forintot fizetnek. Támogatás a kárt szenvedett termelőknek A Földművelésügyi Minisztérium részletes tájékoztatót adott ki tegnap azzal kapcsolatban, hogy az idén elemi károkat szen­vedettek milyen támogatásban részesülnek. A tájékoztatás azt szolgálja, hogy pontosan meg lehessen határozni: ki milyen mértékben számíthat a támogatásra. A Földművelésügyi Miniszté­rium szerint az elemi kárt szen­vedett és kárenyhítési intézke­désben részesülő termelői kört a földadóról szóló 1991. évi törvény 7. paragrafusában fog­laltak alapján lehet meghatá­rozni. A károkat mérséklő in­tézkedések mindazokat a me­zőgazdasági termelőket érintik, akik növénytermesztéssel fog­lalkoztak az idén és olyan kárt szenvedtek, amely a törvényi értelmezés szerint kimeríti az elemi csapás okozta kár fogal­mát. Nem elég azonban a törvényi szabályozást értelmezni, szük­séges, hogy a kárenyhítésre való jogosultságot igazolja a te­rületi agrárkamara a területileg illetékes gazdajegyző felmérése alapján. Ezt a dokumentumot a megyei földművelésügyi hiva­tal is ellenjegyzi. Ha sikerült mindezeket az iratokat beszerezni, illetve a kí­vánt igazolásokat megkapni, a kárt szenvedett a következő támogatásra számíthat. Az a mezőgazdasági termelő, aki növénytermesztés céljából éven belüli pénzhitelt vett föl és a kölcsön után kamattámogatásra jogosult az idén, kérheti az ér­vényben lévő vagy időközben már meghosszabbított hitele megújítását a kormányrende­letbe rögzített határidőig. Ha ehhez a pénzintézet hozzájárul, úgy a hitel felvevője jogosult az eredeti kölcsönszerződés idő­tartamára visszamenőlegesén 1Ó százalékpontos elemi kár miatti többlettámogatásra, de egyúttal a hitel megújításának időtartamára is jogosult mind a 10 százalékpontos kamattámo­gatás, mind pedig az elemi kár miatti 10 százalékpontos to­vábbi kamattámogatás igény- bevételére. ' Vannak olyan kárt szenve­dett mezőgazdasági termelők, akik a hitellel már nem a bank­nak, hanem az államnak tartoz­nak, mivel a kölcsön mögött ál­lami garancia állt, és ezt a bank érvényesítette. A károsult ’ mezőgazdasági termelők októ­ber 31-ét megelőző időszak­ból származó növénytermesztés céljára felvett ilyen jellegű hite­lüknél keletkezett állammal szembeni tartozását a kormány elengedi, amennyiben a szük­séges - az előzőekben felsorolt - dokumentumokat be tudják nyújtani. A kérelmeket január 31-ig kell az illetékes adóható­sághoz eljuttatni. A kormány a kárt szenvedett mezőgazdasági termelőknek el­engedi az Állami Fejlesztési In­tézettel szemben a korábbi évekből származó tőkepótló hi­tel címén keletkezett tartozáso­kat is. Ez azonban szintén nem automatikusan történik, az elemi károkat dokumentumok­kal kell igazolni, és ezeket ja­nuár 31-ig kell eljuttatni az Ál­lami Fejlesztési Intézethez. Ha az állami garanciával fel­vett rövid lejáratú hitel nem ez év október 31-e előtti, hanem ezt követően, vagyis november 1-je és december 31-e között folyósított, akkor is számíthat a kárt szenvedett termelő támo­gatásra. Az APEH ugyanis 12 hónapos fizetési halasztást ad az ilyen felvett és beváltott pénzintézeti hitelekből keletke­zett, állammal szembeni köte­lezettségek megfizetésére. A kormányintézkedés része­ként a Mezőgazdasági Fejlesz­tési Alapból, illetve a Mező- gazdasági és Erdészeti Alapból felvett visszatérítendő támoga­tás törlesztését 12 hónapra fel­függeszthetik, amennyiben az elemi kárt szenvedett meg tudja indokolni kérelmét. A kérelmet január 31-ig kell benyújtani a minisztérium agrárfejlesztési bizottságához vagy a területileg illetékes megyei földművelés- ügyi hivatalhoz. A felfüggesz­tett összeg a halasztásra enge­délyezett idő lejártakor egy­szerre fizetendő ki a következő részelettel együtt. De az is el­képzelhető, hogy az átüteme­zett tartozást a támogatási szer­ződés eredeti határidején be­lül a következő részletekre egyenlő arányban elosztják. A döntésben illetékes hatóság a körülmények mérlegelése alap­ján határoz minderről. Végül a tájékoztatás szerint a kormányrendelet lehetővé te­szi, hogy az elemi károk mér­séklését célzó intézkedéseket ne csak az idei, egy éven belüli hitelekre terjesszék ki, hanem azokra is, amelyeket a múlt év­ben vettek fel a termelés finan­szírozása érdekében, de a tava­lyi aszályos időjárás miatt meghosszabbították. Ezek a kölcsönök a meghosszabbított határidőtől számított 12 hó­napra, legfeljebb jövő év au­gusztus 31-ig hosszabbíthatok meg ismét. Interjú a kecskeméti repülókórház főigazgatójával Senkit sem bocsátunk el Dr. Polgár József főigazgató és dr. Kéri Tamás klinikai igazgató. A honvédség és a katona­egészségügy átszervezése ré­szeként mától egy intéz­ményként működik a Kecs­keméti Honvédkórház és a Repülőorvosi és Kutató In­tézet. A Kecskeméti Repülő- kórház főigazgatója mától dr. Polgár József orvos ezre­des, vele beszélgettünk.- Milyen feladatai lesznek a repülőkórháznak?- A két intézmény, a hon­védkórház és ROVKI felada­tait viszi tovább, de újabbakkal is gyarapodik. A kórház gyó­gyító osztályain a katonai igényjogosultakat és hozzátar­tozóikat, s a háziorvosok be­utalása alapján a civil betege­ket látjuk el. Járó- és fekvőbe­teg-ellátásunk, részvételünk a területi ügyeleti rendszerben tehát változatlan marad. A re­pülőkórház másik fő feladata a Magyar Honvédség vala­mennyi repülőalakulatának és a hajózóknak az alkalmassági vizsgálata, folyamatos, úgyne­vezett dinamikus repülőorvosi megfigyelése. A harmadik munkaterületünk a repülőor­vosi és űrorvostani kutatóvizs­gálatok végzése, amelynek biztosítéka a repülőorvosi szakállomány szakmai felké­szültsége és az intézet műsze­rezettsége. A távlati tervek­ben szerepel, hogy a polgári repülősök egészségügyi-or­vosi ellátása is a mi feladatunk legyen, valamint az, hogy a budapesti Haynal Imre Egész­ségtudományi Egyetem kere­tében Kecskeméten létesüljön repülőorvostani egyetemi tan­szék.- Milyen személyi változá­sokkal jár a két intézmény ösz- szevonása?- Elbocsátásra nem került sor, az összevonással 458 fős intézmény jön létre. A járó- és fekvőbeteg-ellátás ügyeit a kli­nikai igazgató, dr. Kéri Tamás orvos ezredes viszi, a repülőor­vosi tevékenységet dr. Csen- gery Attila orvos ezredes, repü­lőorvosi igazgató irányítja. A repülőkórház kutatási tevé­kenységét és tudományos mun­káját a Magyar Honvédség re­pülő főszakorvosa, dr. Pozsgai Attila orvos alezredes irányítja. Az igazgatók szakmai dönté­seit főszakorvosok segítik. A belgyógyászati vonatkozásúa- kat dr. Gémes István orvos ez­redes, a sebészeti vonatkozású- akat dr. Sztanojev György or­vos alezredes, az ideggyógyá­szati kérdéseket dr. Magyar László orvos alezredes.- Jelent-e változást a finan­szírozásban az összevonás?- Igen, október elsejétől megyei besorolású kórház let­tünk. A pénzügyi helyzetünk kedvezőbb, mint tavaly volt, s a honvédelmi tárcától kapott tá­jékoztatás szerint az év végén az egész adósságállományun­kat szanálják. Á. E. Új fiókot nyit Kecskeméten a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. 1996-tol bővül a megyeszék­hely pénzintézeteinek köre: a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. legújabb, kecskeméti fiókja január 8-ától kezdi meg tevé­kenységét. Noé Tibor igazgatót a kecskeméti fiók megnyitása alkalmából arra kértük, jelle­mezze a Magyar Külkereske­delmi Bank Rt. meghatározó, il­letve kifejezetten e régiót érintő üzleti stratégiáit.- A Magyar Külkereske­delmi Bank Rt. jelenleg Sop­ronban, Győrben, Veszprém­ben, Pécsett, Szegeden, Szol­nokon és Debrecenben mű­ködő fiókja után a hírős város­ban nyíló nyolcadik egy orszá­gos fiókfejlesztési stratégia hát­terével kezdi meg tevékenysé­gét. Az 1996 közepére át adandó további, vidéki bank­egységek helyszíne Székesfe­hérvár, Miskolc és Nagykani­zsa. Ha e városokat szemügyre vesszük a térképen, láthatjuk, hogy pénzintézetünk fiókjait a tőkebefektetők érdeklődését leginkább vonzó térségek cent­rumaiban nyitja. A MKB Rt. Kecskemét és térségét egy olyan gazdasági környezetet és üzleti lehetőséget kínáló régió­nak minősítette, ahol még a vi­szonylagos budapesti közelség ellenére is érdemes helybe hozni az ügyfeleknek a szolgál­tatásokat.- A Magyar Külkereske­delmi Bank a legjobb hírű, ám a kevéssé ismert pénzintéze­tek közé tartozik.- Az 1950-ben alapított bank igen jelentős múltja jelenét és jövőjét is meghatározó té­nyező. Az elmúlt 45 esztendő a szakmai tapasztalatok elmélyí­tését, hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerei alapjainak kiépítését is jelenti. A bank éle­tének új, megerősödött kor­szaka az 1994 közepétől, priva­tizációja első szakaázának si­keres lezárulásával kezdődik. A MKB Rt. tulajdonosainak kö­rébe olyan tőkeerős befektetők tartoznak, mint például a Baye­rische Landesbank, az EBRD. A külföldi befektetők a részvények több mint 50 szá­zalékával rendelkeznek. A si­keres privatizáció több okból is jelentős volt a bank életé­ben. A pénzintézet nemzet­közi súlyát jelentősen növelte, hogy tulajdonosai között nemzetközileg is elismert, ki­emelkedően jó hitelképességű befektetők állnak. Mindez a tőkeerő növekedését is jelen­tette, ami alapot jelent a fel­tétlen pénzügyi stabilitáshoz is. A nagybank tavalyi mér­legfőösszege meghaladja a 274 milliárd forintot, mellyel ebben a minőségben az egyik legnagyobb a hazai pi­acon. Az idei év mutatói mintegy 30 százalékos növe­kedést prognosztizálnak. A bank a nemzetközi kapcsola­tépítésben is kiemelkedően fontos szerepet játszik, hiszen kiterjedt kapcsolatai révén a legkülönbözőbb konstrukciók­kal tudja támogatni a Közép- Kelet-Európába, a FÁK-or- szágokba irányuló exportte­vékenységet.- Milyen ügyfélkörrel ter­vezi a jövőt e körben a bank?- A Magyar Külkereske­delmi Bank minden részleté­ben kiforrott üzletpolitikával rendelkezik, melyben megha­tározó szerepet kap ügyfél­köre. A Kecskemétre józan gazdasági megfontolások eredményeként érkezett bank e régióban is a stabil tulajdo­nosi körrel rendelkező, aktív külkereskedelmi tevékenysé­get végző közép- és nagyvál­lalatokra számít, amelyeket komplex kiszolgálásban kíván részesíteni. A tapasztalatok szerint a külföldi tőke eddig is komoly érdeklődést mutatott a MKB kecskeméti fiókjának tervezett működési területe, azaz Bács-Kiskun, Dél-Pest megye térsége iránt is. A nemzetközi piacokra beveze­tett, megbízható és tapasztalt bank I. osztályú ügyfelei ki­váló minőségű, gyors, pontos, a nemzetközi mércével mérve is kiemelkedően precíz ügyin­tézésre számíthatnak.- A Magyar Külkereske­delmi Bank kecskeméti fiókja a lakossági szolgáltatások te­rén is a minőségre helyezi a hangsúlyt, s a célzott ügyfél­kör hatékony és magas szín­vonalú ügyintézésre számít­hat. A kecskeméti fiók szol­gáltatásaival az új év máso­dik hetétől áll ügyfelei rendel­kezésére.

Next

/
Thumbnails
Contents