Petőfi Népe, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-29 / 280. szám

4. oldal Hazai tükör - Világtükör 1995. november 29., szerda Kiújultak az arab-izraeli ellentétek. A szélsőséges Irán-barát szervezet aktivistájá­nak Mercedesét Dél-Libanonban robbantották föl ismeretlen tettesek. Az izraeli légierő kedden támadta a muzulmán gerillák dél-libanoni rejtekhelyeit, miután az iszlám fegyvere­sek lőtték a zsidó állam északi részén lévő településeket. fotó: feb/reuter Délszláv körúton járt a magyar EBESZ-nagykövet Boszniában is szerepet vállalnak Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) a daytoni megállapodás után három területen kí­ván bekapcsolódni a boszniai helyzet normalizálásába - nyi­latkozta Krasznai Márton nagykövet, az EBESZ Állandó Tanácsának elnöke, miután delegáció élén hétfő este vissza­tért zágrábi, szarajevói és belgrádi megbeszéléseiről Bécsbe. A küldöttség Kovács László­nak, az EBESZ soros elnöké­nek megbízásából tárgyalt a nemzetközi szervezetek és a helyi erők képviselőivel ar­ról, hogy milyen támogatásra számíthatnak majd az euró­pai szervezet munkatársai a helyszínen. A nagykövet tájékoztatása szerint az EBESZ a boszniai választások előkészítésében és megfigyelésében kíván részt venni, ezenkívül fontos feladatának tekinti az emberi jogok érvényesülésének el­lenőrzését, valamint egy ka­tonai bizalomerősítő és fegy­verzet-ellenőrzési megálla­podás elősegítését. A tárgyalások nyomán a küldöttség tagjai és a bécsi központ az EBESZ Külügy­miniszteri Tanácsa december 7-8-ai budapesti ülésére javas­latot dolgoz ki arról, hogy két- három hónapon belül a szer­vezet több száz munkatársa 20-30 boszniai városban foly­tathassa munkáját. A tanács­kozáson az is eldől majd, mi­lyen anyagi és személyi felté­telek állnak rendelkezésre e feladatok teljesítéséhez. Alija Izetbegovics boszniai elnök, Haris Silajdzic bosnyák külügyminiszter és Mate Gra- nics horvát külügyminiszter egyaránt hangsúlyozták: a vá­lasztások megszervezése és lebonyolítása kulcsfontosságú a béke megteremtése szem­pontjából. Milan Milutinovics, Kis-Ju­goszlávia külügyminisztere az EBESZ-küldöttségnek meg­ismételte országa többször hangoztatott kérését, miszerint szeretne a szervezet tagja lenni. Hétfőn az EBESZ képvise­lői tárgyaltak Nikola Kolje- víccsel, a boszniai szerbek al- elnökével is, aki üdvözölte ugyan a szervezet kezdemé­nyezéseit, de arra hívta fel a figyelmet, hogy robbanásve­szélyes a szarajevói helyzet. Aláírták a nyelvtörvényt Michal Kovác szlovák államfő kedden aláírta a szlovák parlament által november 15-én jóvá­hagyott nyelvtörvényt - közölte Vladimír Stefko, az államfő szóvivője. Kovács László magyar külügyminiszter nyilatkozatában sajná­latosnak tartotta, hogy a szlovák köztársasági elnök aláírta a jogszabályt. Ugyanakkor el­mondta: valójában nem fűzött nagy reményeket ahhoz, hogy az államfő megtagadja a törvény aláírását. Belügy a kisebbségek ügye Jugoszlávia és Szlovákia egyetért abban, hogy a kisebbségek ügye az adott ország belügyének számít, s azok, akik ezt a kérdést nemzetközi síkra terelik, megsértik az állami szuverenitást - hangsúlyozták abban a belgrádi közlemény­ben, amelyet Szavovics Margit jugoszláv tárca nélküli miniszter és Jozef Rea, a szlovák par­lament kisebbségügyi bizottságának elnöke kö­zötti tárgyalások után adtak ki. Clinton beszéde Létfontosságú nemzeti érdeknek nevezte a kö­zép-európai térség stabilitását Bili Clinton hétfő este elhangzott beszédében. Az Egyesült Államok boszniai szerepvállalásáról szólva az amerikai elnök hangsúlyozta: a békeegyez­mény kidolgozójaként az Egyesült Államok nem fordíthat hátat az eseményeknek. Ha ame­rikai csapatok nem vesznek részt a megállapo­dás végrehajtásában, akkor a kiújuló harcok lángba dönthetik az egész térséget - mondta Clinton. Művesén Papandreu A kórházban ápolt Andreasz Papandreu görög kormányfőnél kedden veseelégtelenség lépett fel, ezért ismét művesére kapcsolták. Brutális gyilkosság áldozata lett egy kisfiú November 27-én 17.00 óra körüli időben elhagyta lakását István Zsolt (született: Buda­pest, 1983. augusztus 18., anyja neve: Kácsor Irén, la­kás: Budapest, XX., Berkenye sétány 3. IX. emelet 58.). A közelben, az Erzsébet áruház mögötti részen lakó barátját akarta meglátogatni, de gyil­kosság áldozata lett. István Zsolt holttestét no­vember 28-án a reggeli órák­ban találták meg - lakossági bejelentés alapján - a Buda­pest, XX. kerület Gubacsi híd erzsébeti hídfőjénél, a parton. Az elsődleges rendőrorvosi vé­lemény szerint az elvetemült elkövető István Zsolt fejét va­lamilyen ismeretlen eszközzel levágta. A kisfiú korának megfelelő kinézetű, körülbelül 150 cen­timéter magas, vékony testal­katú, haja szőkésbarna, szeme kék. Eltűnésekor piros vagy fekete dzsekit, világoszöld színű melegítőalsót és fekete magas szárú cipőt viselt. A rendőrség kéri azokat, akiknak tudomásuk van arról, hogy István Zsolt hol, kivel tartózkodott 1995. november 27- én 17.00 órától november 28- án 08.00 óráijg, illetve a jelzett időben látni vélte, vagy bármilyen egyéb információ­val rendelkezik a bűncselek­ménnyel kapcsolatban, érte­sítse a Budapesti Rendőr-fő­kapitányságot az 1123-456/21- 518 telefonszámon, munka­időn túl a 07-es telefonszámon a Budapesti Rendőr-főkapi­tányság Központi Ügyeletét. Kopátsy „útja”-Nem a kormány által felvá­zolt gazdaságpolitika jelenti a kiutat a válságból - hangsú­lyozta Kopátsy Sándor köz­gazdász legújabb könyvének hétfői sajtóbemutatóján. Van kiút! - ez a címe a műnek, amely szerzőjére jellemzően most is közérthetően fogalmaz azokról a problémákról, ame­lyek nemcsak a politikusokat, a közgazdászokat, hanem va­lamennyiünket is foglalkoztat­nak. De mit is kellene másképp csinálni? Erre Kopátsy röviden így válaszol:-A csupán a pénzügyekre korlátozódó gazdaságpolitika helyett a lakosság széles réte­gei által elfogadott, népszerű termelésösztönző program kel­lene, amelyben mindenki meg­találja egyéni boldogulását is. Csak így érhető el, hogy pénzügyileg is stabilizálódjon az ország helyzete. Kormánysegítség nélkül is magukra találnak a kamarák Nemzeti agrárprogram kell Nehéz évet zár az agrárkamara Budapesten csakúgy, mint a vidékiek. A legnagyobb gondjuk, hogy a többi gazdasági kamarához hasonlóan, működésükhöz nem kapták meg a törvényben előírt feltételeket - hangsúlyozta a Budapesti Ag­rárkamara hétfőn tartott éves küldöttgyűlésén dr. Bálint Csaba. A Budapesti Agrárkamara el­nöke beszámolt arról is, hogy mindezek ellenére megkezdő­dött a kamarai szolgáltatások kiépítése. Ezek között szerepel a piaci információs rendszereknek, valamint a különféle - jogi, munkaügyi, adózási, igazga­tási, cégalapítási, hitelnyújtási, társadalombiztosítási és szak­képzéssel kapcsolatos - szak- tanácsadási tevékenység kiala­kítása. A gazdajegyzők közremű­ködésével fejlesztik a munka tárgyi és műszaki feltételeit is. Az agrárkamaráknál az elmúlt esztendőben, mint a működés keretei, létrejöttek a kamarai osztályok és a mezőgazdasági bizottságok, melyek tartalom­mal, feladatokkal való ellátása a következő év legfontosabb feladata lesz. A szakosztályok megalakí­tásától a testület vezetői azt várják, hogy eredményesebbé válik majd a kamarai munka. Az agrárkamarának jó a kapcsolata a társkamarákkal, az önkormányzatokkal, vala­mint a Budapesti Vállalkozás- fejlesztési Alapítvánnyal is. Ez utóbbival 1996-ban, a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából közös hazai és nemzetközi rendezvényeket terveznek. A többi között Moszkvában és Berlinben is bemutatkoz­nak. Jövő évi terveik között sze­repel még az Európai Unió tagországaiban, a szovjet utódállamokban, valamint a szomszédos országokban mű­ködő kamarákkal való kapcso­latok erősítésén kívül az üzleti forgalom növelése, a hazai ag­rártermékek bel- és külföldi piacra jutásának elősegítése, közös szakmai, illetve tanul­mányutak szervezése. Újvári Gizella Zwack nyilatkozata a kecskeméti táj értekezlet után A vállalkozók a nagy pártok mögé álltak Tájértekezletet tartottak a hét végén Kecskeméten a Vállal­kozók Pártjának - VP - az alapszervezeti küldöttei. Ezen elhangzott egyebek mellett az is, hogy a tagság elégedetlen a vezetés munkájával. A politikai csoportosulásnak csekély a befolyása a belpoli­tikai közéletben, miközben a szervezet azt a polgárosodó ré­teget képviselné, mely a gaz­dasági átalakulást irányítja. Mi ennek az oka? - kérdezte la­punk munkatársa Zwack Péter országgyűlési képviselőt, a párt vezetőjét. A neves vállalkozó-politikus elmondta, hogy a tavalyi vá­lasztások bebizonyították a kis pártok kudarcát. Hiába képvi­selné a VP a vállalkozók ér­dekeit, azok több mint 90 szá­zaléka a nagy pártokra adta a voksát. Ez a folyamat Zwack Péter szerint a jövőben sem fog vál­tozni. Majd hozzátette, hogy mint a kecskemétiek képvise­lője mindenekelőtt a polgárok érdekeit képviseli. Másrészt azt is figyelembe kell vennie, hogy négy párt támogatásával jutott be a par­lamentbe. Ezért nem képvisel­heti csak és kizárólag a vállal­kozók érdekeit. Ennek ellenére többször is felszólalt a T. Házban a vállalkozók védel­mében. A párt több tagja azonban azt követeli, hogy ő mint a VP elnöke csak ennek a ré­tegnek az igényeit jelenítse meg az Országgyűlésben. Ezt azonban - mondta Zwack Pé­ter - nem tudja felvállalni, éppen a képviselői mandátu­mának a jellege miatt. Arról kecskeméti honatya nem nyilatkozott, hogy a Vál­lalkozók Pártjának márciusi kongresszusán lemond, esetleg újra jelölteti-e magát. EU-csatlakozás elhalasztva? Az Európai Uniónak jelenlegi agrárpolitikája, támogatási rend­szere miatt nagyon sokba kerülne a kelet-közép-európai orszá­gok csatlakozása, ezért szeretnék azt későbbi időpontra halasz­tani. Az EU-n belüli liberalizáció viszont - amelyet leginkább Nagy-Britannia és Svédország képvisel- most megkönnyítené az unió bővítését. Ez is kiderül Arne Larsen agrárközgazdásznak, a koppenhágai Agrár-gazdaságtani Kutató Intézet munkatársá­nak tanulmányából. Az EU agrárpolitikája a XXI. században címet viselő érteke­zés szerint a közösségnek meg kellene határoznia távlati gazda­ságpolitikáját, mert e nélkül nem alakítható ki a magyar agrárpoli­tika. A tanulmány szerzője arra is felhívja a figyelmet, hogy a szociálpolitikai (jövedelemtá­mogatási, környezetvédelmi) célokat külön kell választani az agrárpolitikától. A belső piac, a verseny, a ke­reskedelem ugyanis a gazdaság szférájába tartozik, míg a támo­gatás a szociálpolitikához. A kettő szétválasztása nyilvánva­lóvá tenné a kvótarendszer és az ártámogatás hibás voltát. Az unióban nincs napirenden, és belátható időn belül nem is tervezik a közös agrárpolitika radikális! reformját. A közösség most azzal van elfoglalva, ho­gyan teljesítse a GATT egyez­ményben vállalt kötelezettségét, nevezetesen, hogy hét-tíz év alatt folyamatosan csökkenti, il­letve megszünteti a támogatáso­kat. Ha az agrártámogatások megszűnnek, akkor már nem je­lent majd gondot az EU kibőví­tése. A tanulmány szerzői a torz gazdasági viszonyok miatt óva intik Magyarországot a felesle­ges beruházásoktól, és az EU magas (támogatott) árszintjének átvételétől. A kelet-közép-európai orszá­gok csatlakozásának vannak lel­kes és kevésbé lelkes támogatói. Ez utóbbiakhoz tartozik Portu­gália, Spanyolország és Görög­ország, amelyek megszerzett jo­gaik elvesztésétől tartanak. Fe­leslegesen. Hiszen mint azt már többször hangsúlyoztuk: Ma­gyarország úgy kíván az európai közösség tagországává válni, hogy azzal senki érdekeit ne sértse. (újvári) Elkésett vagyonadó A szocialisták miskolci kongresszusukon fel­melegítették a vagyonadó és a vagyonnyilat­kozat gondolatát. Ez lényegében egy olyan ingatlanadó, amely a fejlett országok adó­rendszerében is jelen van, de normális viszo­nyok között kiegészítő szerepet játszik. Hi­szen a vagyon adózott jövedelmekből, to­vábbá illetékkel vagy forgalmi adóval terhelt átruházásból keletkezett, tehát kétszeresen is megadóztatott. Ezért olyankor használják, amikor kétes eredetű, az adózás alól egyébként kisiklott vagyonok keletkeztek vagy szaporodtak. Ez az adóforma a jövedelmek eltitkolása elleni kormányzati erőfeszítések szegénységi bizo­nyítványa, esetenként pedig az egyenlősdi- demagógia eszköze. Nálunk most valószínű­leg egyszerre mindkettőről szó van, miközben Bokros Lajos pénzügyminiszter újabb érvvel is szolgált. Bevezetésével - úgymond - a termelő va­gyont részesítenék előnyben a holt tőkeként felhalmozott vagyonnal szemben. A kormány tehát nem is reméli, hogy a közeljövőben ja­vítani képes a jövedelemadó-bevallás ellenőr­zésének minőségén. Ma nálunk a vagyonszaporulati adónak volna erkölcsi jogcíme. Az elmúlt esztendők­ben, amióta a társasági, illetve az állami vál­lalatok átalakításáról szóló törvény életbe lé­pett, valóban sokan alaptalanul meggazdagod­tak, pénzüket részben ingatlanokba fektették be. Csakhogy a vagyonadó, illetve a vagyon­szaporulati adó bevezetéséhez elengedhetetlen nyilatkozat - a hírek szerint - ezeket a java­kat már kiinduló állapotként fogja kezelni. S ahogy Amerikában szokták mondani, csak az első egymillió dollár eredetét nem illik fir­tatni... Mindez hová vezet? A késedelem, az intézkedés felemás volta miatt együtt adózik majd a becsületes erőfe­szítéssel és a tisztességtelenül felhalmozott vagyon. Bácskai Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents