Petőfi Népe, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-24 / 276. szám

1995. november 24., péntek Egészségmagazin 5. oldal Kire hasonlítanak a lombikbabák? Lehet, hogy a kívánság is szerepet játszott egy ausztráliai felmérésben, de a tanulmány kimutatta: azok az anyák, akiknek mesterséges megtermékenyítés útján lett gyermekük, szentül hiszik, hogy a babák férjeikre hasonlítanak. A mesterséges meg­termékenyítéssel foglalkozó klinikák jól összehangolják a donorok magasságát, testalkatát és színeit a meddő férjekével. A hat­van házaspárra kiterjedő tanulmányból kiderült: a mamák 61 százaléka szerint hasonlított a gyermek a hivatalos apára, azok 89 százaléka ugyanakkor úgy találta, hogy a kicsi a mamára ütött. Az eredmények két dolgot tükrözhetnek: vagy azt, hogy az anyák tudat alatt törekednek a hasonlóság megállapítására, vagy azt, hogy a klinikákon próbálnak az apához hasonló donort találni. Szívbeteg gyermekek A magyarországi halálozás több mint feléért továbbra is a szív­ós érrendszeri megbetegedések a felelősek, ezzel szemben még mindig csak feleannyi szívmű­tétet végeznek nálunk, mint Nyugat-Európa országaiban. (Az évi 500-600 helyett átlago­san 270-et.) így csak az akut, életmentő beavatkozásokat tud­ják időben elvégezni, miközben a nem közvetlen életveszélyben lévő betegek közül sokan meg­halnak a hosszú várakozási idő alatt. Nem jobb a gyermekszív­sebészet helyzete sem. Évente mintegy ezer gyerek születik szívbetegséggel, 60-70 százalé­kukat egyéves koruk előtt meg kell operálni. Ehhez képest alig van az országban csecsemő­szívműtétre alkalmas műtő. Jó hír, hogy Budapesten 1996-ban megkezdődhet a 84 ágyas, két műtővel felszerelt, évente öt­ezer járóbeteg fogadására al­kalmas gyermekkardiológiai centrum építése. Az anyatej jótékony hatása Az anyatejjel szoptatott gyere­kek ritkábban kapnak olyan al­lergiás betegségeket, mint az asztma, és a védőhatás serdülő­korukig tart. A helsinki egyetem munkatársai úgy találták, hogy a gyerekek 17 éves korukig élvez­ték az anyatej jótékony hatását. A kutatók 1975-ben kezdték megfigyeléseiket. Gyerekek egy csoportjának fejlődését kísérték figyelemmel születésüktől 17 éven keresztül. Azok a csecse­mők, akiket hat hónapos korukig csak anyatejjel etettek, sokkal ritkábban kaptak allergiát. Ek­céma, asztma vagy ételallergia az anyatejet nem kapottak 65 százalékában fejlődött ki, míg a szoptatottak körében csak 40 százalékban. Tanulmányok tucatjai taglal­ták már a szoptatás előnyeit. Az anyatej megvédi a gyerekeket a betegségektől, hatással van a vi­selkedésre, az intelligenciára és óvja a koraszülött babákat az agykárosodástól. Megelőzi a mellrákot, a bélrendszer, a lég­zőszervek, a fül- és a húgyveze- téki fertőzéseket kisgyermekek­ben és véd a hasmenések ellen is. A séta segít és gyógyít Kopás, meszesedés, gyulladás- előbb-utóbb óhatatlanul ez a sorsa a terhelést hosszú évtize­deken át panaszmentesen vi­selő ízületeknek. Gyakran azonban ortopédiai elváltozá­sok, fejlődési rendellenessé­gek vagy éppen sérülések miatt- kivált a nedves, párás őszi időben - már jóval előbb je­lentkeznek a fájdalmas reuma­tikus bántalmak. Hajlott korban a porckopás, a derékfájás, az alsó nyaki, il­letve az ágyéki csigolyák, a csípő, a kézujjak, a lábfejek, vagyis a teherviselő ízületek elfajulásai a legjellemzőbbek. Testünk e sajátos képződ­ményei közül is elsőként a vég­tagok és a gerincoszlop kis ízü­letei betegszenek meg. Akinél ilyen panaszok föllépnek, ön­kéntelenül is igyekszik a fáj­dalmat okozó mozdulatokat, mozgásokat kerülni - pedig pont ennek ellenkezőjét kel­lene tenni: mozgatni, trení­rozni a fájó részeket. A legjobb gyógyszer az úszás, de a kóros állapot rosszabbodását rend­szerint nagy-nagy sétákkal, ki­rándulásokkal is megelőzhet­Sétálni, sétálni egyre. jük. A túlzásokat azonban ke­rülni kell: idős korban a túl ak­tív életmód ugyanolyan ártal­mas, mint a mozgásszegény­ség vagy a fizikai tétlenség. Fogászati felmérés Kecskeméten Biztatóak az amerikai eredmények Gyógyszer az Alzheimer-kórra? Az Alzheimer-kór a fejlett ipari államokban immár a negyedik leggyakoribb halálok. A rejtélyes kórnak is neve­zett betegség az emlékezet el­vesztésével kezdődik, majd az értelem teljes elvesztéséhez, végül a teljes leépülést követő halálhoz vezet. Amerikai kuta­tóknak korszerű géntechnoló­giával, állatkísérletek révén si­került közelebb kerülni a beteg­ség megismeréséhez, s így gyógyításához is. A dél-floridai egyetem tudó­sai először tudtak kísérleti ege­rek agyában olyan elváltozáso­kat előidézni, amelyek megfe­lelnek az Alzheimer-beteg agyelváltozásainak. Ily módon az egereken kipróbálhatók a be­tegség lehetséges gyógyszerei is. Kaliforniai kutatók magas E- vitamin-dózisok adagolásával akarják megfékezni a betegsé­get, mások gyulladásgátló anyagokkal, illetve szteroidok- kal kísérleteznek, hogy meg­akadályozzák az agyi idegpá­lyák elhalását. A kísérletek anyagi háttere egyébként a gyógyszeripar ré­vén biztosított: a nagy gyógy­szergyárak számára óriási üz­leti ígéret, egy ilyen gyógyszer előállítása, hiszen az Alzhei- mer-betegek számát a világon húszmillióra becsülik. Hazánk­ban a kór kevésbé feltárt, de a betegek számát több tízezerre becsülik. Szerkeszti) Ábrahám Eszter A rendszeres orvosi ellenőrzés is fontos eleme a fogászati prevenciónak. Ez év februárjában 616 máso­dik osztályos kecskeméti kis­diák körében végzett felmérést a városi tisztiorvosi szolgálat fogászati prevenciós bizott­sága. A dr. Fischer László, dr. Hídvégi Imre, dr. Molnár Má­ria alkotta team a gyermekfo­gászati prevenciós módszerek gyakorlati megvalósulásáról a legutóbbi megyei orvos­gyógyszerész napokon szá­molt be. Kérdésünkre dr. Molnár Mária fogszabályozó fogszak­orvos a felmérésről szólva el­mondta: van még mit javítani a 7-8 éves gyermekek fogápo­lási szokásain. A 616 gyermek közül 25 egyáltalán nem mossa a fogát, 558-an pedig naponta egyszer-kétszer vesz­nek fogkefét a kezükbe. A fogmosási gyakoriságon túl az is gond, hogy nem tudják jól mosni a fogaikat. Az országos átlagnak megfelelően a vizs­gált kecskeméti gyermekcso­portban is igaz, hogy egy-egy gyermeknek 4-5 szuvas foga van, s általában a tejfogak rongálódtak. Megoldást a rendszeres, he­lyes fogmosás, a fluortartalmú Dentocar tabletta szedése, il­letve a fluoridtartalmú zselék - például az Elmex -, fogkré­mek használata hozhat. Az or­voscsoport a preventív munkát folytatja, sőt, kísérleti jelleg­gel szeretné országossá tenni. Á. E. Amit a fertőző májgyulladásról tudni kell A máj vírus okozta gyulladása, a vírus hepatitis az emberiség által legrégebben ismert meg­betegedések közé tartozik. Mára sikerült a kórokozó vírus öt csoportját elkülöníteni, a ré­gebben ismert A és B vírus mel­lett a C, D és az E típust meg­ismerni. A klinikai tünetek vala­mennyi típus esetén nagyon ha­sonlóak. Zömében' emésztő­rendszeri - gyomorrontáshoz hasonló - panaszok, étvágyta­lanság, rossz közérzet, émely­gés, hányinger, ételektől való undorodás, gyengeség, heveny esetben láz, sárgaság, de ez sem minden esetben. A pontos diagnózist csak a vírus vérből való kimutatása jelenti. Heveny gyulladást minden típus, idült gyulladást csak a B, C és D tí­pusok okozhatnak. A különböző típusok közötti különbség főleg a terjedési módban és a lappangási időben van. Az A és az E típusok terje­dése székletszennyezéssel tör­ténik („piszkos kéz”, élelmi­szer, ivóvíz, stb.) és kb. egy hó­napos lappangási idővel. A B, C és D típus a fertőzött emberi vá­ladékok (vér, vérkészítmények, Jó hír kopaszoknak és őszeknek Jó hír kopaszoknak és őszek­nek: amerikai tudósok a ko­paszság megszüntetésére gén­kúrán dolgoznak. A kopasz fe­jet génkenőccsel kell majd be­kenni. A gének behatolnak a bőrbe és aktivizálják a szőrtü­szőket. A kutatás jelenlegi állása persze még nem elegendő an­nak bizonyítására, hogy a keze­lés hatására a haj újra kinő. A tudósok azonban bizonyosak abban, hogy a szőrtüszők gén­terápiás kezelése sokat ígér. Sőt, az eddigi kutatási ered­mények arra utalnak, hogy ha­sonló módszerrel meg lehet akadályozni hamarosan a másik nagy gondot, az őszülést is. nyál, ondó és hüvelyváladék, anyatej, szennyezett orvosi esz­közök) útján terjed és a lappan­gási idő több hónapos. Az A tí­pus főleg a fiatalabb korosz­tályban, őszi-téli szezonalitás- sal jelentkezik, bár az utóbbi években a fejlett országokban az idősebb korosztályban is nö­vekszik a megbetegedések szá­ma. Az E típus is a fiatal felnőt­tekben fordul elő, a terhesség komoly veszélyt jelent a beteg­ség kimenetelére, szezonalitás nincs. A többi típus minden korosztályban előfordul és nincs évszakhoz kötve. A testápolásról A kecskeméti tisztiorvosi szol­gálat az általános iskolák ne­gyedik osztályos diákjainak fo­gászati, testápolási városi ve­télkedőt szervezett. A felhí­vásra tizenegy kecskeméti álta­lános iskola küldte el öt-öt fős csapatát. A vetélkedőt szerdán rendezték meg a Mátyás Király Általános Iskolában. A szoros versenyben a Zrínyi Ilona Álta­lános Iskola csapata végzett az első helyen. Második lett a Ma­gyar Ilona Általános Iskola csapata, míg a házigazdák a harmadik helyet mondhatják magukénak. A gyerekek a helyes fogápo­lási szabályokról, szokásokról, az egészséges étkezéssel és a testápolással kapcsolatos tud­nivalókról adtak számot. Ötmillió kígyómarás Évente világszerte ötmillió em­bert marnak meg kígyók, skor­piók és mérges rovarok, s közü­lük több mint százezren bele­halnak sérüléseikbe - jelentette az AFP az Egészségügyi Világ- szervezet (WHO) adatait ismer­tetve. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerika trópusi vidékein a mérges csúszómászók és ro­varok szakmai ártalomnak mi­nősülnek: a kígyómarások ál­dozatainak túlnyomó többsége mezőgazdasági munkás vagy vadász, akiket lábukon martak meg a hüllők - olvasható a WHO legújabb járványügyi ki­adványában. Becslések szerint Ázsiában évente 90 000 ember hal meg kígyómarás következ­tében. Afrikában és Dél-Ame- rikában ez a szám ezer-ezer. A fejlett országokban viszont a gondos egészségügyi ellátásnak köszönhetően a kígyómarás csak ritkán halálos. Az Egye­sült Államokban például évente mintegy 45 000 embert marnak meg kígyók, de közülök mind­össze 9-15 hal meg. Ausztráliá­ban a kígyómarások számát évi 300-500-ra becsülik, s átlago­san ketten halnak meg közülük. A WHO jelentése megálla­pítja, hogy a környezet megvál­tozása, például az erdők kipusz­tulása, nem csökkentette Brazí­liában a kígyómarások számát. Az erdőirtások területén más, gyakran az előzőeknél veszé­lyesebb kígyófajták szaporod­tak el. Afrikában viszont a szá­razság növelte a halálos kí­gyómarások számát, a skorpiók pedig elárasztották a városokat és azok elővárosait.

Next

/
Thumbnails
Contents