Petőfi Népe, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-22 / 274. szám

1995. november 22., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 7. oldal Ki a gazdija a MÁV-nak? Valami bűzlik Szentkirályon Egy, a szó szoros értelmében vett bűzlő dologban kérem a segítségüket. A ház, amelyben lakom, ko­rábban a téesz szolgálati la­kása volt. Ma a két épületet három család lakja. Jómagam feleségemmel és két gyere­künkkel és két szomszéd. A tarthatatlan helyzetet szom­szédaim emésztőgödre okoz­za. A gödör ugyanis alig két méterre van ablakomtól. El­képzelhető, milyen bűz árad belőle. De ez mind semmi. Leg­alább hetente kellene kiszip- pantatni tartalmát, ám utol­jára két és fél hónapja ürítet­ték ki. A bűzös folyadék pe­dig hónapok óta csordogál, folyik a megtelt gödörből, elviselhetetlen bűzt árasztva ablakunk alá. A szennylé már lakásunk alá is beszivárgott, felszívó­dott a falakba, olyan, mintha naphosszat egy vécében ül­nénk. Nyáron a bűz mellett millió légy teszi még elvisel­hetetlenebbé helyzetünket. Visszatérő rémálmaimban mindig nyakig ülök a förtel­mesen bűzlő micsodában. Néhány hónapja panaszt tettem a szentkirályi polgár- mesteri hivatalban. Az illeté­kesek határozatban kötelezték szomszédaimat új emésztő­gödör építésére. A határidő október 10-én lejárt, ám szomszédaim semmi hajlan­dóságot nem mutattak az emésztőgödör megépítésére. Újabb felszólítást kaptak, ezúttal november 10-éig. Most sem tettek semmit. Sőt! Azóta egyre többet zaklatnak, molesztálnak engem is, csa­ládomat is. Hovatovább kép­telen vagyok elviselni ezt az állapotot. Rokkantnyugdíjas, beteg ember vagyok, feleségem pe­dig gyesen van. Egymagám képtelen vagyok igazságot szolgáltatni. Ezért kérem az illetékeseket, lehetőségeikhez mérten intézkedjenek, hogy megszűnjön végre ez a för­telmes állapot. V. B. Szentkirály Egy csók is lehet ártalmas Nagyon sokat utazom vonattal és gépjárművel, de a téli idő­szakban főleg vasúton közle­kedem Kiskunfélegyháza és Kecskemét között. Őszintén szólva nagyon rossz tapasztala­tokat szereztem már évek óta állomáson, vonaton egyaránt. Köztudott, hogy voltak leépíté­sek a MÁV-nál, de a munkát azért valahogy el kellene vé- gez(tet)ni. A november eleji nagy hó­esést követően találkoztam Kiskunfélegyházán ismerős pá­lyamunkással, aki elmondta, hogy ketten(!) tisztították meg a hótól a váltókat. November 6- án reggel munkába induláskor az állomáson a peronok a hótól majdnem megközelíthetetlenek voltak. A hóeltakarítás körülbe­lül tízszázalékos volt. Van egy szép étterem az ál­lomáson, s ha már órákat kés­nek a vonatok, helyet foglal­tunk. A restihez gratulálunk! Hogy miért ezt a címet adtam? Ugyanis az Árpád krt. 11-13. számú házak között éjjel-nap­pal itt vannak a kóbor kutyák. Nem egy, hanem négy-öt, sőt időközönként hat is egy falká­ban. Itt járnak a gyerekek isko­lába, óvodába, bölcsődébe, mást nem hall az ember, csak a sikoltozást, sírást. De nem kell, hogy a gyereket, a felnőtteket is megtámadják, jómagámat is már többször. Nem beszélve a babakocsiról - valósággal szét­Van egy úgynevezett férfi WC, amelyet nem ajánlok sen­kinek megközelíteni! A bejárati ajtó szinte roncs, tárva-nyitva, kilincs, zár nincs rajta. A mint­egy nyolc pisszoárból talán egy „működik”. A többi hiányzik, eldugult vagy összetörték. És mindenütt bűz és bűz...! A fül­kés ülőkékről nem is beszélve. A WC-vel szemben büfé(!) és virágüzlet! A folyosón is érezni a bűzt a büfé előtt. Közelítünk Európához? Nem hiszem. Lehet, hogy a félegy­házi illetékesek nem járnak Kecskemétre, mert ott bérbe vannak adva a WC-k, tisztaság uralkodik. Jövő januártól ismét emeli a MÁV az utazási költséget. Úgy gondolom, ennyi pénzért már szolgáltami is illene, úgy az ál­lomáson, mind pedig a vonaton egyaránt. Kovács Imre Kiskunfélegyháza szednék. Ha itt vannak a ku­tyák, a boltba sem merek be­menni. Hogy miért van ez? Mert vannak, akik etetik őket. Több­szöri felszólítás' ellenére is! És még azt állítják, hogy a macs­kákat etetik. Akkor miért nem tesznek ki egy táblát: kutyák­nak megenni tilos! Ennyi kutya közül talán egy olvasni is tud! Ha viszont ennyire szeretik őket, vigyék be a lakásukba! Név és cím a szerk.-ben A Petőfi Népe november 11 -ei számában volt olvasható a Fon­tosabb, mint a szex: a csók című cikk, melyre orvosi megfonto­lásból szükségesnek tartom a reflexiót. A cikk a csók élettani­lélektani hatásával foglalkozik, romantikus körítéssel. Nem fog­lalkozik azonban egészségügyi, társadalmi vonatkozásaival. A diszkós ismeretségek nem ritka jelmondata: „nem tudom a ne­ved, de szórakozom veled”. Másszóval: a partner adottsága­inak, körülményeinek ismerete nélkül könnyen adódhatnak ká­ros következmények. Fertőzé­sek jöhetnek létre, netán még az AIDS révén is. Az már a körül­ményektől függ, hogy a futó is­meretség nem vezet-e nemi erő­szakhoz. Különösen a tizenéves serdülő lányok számára lehet vonzó az említett cikk buzdí­tása, mert a csók nem kerül pénzbe és nemi mivoltuk meg­élése is adott. Lényeges önvé­delmi indok a partner alaposabb ismerete, körülményeinek átte­kinthetősége az intimebb kap­csolat kialakítása előtt. A jelzett cikk provokálja ezen szempon­tok papírra vetését. dr. Honti Géza Sok mindent felvállalhat az újság, többek között a fiatalok felvilágosítását is. Kétlem azonban, hogy valójában ez lenne a szerepe. A csók ősidők óta a szeretet, a szerelem egyik beteljesülési formája. S noha napjainkban valóban aggasztó méreteket ölt a bűnözés, az AIDS és az egyéb ismeretlen kó­rok terjedése, túlzás lenne mindezt egy csókra visszave­zetni. Főleg, ha sokan még a szexnél is fontosabbnak tart­ják... (A szerk. megj.) Mitől lesz a kevés még kevesebb? A múlt héten volt egy kettesem a lottón. Kétszázharmincnyolc forintot nyertem, de mivel a postás hozta ki, mindössze százhatvannyolc forintot kap­tam kézhez. Hetven forint pos­taköltséget levontak belőle. Szeretném megkérdezni - és választ kapni - önöktől, hogy a Lottóigazgatóság nem tudná-e továbbítani a kis nyereménye­ket. Abból a nyereményösszeg­ből, amely halmozódik heteken át, talán futná a kipostázásra és még maradna is. K. I., Akasztó Tökéletesen egyetértek Ön­nel, tisztelt uram. Levele Móra Ferenc egyik gyerekmeséjét jut­tatta eszembe: A mesebeli ki­rály egy alkalommal döbbenten tapasztalta, hogy noha a nép keservesen, de becsülettel adó­zik, a kincstár mégis kong az ürességtől. Az eltűnt kincsek rejtélyét az udvari bolond fej­tette meg: Felsorakoztatta a lé- hűtőket a palota udvarán és az első tenyerébe töltött egy marék lisztet. A liszt végighaladt az ingyenélők során, de az utolsó­nak már nem jutott a lisztből. Útközben elfogyott! Egy része a tenyerekre tapadt, a többi a földre szóródott. A dolog ma is hasonlóképp működik: elindul fentről a pénz, de csak elenyé­sző hányada jut el a célba. (A szerk. megj.) Nekik köszönhetjük a reményt Az a szólásmondás járja, hogy az ember nem szívesen jár or­voshoz. Valóban. De azért van­nak kivételek. Például a mi kedves doktornőnk, K. Erzsé­bet, és a többi, hivatását őszinte odaadással végző orvos. Aki nemcsak gyógyszert ír, hanem tudásával és kedves szavakkal irányítja, hosszabbítja még egy kicsit életünket. Nekik köszön­hetően érezzük: talán még min­dig van reményünk. Drága, sze­retett Erzsiké doktornő! Na­gyon boldog névnapot kívánok Önnek. És a sok-sok gyógyító orvosnak erőt, egészséget. özv. Tóth Gáborné Kecskemét, Úttörő u. 6. Nyugdíjasok népfőiskolája Folytatódik a nyugdíjasok nép­főiskolája népszerű sorozata. November 23-án, csütörtökön délután 3 órakor dr. Gál János főorvos tart előadást az idős­kori mozgásszervi betegségek­ről és elváltozásokról a Jókai utca 15. szám alatt. Szerkeszti: Szász András A beteg mossa fel a vérét? Múlt hét csütörtök éjszaka történt, hogy megbotlottam és beleestem egy lépcsőházi üvegajtóba, melynek folytán alkaromon két mély seb ke­letkezett. Kocsival a barát­nőm azonnal a kecskeméti megyei kórház ambulanciá­jára szállított, ahol Sz. A. ügyeletes nővér leültetett egy székre, a kezembe nyomott egy köteg mull-lapot és kö­zölte velem, hogy a kezemen lévő, átázott zsebkendőket dobjam a kukába. Elcsodál­koztam az ellátás jellegén, de ezután következett a lényeg, ami a felháborodásomat ki­váltotta. Megkérdeztem, hogy hol moshatnám meg a kezem, ugyanis már mindenem véres volt. Közölte, hogy a mosdó­kagylónál. Miután végeztem, megkért, hogy takarítsam ki a mosdókagylót. Visszakérdez­tem, mert nem hittem a fü­lemnek, mire ő rám ripako- dott, hogy mit képzelek én magamról. Ezek szerint a vérző betegnek kell maga után takarítani? Én is egész­ségügyi szakközépiskolában érettségiztem és nagyon jól tudom, hogy mi lenne a nővér feladata ilyen esetben. Min­denesetre a tankönyveim so­sem tartalmazták a „Takarít- tassunk a beteggel” című fe­jezetet. Kíváncsi lennék, ha életveszélyes állapotban lévő, vérben úszó beteg esne be az ügyeletre, a nővér először felmosatná vele az összevér- zett padlót? Ezek után természetesen már nem voltam kíváncsi az ellátás többi részére és a Hon­védkórházba rohantunk. Itt Takács doktor és asszisztense látott el, nyolc öltéssel, egy in­jekcióval és egy kötéssel. Ez­úton is szeretném megkö­szönni nekik. Mint megtud­tam, nem a megyei kórház volt ugyan aznap az ügyeletes, de ez nem mentség arra, ami tör­tént. Rédei Szabolcs Kecskemét Ha a kutya olvasni tudna Alig tűnt el a korábbi, néhány napja újabb szemétdomb „díszeleg” a Hosszú utcai óvoda előtt. A közeli építkezés hulladékát talán gyakrabban is el lehetne szállíttatni, akkor nem rontaná az utcaképet ez a napról napra növekvő sze­métkupac. FOTÓ: DR. K. L., KECSKEMÉT A tankcsapdák mifelénk sem hiányoznak Azt hiszem, igen sok kecske­méti autós-, de még kerékpá­rostársam nevében is szólha­tok. Az önkormányzat - tiszte­let neki - a nyár folyamán na­gyon szépen felújíttatta a Hoffman utca, Mária utca, Hosszú utca és részben a Köl­csey utca útburkolatát, de az utóbbiét csak részben, mert a Kölcsey utca eleje rosszabb, mint bármelyik külső kerület földútja. Az ősz folyamán en­nek a résznek még a kátyúzá­sát sem végezték el. Igaz, hogy folyik, illetve csak folyt ott egy nagy építkezés, de mivel - gondolom - a pénz elfogyott, már nyár óta nincs mozgás az építkezésen, s elképzelhető, hogy mostanában nem is lesz. Ez a rész egy nagyon forgal­mas szakasz, ahol az autósok­nak attól kell tartaniuk, hogy esetleg tengelye törik gépko­csijuknak. Arra kérem a 4-es számú önkormányzati képvise­lőnket, személyesen győződjön meg a levelemben írtak valódi­ságáról, s mivel úgy tudom, ilyen ügyekben meglehetősen nagy neve van, tegyen róla, hogy a kutyaellető gödrök, még a komolyabb tél beállta előtt eltűnjenek. Dr. K. L. Kecskemét Olvasószolgálat PN-túra a Mecsekben Még van hely a Pécs-Har- kány-Villány útvonalon szer­vezett 2 napos kirándulásra. PN-kártyával rendelkező előfi­zetőink és családtagjaik jelent­kezését várjuk olvasószolgála­tunknál (Kecskemét, Szabad­ság tér 1/A, tel.: 76/481-391), ahol munkatársunk a részletes programról is készséggel ad felvilágosítást. Részvételi díj: 3200 Ft/fő. Találkozzunk a bu­szon! Indulás: 25-én, 7 órakor. Utazás Bécsbe A hétvégi mecseki kirándulást december 8-9-én városnéző­bevásárló út követi. Péntek délután indulunk, a vacsora és a szállás még Magyarországon lesz. Szombaton bécsi város­nézést tervezünk idegenveze­tővel, bevásárlási lehetőséget és sétát az adventi forgatagban. Érdeklődni és jelentkezni az olvasószolgálatnál lehet. Hétvége Sümegen Legújabb szállodás játékunk úti célja a sümegi Kapitány Hotel. Olvasóink közül - akik Megtalálják, kivágják és be­küldik a hotel 3 emblémáját - a sorsolással kiválasztott meg­fejtés tulajdonosa egy hétvégét tölthet a szálloda és lapunk vendégeként a Kapitány Ho­telban, teljes ellátással. Kivehető a műsor Soltszentimréről, Szabadszál­lásról és Vaskútról nagyjából azonos szövegű leveleket kap­tunk. Régi előfizetőink írták, akik szeretnék, ha az újságból kivehető lenne a TV-műsor. Kérésük - és még sok olvasó kívánsága - teljesült, múlt pén­tek óta így jelenik meg a heti TV-műsor a Petőfi Népében. Olvasószolgálatunk a már jól ismert szám mellett a 76/480-756-os telefonon is hívható, levélben és személye­sen is várjuk a kérdéseket, ész­revételeket és jelentkezéseket: 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. Nem halt ki a hivatástudat Többször voltam kórházban szív-, érrendszeri és reumatikus betegségekkel. Azóta is állandó orvosi kezelés alatt állok. So­kaknak van rossz tapasztalata az orvosokról. Az ilyen betegek valószínűleg még nem feküdtek Baján, a SZOTE belklinikáján vagy Deszken, mert ott az or­vosok, az ápolók a műszaki személyzettel együtt az emberi jóság, tudás, lelkiismeretesség mintaképei. A szívműtétemet követő tízéves tapasztalatom alapján úgy gondolom, a leg­több orvos még mindig esküje szerint teszi a dolgát. Millunov Dániel Baja- Tanuld meg, fiam, nem szabad a lottóötösre várni. Az ember csakis szorgalmas munkával boldogulhat.

Next

/
Thumbnails
Contents