Petőfi Népe, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-16 / 269. szám

6. oldal Petőfi Népe 1995. november 16., csütörtök Hol van már a tavaszi aszály? A kormány az agrárágazatot érintő döntéseket általában késve és félszívvel hozza meg. Ezt teszi most, az aszálykárok rendezé­sekor is - nyilatkozta lapunknak Horváth Gábor. Az APEH által elismert üzemanyagárak Mivel a közelmúltban újra emelkedtek a benzinárak, az APEH ismét közzétette saját listáját az érvényes üzem- anyagárakról. Mindez azoknak különö­sen fontos, akik saját gép­kocsijukat hivatalos célra használják és költségtérítés­ben részesülnek. Amennyiben az elszámo­lásnál nem akarnak bajlódni a benzinkúti számlákkal, akkor a következő üzem- anyagárakat kell figyelembe venniük november 11-től. MSZ 11793 ólmozatlan motorbenzinek: EN-91 ólmozatlan normál­benzin: 99,90 forint/liter ESZ-95 ólmozatlan szuper- benzin: 102,90 forint/liter MSZ 19950 ólmozott motorbenzinek: AB-92 ólmozott normál­benzin: 106,90 forint/liter AB-98 ólmozott szuper- benzin: 108,90 forint/liter MSZ 1627 gázolajok: Gázolaj 0,2 normál: 88,90 forint/liter Arol-2T motorolaj: 106,90 forint/liter Richter-siker Tovább erősödött a Richter és az Egis árfolyama szerdán a Budapesti Értéktőzsdén, mi­közben a többi részvény ára ál­talában csökkent. A BUX index 2,85 ponttal csökkent, s így 1512,44 ponton zárt. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövet­ségének (MOSZ) főtitkára sze­rint nehéz eldönteni, hogy a segítségnyújtás elhúzódásában mennyi a termelők, a mezőgaz­daság sorsa iránti érdektelenség és mennyi a tudatos taktika a termelők „kifárasztására”. Az érdekvédelmi szervezet úgy látja, hogy a gazdálkodók­nak az idén ismét pénzszűké­Szücs György, az Ipartestüle­tek Országos Szövetségének (IPOSZ) elnöke szerint ez az újabb rendelkezés tovább sza­porítja a már eddig is elké­pesztő mennyiségű adminiszt­rációt. A gépek tekercseinek meg­őrzésére és tárolására köte­lezni a vállalkozókat csak arra jó, hogy legyen egy újabb ürügy, amiért „elkaphatók” le­ben kell a jövő évi termést elő­készíteniük. Számtalan esetben csak a hitelek visszafizetésére haladékot adó bankok belátásá­nak, illetve a köztartozásokat beszedő adóhivatalok és társa­dalombiztosítási szervek kö- nyörületességének köszönhető, hogy egyáltalán verni tudnak. A termelők a gabona értéke­sítése révén jutnak pénzhez, ez a jövedelem azonban az idén az gyenek. Mindez a feketegaz­daság ellen mit sem ér. A rendelkezés nincs tekintettel a tevékenység jellegére, olyano­kat is számlaadásra kötelez, mint például a cukrászok, akik a nyári csúcsforgalomban kép­telenek egyszerre kiszolgálni és a pénztárgépet kezelni. Az ellen pedig határozottan tiltakozik az IPOSZ, hogy - mint a rendelet kimondja - „a aszály sújtotta régiókban meg­csappant. Ha az állam nem dob mentőövet, s ha elfogy a hitele­zők türelme, több nagyüzem a csőd szélére kerülhet. Az érdekképviseleti szerve­zet még augusztusban elkészí­tette az aszálykárok rendezé­sére vonatkozó javaslatát. A tervezet reálisan megvalósít­ható intézkedéseket ajánlott a kormánynak. Horváth Gábor sajnálatosnak tartja, hogy az aratást követően sincs még dön­tés az aszálykárok enyhítéséről. U. G. taxaméter meghibásodása ese­tén a megkezdett fuvaron kí­vül további fuvar nem teljesít­hető”. Ez nem olyan, mint a fékhiba, ami veszélyezteti a forgalmat és az utas testi ép­ségét. A magasabb társadalmi ér­dek ugyanis nem az, hogy az adóhatóság könnyedén ellen­őrizni tudjon, hanem az, hogy a szolgáltatás zökkenőmentes legyen. Ézzel a rendelkezéssel kizá­rólag a pénztárgépgyártók és forgalmazók járnak jól. B. K. Miskolc Kecskemét Szeged Szombathely Debrecen Pécs Burgonya 30- 50 35- 45 35- 50 38- 48 30- 50 30- 45 Savanyú káposzta 70- 80 80 80-100 70-100 80-100 70- 80 Kelkáposzta 30- 50 30- 50 30- 55 58- 68 35- 55 30- 50 Karfiol 40- 70 60-100 30- 50 68- 90 40- 80 40- 80 Petrezselyem 50-120 60-110 12-140 90-140 50- 90 50- 90 Vöröshagyma 20- 60 30- 45 30- 40 35- 50 20- 60 30- 60 Paradicsom 60-240 80-120 70-180 120-190 100-200 60-120 Zöldpaprika 40-180 60-120 88-180 60-100 40-300 50-100 Szőlő 80-300 120 80-160 260-290 100-300 80-120 Dióbél 550-800 700-1000 650-800 700-850 650-1000 600-1000 Ismét ketyeg a pénztárgépóra A gépi számlaadást csaknem minden kereskedőnek kötele­zővé teszi a január elsején hatályba lépő PM-rendelet. Vár­ható volt, hogy az érdekeltek nem örülnek a szigornak, ám érdemes megismerni ellenérveiket. Privatizáció előtt a villamosenergia-ipar Az ország stratégiai érdeke Egyelőre talány, miként rendeződik a bérharc a vil- lamosenergia-iparban, de e fejlemények a jelek szerint nem szegik kedvét a világ nagy energetikai cégeinek, hogy a meghirdetett hat re­gionális áramelosztó és hét hőerőmű részleges tulajdon­jogáért ringbe szádjának. A privatizációs pályázatok eredményhirdetése a követ­kező hetekben várható.-Az energetika hasonló mé­retű privatizációjára nem volt még példa nemcsak Kelet-Eu- rópában, de a világ más térsé­geiben sem - érteti meg a nagyfokú külföldi érdeklődés okát Konrad Kreuzer, a német EuroBayemwerk igazgatója, és hozzáteszi -: A magyar közvélemény természetesen idegenkedik attól, hogy a ma­radék állami vagyonból csak­nem ezermilliárdot, lényegé­ben az energetika egészét pri­vatizálják, s e vagyon nem je­lentéktelen része külföldiek kezébe kerül. Ám a magyarok szerintünk e téren roppant bá­tor, jövőbe mutató, gazdasá­guk fejlődése szempontjából alapvető fontosságú lépést tesznek e privatizáció beindí­tásával. A német szakember szerint a pályázóknak biztosítékok sorával kellett előállniuk arra vonatkozóan, hogy részese­désükért cserébe a legfejlet­tebb technológiai eljárásokat vetik be az energiatermelés és -szolgáltatás átfogó korszerű­sítése érdekében.- Ahhoz, hogy befektetése­ink megtérüljenek, legalább ti­zenöt évet kell vámunk, s ez az idő legfeljebb a gyors moder­nizálás révén rövidülhet vala­melyest, ebből pedig az ipari és a lakossági fogyasztók csak a hasznot fogják érzékelni. Milliárd dolláros nagyság- rendű befektetéseink minden­esetre Magyarországhoz köt­nek bennünket hosszú időre - hangsúlyozza Kreuzer. Dr. Szabó Imre professzor, a Magyar Energia Hivatal fő­igazgatója a brit példára hi­vatkozik:- Nagy-Britanniában no­minálisan is csökkennek a fo­gyasztói árak az energiaszol­gáltatásban. Nálunk ez egy­előre a magas infláció miatt nem várható, de - ahogy az Angliában és Argentínában is történt - a privatizáció, to­vábbá a szolgáltatók közötti verseny és a korszerűsítés ré­vén a díjak jóval mérsékel­tebben fognak nőni, mint az infláció. Szabó professzor a lénye­get abban látja, hogy a ma­gyar erőműhálózat - a nagy­szerű szakembergárda ke­mény munkája ellenére - el­avult, s nem felel meg a nem­zetközi környezetvédelmi elő­írásoknak sem. Minél tovább tart a korszerűsítés elodázása, annál drágábban képes csak termelni. A privatizációban részt venni szándékozó nyugati cé­geknek kötelezettséget kell vállalniuk a szolgáltatások környezetbaráttá alakítására, továbbá arra, hogy a magyar- országi villamos-ellátórend­szert a nyugat-európaihoz kapcsolják, miáltal véglegesen megszűnik hazánk egyoldalú, keleti függősége az energiael­látásban. Ez az ország straté­giai érdeke is. Z. P. ___________A Tárgyalóteremből___________ F urcsa szüret Tiszakécskén Ez megtermelte, az pedig leszedte! A képlet Tiszakécskéről is­mert, ahol tavaly szeptemberben - mint erről többször is írtunk már - mások szedték le a szőlőt Terjéki Sándor helyett. Hét hek­tárnyi sorról - Terjéki számításai szerint - mintegy 800 mázsányi szőlő került a pincékbe. Kilónként húsz forinttal szorozva: egy­millió-hatszázezer a kára. A feljelentés szerint Pákozdi György a tettes. A bűnügy iratai a rendőrségtől két napja kerültek az ügyészségre. A nyomozók vádemelést javasoltak. Ugyanakkor tegnap a kecskeméti bíróságon polgári peres eljárás indult a kár­okozás miatt. A felperes Terjéki volt, az alperes pedig Pákozdi. Dani Róbert nyerte meg a „Drog nélkül, gond nélkül” címmel rendezett képzőművészeti versenyt Kecskeméten. A Mátyás Király Általános Iskolába járó kisfiú batikolt technikával készített alkotását is megtekinthetik az érdeklődők a főkapitányságon. A bűnmegelőzési szolgálat hatalmas sikert aratott rendezvénye - mint megírtuk - a jövő hét csütörtökéig láto­gatható. Az AIDS megelőzéséről, a kábítószer, a cigaretta ártalmairól szakemberek tartanak előadásokat. Felvételünkön: Dani Róbert átveszi a zsűritől a jutalmat. fotó: noszlopy Erzsébet-kenyér-osztás Kecskeméten A legszebb magyar rózsa A rokkantnyugdíjas Terjéki vol­taképpen arról beszélt, amit már lapunkban is többször megír­tunk. Ezzel szemben áll az alpe­res tegnapi nyilatkozata, aki a következőket mondta a bírónak. Terjéki Sándornak semmilyen jogcíme nem volt a területre. Nem is művelte. Pákozdi ta­gadja, hogy szüretelt volna, nem járt ott a szüret idején, sőt igazá­ból nem is tudja, merre lehet a kérdéses hét hektár. Summa summárum: nem érti, milyen alapon került ebbe az ügybe. Érdemes röviden összefog­lalni a Petőfi Népében korábban leírtakat, ami viszont tökélete­sen fedi a felperes által tegnap előadott történetet. Terjéki Sán­dor 1994 májusában szőlőt akart bérbe venni a tiszakécskei Solo- hov szövetkezettől. Varga Mi­hály ágazatvezetővel állapodott meg: hét hektárt művelhet. írás nem készült, a szerződés szóban köttetett. A gazda szerint ez be­vett gyakorlat volt a téesznél. Megállapodtak, hogy fizetni szüret előtt kell. A terméstől függően hektáronként 3-6 ezret. A rokkantnyugdíjas ember a családjával háromszor tárcsá­zott, ötször permetezett, több­ször műtrágyázott, igazgattak, gaztalanítottak. És várták a szü­retet. Tavaly szeptember 17-e körül azután hideg zuhany érte. Harminc-negyven ember, há­rom teherautóra szedi a szőlőjét a hét hektáron.-Kinek az engedélyével? - támadt rájuk amikor nagy sietve odaérkezett. A földrendező bi­zottság egyik tagjára, BallaGyu- lára hivatkoztak. A férfi viszont Pákozdi Györgyöt nevezte meg. Ezt egyébként már maga is kita­lálta volna, miután a Vertikum Bt.-ből Pákozdi emberei is ott szorgoskodtak a sorok között. A szüretnek a kiérkező tisza­kécskei rendőrök vetettek véget. Jöttek vagy öten, elküldték az embereket. Azzal váltak el Ter- jékitől, hogy reggel menj en be az őrsre. Addig tisztázzák a dolgot. Ki gondolta volna, hogy in­nentől válik igazán ellentmon­dásossá a történet. Mert a rend­őrök rossz hírrel várták másnap. Semmi köze a szőlőhöz, nyu­godjon bele, Pákozdi szüretel­het. Előkerült egy szerződés is, ami állítólag ezt igazolta. Csak­hogy a dátumot a papíron 1993- ról valaki 1994-re javította. Az idegen brigád tehát újra bevette magát a szőlőbe, miközben a pó­ruljárt ember két napig a hivata­lokat járta. Mindhiába. Terjéki azt állítja, hogy szombaton maga Csemus Ferenc polgármester is megtekintette a munkálatokat. Majd Csemus vasárnap felke­reste a lakásán: egyezzen ki Pá­kozdival. A cégvezető - úgy­mond - ki fogja fizetni a család munkáját. Nem! - felelte Ter­jéki. Bíróságra is elmegy az iga­záért. A polgármester álítólagos válaszaként tegnap a következő került a jegyzőkönyvbe: „Túl vékony ahhoz a te pénztárcád, hogy ezt az ügyet sikerrel képvi­seljed.” Véget ért a szüret, behordták a szőlőt az idegenek. És lám, máris változás történt. Mégiscsak Ter- jékit illette volna meg a termés - fogadták őt örömmel a helyi rendőrök. A következő nap is­meretlen tettes ellen indult nyomozás Tiszakécskén. Majd többször lezárták, megszüntet­ték, és többször újrakezdték a vizsgálatot. Legújabban május­ban. Ennek gyümölcse most az, hogy lám már az ügyészségre is elkerült a vádemelési javaslat. A felperes tegnap a kereset el­utasítását kérte. Néhány gondo­lat az általa elmondottakból. Aki májusban kér területet, az nem egész évben művel. Nem volt gyakorlat a Solohovban a szó­beli szerződés. Valóban ott volt egy szüretben a Vertikum 5-6 embere, de az a szüret Pákozdi beteg édesanyja, Nagy Jánosné tíz hektárján történt. A szerződés dátuma valóban át volt javítva, de csak azért, mert 1993-ban ké­szült nyomtatványra írták 1994- ben. Végezetül: hektáronként a legjobb esetben 80-100 mázsát szüretelhetnek. Ez hét hektáron 560-700 mázsa. Nem húsz, ha­nem csak 15 forintjával. A bíróság a tárgyalást 1996. februárban folytatja. Addigra viszont azt is megtudjuk majd: vádat emel-e az ügyben a kecs­keméti ügyészség. Noszlopy A Magyar Máltai Szeretszolgá- lat kecskeméti csoportja Erzsé- bet-kenyér-osztást tervez no­vember 19-én reggel, a kecs­keméti katolikus templomok­ban. Mintegy hatezer darab, ke­reszttel megjelölt, kisméretű cipót osztanak szét a hívek kö­zött. Cserében a megajándéko­zottak - kisebb-nagyobb - pénzösszeggel segíthetik a sze­retetszolgálat munkáját. A kenyérosztás hátterében egy ősi, közel 800 éves legenda áll: 1204-ben II. Endre király­nak gyönyörű kislánya szüle­tett. A kis Erzsébet alig volt négyéves, amikor a hagyomá­nyoknak megfelelően, a wart- burgi őrgróf Lajos nevű fiának személyében, kiválasztották jö­vendőbeli férjét. Hogy a gyere­kek szokják egymást, a kis Er­zsébetet Wartburg várába küld­ték. A szentéletű lány életéhez számos csoda fűződik, melyek közül a leghíresebb a rózsák csodája: Egy alkalommal a fia­tal Erzsébet, szokásához híven, élelemmel megrakodva indult egy szegény család megsegíté­sére. A vár kapujában a férje várta, aki hallgatva a rokonság ármánykodásaira, kérdőre von­ta feleségét. Ekkor történt a csoda. A köténybe rejtett cipók ugyanis illatos rózsákká változ­tak. így szabadult meg a fiatal- asszony az őt ért vádak alól.

Next

/
Thumbnails
Contents