Petőfi Népe, 1995. november (50. évfolyam, 256-281. szám)

1995-11-15 / 268. szám

1995. november 15., szerda Tisztelt Szerkesztőség! 5. oldal Kedves Olvasóink! Az utóbbi időben egyre több olyan levelet kapunk, melyek írója - az esetleges megtor­lástól tartva - neve és címe ti­tokban tartását kéri. Sajnos a jövőben csak nagyon indokolt esetben tehetünk eleget ilyen irányú kéréseiknek, ügy érez­zük, méltánytalan elmarasz­talnunk bárkit vagy bármit (intézményt, vállalkozást) úgy, hogy megfosztanánk a válaszadás lehetőségétől. A vétkesek, hatalmukkal visszaélők megnevezése min­denki • érdeke. Elsősorban azért, mert épp ezzel a céllal íródnak a panaszos levelek. Ez azonban felelősséggel jár, amelyet vállalnia kell minden levélírónak. Ellenkező esetben kénytelenek vagyunk eltekin­teni a vétkesek megnevezésé­től (a jogi hercehurca elkerü­lése végett), ez viszont komoly félreértésekhez vezet. Két cég, illetve vállalkozó (a kecske­méti Brill Kft. valamint a mélykúti Szalai Zoltán) is je­lezte a közelmúltban, hogy a konkrét cég nevének elhallga­tása őket hozta méltánytalanul hátrányos helyzetbe. Pedig nem róluk volt szó! Hasonló sajnálatos esetek elkerülése végett a jövőben csak a nevüket nyilvánosan is vállaló olvasóink levelét közöl­jük. Természetesen indokolt esetben eltekintünk ettől, de ennek e/döntési jogát fenntart­juk magunknak. A szerk. A kényszerűség zsíros kenyere Tankcsapda az úttesten Az elmúlt napokban a Selyem és az Egyetértés utca környé­kén jártam. Egy szegény óvo­dába igyekvő szülő egy mester­ségesen kiásott árok maradvá­nyából igyekezett autóját kie­rőltetni, s hogy közben miket gondolt, el tudom képzelni, hisz jómagam is autós vagyok. Helyében én is hasonló vadakat gondoltam volna. Tovább sétálgatva a környék lakói elmondták, hogy gödör­ügyben feltehetően az az úri­ember a „ludas”, aki mintegy két hónapja - valószínűleg út- bontási engedély nélkül - víz- bevezetés céljából ásott árkot. Egyforintos nejlonzacskó? Az embert manapság egyre több csalódás éri. A minap pél­dául egyik kedvenc bevásárló­helyemen (nonstop üzlet) na­rancsot és zsemlét vásároltam. Bosszúságomra nem találtam egyetlen papírzacskót sem, így kénytelen voltam nejlonzacs­kókba rakni a kiválasztott áru­kat. A meglepetés majd a pénz­tárnál ért, ahol egy-egy forintot számoltak fel a műanyag tasa- kokért. holott nekem szent Kerülgetjük a forró kását Nem az olajon csúszunk el cím­mel Magyar F. aláírással levél érkezett szerkesztőségünkbe. A levélíró jó szándékában nem ké­telkedem annak ellenére, hogy a déli határátkelőkön seftelőket veszi védelmébe. Sorait olvasva örömmel tölt el, hogy nála is visszhangra talált ez a rázós téma. Ugyanakkor visszajelzése éppúgy elszomorít, mint a sejte­sek durva megjegyzései, fenye­getései és éjszakai telefonhívá­sai. Mert sem a levél szerzője, sem a telefonáló nem vállalja a nevét, címét, tehát nincs hitele. Kerülgetjük a forró kását. Én nem írom meg mindazt, amit a benzinseftről, az adócsalás és a pénzmosás módozatairól tudok, hisz veszélybe sodornám a csa­ládom. A terhelő bizonyítékokat a rendőrség különleges alakula­tai, a vám- és pénzügyőrség szolgáltatja. Az ellentábor szin­tén mellébeszél, hiszen a kor­rupció szálai már annyira ösz- szeszövödtek, hogy az országos botrány elkendőzése az egyet­len, amit e pillanatban tenni le­het. Ebben a témában mindenki az életét kockáztatja: a sejtes, a hírlapíró, a nyomozó egyaránt. Azért a hatóság sem ül ölbe tett kézzel. Beépül és lecsap a korrupt kollégákra is. Kedves olvasónk nem a sejte­sek közül való (írja). Csalódot­tan kell nyugtáznom, hogy nem olvassa figyelmesen az eddig le­bukott olajbárók ügyködéséről szóló híreket. Azokból kivilág­lik, hogy a milliárdos adóeltitko­lásokat óvodáskorúak nevére bejegyzett, valójában nem is lé­tező káefték követik el. Vonat- szerelvényekkel mérhető a ha­mis papírokkal hazánkba á- ramló kétes minőségű üzem­anyag, amelyből az államház­tartásba egyetlen fillért sem fi­zetnek be. Olvasónk arra kér, kérdezzem meg a jugoszláviai magyarokat, kinek köszönhetik az embargó túlélését? A sefte- seknek, vagy a magyar kor­mánynak? Megkérdeztem. A délvidéki magyarság egy száza­léka viszonteladóként valóban megtollasodott a benzinseften. De 99 százalékuk akkor volna igazán hálás az anyaországi „ önfeláldozó” vértestvéreknek, ha nem háromszoros feláron ju­tott volna hozzá a jótétemény­hez. Egyetértek a levélíróval ab­ban, hogy inkább álljunk sor­ban 4-5 órát a határon, mint 5- 6 órát kenyérért a boltok előtt. Csakhogy ez már :szándékos félrevezetés. Tudniillik az a kis­ember, aki táppénzesként, mun­kakerülőként, de a segélyeket igénybe véve seftel, nem érde­mes a sajnálatra. Déli határa­ink mentén ezrével vannak olyanok, akik az adófizetők há­tán „főállású” csempészként tömik az olajmaffia zsebeit. Aki ezt nem hajlandó megérteni, az egy húron pendül a csalók ha­dával és maga ellen gerjeszti a jobb sorsra érdemes kisembe­rek egyre növekvő haragját. Király László Gondolom, sokan vagyunk, akik még csak ismerkedünk az épülő új társadalmi renddel, an­nak törvényszerűségeivel. Hi­hetetlen számú rendelkezéssel, intézkedéssel, vonatkozó szo­kással találkozunk nap mint nap, amelyek egy részét minden további nélkül elfogadjuk, má­sokhoz alkalmazkodunk és idő­vel megszokjuk. Vannak azon­ban olyan változások is, melyek ellen ágálunk vagy hevesen til­takozunk. Például tudomásul vesszük a piacgazdaságban oly szükségesnek ítélt reklámtevé­kenységet, de vitatkozunk, ha témája, szövege túllépi a jó ér­zést vagy teljesen figyelmen kí­vül hagyja, milyen reakciót vált ki az emberekben. Hetekkel ezelőtt feltűnt a té­véképernyőn az a reklám, amely teljes egyértelműséggel tudo­másunkra hozza, hogy a bemu­tatott - nem tudni, milyen okból vonagló - csecsemő hány éves korától fog rákbetegségben szenvedni, és mikor fog meg­halni, ha élete során elfogyaszt mintegy másfél tonnányi állati zsiradékot. Szakemberek állítják - ezért hihető a mértéktelen zsírfo­gyasztás káros az egészségre, de ezt forgalomnövelő reklámozás szolgálatába állítani és ilyen visszatetsző módon több mint tapintatlanság! Az újszülött még mit sem tö- rődikazőteszközül használt rek­lám jelentésével, de a gyerme­kének életet adó édesanya lelki­világában fel nem becsülhető kárt okoznak. Ha hinne a reklám igazságában, akkor kénytelen lenne évtizedeken át abban a tu­datban élni, hogy fokozottan rö­vidíti gyermeke életét, vala­hányszor zsíros kenyeret ad a kezébe. Különösen bántó ez, amikor saját hibáján kívül is egyre több ember és család „sze­reti meg” a zsíros kenyeret. Mégsem illetem cinizmussal az „elkövetőket”, de kinyilvání­tom: belőlem az ízléstetlenség érzését váltja ki a fenti reklám. De jó is lenne, ha pénzhez, jö­vedelemhez mindenki a hasznos munkája eredményeként jutna, és nem a mások ilyen és hasonló formában történő megbántása árán! Lédeczi József Kecskemét Igaz, nagyjából betemette, de nem az út síkjának megfelelően hozta rendbe. Maradt egy buk­kanó is, sőt, még egy kis árok is, amelyikből a fent említett szegény szülő próbált kiküsz­ködni autójával. Jó volna, hogy ha az idő jobbra fordul, az illető úr mie­lőbb rendbe hozatná az utat, amely úgy a lakosság, mint az önkormányzat számára is sokba került. Amennyiben az illető olvassa a Petőfi Népét, úgy nyilván magára fog ismerni, és sürgősen intézkedni fog - a környéken lakó szülők érdeké­ben is. dr. K. L., Kecskemét Hol van már a múlt heti hó? A múlt heti hó már nincs se­hol, mert szerencsére elolvadt. Bennem viszont megmaradt az a jó érzés, hogy vannak még segítőkész emberek. Hét­főn, november hatodikán reg­gel, az éjszaka lehullott hatal­mas hóban mindenképpen au­tóba kellett ülnöm, bár nem szívesen tettem. Bácsalmás utcáin még elboldogultam va­lahogy. Igaz, hogy ott is hó borította az utakat, senki sem takarította le a havat, de egy nyomon lassan haladni tud­tam. A baj Bácsalmás és Mélykút között történt. A nagy hóban, a csúszós úton megindult alattam a kocsi, és menthetetlenül az árokban kö­töttem ki. Nem voltam egye­dül. Az én kocsimon kívül már vagy huszonöt-harminc autó vesztegelt az árokban egy alig két kilométeres szakaszon. Vártunk egy kicsit, azt gondol­tuk, a közúti igazgatóság, vagy a város hókotrói talán ki­szabadítanak bennünket, de nem jöttek. A BácsAgro Rt. vezetőjét hívtuk fel rádiótele­fonon. aki azonnal intézkedett, kiküldte a gépeket, így hama­rosan minden autót kiszabadí­tottak, majd letúrták a havat az útról. Köszönet érte. Tudomá­som szerint Bácsalmáson és környékén szinte minden köz­ségben az oly sokat szidott szövetkezetek gépei tették jár­hatóvá az utakat. Köszönet nekik is. Most már csak az ér­dekelne, hogy hol voltak a közúti igazgatóság gépei? Mert a két havas nap alatt csak egyet láttam kedd reggel, azt is az út mellett félreállva, so­főrje éppen bóbiskolt. Ugyan­akkor Oalmás és Baja között még mindig vastag hó borí­totta az utat. Németh Miklós Bácsalmás, Rákóczi u. 25. meggyőződésem, hogy a tulaj­donos ingyen kapta valameny- nyit. A papírzacskó, amely ráadá­sul környezetbarát, ingyen járt az áruhoz. Ellentétben a nej­lonzacskóval, amelyért még pénzt is kértek. Nem vagyok kicsinyes, nem az egy forintot sokai lom - bár sok kicsi sokra megy -, maga a gesztus okozott csalódást. A. T.-né Kecskemét, Irinyi u. Módosítjuk a menetrendet „Ez a MÁV valóban más” cím alatt a Petőfi Népe újságban megjelent cikkre az alábbiak­ban válaszolunk. A cikk írója az őt ért kelle­metlenségért a MÁV Rt.-t hi­báztatja. Igaza van abban, hogy a Hunyadi IC-ről (Intercity) eddig nem lehetett közvetlen csatlakozással eljutni Kiskun­félegyházára. Ezt azonban a MÁV menetrendszerkesztői is érzékelték, ezért december 3- ától korrigáljuk a menetrendet. Az eddigi kellemetlenségekért szíves elnézést kérünk. MÁV Rt. Forgalmi Főosztály Aki teheti, segítsen! Tisztelt olvasótársaim! Kérem, akinek módjában áll segíteni egy özvegy, százszázalékos rokkant, mozgáskorlátozott asszonyon, segítsen abban, hogy a gázt, amely a házunk előtt megy el, segítségükkel bevezettethetem. Életfontosságú lenne számomra ez a segítség. Még egyszer ké­rem a magánszemélyeket, ala­pítványokat és gázkonvektoro­kat gyártó cégeket, ha tudnak, segítsenek. Számlaszám: 322-059980. Név és cím a szerk.-ben. Forduljanak bizalommal hozzánk A PN-túrákkal kapcsolatosan az Olvasószolgálatnál lehet érdek­lődni a 76/481-391-es telefon­számon, illetve Kecskeméten, a Szabadság tér 1/A alatt, ahol megismerhető a részletes prog­ram. Utazzon a Petőfi Népével és a Tom Utazási Irodával! Szerkeszti: Szász András Pénzünkért cserébe ellenszolgáltatást várunk Már több, a kecskeméti City- buszokkal kapcsolatos bíráló levelet olvastam a Tisztelt Szerkesztőség oldalban, de az illetékesek reagálását egyetlen­egyszer sem. Feltehetően nem a szerkesztőn múlott, hogy nem jelent meg válasz a panaszos levelekre. Mint hallottam, a City-bu- szokat működtető vállalkozás komoly anyagi gondokkal küzd. Megértem, de nem foga­dom el. Ugyanis a bérletüket minden hónapban 900 forintért megvásárló utasoktól a fene sem kérdezi: Vannak-e anyagi gondjaitok? Ilyen világban élünk. A piacgazdaság könyör­telen, de célratörő. Lényege: aki fizet, az meg is kapja pénze ellenértékét. szolgáltatásban, áruban, egyebekben. Aki pedig képtelen megfelelni a piac kö­vetelményeinek, jobban teszi, ha időben „bedobja a törülkö­zőt”. Seres László Kecskemét, Nyíri út 77/B Emberségből elégtelen! Október 28-án a Népstadion­tól délután negyed 4-kor in­duló Budapest-Baja-Gara au­tóbusszal jöttünk haza (solti átszállással). A buszvezető a mögötte lévő ülésre nem en­gedett leülni, mint mondta: az a vakoknak és gyengénlátók- nak van fenntartva. (Ezt tábla nem jelezte.) Mozgáskorláto­zott vagyok. Még hátra sem vánszorogtam, amikor két hölgy szállt fel, őket viszont engedte leülni. Megjegyzem, nem voltak vakok. Eddig Bu­dapesten lakó édesanyám minden alkalommal elkísért bennünket a Határ útig. Igaz, akkor más buszvezetőt fog­tunk ki. Ez ugyanis nem en­gedte 76 esztendős anyámat felszállni. Azt mondta: nem áll meg a Határ útnál. Pedig megállt, és sokan fel is száll­tak. így szomorúan és keserű szájízzel jöttünk haza. Énnyit az emberségről. Név és cím a szerk.-ben Menhelyet a szegényeknek Egy pár sorral szeretnék hozzá­szólni a Fogjuk meg egymás kezét a bajban című cikkhez. Nagyon igaza van annak, aki azt állítja, hogy a templom he­lyett inkább a szegényeket, rá­szorulókat kellene támogatnia az egyházaknak. Templomunk már van elég. Idős vagyok, de minden vasárnap eljárok a templomba. Lánykoromban egészen messziről jártunk templomba, még télen, a nagy hidegben, hóban is mentünk. Olyan szép volt az a cikk, hogy háromszor is elolvastam. A jó Isten oltalmazza meg eb­ben a hidegben a szegényeket és a hajléktalanokat. A gazda­gok ugyanis nemigen segítenek a bajbajutottakon, a szegények­nek pedig nincs miből adniuk. Kihalt a szeretet az emberek szívéből egymás^ iránt, ez a leg- nagyobbik baj. Én szeretem Jé­zust, de sajnos túl sokan vannak szószólói között, akik bort isz­nak és vizet prédikálnak. Tisz­telet a kivételnek. Maradok tisztelettel és jó egészséget kívánok a munká­jukhoz. özv. Bakos Andrásné Kecskemét Olvasószolgálat Előfizetői kedvezmények Az újságárusoknál november 1- jétől 29,50-ért tudják megvásá­rolni Olvasóink a Petőfi Népét. Előfizetőink most, a decemberi számlán - illetve, akik hosz- szabb időszakra fizettek, annak lejártakor - találkoznak az új előfizetési díjjal. A korai és megbízható kézbesítés mellett az előfizetők kedvezményben is részesülnek: 14%-ot takarít­hatnak meg minden hónapban, azaz 105 Ft-ot, ugyanis ennyi­vel olcsóbb előfizetni, mint na­ponta megvásárolni a lapot. A hosszabb időszakok közül a há­romhavi előfizetést ajánljuk a figyelmükbe, amikor 17 száza­lékot lehet megspórolni (375 forintot), vagyis tizenhárom lapszám árát. Előfizetőink a számlájukkal 300 üzletben en­gedménnyel vásárolhatnak, to­vábbi megtakarításokat érhet­nek el, és részt vehetnek a ked­vezményes PN-túrákon. A de­cemberi és januári előfizetők­nek félmillió forintos nyere­ményjátékot indítunk hamaro­san. Mindenképpen jól jár te­hát, aki előfizeti a Duna-Tisza köze legnépszerűbb napilapját, a Petőfi Népét. Új PN-túrák A két, nagy érdeklődéssel kísért PN-túra után újabb két kirándu­lást hirdetünk a Petőfi Népe elő­fizetőinek. A Tom Utazási Iroda szervezésében november 25-26- án Pécs-Harkány-Villány útvo­nalon tartalmas és érdekes prog­ram vár a jelentkezőkre. De­cember 8-9-én városnézéssel kombinált bevásárlójárat indul Bécsbe. Mindkét kirándulásra korlátozott számban várjuk az érdeklődők - előfizetőink és családtagjaik - jelentkezését Olvasószolgálatunknál, ahol a részletes programról is készség­gel adunk felvilágosítást. Pécs-Harkány­Villány 25-én reggel 7 órakor indulunk Kecskemétről. Az első állomás Pécsvárad, utána a pécsi neveze­tességeket keressük fel. Vacsora és szállás Harkányban, ahol másnap délelőtt ki-ki fürödhet a híres gyógyvízben vagy sétál­hat. A következő úti cél Siklós, majd a Villányi Szoborpark. Meglepetésprogrammal ér majd véget a kirándulás. Kecskemétre 21 óra körül érkezünk vissza. Részvételi díj PN-kártyával 3 200 Ft/fő. Advent Bécsben December 8-án, péntek délután indulunk. Tatán és Győrben megállunk, a szállás és a vacsora még Magyarországon lesz. Szombaton idegenvezetős vá­rosnézés és vásárlási lehetőség várja a résztvevőket - Bécsben. Várhatóan 23 óra körül ér vissza a busz Kecskemétre. Előfizető­ink 3 200 forint/fő befizetésével jelentkezhetnek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents