Petőfi Népe, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-10 / 238. szám

A Pn-Kalauz Vendége A láncban bízik Huszonháromféle adót, járu­lékot stb. fizet jelenleg. Or­szágosat és helyit. Nem biztos benne, hogy ez már a csúcs. Vállalkozói közérzete: Bok­ros neve hallatán végigfut a hideg a hátán. A magyarázat: Kökény Ferenc kereskedő. A polgárok fizetőképességén múlik az üzlet menete. Vá­rosa, Kecskemét vezetőitől sincs elragadtatva. Ha pénzt kémek tőle, mondjuk jóté­kony vagy sportcélra, megta­lálják. Ám a véleményére nem kíváncsiak. Saját vállalkozói pályafutá­sával nem elégedetlen.- Vallásosan neveltek, a piaristáknál érettségiztem - meséli. - A vallásosságomnak köszönhetem, hogy az első hullámban lettem vállalkozó. Tanácsi dolgozó volt. Hí­vőnek lenni ilyen munkakör­ben akkoriban nem volt nyerő. Kifelé állt a szekere rúdja. Szabad iparosként egy biciklitárolóban öngyújtókat kezdett tölteni. Lassan meg­tanulta. mi fán terem a vállal­kozás. Olykor két nap alatt megkeresett annyit, mint a ta­nácsnál egy hónap alatt. Am­bíció ébredt benne. Kezdett nagyban gondolkodni. A kö­vetkező. a nyakkendőkészítő üzlet még nem volt az igazi. De továbblépést jelentett.- Van, aki mindjárt föléli, amit megkeresett. Én befek­tettem minden forintot. Nyolcvankilencben elsők közt csináltuk meg az Export- Import Kereskedelmi Vállal­kozások Kft.-t, családi ala­pon. Az élbolyban lenni vagy sehol - ez lett a filozófiám. Ami új a piacon, azt a legel­sők közt hozzam el a kecske­méti vásárlóknak. Erre töre­kedtem, törekszem. A kft. megalakítása óta a városban két áruházat nyitott: a Nagykőrösi utcában szóra­koztató elektronikát, a Kuruc körúti diszkontban háztartási gépeket árusítanak. Ezeken kívül öt üzlete van Kecskemé­ten s tizennyolc érdekeltsége más városokban. Többmilli­árdos éves forgalmat vár idén partnereivel. Üzletláncokban gondolkodik.- Aki sok mindennel fog­lalkozik kicsiben, lemond a nagyobb mennyiséghez kö­tődő engedményekről - érvel Kökény Ferenc a sikeres vállalkozó. - Nem ugyanannyiért kapok meg tíz pár cipőt, mint százat. A példa nem véletlen. Nemrégiben hozta a Cégköz­löny: felszámolják a kecske­méti Lordok City Áruház Kft.-t. Az áruházon láthattak a városban először olyan aj­tót, amely magától kinyílik a vásárló előtt. (Kökény úr tudja, mit ér az attraktivitás és a dekorativitás.) Nos, a kft. két család nyereséges vállal­kozása volt. A mennyiséggel kapcsolatos előny miatt dön­töttek a szétválás mellett. Társa a divatárunál maradt, Kökény Ferenc Lee márka­boltot és Santini cipőüzletet visz tovább abból, ami közös volt. Már látni: a döntés mindkettőjük javára vált. Kökény Ferenc nemrégi­ben Japánban járt. Magyaror­szágról tizenöten kaptak maghívást Osakába. Nagy élményekkel tért haza a Pana- sonictól és egy plakettel, ami­vel a legjobb partnereket is­merik el. Egyébként az utazás az egyik hobbija. Az évből hat hónapot külföldön tölt. Nem kéjutazáson, hanem üz­leti érdekből. Szeret repülni és lovagolni. Valaha cselgán- csozott és karatézott. Még most is edz, ha van ideje.- Az életben a legtöbbet a család jelenti számomra. A fe­leségem és a lányom, akikkel a kft.-t visszük. Sajnos nem jut rájuk annyi időm, mint szeretném - mondja Kökény Ferenc.- a.tóth ­Van vetőmag, csak drága Az őszi búza optimális vetési ideje az október tizediké és hú­szadika közötti időszak. Az idő­járás kedvezett a vetőágy-készí­tési munkáknak, a vetés körüli bonyodalmakat inkább a magas vetőmagárak okozzák. Varga József, a Bácskai és Duna-mel- léki Mezőgazdasági Szövetség tanácsosa elmondta, hogy van elegendő vetőmag a Bácská­ban, csak drága. A szövetkeze­tek nagy része Elit magból saját termelésű másodfokú vetőma­got vet, ők nem vásárolnak, ha­nem eladnak. A saját szükségle­ten felüli mennyiséget fémzá­roltatják és értékesítik. A vető­magvak magas ára inkább a kis­termelőket érinti, köztük is azokat, akik a napokban vásá­roltak, vagy ezután szeretnék beszerezni a jövő évi kenyér- nekvalót. Két-három hete 1600- 1700 forintért lehetett még venni egy mázsa fémzárolt ve­tőmagot, most azonban már 2600-2700 forint a bruttó ár, ami az alapárat, a licencdíjat és az áfát foglalja magába. Varga József szerint a vetések előre­haladtával tovább emelkedhet az ár, húszadika körül elérheti a háromezer forintot is. Mélykúton is van elegendő vetőmag, mázsánként 2600 fo­rintért, de ott is várható az ár­emelkedés. A mélykúti gazdák által kedvelt Jubilejnaja, mar- tonvásári és szegedi fajtákból lehet választani. A gazdálkodók egy része a saját előállítású harmadfokú búzát veti el. Fel- sőszentivánon még hetven va­gon vetőmag áll a vevők ren­delkezésére - kaptuk a tájékoz­tatást Vancsura Józseftől, a szövetkezet vezetőjétől. A ked­velt fajtákból tehát van kínálat, de sok dunántúli termelő is je­lentkezett, keresik a vetőmagot. Felsőszentivánon a vetőmag induló ára nem változott, a sze­zon kezdetétől 2700 forint az ára, ami a 2200 forintos alapár­ból, a tízszázalékos licencdíjból és az áfából tevődik össze. Vancsura úr szerint ott alakult ki vetőmaghiány, ahol olcsón kínálták az elmúlt hónapban. A felsőszentivániak nem tervez­nek áremelést. P. E. Korántsem mindegy, milyen minőségű mag kerül a talajba. Elénk búzatermesztési kedv a Bácskában A gazdák gondosabb csoportja idejében intézkedett, hogy az őszi búzavetés idejére megfe­lelő mennyiségű vetőmag áll­jon rendelkezésére. Itt például a dusnoki, a Csanádi és a sükösdi gazdák megrendelésére a sü­kösdi mezőgazdasági szövetke­zet termelt vetőmagot, lekötött áron. Ez a szerződések értel­mében 1870 forint plusz áfa, plusz csávázás áron került ki­szállításra mázsánként. Amint Kukoricabemutató Bácsalmáson Betakarítással egybekötött ku­korica-fajtabemutatót tart a bácsbokodi út melletti kísérleti táblán a Pioneer és a bácsal­mási Agráripari Rt. A csütörtö­kön tíz órakor kezdődő fajtais­mertetőn 22 hibridet ismerhet­nek meg a gazdálkodók. Rózsi József agronómustól megtudtuk, Sükösdön még 50Ö mázsa szabad vetőmag van, igaz, ennek már borsosabb az ára, 2300 forint plusz áfa. Arról is beszámolt, hogy a helyi szövetkezet 1133 hektá­ron vet étkezési búzát, a nagy­község gazdái pedig úgy 300 hektáron. A dusnokiak 400, míg a Csanádiak 200 hektáron termelnek majd. Nemesnádudvaron a szövet­A pénzügyi megszorító intéz­kedések hatására a makrogaz­daságban, a pénzügyi folyama­tokban határozottan érzékel­hető a javulás, ugyanakkor a reálgazdasági folyamatokban még szerényebbek az eredmé­nyek. Komolyabb szerkezeti változások egyelőre még nem alapozzák meg a reálgazdasági kezet szintén foglalkozott ve­tőmag-előállítással, de az ő kí­nálatuk nem fémzárolt, és 1700 forint plusz áfa az ára. Itt kevésbé lelkesednek a gazdák a búzatermesztésért, egyelőre erre a vetőmagra nincs érdek­lődés. A helyi nagy gazdaság 450 hektáron veti a búzát, és hogy a jövő évi vetőmagot is bebiztosítsák, 6 ezer forintért vették mázsáját az Elit fajtának, a fajtahasználati díjjal. teljesítmények tartós és jelentős mértékű emelkedését. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank évközi tájékoztatója állapítja meg, amelyet a napokban juttattak el a sajtó képviselőihez. Az MNB szakértői által összeállított prognózis szerint az idén a jö­vedelemtermelés legfeljebb egy százalékkal növekedhet. Az MNB egyszázalékos növekedést jósol Cukoripari együttműködés Együttműködést tervez a Ma- . gyár Cukor Rt., illetve több­ségi tulajdonosa, az Első | Hazai Cukorgyártó és Feldol­gozó Kft. az osztrák Agra- na International AG-vel. A tervezett együttműködésről szándéknyilatkozatot írt alá a három társaság vezetője. A j kooperáció célja a répater­mesztési kultúra javítása, a termelés optimalizálása és az értékesítés összehangolása. Jövedelmezőbb a bankrendszer Miközben a hazai pénzinté­zeti rendszer működésének további visszafogására kény­szerül, kismértékben javul jö­vedelmezősége. A bankrend- | szer az első fél évet 28,6 mil­liárd forintos adózás előtti eredménnyel zárta, s ez 6,3 milliárd forinttal magasabb, mint a múlt évi időarányos nyereség. A bankok többsége, összesen 36 pénzintézet zárt nyereséges fél évet, míg hét bank működött vesztesége­sen. A pénzintézetek együttes vesztesége 2,3 milliárd forint volt. i Több támogatást A Cseh Agrárkamara azt kö­veteli, hogy a Václav Klaus 3 miniszterelnök vezette jobb­oldali kormány a jövő évben jelentősen emelje a mezőgaz­daság állami támogatását. Jiri Netik, az Agrárkamara elnöke az elmúlt hétvégén Olomouc- ban a testület ülése után új- I ságírókkal találkozva kifej­tette: az ágazatnak ugyanis s legalább 9,5 milliárd koronás í összegre lenne szüksége j 1996-ban az állami költségve- f tésből, hogy nemzetközi szin-1 ten is megőrizhesse verseny- képességét. Adják magánkézbe A Világbank felszólította a ' fejlődő államokat, hogy ál­lami cégeiket adják magán­kézbe; egyidejűleg arra fi- í gyelmeztetett, hogy a privati­záció csak abban az esetben működik, ha megfelelőek a körülmények. Orosz adósságok Az Oroszország kiadósságá­nak hosszú távú átütemezésé­ről szóló megállapodás legko­rábban 1996 márciusában születhet meg - jelentette ki az orosz gazdasági miniszter, \ akinek a szavait az Interfax idézte. Jevgenyij Jasin szerint a legfejlettebb hét ipari állam beleegyezett abba, hogy tá­mogatja Oroszország adós­ságkérdésének megoldását. Szerkeszti: A. Tóth Sándor Délfrancia farmerek szállítottak almát az Eiffel-torony tövébe, és ott árulják is, önköltségi áron. így akarják fel­hívni a figyelmet értékesítési gondjaikra, fotó: feb-reuters Jövőre már a kamara adja ki a vállalkozói engedélyeket? Az ipari és kereskedelmi tárca vezetőjével kötött megállapo­dás alapján várhatóan már jö­vőre a kamara lesz jogosult a vállalkozói engedélyek kiadá­sára, illetve visszavonására - jelentette be Szabó Tibor, a Magyar Kézműveskamara el­nöke hétfőn Kecskeméten, a köztestület osztályainak első országos fómmán. Szabó Tibor véleménye szerint a kötelező kamarai tagságot, s ezzel pár­huzamosan a fizetési kötele­zettséget abban az összefüg­gésben kell értelmezni, hogy a vállalkozók, köztük a magyar iparostársadalom tagjai végre lehetőséget kapnak a saját ügyeikben való döntésekre. Az állam ugyanis, ha nem is egyik napról a másikra, de lépésről lépésre egyre több feladatot ad át a kamaráknak. A jövőre vonatkozó terveket vázolva Szabó Tibor szólt arról, hogy kiemelten kívánják segí­teni a hazai vállalkozók nem­zetközi megismertetését. így például a müncheni tavaszi vá­sáron a kézműveskamara által már kibérelt területen - ked­vezményes anyagi feltételek mellett - mutatkozhatnak be a magyar iparosok. A hétfői tanácskozáson - mint erről Abonyi Géza, a Ma­gyar Kézműveskamara alel- nöke tájékoztatta a sajtót - a 12 kamarai osztály képviseletében mintegy 240-en kapcsolódtak be a szakmai osztályok alap­szabályának módosításába, s ugyanakkor véleményezték az Országos Mestervizsga Sza­bályzat tervezetét és meghatá­rozták az ebből adódó kamarai feladatokat. A lottózás kitaszítottjai Van egy kettesem. En már va­sárnap este sejtettem, hogy valamivel kevesebbet fogok kapni, mint az, aki mind az öt számot eltalálta, de nem tud­tam, mennyivel. Az oldalamat majd kifúrta a kíváncsiság. Tegnap nyilvánosságra hozták az összeget: pontosan 578 millió 939 ezer 840 fo­rinttal kapok én kevesebbet, mint ö. Merthogy a kettes 213 forintot fizet, az ötös meg annyival többet, amennyit le­írtam. Rossz is látni ezt a számot. Gyarló ember lévén nyilván azért utálom látni, mert nem én kapom. Ezt elis­merem. Azt azonban nem teljesen értem, hogy miért van ez így. Inkább a többség nézetét osz­tom. Szenvedélyes lottózók vé­leménye szerint ugyanis a ki­csit is meg kell becsülni. Ezt ők úgy értik, hogy a többség vette a sok-sok lottószelvényt, részesüljenek ők is a haszon­ból. Kevesebbet az ötösnek, többet a hármasoknak! Mi­lyen szépen föl lehetne ezt a mondatot festeni egy transz­parensre, aztán a tüntető százezrek élén föl a Szeren­csejáték RT székháza elé! S ott remegnének az urak a népharag láttán. Mondhatnák persze, hogy nem kell sok lottószelvényt venni, csak egyet, az viszont legyen nyerő. Igen ám, de ak­kor nyeremény sincs, vagy igen sovány. Hibádzik ebből az egész lottózásból az igazság. Min­denesetre én a 213 forintot zsebre vágom, de hogy szaba­dul meg irigyeitől az ötös nyertese? Talán ha megveszi százmillióin a dunai vasmü­vet. Akkor nem fogja irigyelni senki. - hámori -

Next

/
Thumbnails
Contents