Petőfi Népe, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-06 / 235. szám

4. oldal Világtükör 1995. október 6., péntek Magyarország törekszik ar­ra, hogy az euro-atlanti régió országai mellett fejlessze kap­csolatait az ázsiai és a csendes­óceáni térség államaival - mondta Somogyi Ferenc kill- ügyminisztériumi államtitkár, aki Horn Gyula miniszterelnök decemberben esedékes dél-ko­reai és japáni útját előkészí­tendő, a hét elején Szöulban járt, és csütörtök óta Tokióban folytat tárgyalásokat. Európa legjelentősebb tíz idegenforgalmi célországa kö­zött tartják számon Magyaror­szágot. Az egyes országokba beérkező turisták száma 1994- ben azt mutatta, hogy Magyar- ország a 4. helyre rukkolt elő az 1985. évi nyolcadik helyről. A lista első három helyezettje most is mint akkor: Franciaor­szág, Spanyolország és Olasz­ország. A délszláv válság megoldá­sára irányuló amerikai diplo­máciai erőfeszítések álltak an­nak az eszmecserének a kö­zéppontjában, amelyet Bili Clinton amerikai elnök és II. János Pál pápa folytatott egy­mással szerda délután New Yorkban. A katolikus egyházfő csütörtökön beszédet mondott az ENSZ-közgyúlés üléssza­kán. Hatalmas zajt csapva tüntet­tek Bécsben csütörtökön a diá­kok a pénzügyminisztérium előtt, az osztrák kormány „rö­vidlátó oktatáspolitikája” és a diákokat érintő megszorító in­tézkedések ellen. A fiatalok azt követelték, hogy ne vonják meg a diákok családjától a tá­mogatást, ne szüntessék meg a tandíjmentességet, az utazási kedvezményeket, valamint azt, hogy ne csökkentsék az egye­temek és főiskolák állami tá­mogatását. Clinton bejelentette a tűzszünetet Az Egyesült Államok lesz a béketárgyalások házigazdája Bili Clinton elnök csütörtökön rendkívüli sajtóértekezletén bejelentette, hogy az amerikai közvetítési erőfeszítéseknek kö­szönhetően a szemben álló boszniai felek beleegyeztek egy álta­lános tűzszünet megkötésébe. Az amerikai elnök tájékozta­tása szerint a tűzszünet bizo­nyos feltételek esetén október 10-én lépne hatályba, és az egész ország területére kiter­jedne. Clinton közölte azt is, hogy október huszonötödikétől a bosnyák, a horvát és a szerb kormány képviselői - amerikai elnöklet alatt, az összekötő csoport tagjainak jelenlétében - béketárgyalásokat kezdenek az Egyesült Államokban. Ha a megbeszélések ered­ménnyel zárulnak, a rendezési folyamat betetőzésére - a bé­kemegállapodás aláírására - Párizsban kerülne sor egy nem­zetközi békekonferencia kere­tében. Bili Clinton nem részle­tezte, hogy milyen feltételek­nek kell teljesülniük a tűzszü­net létrejöttéhez. Sandy Versh- bow, a nemzetbiztonsági tanács Közép-Európáért felelős tagja az elnök távozását követően azt mondta a sajtóértekezleten, hogy a tűzszünet október 10-én éjfélkor lép életbe, feltéve, ha addigra teljes mértékben hely­reáll Szarajevó áram- és gáz­szolgáltatása. Jelezte, hogy ezt a követelést a bosnyák kor­mány támasztotta. Egyértel­művé tette azt is, hogy a tűzszü- neti megállapodás még nem igényli a tervezett NATO-köte- lék kivezénylését. Helyszíni jelentések szerint az élet fokozatosan normalizá­lódik Szarajevóban: egyre töb­ben merészkednek az utcára. A legtöbb gondot még mindig az okozza, hogy bár a szerb tüzér­ség már nem lövi Szarajevót, az orvlövészek szinte minden nap megsebesítenek valakit. Moamer el-Kadhafi palesztinok között. A líbiai elnök az egyiptomi-líbiai határon föl­szólította az arab országokat, hogy példáját követve küldjék haza a palesztinokat, tiltakozá­sul az autonómiamegállapodás ellen. fotó: feb/reuter Jóvátételt ítéltek a Benes-dekrétumok áldozatának Precedens értékű döntés A második világháború után most első ízben született olyan legfelsőbb szintű bírósági dön­tés Csehországban, amely igaz­ságot és jóvátételt szolgáltat olyan személynek, akit a hír­hedt Benes-dekrétumok alapján jogtalanul elítéltek és megfosz­tottak vagyonától. A cseh alkotmánybíróság szerdán Brünnben úgy döntött, hogy 1948 tavaszán Karel Hilprandt bárót, Benes elnök delaétumára hivatkozva, jogta­lanul fosztották meg vagyoná­tól, ezért érvénytelenítették az akkori bírósági végzést. így a báró egyik leszármazottja visz- szakapja az elkobzott 214 hek­tárnyi földbirtokot. Antonín Procházka, az al­kotmánybíróság elnöke szerint a mostani döntés precedens ér­tékű, s a jövőben mások is kér­hetik rehabilitálásukat vagy el­kobzott vagyonuk visszaadását. A bírósági határozat azonban nem a Benes-dekrétumokat, hanem a velük való visszaélést érintette, a dekrétumokat az al­kotmánybíróság továbbra is ér­vényesnek tekinti. Szupertitkos kémműholdak? A hidegháború utáni megváltozott világhelyzetben a hír­szerző műholdaknak is más a szerepük, mint korábban. Nagyobb térségeket kellene szemmel tartaniuk, hiszen a célpontokat már nem lehet konkrétan meghatározni. Az új körülmények között az amerikai kémműholdak rend­szere feleslegessé vált. A KH-12 kódjelű szatelliták kis területek nagy felbontású ké­peit közvetítették. Kiválóan alkalmasak voltak arra, hogy a szovjet rakétarendszert, a ten­geralattjáró-támaszpontokat szemmel tartsák. Az amerikai műholdrendszer elavult vol­tára az Öböl-háború idején jöt­tek rá a katonai vezetők. Na­gyobb területek feltérképezé­sére a KH-12-es műholdakból álló rendszer csak hosszabb idő alatt képes. A műholdnak ugyanis a célterület felett kell „köröznie”, mire az egyes részkockákból összeáll a teljes kép. A Sivatagi Vihar irányítói nemcsak a harcterekről, ha­nem egész Irakról és katonai objektumairól szerettek volna pontos felvételeket. „Sem gyors, sem pontos információ­hoz nem jutottunk műholdja­ink segítségével” - panaszko­dott Schwartzkopf tábornok, a háború amerikai parancsnoka. A kémholdak új generációjá­nak prototípusa a Lockheed la­boratóriumaiban már elké­szült. A program keretében - 1998 és 2000 között - ezek váltják majd fel a régieket. Az új kémszatelliták nem szput- nyikszerű apróságok, dara­bonként húsz tonnát nyomnak, és a katonai igényeknek meg­felelően a Föld egy-egy ezer négyzetmérföldes területéről adnak egészen nagy felbontású képet, emellett érzékelőikkel felfogják az ellenséges tele­fonbeszélgetéseket, képesek behatolni a másik fél elektro­nikus rendszereibe. A jövő század elképzelt csodája Alagút épülhet Amerika és Ázsia között a Bering-szorosban Egy cseh származású mérnök a jövő század legnagyobb építke­zését szeretné megvalósítani: vasúti alagutat Amerika és Ázsia, Alaszka és Szibéria között, a Bering-szorosban. Az Egyesült Államokban élő George Koumal számításai sze­rint a transzkontinentális vasút­vonal forradalmasítaná a nem­zetközi kereskedelmet. Össze­kapcsolódnának a világ legna­gyobb gazdasági térségei: Eszak-Amerika, Oroszország Délkelet-Ázsia, Kína. A Bering-szoros legszűkebb pontja 85 kilométer széles, benne egy amerikai és egy orosz sziget fekszik: azokról lámák el friss levegővel a hat­van méter mélységben elhelye­zett alagutakat. Jóllehet azok teljes hossza több mint a két­szerese a La Manche alatt elve­zető Csalagútnak, a helyzet itt mégis kedvezőbb, mert a Be­ring-szoros talapzata nem töré­keny mészkő és agyag keve­réke, hanem szilárd gránit. Kérdés viszont, hogyan to­vábbítsák a szoroson átjutott szerelvényeket. A transzszibé­riai vasútvonal Jakutszknál végződik, 3300 kilométerre a szorostól. Az amerikai oldalon kedvezőbb a helyzet, ott „csak” 1800 kilométer hosszan kellene az örök fagy birodalmában sí­neket lefektetni. A nagy álmodozó szerint az alagutat húsz év alatt ötvenmil- liárd dollárból elkészülhetne. Ez az összeg csak úgy teremt­hető elő, ha az amerikai és az orosz kormány is hozzájárul. Ám ezt Koumalnak eddig még nem sikerült elérnie, pedig ta­nácskoztak róla Moszkvában és Washingtonban egyaránt. Az orosz vezetés bátorította, a Clinton­kormány azonban pil­lanatnyilag nem lelkesedik az ötletért. A mérnök most magánbefek­tetők részére konferenciát szer­vez Londonban, remélve, hogy a megvalósult Csalagút ösztön­zően hat majd tervének elfo­gadtatásánál. Csak az a bök­kenő, hogy a La Manche alatti vasúti összeköttetés egy évvel a megnyitása után már állítólag a csőd szélén áll. Heltai András Menetrendszerű katonajárat - ukrán módra. Amerikai ejtőernyősök „igyekeznek” Lvov mellett gyülekezőhelyükre. A városban ukrán-amerikai közös hadgyakorlatot tartanak a NATO Partnerség a békéért programjának keretében. fotó: feb/reuter <5E> ORSZÁGOS TAKAREKPENZTAR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt. CSAK MAGYARORSZÁGON CRVINYIS / VAUD ONLY IN HUNGARY 5?=* 2? VfKTQB L'Á5£E'n /C7 2£ OTP Forintkártya A legnagyobb ...és ami mögötte van A világ egyik legnépszerűbb kés zpénzhelyettes ítője A világon közel 200 millió, Eurocard/MasterCard emblémával ellátott bankkártya van forgalomban, ami ékes bizonyítéka a rendszer népszerűségének. Ez a világszínvonalú szolgáltatás már Magyarországon is elérhető. Vhgyarország legnagyobb bankja A z OTP Bank úttörő szerepet ját­szott a hazai bankkártya kibo­csátásában. A szolgáltatások fej­lesztése együtt jár a választék folya­matos bővülésével, melynek leg­újabb eredménye az OTP Bank fo­rintalapú Eurocard/MasterCard kár­tyája. Ennek a kártyának segítségé­vel tulajdonosa közel 5000, ma­gyarországi kereskedelmi és szol­gáltatói elfogadóhelyen készpénz nélkül fizethet. Ha mégis készpénz­re lenne szüksége, az OTP Bank több mint 200 bankjegykiadó auto­matájának bármelyikéből hozzájut­hat. Éjjel-nappal. A kártya bizton­ságát egyfelől a PIN-kód (egy négy­jegyű szám, melyet csak tulajdonosa ismer, s mely nélkül az automatából nem lehet pénzt felvenni), másrész­ről a kártyán található aláírásminta szavatolja. A kártya alapja az OTP lakossági folyószámla, annak min­den előnyével. A negyvenéves múlt­ra visszatekintő szolgáltatást az alapszolgáltatásokon túl egy sor újdonság (folyószámlahitel, leköt­hető betét, nonstop üzemelő telefo­nos információs rendszer stb.) tette még kényelmesebbé. ...és Ön Tja önnek már van OTP lakossá- rlgi folyószámlája, és havi mun­kabér-átutalása minimum 20.000 Ft, vagy számláján egy hónapig 50.000 Ft-ot tart, számlavezető fi­ókjában köthet OTP Forintkártyás szerződést. Ha még nincs folyó­számlája, itt az ideje, hogy betérjen a legközelebbi OTP Bank fiókba. ____ __ • • O TP Forintkártya. Önnel a legnagyobb.

Next

/
Thumbnails
Contents