Petőfi Népe, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-31 / 255. szám

1995. október 31., kedd 5. oldal Hazai Tükör Nem dőlt el, emelik-e a honatyák fizetését Drága a Ház-tartás Svéd vadászgépek a MiG-21-esek helyett? Kecskeméten repült a Gripen A jövő évi költségvetés terve­zete szerint az Országgyűlés 3 milliárd 200 millió forinttal, az ideinél 7-8 százalékkal na­gyobb összeggel gazdálkod­hat 1996-ban. Ebből fedezik az Országgyűlés hivatalaiban dolgozó 520 köztisztviselő, to­vábbá a 386 képviselő fizeté­sét, a képviselő-testület, va­lamint a parlament hivatali szerveinek működtetését. Jelentős kiadási tétel a hon­atyák javadalmazása is. A fize­tések jövő évi alakulásáról, így a képviselői tiszteletdíjakról nem születtek még konkrét döntések. A törvényhozók kö­rében sok híve van annak, hogy ne emeljék dotációjukat. Ám a költségvetési keretek szerény, mintegy 10 százalékos fejlesz­tést lehetővé tesznek. , Jelenleg a képviselői alapfi­zetés 67 000 forint. A bizott­sági munkában részt vevőknek pótlékkal együtt 93 800 forint a járandóságuk. A bizottságok alelnökeinek 120 600, az elnö­Szétválasszák vagy egyben tartsák a miniszterelnöki és pártelnöki tisztséget? A kérdés az MSZP novemberi kongresz- szusának közeledtével egyre jobban foglalkoztatja nemcsak a nagyobb kormánypárt tagsá­gát, hanem a közvéleményt is. Pedig nem először vetődik fel Magyarországon a hatalom i- lyenfajta megosztásának lehe­tősége - nyilatkozta lapunknak Halmai Gábor alkotmányjo­gász.-Antall József miniszterel­nöksége idején a közélet berkei­ben már el-elhangzott a két tiszt­ség elkülönítésének gondolata, akkor azonban a dolog ennyiben maradt - mondja Halmai. Dön­teni valóban nehéz, mert a nem­zetközi gyakorlat szerint nincs egyedül üdvözítő megoldás. Németországban például, ahol a jelenlegi kancellár egy­ben a CDU elnöke is, időről időre felvetődik a szétválasztás szükségessége, de ezen a felis­merésen túl nem történt semmi a folyamat elindítására. Angli­ában, ahol korlátlan a parla­menti szuverenitás, a szokásjog diktál: a királynő tudomásul Harminc civil szervezet létre­hozta az Alkotmány-előkészítő Társadalmi Bizottságot. A szer­vezők hétfői tájékoztatójukon összefoglalták célkitűzésüket: az alkotmánytervezet szövegét - a társadalmi bizottság szervezé- sében-bocsássák széles körű vi­tára, és javaslatukat az Ország­köknek 134 000 forint a járan­dóságuk. A frakcióvezetők fize­tése 147 000, helyetteseiké pe­dig 134 000 forint. A törvényhozás gépezetének működése egyébként minden vonatkozásban növekvő költ­ségekkel jár. Jellemző, hogy bár a képviselőknek, a külön­féle minisztériumoknak és szervezeteknek elküldendő tör­vényjavaslatok kötegeit futár- szolgálat viszi szét, az Ország- gyűlés postaköltsége mégis évi mintegy 40 millió forint. A te­lefonszámlák végösszege kö­rülbelül 80 millió. Kevesen tudják, hogy a Par­lament - mint a világörökség része - sajátos múzeumként is működik és rendszeresen fogad látogatókat. Öt évvel ezelőtt 12 000-en keresték föl az épüle­tet, tavaly már 270 000-en(!). Az érdeklődés ugrásszerű nö­vekedésének szintén van költ­ségvonzata: a megkopott sző­nyegek cseréjére ’90-ben fél­milliót, tavaly már 8 milliót kel­lett költeni. Koós Tamás veszi, hogy a választásokon győztes párt vezetőjét kell ki­neveznie miniszterelnöknek. A francia példa - bár érdekes - nem hasonlítható a mi politi­kai gyakorlatunkhoz. Ott ugyanis a vezető párt elnöke nem a miniszterelnöki, hanem a köztársasági elnöki tisztet tölti be.- Lehet ugyan ellenkező példákat is idézni, de úgy tűnik: valamivel gyakoribb az egyben tartás, mint a szétválasztás. Ná­lunk sem az alkotmányjogi téte­les előírások, sem alkotmányos szokások nem szabályozzák a kérdést.- Az természetesen az MSZP belügye, melyik megol­dást választja. A párton belüli hatalmi harcnak, hatalommeg­osztási törekvéseknek azonban mindenképpen jele, hogy az utóbbi hetekben egyre markán­sabban fogalmazzák meg: „fe­lezni kellene” Hóm Gyula párt­elnök-miniszterelnök tisztsé­geit. Ha azonban a szétválasztás megtörténne, akkor is az MSZP felelőssége volna, hogy miként tudja ellenőrizni saját kormá­nyát. Takács Mariann gyűlés építse be a népszavazásra bocsátandó végleges formába. Az új testület a pártok által kije­lölt alkotmány-előkészítő bi­zottság munkájába is szeretne bekapcsolódni - mondta Ke­mény László, a Társadalmi Ér­dekegyeztető Tanács (TÉT) társelnöke. Egyetértett a terve­Várhatóan 25-30 millió dol­lárba kerülnek majd dara­bonként a svéd SAAB gyár JAS 39 Gripen típusú va­dászgépei. Ebből tegnap egyet a kecskeméti repülőtéren is bemutattak. Ismert, hogy a magyar hon­védségnél rendszeresített MiG­21-es vadászgépeket az évezred végéig kell kivonni a rendszer­ből. Ezek pótlására a közbe­szerzési törvény értelmében versenytárgyalást írnak ki. A vi­lág nagy repülőgépgyárai ter­mészetesen szeretnék, ha az ő portékájukra esne a magyarok választása. A svédek igen ked­vező hitelfeltételeket is hajlan­dók adni. Kent Holger Harrskog altá­bornagy, a svéd légierő pa­rancsnoka tegnap Kecskeméten elmondta: a Gripen nagy elő­nye, hogy sok célra alkalmas - bombázás, elfogás és felderí­tés -, olcsó az üzemeltetése és a szoftverrésze alakítható, ami­nek köszönhetően 30-40 évig korszerű gép maradhat. A hírős városban megszokott Közép-Európa és Japán - kö­zös kihívás címmel nemzet­közi tudományos szimpózium kezdődött hétfőn a lakiteleki népfőiskolán. A tanácskozásra 14 országból érkezett mintegy száz résztvevő - túlnyomó többségben közgazdász és tör­ténész - a Közép-Európában lezajlott társadalmi átalakulás gazdasági, politikai, kulturális, nemzeti és nemzetiségi kihatá­sait veszi számba, áttekintve ezek összefüggéseit az új vi­lágpolitikai tendenciákkal is. A november 4-én záruló, szá­mos programmal kísért konfe­renciát a házigazda intéz­ménnyel közösen a japán Chiba Egyetem, a Bibó István Népfőiskolái Alapítvány és a Magyar Népfőiskolái Társaság szervezte. Yoshitomo Tanaka, Japán budapesti nagykövete nyitóe­lőadásában reményét fejezte ki, hogy hazája és térségünk eddigi kulturális, gazdasági kapcsolatainak továbbfejlesz­tését segítő új lehetőségeket zet nyilvános vitájával a Nagy- családosok Országos Egyesü­lete képviselője is. A társadalmi bizottság javasolja, hogy ha nem teremthető meg az összhang a parlamenti előterjesztés és a tár­sadalmi bizottság tervezete közt, akkor népszavazás dönthessen majd ebben a kérdésben. szenzációs MiG-29-es attrak­ciók után a Gripen tegnapi repü­lési bemutatóját nem igazán le­hetett értelmezni. Ennek az le­het az oka, hogy a svéd légierő­nek is még csak 10 ilyen gépe van kísérleti repülésre és a pi­lóta Kecskeméten nem kívánt semmit kockáztatni. A bemu­tató annyiból állt, hogy a Gripen felemelkedett, egy nagy ívű fordulás után leszállt. Ezt köve­tően a földön 5 perc alatt újra felfegyverezték, majd forszázs- zsal felemelkedett. Ä landolás, a rakétacsere és a felszállás akár autópályán is elvégezhető. így a Gripenek egy országnyi terüle­ten szétszórva is többször be­vethetők anélkül, hogy a bázisra vissza kellene térniük. Ami még feltűnő volt, hogy az egy hajtó­műves, küllemre kecses gép sokkal hangosabb volt, mint a két hajtóművel rendelkező MiG-29-es. Tegnap Budapesten kezdtek háromnapos látogatást az ame­rikai légierő és az F- 16-os va­dászgépet előállító gyár szakér­tői is. A látogatás célja, hogy részletes tájékoztatást adjanak tár fel ez a konferencia. Bíró Zoltán, a Nemzeti Demokrata Szövetség társelnöke a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Fő­iskola tanáraként Rendszervál­tás vagy válságtörténet címmel tartott előadásában arról szólt, hogy az egykor kényszerűen az úgynevezett szocialista tömbhöz tartozott országokban végbement nagy átalakulások története egyben folyamatos válságtörténet is. Megítélése szerint a rendszerváltás mind a mai napig még nem az építke­zés, hanem a bomlás folya­mata. Az egész térség közös jellemzője - országonként el­térő különbségekkel -, hogy a demokráciával, jogállamiság­gal kapcsolatban eluralkodott a csalódottság és kétely. Ugyanakkor a nyugati segítség sem olyan arányú, mint amiről korábban - részben a politiku­sok sugalmazására is - az ezen országokban élő emberek álmodoztak. Egyre inkább rá­döbbennek e társadalmak arra, hogy a kezdetben nagy lendü­Az erdélyi magyarság felsőokta­tási hálózatának visszaállítása érdekében a kolozsvári egyetem földrajzkaraként főiskolai évfo­lyam beindítását tervezik Gyer- gyószentmiklóson. Az intézmé­nyalapítás feltételeinek megte­remtéséhez a város, a magyar az amerikai vadászgép működé­séről. William Perry amerikai védelmi miniszter múlt hónapi magyarországi útja során Keleti György honvédelmi miniszter kért előzetes ajánlatot az F-16- os gépek szállítására. Ennek első lépése a szakértői delegáció mostani budapesti látogatása. A Honvédelmi Minisztérium és a honvédség vezetői, illetve szak­értői jelenleg ismerkednek az F-16-os vadászgépek régebbi és legújabb változatainak harci­technikai jellemzőivel. A közelmúltban Kecskemé­ten rendezett Partnerség a béké­ért hadgyakorlaton egyébként a kecskeméti MiG-29-esek „par­tiban” voltak a holland F-16- osokkal. A légiharcok gyakor­lása során körülbelül fele-fele arányban győztek a MiG-ek és az F-16-osok. Bármely géptípust veszik is meg a Magyar Honvédségnek, központi állomáshelyük infor­mációink szerint Taszáron lesz, hiszen Kecskeméten - nem kis költséggel - a MiG-29-esek üzemeltetésére rendezkedtek be. Mihályka Gyula lettel követett nyugati minták nem másolhatók. A kérdés most az, és ez az egész fejlett világ jövőjének kérdése is, hogy ennek a hatalmas térség­nek van-e kiútja a válságfo­lyamatból, s ha igen, merre - fogalmazta meg vitaindítójá­ban a konferencia célját Bíró Zoltán. A tanácskozás tapasz­talatait a szerdai nyílt napon összegzik a résztvevők. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum alelnöke az eseménynek helyet adó lakite­leki népfőiskola igazgatója­ként egyebek között arról szólt, hogy a nemzetközi ta­nácskozások mindig a népi diplomácia sajátos eszköztárát is jelentik. A mostani fórum e sorozat kezdete; a tervek sze­rint legközelebb, ugyancsak Lakiteleken Közép-Európa és az Amerikai Egyesült Álla­mok közötti kapcsolatok tör­ténetéről, jelenéről és jövő­beni lehetőségeiről cserélik ki gondolataikat a két nagy tér­ség tudósai. önkormányzatok és intézmé­nyek támogatását kérte Dézsi Zoltán, a székelyföldi település polgármestere azon a hétfői Egerben tartott sajtótájékozta­tón, amelyen bemutatták a város és környékéről készült új ide­genforgalmi kiadványt. Göncz Árpád köztársasági el­nök hétfőn hivatalában fogadta az országos kisebbségi önkor­mányzatok elnökeit. A találko­zón a nemzeti és etnikai ki­sebbségek helyzetéről, gondjai­ról, valamint önkormányzataik illetve a nemzeti és etnikai ki­sebbségi jogok országgyűlési biztosának együttműködéséről váltottak szót. Az SZDSZ támogat minden olyan javaslatot, amely az al­kotmányos kereteket figye­lembe véve lép fel a feketegaz­daság ellen. Ezt a Szabad De­mokraták Szövetsége parla­menti frakciójának tegnapi ülése után jelentették be. A testület egyebek között az adótörvény tervezetének azon részeivel fog­lalkozott, amelyek célja a feke­tegazdaság visszaszorítása. Csak azok az orvosok írhat­nak tb-támogatásra is jogosító receptet december elsejétől, akik szerződést kötnek az egész­ségbiztosítóval - közölték hét­főn. A változás a magángyakor­latot folytató, egészségügyi vál­lalkozóként vagy annak alkal­mazottjaként dolgozó orvosokat érinti. Harminc kamionra való, összesen 270 millió forint értékű csempészett ruhaneműt foglalt le a Vám- és Pénzügyőrség. En­nek legnagyobb részét kínai ke­reskedők hozták be az országba főként a vámokmányok meg­hamisításával. A nyomozó­munka folytatódik. Szabad Györgyöt delegálja a MDF parlamenti képviselőcso­portja az Országgyűlés Kulturá­lis és Sajtóbizottságába. A volt házelnök a frakcióból és a bizott­ságból kilépett Fekete György helyét foglalja el. A hat parlamenti párt által felkért médiaszakértők hétfőn megkezdték a rádiózásról és a te­levíziózásról szóló újabb tör­vénytervezet egyeztetését a hat­párti megállapodás alapján. A legtöbb kérdésben teljes egyet­értésre jutottak, és a törvényter­vezet szövegének csaknem két­harmadát át is tekintették. Az egyeztetés kedden folytatódik minden valószínűség szerint a rádiózásról és televíziózásról szóló törvénytervezet finanszí­rozási kérdéseiről, a Pénzügy­minisztérium szakértőinek rész­vételével. Várhatóan a jövő év elején életbe léphet a magyar-izraeli szabad kereskedelmi megálla­podás. Ezekben az izraeli fél is érdekelt - mondta Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára a Ferihe­gyi repülőtéren hazatérve izraeli tárgyalásairól. Megbeszélései­nek célja a magyar-izraeli me­zőgazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítése volt. Mi lenne a legjobb megoldás? Népszavazást kezdeményeznek a leendő alkotmányról Milyen irányba halad Közép-Európa? Magyar főiskola Gyergyószentmiklóson? Teremszemlét tartott a kormány új sajtóstábja Ismét nő lesz a szóvivő Lapunk értesülése szerint véglegessé vált az a stáb, amely Ha­vas Henrik vezetésével november 1-jétől a kormány sajtó- és tájékoztatási ügyeit intézi. Az ismert újságíró, aki címzetes ál­lamtitkári tisztséget kapott Horn Gyulától, a mai napon mu­tatja be munkatársait a Miniszterelnöki Hivatalban. Megbízható forrásból úgy ér­tesültünk, hogy a Havas-stáb tagja dr. Szegvári Péter, a fővá­rosi önkormányzat korábbi jegyzője, továbbá két szegedi egyetemi oktató, Mihályi Endre és Terényi András. A kormányszóvivői teendő­ket Szabó Izabella fogja ellátni, kormány-főtanácsadói beosz­tásban, akiről egyelőre csak annyit tudni, hogy bölcsész. A leendő államtitkár róla úgy nyi­latkozott, hogy a hölgy várható­lag néhány hónap múlva lép a nyilvánosság elé, addig to­vábbra is Kiss Elemér közigaz­gatási államtitkár ad tájékozta­tást a kormányülésekről. Havas - mint ezt több inter­jújában elmondta - arra készül, hogy nem ismétlődik meg a ko­rábbi kormányszóvivők ku­darca, és neki sikerül részt ven­nie a kormány döntés-előké­szítő munkájában. Ami azt is jelenti, hogy PR-tevékenységet végez, és jó előre felhívja a mi­niszterelnök figyelmét a dönté­sek várható fogadtatására. Lapunk megtudta, hogy Szegvári Péter, aki várhatóan a tájékoztatási igazgatóság szer­vezeti irányítója lesz, hétfőn munkatársaival tárgyalt a Mi­niszterelnöki Hivatal közigaz­gatási államtitkárával, majd ezt követően megnézte azokat a he­lyiségeket, ahol Havas Henrik csapata dolgozni fog. Egyelőre nincs döntés arról, hogy a kormányzati sajtóiroda régi munkatársai közül ki ma­radhat a helyén, tervez-e változ­tatást az új médiafőnök, de úgy hírlik, novembertől a titkárság adminisztratív alkalmazgttai- nak létszáma is bővül. Mindez arra enged következtetni, hogy Havas Henrik megkapott min­dent, ami hírek szerint koráb­ban vita tárgyát képezte; most már „csak” tájékoztatni kell majd a kormány munkájáról. Hídavatás. Átadták a forgalomnak a hetedik budapesti hidat. Költsége 16 milliárd forint, hossza 500 méter, a neve Lágymányosi. Egyelőre autók, kerékpárosok és gyalogosok közle­kedhetnek rajta. Demszky Gábor főpolgármester és Lotz Károly közlekedési miniszter hang­súlyozta: a híd a kormány és a főváros együttműködésének jelképe, fotó: feb/hajdu ANDRÁS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents