Petőfi Népe, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)

1995-10-21 / 248. szám

1995. október 21., szombat 1956-ra emlékezünk 7. oldal Ügy ítélték halálra a kecskeméti felkelőket, hogy a nevüket sem írták fel A László Károly utcai kivégzőosztag A László Károly utca Csongrádi utcai torkolata ma. Az ese­mény a bal oldali ház udvarán történt. fotó: b. f. I. Valahányszor 1956-os történe­teket hallgattam gyermekko­romban Kecskeméten, az elbe­szélők vissza-visszatérő motí­vumként említették: a városban elfogott fegyveres felkelőket másnap kivégezték. Legtöbben úgy tudták, hogy mindez a Homokbányánál esett meg. Hogy hányat, vagy kit, kiket végeztek ki, arra senki sem em­lékezett pontosan. Amikor ko­molyan kezdtem foglalkozni az eseményekkel, megtudtam, hogy október 26-án és 27-én valóban a Homokbányánál lévő laktanyába szállítottak jó né­hány elfogott fegyverest, s né­melyiküket ki is hallgatták, megverték, kivégzéssel fenye­gették. A statáriális eljárás le­folytatásával megbízott ügyész azonban később szabadon en­gedte őket. A városnak valahol ezen a részén lőtték agyon a de­cemberben elítélt Góbor Feren­cet, ám őt nem a felkelés idején fogták el. Már-már hajlamos voltam azt hinni, hogy kitalált legenda ez az egész, de végül kiderült: a balladáknak - mint mindig - most is megvan a va­lóságos történeti alapja. A megkésett igazságszolgáltatás A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa (KB. VI-327/1995) bűnösnek találta emberiség el­leni - több emberen elkövetett- bűntettben G. S. békéscsabai és P. M budapesti lakosokat. Azóta elhunyt társaikkal együtt- bírósági eljárást és ítéletet mellőzve - ők végeztek ki 1956. október 27-én Kecskemé­ten, a László Károly utcában két elfogott felkelőt. Az 56-os ügyek feltárása és lezárása ér­dekében hozott 1993-as igaz- ságtételi törvény nyomán - amely az alkotmányosság pró­báját is kiállta - nem sok eljá­rás indult Magyarországon. (Mintha az 1994-es kormány- váltás is hatással lenne a fo­lyamatokra.) Még kevesebb ügy jutott el a vádemelésig, jogerős elmarasztaló ítélet pe­dig jóformán nem is született. Ha lesz egyáltalán, akkor talán a kecskeméti kivégzés ügye lesz ilyen, amely azonban jelen­leg fellebbezés alatt áll. Mivel az ítélet nem jogerős - a kato­nai kollégium elnökhelyettesé­nek kérésére -, a neveket csak monogrammal közöljük, noha az egyik elkövető teljes nevét egy korábbi helyi kiadványból már ismerheti a közönség. A történet feltárása egy ka­tonai és egy civil szálon fut. Kecskeméten 1956-ban a hiva­tásos tisztek közül jó néhányan tudták, hogy mi történt. A titok­tartás miatt azonban az ügy részletei nem szivárogtak' ki a katonai körökből. Ismeretlen holttestek a temetőben Még 1956 novemberében in­dult egy civil hatósági vizsgálat is annak kiderítésére, hogy mi történhetett azzal a két ember­rel, akinek hátrakötözött kezű, s lőtt sebek nyomait viselő holt­testét a Szentháromság temető halottasházában találták meg. (Hogy az ügy legendák forrá­sává lett, azt egy 1989-ben pub­likált visszaemlékezés is mu­tatja: az emlékező - aki csak hallott az esetről - hat holttest­ről tudott.) A civil vizsgálat ki­derítette, hogy az egyik halott a 30 esztendős Belényesi Mihály, aki Nagyenyeden született, s Kecskeméten, a Rákócziváros- ban lakott. A másik halott nevét nem sikerült kideríteni. A fia­tal, 16-18 év körüli férfi karján M. I. tetoválás volt olvasható. Decemberben egy sajtófelhívás kérte, hogy aki tud valamit a te­tovált fiatalemberről, az jelent­kezzen. A felhívás azonban nem vezetett eredményre, a ci­vil vizsgálatot pedig „felülről” leállították. Támadás a kiegészítő parancsnokság ellen Felesleges szépíteni a dolgot: teljesen mindegy, hogy 1956- ban ki kire lőtt először. A nép - illetve annak legelkeseredet- tebb része - fegyvert fogott, mert elviselhetetlen volt a sztá­linista önkényuralom. A meg­kezdett harc igazságos volt, Rákosi rendszerét meg kellett dönteni! Kecskeméten október 26-án a rendőrségről, a Nagy­kőrösi utcai kommendánshiva- talból, valamint a börtönből ke­rült fegyver a tüntetőkhöz. Ok­tóber 26-án és 27-én a városban harcok folytak a Gyurkó Lajos vezette katonaság és a felkelők között. A katonák visszaemlé­kezése szerint támadás érte a járási kiegészítő parancsnokság László Károly utcai épületét is. Ha a felkelők lőttek, tudták, hogy katonai létesítményt tá­madnak, ahonnan viszonozhat­ják a tüzet. „Kard ki kard.” A továbbiakat a fővárosi bí­róság ítéletének indoklása alap­ján közöljük. A dokumentumot - mivel a tárgyalás nyilvános volt - betekintésre megkaptuk a bíróságtól. A járási kiegészítő parancs­nok G. S. főhadnagy volt, he­lyettese P. M., szintén főhad­nagy. Október 27-én délelőtt két személyt „...az épület vé­delme során az utcáról előállí­tottak.” „Ezeket a személyeket azért fogták el, mert az utcai igazoltatás közben a nagykabát­juk alatt fegyvert találtak.” (Furcsa szituáció. Az épüle­tet állítólag támadják a felke­lők, védekezni kell, de az utcán közben igazoltatás folyik. A támadók pedig a nagykabátjuk alatt tartják a fegyvert. Ezt az ellentmondást a bíróság nem tisztázta, mint ahogyan arra sem tért ki a vizsgálat, hogy az elfogott Belényesi Mihály és a tetovált fiú támadta-e a kiegé­szítő parancsnokságot. Az is igaz, hogy a dolog lényege szempontjából mindez mellé­kes. B. F. I.) Kivégzés az udvaron, felsőbb parancsra Gyurkó vezérőrnagy az előző napon parancsba adta, hogy akit fegyverrel fognak el, azt a helyszínen agyon kell lőni. G. S. a megyei kiegészítő parancs­nokhoz, K. F.-hez fordult tele­fonon. A vallomások szerint végül Z. alezredestől, a hadtest hadműveleti tisztjétől kaptak parancsot a kivégzésre. Erre G. S. főhadnagy P. M. főhadna­gyot és Gy. S. hadnagyot jelölte ki. Ők ezt elvállalták. (Tanúval­lomása szerint R. S. megta­gadta a kivégzésben való rész­vételt.) Az elfogott felkelők ke­zét hátrakötötték, majd hátulról géppisztollyal több lövést adtak le rájuk. P. M. egyet lőtt Belé- nyesire, a sorozatot Gy. S. adta le. A holttesteket a Szenthá­romság temető halottasházába vitték. A tetovált fiatalember kilétét a mai napig nem sikerült kideríteni. Nincs nyoma kato­nai iratokban sem, hiszen ha lenne, az ügyészség ezeket az iratokat felhasználta volna. A felkelőket tehát úgy végezték ki, hogy fel sem írták a nevüket. A parancs legfeljebb enyhítő körülmény Védekezésében G. S. - akit megromlott egészségi állapot­ban ért az eljárás - és P. M. nem tartotta magát bűnösnek. Azzal érveltek, hogy amit tet­tek, parancsra tették. Ezenfelül ők is meg voltak félemlítve, hisz’ attól tarthattak, hogy ha nem hajtják végre a parancsot, Gyurkó őket is ki végeztetheti. Az 1949-es Genfi Egyezmény azonban - amelyet Magyaror­szágon 1954-ben hirdettek ki, s amelyen az egész eljárás alap­szik - kimondja, hogy ez a tény nem mentesít a felelősség alól, legfeljebb enyhítő körülmény lehet. A fővárosi bíróság meg­állapította, hogy „...a vádlottak a bíróság hatáskörét elvonva, ítélet nélkül végezték ki a két elfogott személyt”. Büntetésük egyenként 2 év börtön, három évre felfüggesztve. Bálái F. István Október 23-i megemlékezés pártokkal a Bem téren Több ’56-os szervezet és ellen­zéki párt közösen emlékezik meg a forradalom és szabadság- harc évfordulójáról október 23- án 16 órakor a Bem téren - hangzott el a szervezőbizottság budapesti sajtótájékoztatóján. Eddig a Független Kisgazda- párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, A Magyar Igazság és Élet Pártja, a Nemzeti Demok­rata Szövetség, a Munkástaná­csok, a Történelmi Igazságtétel Bizottság, az ’56-os Szövetség és a Pofosz jelezte részvételi szándékát. Kocsis Lajos, a szervezőbi­zottság elnöke elmondta, hogy nem politikai megmozdulásra, hanem közös ünneplésre ké­szülnek, mert október 23-a nem lehet a viták és a pártharcok napja. Csurka István október 22-i tüntetéséről szólva Kocsis Lajos hangsúlyozta: a demonst­ráció sok gondolatával egyetér­tenek, így a megmozduláson az ’56-osok is részt fognak venni. Tóth Lajos, a MIÉP elnökségi tagja visszautasította azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a 22-i tüntetésen rendzavarások történhetnek. Mint kifejtette: normális politikai demonstrá­ciót akarnak, amellyel a kor­mány alkalmatlanságára kíván­ják felhívni a figyelmet. Dilinkó Gábor, a Corvin Közi Bajtársi Közösség jelen lévő el­nöke viszont arra kérte bajtár­sait, hogy ne vegyenek részt a tüntetésen, és ne támogassák Csurka Istvánt. Mert ha a de­monstráción akár egy pofon is elcsattan, az beláthatatlan fo­lyamatokat indíthat el. Gáspár Miklós, a KDNP alelnöke kije­lentette, hogy a közös ünnepség gondolatát pártja vetette fel. Ehhez nem minden ellenzéki párt csatlakozott. Az MDF és a Fidesz-MPP ugyanis úgy nyi­latkozott: nem kívánnak a kis­gazdákkal közösen ünnepelni. Tüntetés 1956 október 23-án. Az egyetemisták céljai kö­zött a nemzeti függetlenség követelése mellett már ott volt a többpárti szabad választások kiírásának igénye. Az október 23-i állami megemlékezés programja A nemzeti egységet szimboli­záló 1956. évi október 23-i for­radalomra és szabadságharcra, arra az időszakra emlékezünk, amikor a diktatúra és az idegen elnyomók ellen harcolt az or­szág. Egyaránt tisztelgünk az elesettek, a mártírok, a hősök és az áldozatok előtt - mondta Vi­lágosi Gábor, a központi meg­emlékezést szervező Belügy­minisztérium politikai államtit­kára csütörtök délutáni sajtótá­jékoztatóján, amelyen részlete­sen ismertette az állami ünnep­ség eseményeit. Hozzátette: sa­játos ez az ünnep, mivel a tör­ténelmi események résztvevői, akik egykor talán szemben áll­tak egymással, köztünk élnek ma is. Utalt arra, hogy az ünnep ha­gyományai az illegalitásban formálódtak, most azonban részt vesznek az állami jellegű protokolleseményeken a Ma­gyar Köztársaság vezetői, s a diplomáciai kar is képviselteti magát. Az ünnepnap központi ese­ményeként reggel fél 9-kor a Kossuth téren felvonják a nem­zeti lobogót. A Rákoskeresztúri Köztemető 300-as parcellájá­ban 10 órától az állami megem­lékezés szónoka Kovács László külügyminiszter lesz, míg Mécs Imre országgyűlési képviselő az egykori bajtársak nevében beszél majd. A Parlamentben 12 órakor Gál Zoltán, az Or­szággyűlés elnöke mond ün­nepi köszöntőt és kitünteté­seket ad át. Délután 2 órától a Kossuth téren Jancsó Miklós rendezésében „Emlékezzünk ’56 hőseire” elnevezéssel csa­ládi programok váltakoznak. A gyermek-aszfaltrajzverseny és a zenés, játékos gyermekprog­ram után negyed 5-től az ünnep eszmeköréhez illő versek, ze­neművek, prózai idézetek ele­venítik majd fel a kor hangula­tát. Az állami megemlékezés zárásaként 18 órától a Parla­ment főlépcsőjénél mécseseket gyújtanak. Megemlékezések A Megyében KECSKEMÉT Kecskeméten október 23-án, 10 órakor kezdődik a megem­lékezés a Kossuth-szobomál. Beszédet mond Rácz Sándor, a Központi Munkástanács el­nöke. A műsorban közremű­ködnek a Kocsis Pál Mező- gazdasági Szakközépiskola diákjai. A hagyományoknak megfelelően a főtéri megem­lékezés után a résztvevők a köztemetőben lévő kopjafánál helyeznek el koszorúkat. KISKUNHALAS Kiskunhalason városi önkor­mányzati rendezvény nem lesz. Október 23-án délu­tán 16 órakor a KDNP, FKgP és EKgP tart megemlékezést az országzászlónál. Beszédet mond F. Nagy József tanár, a város díszpolgára. A megem­lékezésen elhangzik Tamási Lajos Piros a vér a pesti utcán című verse. KISKUNFÉLEGYHÁZA Október 23-án az 1956-os forradalom emléke előtt tisz­telegnek Kiskunfélegyházán. Délután fél ötkor a városháza aulájában, 16.45-kor a város­háza udvarán, fél hatkor pedig a Blaha Lujza téren tartanak koszorúzást. KALOCSA Az érseki székhelyen koszo­rúznak hétfőn. A hősi em­lékműnél 11 órakor rendezik a megemlékezést, melynek szónoka Temey Dezső, a gimnázium igazgatója. KISKŐRÖS Október 23-án, hétfőn, 10 órakor a városháza díszter­mében ünnepi képviselő-tes­tületi ülést tartanak, ahol át­nyújtják a „Kiskőrösért” díjat, valamint a „Kiskőrös Város Szolgálatáért” emléklapot. A városi ünnepségre a Petőfi téren, a képviselő-testületi ülést követően kerül sor. SOLTVADKERT Soltvadkerten, a Hősök terén lévő kopjafánál október 22- én, vasárnap 11 órakor Ber- kecz László polgármester mond ünnepi köszöntőt. SZABADSZÁLLÁS Hétfőn, október huszonhar- madikán az ’56-os esemé­nyekre emlékeznek Szabad- szálláson is. Délelőtt tíz óra­kor a József Attila közösségi házban Bak István polgármes­ter mond beszédet. Ezt ünnepi műsor követi. A közösségi házból az emlékezők a pol­gármesteri hivatalhoz vonul­nak, ahol a mártírokra emlé­kező emléktábla leleplezésére kerül sor. JÁNOSHALMA Október 23-án a megemléke­zés délelőtt 9 órakor kezdődik a Szent Anna-templomban, ünnepi szentmisével. 10 órá­tól a hősök emlékművénél a katolikus iskola tanárai és di­ákjai adnak műsort, ünnepi beszédet mond dr. Szabó Já­nos, az FKgP főtitkára. TOMPA Tompán október 23-án koszo- rúzási ünnepségen emlékez­nek meg az 1956-os forrada­lom áldozatairól. A templom­kertben délután 4 órakor kez­dődő programban alkalmi versösszeállítással vesz részt a helyi általános iskola iro­dalmi színpada. NAGYBARACSKA Hétfőn 17 órakor ünnepi szentmisével kezdődik az 56- os forradalomra emlékező program Nagybaracskán. Ez­után fáklyás felvonulással a köztársasági emlékműhöz mennek a résztvevők, és a ko­szorúzás után a kultúrházban tartanak kulturális bemutatót a helyi irodalmi színpadosok és a gyermek néptáncosok. Itt mond beszédet dr. Kristóf Ist­ván országgyűlési képviselő. FOKTŐ Foktőn, a művelődési ház előtti parkban, 10 órakor kez­dődik az ünnepi program. A település zászlaját és címerét szentelik fel, illetve áldják meg. Az ünnepi beszéd után első alkalommal adományoz­nak díszpolgári címet. A ki­tüntetést Varjú Istvánné ve­heti át. A nyugdíjas tanítónő 44 évet töltött a foktői iskolá­ban, így a falu jelentős része tőle tanulta meg a betűvetést. NAGYKŐRÖS Október 23-án, 15 órától tar­tanak megemlékezést a Mártí­rok Emlékművénél, a Hősök terén. Beszédet mond dr. Kó- ródi Mária, az Országgyűlés alelnöke. Közreműködik az Arany János Gimnázium énekkara. A kegyelet és meg­emlékezés virágainak elhe­lyezése után, 16.30-kor az Arany János Művelődési Központ irodalmi kávéházá­ban Lukács Sándor előadóest­jét nézhetik meg „Valaki szó­lított...” címmel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents