Petőfi Népe, 1995. október (50. évfolyam, 231-255. szám)
1995-10-17 / 244. szám
1995. október 17., kedd 11. oldal Pénz, Mezőgazdaság, Piac Támogatás gépvásárlásokhoz, telepítésekhez Zöld út az agrárkivitelnek A gépvásárlási támogatás sok kisbirtokosnak segítene. Hogyan alakulnak a jövő évben az agrárágazat szabályozói? - erre kereste a választ a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének gabonatermesztői választmánya. Dr. Máhr András, a MOSZ titkára közölte: 1996-ban a kormányzat 81,2 ihilliárd forint támogatási keretet kíván elkülöníteni a költségvetésből a mezőgazdasági termelők részére. Ennek a fele kizárólag az export feltételeinek javítására használható fel. A tervek szerint az automatikusan adható támogatások kerülnek előtérbe, s elsőbbséget élvez a gépvásárlás, a rekonstrukció és az ültetvénytelepítés. A MOSZ a jelenleg is folyó tárgyalásokon szeretné elérni, hogy a kormányzat a jövőben ne a konkrét tevékenységeket, hanem a termelőket támogassa, szabad kezet adva nekik annak eldöntésére, mit termesztenek, illetve tenyésztenek. Az adótörvények jövő évi változásai több vonatkozásban hátrányosan érintik a gazdálkodókat. Az alkalmazottak tb-járulékának 12 százalékra emelése várhatóan bérfeszültségeket gerjeszt. Fokozza a nehézségeket, hogy a gépjárműadót a mező- gazdasági haszonjárművekre is kiterjesztik. Sok helyütt csupán 12-13 ezer forintot adnak a felvásárlók a termelőknek a búza tonnájáért, míg a tőzsdén már 15 ezer forintot is ér. A kukoricáért 11 ezer forintot ígérnek, holott az ára a közeljövőben akár a 20 ezer forintot is meghaladhatja. - bán Öt kamarai osztály a megyei agrárkamaránál Zöldségtermesztés: borítsunk rá fóliát Stratégiaváltás előtt áll a hazai zöldségtermesztés. Ha sikerül rövid távon fólia alá vinni a termelés jelentős részét, akkor hazánk fel tudja venni a versenyt a nemzetközi zöldségpiacokon - nyilatkozta lapunknak dr. Mártonffy Béla. A megyei agrárkamara legutóbbi közgyűlésén az 52 küldött közül 30-an vettek részt. Huszonkilenc igen szavazattal és egy tartózkodással elfogadták a kamara módosított és kiegészített alapszabály-tervezetét. A küldöttgyűlésen két szövetkezeti vezető javaslatára - szemben a Magyar Agrárkamara alapszabálya szerinti tizeneggyel -, a küldöttek csupán öt kamarai osztály létrehozásából döntöttek. Ennek megfelelően a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara osztályai a következők: 1. szántóföldi, növény- termesztési, 2. kertészeti, borászati, 3. állattenyésztési, 4. erdőgazdasági, hal- és vadgazdálkodási, 5. oktatási, fejlesztési, kutatási, szaktanácsadási stb. Az alapszabály elfogadását követően azonnal megindultak a működtetéssel kapcsolatos adminisztrációs munkálatok. A Zöldség Terméktanács főtitkára szerint az elmúlt években lezajlott privatizációt, a szövetkezeti üzemek felaprózódását követően a zöldségtermelőknek új követelménnyel kellett szembenézniük: kis területen nagyobb értéket előállítani. A terméktanács szakemberei szerint a jövő a fólia alatti termesztésé. Tisztában vannak azJő leihozatal es mérsékelt vásárlóerő jellemezte szombaton a nagy baracskai országos állat- és kirakodóvásárt. A vállalkozók sátrai között megbújva szép számmal akadtak ideiglenesen itt tartózkodó árusok is. zal, hogy ez a gazdálkodási forma a jelenlegi szabadföldinél jóval drágább és több szakértelmet igényel, de a lehetőségek számbavétele után állítják: megéri befektetni, mert a pénz a versenyképesebb termékek értékesítésekor megtérül. A gyors technológiaváltáshoz azonban nem elegendő a termelők szándéka. A korA használt- és újruha-kereske- dők mellett két kádár is kínálta portékáját, mivel még javában tart a szüreti szezon. Malacból több százat hoztak a vásárra, melynek ára 4000-6000 forint körül mozgott, ám némi alku mányzatnak is támogatnia, ösztönöznie kell a zöldségtermesztőket, hogy a költségesebb és nehezebb gazdálkodást válaszszák. Mártonffy szerint az ösztönzés egyik formája lehetne például a vámkedvezmény. Azaz az importfólia behozatalánál úgy kellene megállapítani a vámot, mintha Magyarország már teljes jogú tagja lenne az Európai Uniónak. Kérdés tehát, hogy az állam képes-e lemondani a többletvámbevételről, hogy aztán tízszeres bevételre tegyen szert. (újvári) után 3800-ért már haza lehetett vinni darabját. Vagy kéttucatnyi ló ropogtatta az abrakot, ahol 175 ezerért szép csikót, negyedmillióért igáslovat, míg 400 ezerért belovagoltat lehetett venni. Ha nincs must ••• A Szőlő és Bor Terméktanács kezdeményezte a föld- művelési tárcánál, hogy a jövőben csak egyedi engedély birtokában exportálhassák a mustot és a szőlőt, - közölte Urbán András, a terméktanács főtitkára. A feldolgozóknak mind több gondot okoz az alapanyag beszerzése. Ennek a rossz terméseredmények mellett az az oka, hogy egyre nagyobb méreteket ölt a mustexport. Amint arról korábban hírt adtunk, a Hegyaljáról és az egri borvidékről már eddig 50-60 ezer hektoliter mustot szállítottak ki Szlovákiába. Az exportőrök azt használják ki, hogy a must vámtétele csupán egynyol- cada a borénak. A feldolgozók szerint ez oda vezethet, hogy jövőre importra szorulunk, drágul a bor és még többen fogják hamisítani. Ezért kérték a kormányt, hogy védje meg a minőségorientált üzemeket. A terméktanács az Országgyűlés őszi ülésszakán, a feketegazdaság elleni és az agrártörvények tárgyalásakor kezdeményezni fogja több jogszabály, köztük a büntető törvénykönyv módosítását is, hogy hatékonyabb ellenőrzés és szankcionálás révén vessenek gátat a borhamisításnak. A sörfőzdék érdekében A parlamentben tegnap a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló többször módosított törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására tért rá a Tisztelt Ház. Az önálló képviselői indítványokat ismertetve Szabó Iván (MDF) elmondta, hogy a javaslat előterjesztői egyrészt a sörfőzdék működtetőire kivetett ötmillió forintos jövedéki biztosíték egymillió forintra történő csökkentését javasolják. Indítványoznak ezenkívül a nagy- és kiskereskedelmi tevékenység szétválasztását előíró szabály kapcsán egy olyan módodítást is, amely a fizikai szétválasztás nélkül is biztosítaná, hogy folytatólagosan végezhető legyen a tevékenység. Emellett a zárjegyekkel kapcsolatos költségeket arra a körre kellene hárítani, amely a zárjegyköteles termékekkel él. A kormány nevében Akar László, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára támogatta a törvényjavaslatot. Pénz nélkül nehéz búzát termelni A vetőgépek ára borsos, kevés termelő tudja megfizetni. Azok a termelők, akik aratás után azonnal eladták a termést, nem nyertek a búzaüzleten - hangzott el a Bácskai és Du- namelléki Mezőgazdasági Szövetség Gabonaválasztmányának legutóbbi ülésén, A termelők zöme azért kényszerült az azonnali értékesítésre, mert nem volt pénze. Varga József, a szövetség tanácsosa tájékoztatta a választmány tagjait arról, hogy felméréseik szerint a búza árának idei alakulása ellenére nem várható a vetésterület növekedése. A térségben évek óta 30-35 ezer hektáron vetnek a szövetkezetek búzát. A földterületek 40-45 százalékát művelik a magángazdálkodók, de a kialakult vetésforgók miatt ők sem emelhetik jelentős mértékben a búza vetésterületét. Vancsura József, a felső- szentiváni szövetkezet vezetője, a gabona-terméktanács tagja szerint földkoncentrációra van szükség. A kis területeken gazdálkodók - az átlagos birtokméret 3,5 hektár - egyetlen lehetősége, hogy bőrben adják el a gabonát: takarmányként használják fel a termést. A pár évvel ezelőtti nézettel szemben, mely szerint ötven hektár gabonából megélhet egy család, ma már in- kább kétszáz hektárról kell beszéli® A gabonatermelők legnagyobb gondja a forgóeszköz-, vagyis a pénzhiány. A kárpótlás során földtulajdonhoz, a privatizáció során termelőeszközökhöz juthattak a termelők, de a forgóeszközszükségletről nem gondoskodott senki. Pénz nélkül viszont nem lehet búzát termelni. A bankok némelyike már szóba sem áll a szövetkezetekkel, de a magángazdáknak is nehéz a hitelhez jutás.- pásztor Magas árak a nagybaracskai vásárban Az ültetvények felén sémmiféle művelés nem folyik Ne vágj ki minden gyümölcsfát A kárpótlás vagy privatizáció útján termőföldhöz, ültetvényhez jutott új tulajdonosi kör aligha képes megfelelni annak a minőségi követelménynek, amelyet ma mind a hazai, mind a külföldi piac a gyümölcstermesztőktől joggal elvár. A paraszt meg a maga átlagosan fél-másfél hektárjával ha megfeszül, sem lesz képes minőségi, versenyképes árut előállítani - diagnosztizálta a gyümölcságazat tüneteit Lux Róbert. A Gyümölcs Terméktanács főtitkára szerint a nyilvántartásban szereplő 90 ezer hektár ültetvény csupán papíron igaz. A felét ugyanis két-három éve nem művelik. Az ágazatban uralkodó fejetlenségre vall például, hogy az almatermelők tavaly több szubvenciót kaptak az államtól az ipari alapanyagnak való léalmáért, mint a friss gyümölcsként értékesítendő minőségi termék után. A támogatási rendszernek elsősorban azt a célt kellene szolgálnia, hogy növekedjék a jó minőségű áruk hányada. Természetesen ez hozzáértést, korszerű technológiát is feltételez. Továbbá olyan rendszabályok, szankciók bevezetését, mint a kényszermű- veltetés, vagy amilyenek a hegyközségi törvényben is már szerepelnek: a szomszéd ültetvény tulajdonosának is kötelessége törődni a növényvédelemmel, ellenkező esetben megbüntethetik. A terméktanács sajnálatosnak tartja, amiért az agrárszféra privatizációjának elméleti kimunkálása csupán odáig terjedt, hogy „mi ne legyen”. A kalászosok esetében könnyebb korrigálni a rossz döntést, mert ha például kevés a termés, legfeljebb a másik évben többet vernek. A gyümölcsösök esetében egy hibás döntés helyrehozatala tíz esztendőbe kerül. Ennyi idő kell ahhoz, hogy a régi helyére telepített ültetvény másik gyümölcsöt hozzon. A Gyümölcs Terméktanács a közelmúltban elkészítette a kilábalás stratégiáját. A szakemberek szeretnének garanciát kapni arra, hogy a gyümölcságazattal kapcsolatos kormányzati elképzelések legalább tíz esztendeig ne változzanak. Újvári Gizella Tönkremegy a kisbirtok? Ha a kormány nem támogatja az integrációt, a földek koncentrálását, a kisbirtokok tönkre fognak menni - mondta Vancsura József, a gabona-terméktanács tagja a bácskai mezőgazdasági szövetség gabonaválasztmányának ülésén. A kisbirtokosoknak előbb-utóbb fel kell ismerniük, hogy egyedül nem boldogulnak, csatlakozniuk kell valamilyen integrációhoz. A termelést összefogó szövetkezetek, rendszerek, vállalkozások feladata lesz, hogy a piac ismeretében eljuttassák az információkat a termelőkhöz. A Bácskában több integráció működik már, de Vancsura József szerint nemcsak egy termékben kell gondolkodni, hanem össze kell fogni a feldolgozást is. így egyedül a kiskereskedelmi árréstől esnek el a termelők, a termékpálya többi hasznából viszont részesedhetnek. A térségben működő integrációs tevékenységről szólva a választmány tagjai egyetértettek Dollenstein Lászlóval, a foktői szövetkezet vezetőjével, miszerint integrálni csak az tud, akinek pénze van. Többen arról számoltak be, hogy nagy a gazdák ellenállása, a szövetkezetellenes hangulat miatt az integrációs tevékenység a gépi szolgáltatásban merül ki. Kisszálláson Deák István, a helyi szövetkezet kereskedelmi igazgatójának tapasztalatai szerint évről évre nő az igény az integrációra, de jellemzően nem a helybéli gazdák igénylik ezt, szerződéses partnereik inkább a szomszédos településekről vannak.- pásztor Veszett rókák vadászata Hétfőn az ország nyugati határszélén rókaveszettség elleni hadjárat indul. Az állat-egészségügyi szolgálat által a következő 14 napban repülőgépről leszórt csalétkek olyan vakcinát tartalmaznak, amely az állat szervezetébe jutva védelmet nyújt a veszettség ellen - tudtuk meg Fehérvári Tamástól, a földművelésügyi tárca főosztályvezetőjétől. Az európai veszettségi esetek harmada sajnos Magyarországon fordul elő. Évente kétszer - tavasszal és ősszel - végeznek veszettségmentesítést, 20-20 millió forintért. A mostani akcióhoz a Népjóléti Minisztérium is hozzájárult, megduplázva a keretet, így 6000-ről 10 000 négyzetkilométerre tudták növelni a védett terület nagyságát.
