Petőfi Népe, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-05 / 208. szám
1995. szeptember 5., kedd Petőfi Népe-Riport 9. oldal Feltámadt a Feszty-körkép Valóban nem lehet tudni, hol ér véget a terepasztal és hol kezdődik a festmény. A két hónappal ezelőtt készült fotón az előtérben két szakember a terepasztalon mozogva nézelődik, a háttérben függő lifteken még restaurátorok dolgoznak. A honfoglalást, a magyarok bejövetelét a XVIII. század végén álmodta vászonra Feszty Árpád és húsz festőtársa. Abban a korban, amikor a panorámák nagyon népszerűek voltak Európában, de Amerikában is. Maga Feszty párizsi tanulmányútja során látott először körképet. Annyira megtetszett neki, hogy elhatározta, ő is készít hasonlót. Apósa, a kor író- fejedelme, Jókai Mór helyeselte' a tervet és rábeszélte, hogy a közelgő millennium évfordulójára jelenítse meg a vásznon a honfoglalás eseményeit. Az agilis festőművész barátaival együtt hamarosan hozzálátott a gigantikus, 15x120 méteres paFeszty Árpád bronzszobra is helyet kapott a körkép épületében. noráma megfestéséhez, A mű két esztendő alatt készült el és 1894 pünkösdjén avatták fel. Budapesten, a mai Szépművészeti Múzeum helyén állott az az épület, ahol négy évig helyet kapott. 1898-ban a panorámát is benevezték a londoni világ- kiállításra. Leszerelték hát és elvitték a ködös Albionba. A panoráma a pesti bemutatkozáshoz hasonlóan itt is óriási sikert aratott. A lángok felfalták az eget Az angliai kirándulás után 1909-ben új helyre került a gigantikus méretű vászon a fővárosban. Az eredeti épületét időközben lebontották s a városligetben újat emeltek. Ekkor Feszty Árpád kijavította a szállítás során keletkezett sérüléseket. A harmincas években restaurálták ismét, amikor átfestették az égboltot és újralakkozták a kép felületét. Felújították a kép előtti terepasztalt is. A második világháborúban egy szőnyegbombázás során gyújtóbomba-találat érte a körkép épületét. A tetőszerkezet leomlott, magával rántotta az óriási festményt. Az éhes lángok pillanatok alatt felfalták a festett égbolt nagy részét. A panoráma a törmelékkel keveredve, sérülten hónapokig ázott az esőben, sárban. Bár az égbolt jelentős darabja valóban elégett, a kép figurális részei túlélték a bombatámadást. A magyar lovasok utolsó rohama; a legyőzött, behódoló szláv vezér; Árpád fejedelem vezérkara kíséretében, amint széttekint egy magaslatról a esatamezőn; a harcosok családjai, ahogy szekereikkel bevonulnak az új hazába; aztán a katonák, akik egy romos épületnél összefog- dossák a rabszolgáknak, vagy ágyasnak szánt nőket; a győzelmi ünnepségre készülődő harcosok, amint épp a tűzhöz vezetnek egy áldozatnak szánt fehér lovat és végezetül a tűznél fohászkodó táltos a körötte örömtáncot lejtő, virágokat hintő lányokkal. Elrabolt lányrablás Szóval ezek a pompás jelenetek, igaz, szakadozva, repeszek- től lyuggatva, de mégiscsak megmenekültek a bomba tüzé- től. Ám egy-két mutatósabb részlet a felsoroltak közül is odaveszett. Jó lenne tudni, ki lehetett az a lelketlen tolvaj, aki a sárban ázó panorámából ki- kanyarította a lányrablást megörökítőjelenetet! . A háború után a kép nyolcméteres tekercsekre bontva évekig raktárak mélyén pihent. Az újabb állagmegóvási munkára Kisterenyei Ervin restaurátor kapott megbízást a hetvenes években. A teljes restauráláshoz 1991 őszén látott hozzá a lengyel Ars Antiqua Restaurátor Szövetkezet. Nem véletlenül nyerte el a megbízást a Stanislaw Filipak és Ryszard Wojtowicz főrestaurátorok által irányított szakembergárda. Korábban ők hozták rendbe a lengyelek büszkeségét, a Raclawicei csata című panorámát. A Feszty-körképet a restaurálás megkezdése előtt laboratóriumban fogták valla- tóra. A vizsgálatok során kiderült, hogy a vászon meggyengült, nagyon könnyen szakad, s olyan mikroorganizmusok vertek benne tanyát, amelyek idővel teljesen tönkretehetik. Ráadásul a korábbi állag- megóvás során belevasalt gyantát ugyancsak ki kellett oldani. Nekiláttak hát: megszabadították a vásznat a gyantától, majd vegyszeres kezeléssel kiölték a gombákat. Speciális hordozóvásznat készítettek, s erre építették rá a megmaradt képrészeket. A munkálatokat innentől fogva már az Ópusztaszeri Nemzeti Emlékparkban folytatták. Abban a légkondicionált, jurtaszerű építményben, amelyet a Feszty-körkép fogadására emeltek az Árpádemlékmű szomszédságában. A hatalmas vászonhenger alaposan feladta a leckét a lengyeleknek. A jobb térhatás érdekében ugyanis kissé „hordós” alakúra kellett a felületét kialakítaniuk. Jól segítette a festészeti helyreállítást, a hiányzó részek pontos pótlását a Mo- relli Gusztáv által 1895-ben készített metszet, valamint a harmincas évekből származó diapozitívok és üvegnegatívok. Áz eredeti terepasztalból, ami a látogatók pódiumától elvezetett a képig, sajnos nem maradt semmi. Itt a restaurátorok a korabeli leírások alapján végezték munkájukat. Megszólal a kép Az Ars Antiqua a szerződés megkötésekor azt vállalta, hogy idén októberre átadja az újjávarázsolt festményt. Ám, mint erről lapunkban is beszámoltunk, július közepére teljesítették vállalásukat. A nemzetközi szakemberekből álló zsűri igen elismerően nyilatkozott a lengyelek munkájáról. Bizonyára még Feszty Árpádot is lenyűgözné saját felújított alkotása. A körkép a hozzá kapcsolódó terepasztallal tökéletes egységet alkot. A néző a pódiumon állva valóban nem tudja megkülönböztetni, meddig tart a műterep és hol kezdődik a festmény. Az utódok, felhasználva a technika fejlődését továbbfejlesztették Fesztyék elképzelését: a televíziósok hangmérnökeinek jóvoltából a háttérből olyan hangef- fektek hallatszanak, amelyek még élőbbé teszik a képet. A jeleneteknek megfelelően csatazaj, a lovak patáinak dobogása, kürtszó harsan a vászon felől. Persze jó magyar szokás szerint ezúttal is akadnak, akik a pompás művet látva csak legyintenek. Volt, aki odáig ment, hogy azt mondta: ez nem művészi alkotás, hanem giccs! Természetesen a magyarok többsége másképp vélekedik. De nem csak a magyarok. Külföldről ideérkező szakemberek is csodálattal adóznak Fesztyék panorámája előtt. A hosszú hányattatás után augusztustól már a nagyközönség előtt is megnyitották Ópusztaszeren a Nemzeti Emlékparkban a Feszty-körkép épületének ajtaját. így bárki meggyőződhet róla, hogy a múlt századi magyar festők olyan művészeti alkotást hoztak létre, amely méltó emléket állít történelmünk egyik legkiemelkedőbb eseményének. Gaál Béla Aprólékos munkával varázsolták újjá a képet a lengyel szakemberek. A lovas jelenetek megfestését Mednyászky László vállalta magára, A leányrablás jelenete, amelyet a háború alatt valaki kivágott a panorámából.
