Petőfi Népe, 1995. szeptember (50. évfolyam, 205-230. szám)
1995-09-30 / 230. szám
6. oldal Petőfi Népe 1995. szeptember 30., szombat Méltó helyére került irattörténelmünk A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárának új épületét ünnepélyes keretek között, 1995. július 12-én adták át. Megnyitóbeszédében dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke elmondta: a mai nehéz időkben építeni és avatni kétszeres öröm. Az intézmény évtizedekig igen mostoha körülmények között volt kénytelen teljesíteni feladatait, ám a levéltár dolgozói jó munkát végeztek. Szakértelmük, s az immár összehasonlíthatatlanul jobb körülmények együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy az utókor pontosan ismerhesse meg a történelmet, a múltat. Mert ha tévesek emlékeink, ha pontatlanok múltunkra vonatkozó ismereteink, tévesek lehetnek jövőbeni döntéseink is. Bács-Kiskun végre elmondhatja, hogy méltó levéltára van.- Milyen változásokat hoz az új épület átadása a megyei levéltár életébe? - kérdezzük dr. Iványosi-Szabó Tibor igazgatót.- Új, Klapka utcai központunk mellett jelenleg is több épületben tartunk még levéltári anyagot. A tekintélyes mennyiségű, 1945 előtti irataink a Kossuth téren, a Városháza épületében maradnak; kiskunfélegyházi részlegünk lényegében a városi anyagokat őrzi, hasonlóképpen a kiskunhalasihoz. Fenntartunk még egy kisebb külső raktárt Jakabszálláson. Mindezek árulkodnak arról is, hogy az anyagok elhelyezése a kívánatosnál szétszórtabb.Tudtuk azt is persze, hogy amikor 1992-ben a megyei közgyűlés döntött a levéltár felépítéséről, a központi épület mellett két vagy három jelentős, legalább háromezer folyóméter irat befogadására alkalmas fióklevéltár fenntartásáról is határozatot hozott. Vagyis eleve számolhattunk az új épület befogadóképességének határaival. Az új alaptár tere, a korábbiakhoz képest, azért így is mintegy 1500 iratfolyóméterrel bővült.- Az épület átadásával munkatársaik lényegesen civilizáltabb körülmények közé kerültek.- Nemcsak azok húszán, akik a főépületbe költöztek, hanem a Kossuth téren maradt öt személy is, akik a fölszabaduló helyek miatt kevésbé zavarják egymás munkáját. Eljutottunk odáig, hogy a kutatószoba körülményei is megfelelnek a mai kor elvárásainak, ahol munkatársainkon túl, a kutatók nemcsak praktikusan kielégítő, hanem valóban esztétikus körülmények között dolgozhatnak. Jelentős eredmény számunkra, hogy a szakkönyvtár korábban igen nagy gondot jelentő elhelyezése is megoldódott. A épület esztétikus külseje, a városcentrum hagyományos építészeti arculatába illesztése Bahner József építész munkáját dicséri.- Milyen feladatokat látott el a levéltár egykor, és hogyan módosult tevékenysége mára?- Elmondhatjuk, hogy a legősibb intézmények között fontos szerepet töltött be a levéltár. Múltja végül is egyidős az írásbeliség, az állam történetével; már a legősibb, az asszír, babilóniai és az egyiptomi kultúrákban is léteztek levéltárak. Magyarországon Szent István az állam felépítésével egyidejűleg felállította a királyi kancelláriát, amelynek révén fennmaradtak legrégebbi magyar írott emlékeink is. A megyei önkormányzatok legősibb formái, az egykori nemesi vármegye mellett is működtek archívumok, levéltárak, és ez a hagyomány, ez a kötelezettség máig érvényes.- A középkori és a jelenlegi levéltárak élete között, persze, látványos a különbség.- A rendi társadalomban kifejezetten a jogbiztosítás szerepkörét vállalták föl. Ennek jegyében elsődlegesen a megye és a megyében lakó nemesek, polgárok birtokmegőrző, tulajdont védő okleveleit, kiváltságaikat igazoló okmányait őrizték. Ehhez kötődve aztán a megye életében fontos adószedés, nyilvántartás legkülönfélébb dokumentumait gyűjtötték, őrizték. A védendő iratok közé tartoztak a királyi kiváltságú levelek, vásártartási, piactartási oklevelek is. E jogkörök utódformái a továbbiakban meg is maradtak, s ma is a levéltárnak alapvető kötelességei közé tartoznak. A megyei önkormányzat működése során keletkezett, mindennemű jogi, igazgatási okmányt őrizniük kell. Mindezeken túl, mára a levéltárak feladatköre természetesen jelentősen bővült, például tudományos intézményként is működnek.- Korábban, a rendi vagy az egykori polgári társadalomban a megyei levéltár a megyei hivatalok egyike volt, és így az alispán közvetlen irányítása alá tartozott. Az elmúlt évtizedek fejlődése következtében a megyei intézmények önállósultak, a könyvtárhoz, a múzeumhoz hasonlóan a levéltár is önálló életet kezdett. Fenntartója a továbbiakban a megyei közgyűlés, de önállóan látja el feladatait.- Hogyan gyűjti be anyagát?- Tudományos intézményként, anyagát a megye területén kiépített hivatalok, intézmények, jogszolgáltatási, területi igazgatási szervek munkája során összegyűlt, szelektált iratokkal gyarapítja. Azaz korántsem raktározza el valamennyi iratot; gyűjteményét elsősorban csak a történelmi értékűekkel gyarapítja. Azokkal amelyek a későbbiekben a történelem egyéb humán tudományok számára fontosak lehetnek.- A keletkezett iratoknak ez kb. hány százalékát jelenti?-Mintegy 5%-át, ami azt jelenti, hogy a megyei vagy a városi önkormányzatok irattáraiból is csak igen kevés irat kerül erre a sorsra. A begyűjtött, történelmi értékű iratokat a levéltár rendezi, sajátos szempontjai alapján: a kutatók, a jogszolgáltatás, a közigazgatás, illetve magánérdeklődők kiszolgálására. Célunk, hogy az iratrendezést a leggyorsabban, legszakszerűbben, leghatékonyabban végezzük el. A szelektálás, a fölösleges anyagok eltávolítása a legmunkaigényesebb s a legfele- lősségteljesebb tevékenységünk. Amit óvatlanul kiselejtezünk, örökre elveszett. Mert az iratok általában egyediek.- Munkánk másik rendkívül fontos területe a különféle segédletek elkészítése, amellyel részben az intézményekben dolgozók, illetve a hozánk forduló kutatók munkáját segítjük. De anyagainkkal, sokiráAz új levéltár szép épülete jól illeszkedik a kecskeméti városcentrum hangulatába. „Bács-Kiskun megye, amely mindig nevezetes volt arról, hogy élen járt a kulturális művészeti beruházásokban, most is képes volt újat építeni.” nyú tájékoztatást nyújtva, kiszolgáljuk többek között az egyetemi, főiskolai hallgatókat, helytörténészeket is.- A levéltárak, ismét hangsúlyozom. tudományos intézmények is, és ebből adódóan, az őrzött iratokból a legfontosabbakat időről időre publikálják. Szakkönyvekben, dokumentumgyűjteményekben, különféle tematikus kiadványokba összegyűjtve teszik közzé anyagaikat. így az ország bármely részében, illetve külföldön, bárki hozzájuthat a legfontosabb információhoz. A mi kiadványaink sem csak az országon belül jutnak el minden jelentősebb könyvtárba, hanem képviseltetjük magunkat a külföldi könyvtárakban is. Érdekességként említem, hogy nem egy kiadványunk az Egyesült Államok kongresz- szusi könyvtárában is megtalálható.- Végül is valamennyi jelentős hazai és külföldi könyvtár megvásárolja a Bács-Kiskun megyei levéltár kiadványait.- Intézményünk ilyen módon közvetlen kapcsolatban áll jó néhány külföldi tudományos intézménnyel, levéltárral. De mi is gyűjtjük a régiónkra vonatkozó kiadványokat, hisz Németországban, a Vajdaságban, Szlovákiában és sok más országban jelennek meg olyan kiadványok, amelyek e vidék múltját, kultúráját valamilyen formában érintik. Ebből a nézőpontból is igen sok furcsaságokat produkált a történelem, kuriózumként említhetem, hogyt Kecskemét város egykori földesurai, a Kohári família képviselői, a mai Szlovákiához tartozó Fülén éltek, itt volt a családi élet egyik központja, s ezért az odakül- dött iratok, különféle kérelmek, panaszok jelentések, igazolások, a történelem fintoraként határainkon kívül találhatók. Ami azt jelenti, hogy több szlovák levéltárban is kutatni kell ahhoz, hogy Kecskemét város történetére vonatkozó okmányokat meg tudjuk szerezni. Mindez persze nem kivétel; más városok is kerültek olyan helyzetbe, hogy egykori földesurai vagy az ország más részén, vagy határain túlra kerültek.- Mióta és hogyan segítik a levéltár munkáját a számítógépek?- Számítógépekkel mindössze négy-öt éve rendelkezünk. Legalábbis akkor indult a rendszer kiépítésének folyamata. Akkoriban még csak egy-egy gép jelenhetett meg a levéltárakban, és mi sem voltunk kivételek. Alkalmazásának, gyakorlati hasznosításának három, igen fontos területe van. Az első az adminisztráció, amelyet a számítógép használata rendkívül felgyorsít. A tudományos kiadványok előkészítésének munkálataiban ugyancsak jó hasznukat vesszük. Hasznosításuk igenigen fontos területét a tudományos-szakmai együttműködés közvetlen formája, a kommunikáció térben, időben való felgyorsítása jelenti. Ez azonban még inkább a jövő, de már a közeljövő, amelyben már akár magyarországi, akár külföldi levéltárakkal, könyvtárakkal teremthetünk ilyen módon kapcsolatot. Mindehhez a jelenlegi magyarországi infrastruktúrának igen-igen sokat kell fejlődnie. Vagyis elmondhatjuk, hogy az elvi lehetőségek adottak, ám a technikai és egyéb háttér, az anyagiak miatt még hiányzik. Ismerve a fejlődés ütemét, biztos vagyok abban, hogy a valóság kikényszeríti a magyarországi technikai, infrastrukturális rendszer kiépülését. Ebben a formában lehetővé válik, hogy előbb az ország, majd a világ levéltárai közvetlen kommunikációs kapcsolatba lépjenek egymással.- A harmadik nagy terület a közigazgatáshoz, az igazságszolgáltatáshoz, a jogszolgáltatáshoz kötődik. A technikának ezek az új útjai lehetővé teszik egyebek között azt is, hogy Bács-Kiskun több mint 100 önkormányzata bármikor, a kívánt időpontban, közvetlenül kaphasson információkat a levéltártól, a könyvtártól vagy a múzeumtól, vagyis azoktól az intézményektől, amelyeket adatbankokként is működtetnek. Segítség ebben jelenleg a fax is, amellyel minden további nélkül tudunk küldeni bárhova információkat. A dokumentumokat így nem kell postázni, nem kell legépeltetni stb. A későbbiekben a kutatók is sokat nyerhetnek a számítógépes rendszerrel: jelzik, mit kívánnak, s másodperceken belül meg is kaphatják a kért irat, akta szövegét.- A levéltárak tevékenységével sok százezren a rendszerváltás, a privatizáció korszakában találkoztak.- A kárpótlás és a hadi- gondozottak kárpótlása során a levéltárak funkciója, néhány feladatköre kiemelkedően fontossá vált. Az emberek tízezreivel kerültünk kapcsolatba, és nyújtottunk számukra olyan fontos dokumentációkat, amelyek nagyon komoly és közvetlen anyagi érdekeltséget is biztosítottak.- A levéltár számos funkciója közül említésre méltó az is, hogy városok, tájegységek nemzetközi hírének növelését is szolgálhatja. Egy friss példával is szolgálhatok erre. Jelenleg ünnepük a szecessziós építőművészek munkásságának 100. évfordulóját. A mi levéltári anyagunkból legalább fél tucat nemzetközi - londoni, brüsszeli, berlini - kiállításra válogattak dokumentumokat; legutóbb Japánban mutattak be egy kiállítást, amelyben jelen voltak kecskeméti épületek, s közöttük a Városháza is Az oldalt szerkesztette: Károlyi Júlia
